Festésben jártas emberek segítéségét szeretném kérni a következő problémával kapcsolatban.
Előző tulajtól megörököltünk több, nekünk nem annyira tetsző vöröses, cseresznyés színű belső ajtót. Lsd. első kép
Lecsiszoltunk egyet (2. kép), erezetből nem sikerült eltüntetni a színt, illetve azért nem kaptuk vissza a fát eredeti szűz állapotában, itt ott látszik a vöröses beütés. Nem tudom mivel festették le anno, valami lazúr lehetett gondolom, mivel látni a fa erezetét.
Barkácsboltban javasoltak nekünk egy fajta vékony lazúrt, és mondták, hogy az tuti jó lesz erre. Ilyen 3v1 vékony lazúr, alapozót is tartalmaz, szóval alapozni se kell és záróréteg se kell rá.
Lekentem az ajtó alját, mert nehezen hittem, hogy valóban fedni fog és hát nem is fed úgy igazán. 2x kentem le, az eredmény nem túl rózsás (3. kép)
Na most a kérdésem a következő, van-e valamilyen festék, amivel le lehet kenni az ajtót viágosabb színűre és közben látszódjon is a fa erezete?
Ha nem cél, hogy látszódjon az erezete a fának, akkor milyen festékkel kennétek le, hogy szépen fedje egy világosabb szín ezt a sötétet? Laikusként túl sok féle van (alkid,akril, lazúr, tej, lakk, stb) Ezek közül melyikkel érdemes festeni? Beltéri ajtóról van szó.
Hali! Családi ház fa ablakai kb. 15-20 éve voltak festve. Azóta több helyen, nagy felületen levált a festék, és helyenként valószínűleg gombásodott. (Néhány ablaknál kékes-lilára, az egyiknél pedig feketére elszíneződött. Tudnátok valamit ajánlani, hogy festés előtt milyen (gombaölő) szerrel kenjem le ezeket a felületeket?
Az mennyire gond, hogy az alapozó nem mindenhol közvetlenül a fára, hanem a meglévő, jól rátapadt festékfoltokra is rákerül? Azaz "telibe kenhetem" alapozóval, vagy csak oda kerüljön, ahol látszik a nyers fa?
A segítségeteket, tanácsotokat szeretném kérni. Egyáltalán nincs tapasztalatom ilyen területen :(
Van két franciaerkély ablakunk, fából, kb. 30 évesek lehetnek. A jelen helyzetben nem tervezzük a cseréjüket, szeretnénk kicsit rendbe hozni őket.
Déli fekvésűek, közvetlenül éri őket a Nap sugárzása, viharos időben pedig az eső. 8 éve voltak utoljára mázolva, azóta eléggé lepergett róluk a festék.
Ezek egy térre néző társasházi ablakok, közvetlenül az ablakok alatt pedig gyalogosforgalom van. Mindkét szoba teljesen berendezett. Ezek miatt a keletkező koszt szeretném minimalizálni: lehetőleg az emberek fejére se nagyon potyogjon-szóródjon semmi, de a lakásba is minél kevesebb por kerüljön be.
Mit javasoltok, hogyan és mivel lenne érdemes lekezelni őket? Több helyen a nyers fa is látszik, illetve nagyobb felületeken pereg le a festék. Hogyan lehetne minél egyszerűbben, minél kisebb kosz mellett eltávolítani azt a festéket, ami nincs rajta már igazán jól? És mivel, hogyan lenne érdemes mázolni? Szükséges lenne valamilyen alapozás, vagy van esetleg olyan festék, mely közvetlenül kenhető a nyers fára? Teljesen megtisztítani a mostani festéstől nem szeretném, az pokoli munka lenne.
Ami még fontos lehet: nem tudom leakasztani a szárnyakat, ezek bukó-nyíló ablakok, csak a helyükön tudom mázolni őket.
Minden javaslatot, ötletet, tanácsot szívesen fogadok!
Mutatok az egyik szárnyról két képet, így nagyjából látszik a mostani állapotuk.
sziasztok! Egy régi zománctábla egyik része sajnos leütődött, melyet szeretnék megvédeni az időjárás viszontagságai elől illetve nem szeretném hogy idővel végig rozsdásodjon a tábla.
Kérlek segítenétek, hogy régi festéket (még nincs rossz állapotban, de átfesteni már nem szeretnénk ) falcsiszolóval el lehet távolítani vagy csak a spakli a megoldás?
Ha érdemes falcsízsólóval, akkor a kézi vagy a zsiráf a jobb megoldás?
Ezt a kettőt néztem
ISKRA ELEKTROMOS KÉZI FALCSISZOLÓ DS710-180 Scheppach Falcsiszoló Zsiráf 710w
14nap/cm a száradási ideje a vakolatnak. Nem keresem a bajt, inkább a burkoló után glettelek. A 2-es és 3-as verzió eléggé orosz rulett, az 1-es verzióból meg szép munka nem lesz.
Villanyszerelőm megcsúszott, a burkolóm meg lassan kezdene. Úgy terveztem hogy a burkoló előtt leglettelek mindent, de a villanyszerelő véséseit még csak most javítom zsákos vakolattal (kék Ceresit zsákos vakolat ha ez számít).
Sokat melóztam azzal a lakással, nem akarom a végén összecsapni.
Talán legfontosabb kérdés, hogy szerintetek egy vakolatra hány nap múlva lehet glettelni? Hány nap alatt szárad ki annyira, hogy glettelhető? Fino Fill-t fogok használni első körben.
A falról a régi enyves festéket mindenhol lekapartam majd lecsiszoltam. A terv az volt, hogy Düfa Tiefgrund mélyalapozóval az egész falat lekenem. Ezt követően Revco Primer vakolatalapozó következne majd a glett.
Lehetőségeim: 1, Ahol a villanyszerelő vésett (friss vakolás) ott nem csinálok semmit, a fal többi részét a tervek szerint mélyalapozom, glettelem. (Csíkokban kimarad a glettelés).
2, Ahol a villanyszerelő vésett ott nem használom az alapozókat, a ~3 napos vakolatra ráglettelek.
3, A ~2 napos vakolatot is átkenem az alapozókkal, és az egész falat leglettelem.
4, Feladom a dolgot és csak a burkoló után állok neki a glettelésnek. (2-3 hétig tud száradni a vakolat)
Én nem akarok ellenreklámot az általad használt glettnek. Sok évvel ezelőt amikor megjelent akkor egyszer kipróbáltam.
És épp azért nem használtam tovább mivel baromi keményre kötött és szinte nem lehetett csiszolni, akkor még nem voltak falcsiszológépek.
Szerintem próbáld meg a szériaglettet javításhoz.
Tipp: én úgy szoktam keverni, vödörbe víz beleszórni kézzel egyenletesen a glettet a mennyit a víz felvesz hagyni dagadni 5 percet majd mérsékelt fordulaton keverőgéppel elkeverni. Ha túl sűrű akkor még egy kis vízzel beállíthatod.
Sziasztok, 2x telibe glettelnék pár szobát, enyves kaparás után..
az mitől van, hogy helyenként a két glettréteget nem lehet normálisan összecsiszolni? Olyan mintha az első réteg felszínén vékonyan kemény szinte fényes szürkés réteg lenne. (nem alapoztam rá) Ahol ilyen ott nem lehet magával sem összecsiszolni, mert ahol elkopik a kemény rétek ott egyből belekap a papír az alatta lévő puha porózusba és gödrös lesz. Vagy ha már van rajt második réteg azt meg azért nem lehet vele összecsiszolni mert amikor elvékonydik leugrik róla a szélein. Rimano Plus A 0-10mm 5-6 kg-os adagokban keverőgéppel csomómentesre keverve, pár perc pihentetés és újra keverés, nem folyt és nem is volt száraz, persze biztosan nem sikerült mindegyik teljesen egyormára de ennyit számítana? Akkor melyik az a keverés amelyiknél nem lesz ilyen? A híg vagy a sűrü? Vagy ahol túl vastagon hordom fel ott lesz ilyen? Akkor több helyen is kéne. De ahogy írtam is csak helyenként fordul elő, nyilván ahol többször javítottam ott halmozottan szar, ocsmány ragyás felületett kapok, és minél tovább csiszolom annál szarabb az egész. .. hátha valaki tudja hol keressem a hibát.
Valaki találkozott már hasonlóval? Mitől lehet ez? 3 éves ház, vízszigetelés van a falak alatt. Ránézésre nedves (de tapintásra száraz) folttal kezdődik. Vakolatig vissza csiszoltam, száraz volt. Újra festés után visszajött a gond megint.
Lekapartam amennyire lejött, de egy minimális maradvány itt-ott maradt az egyik szobában. Nem festékréteg, hanem inkább valamilyen anyag (talán enyv?) maradvány.
Csak az enyémnél 2db csavar oldása után lehet pengét cserélni. A gyárilag benne lévő penge se volt rossz, de ezekkel a külön kapható pengékkel könnyebb volt dolgozni - amíg volt élük.
Én legutoljára Hérával festettem, egy kollégám a Poli Farbe Inntallert ajánlotta. (Most úgy gondolom, hogy a legegyszerűbb/leggyorsabb/legolcsóbb megoldást választom, minden falat fehérre festek).
Nálunk, a műemlékeknél a rétegrendek kigubancolása létkérdés. Azonban való igaz, hogy 90%-ban a mész és a 19. század közepétől az enyves játsza a főszerepet a felső dipó rétegek mellett. Az viszont elképesztő, hogy néha hogy váltogatták őket, simán visszatértek enyves után a meszeléshez, majd megint enyves pár rétegen át. Mi hálát adunk ezeknek a tulajdonképpen lusta, sumákolós festőknek, hogy a végletekig feszegették a technológiai határokat. Ha mindig mindent lekapartak volna, szegényebbek lennénk nélkülük.
Már pedig ott van a metszetcsiszolatomon az 54 réteg. :) Nagyítható. Az már más kérdés, hogy 1 réteg meszelés nem ér semmit, legalább 2 réteg kellett egy venyigefeketével kevertnél (apró fekete szemcsék) amitől kékesszürkének hatott, a hófehérnél meg 3 réteg sem volt mindig elég ahogy manapság sem. Mivel ez egy 320 éves épület kapuzatán volt, és átlag 2 réteggel osztod 20 alkalommal festettek, vagyis 16 évente. Szerintem ez sem nem sok, sem nem kevés. Csak éppen egyben maradt, levakarás nélkül 1700 óta.
Enyvesfestéket még én is csináltam a 90-es években, ma már csak hengerezésnél vagy ornamentális stukkók lefestésénél használom, akkor is inkább cellulózenyvet (Metylant) használok mint csontenyvet. Egy 30 éves festő meg azt sem tudja mi az és miért lehet jó. Azt megnézem, hogy hogyan és mivel szed le egy részletgazdag rozettáról 10 réteg dipót, miután eltömítette. Egyébként 50 éve ismerték még a kazeint is, egész egyszerűen túrót vagy tejet tettek a mészbe, de az brutál erős kötést hoz létre, átfestésnél nem volt javasolt csak díszítésnél. Nomeg a nátron vízüveg, az meg fémporoknál. Ma már káli vízüveget használunk. Ebből alakult ki a szilikátfesték.
"az enyves festék margójára, azért nem volt régen annyira veszélyes mint ma gondolják."
Ja régen csak enyves festék létezett és mészfesték... meszelés.... A váltás kb. 50 éve történt jó 15 évig tartott.
Hogy hány réteg mehetett egy falra, nem tudom, sok, a 12 -15 nagyjából reális.
Anno 12 éve vettem egy belvárosi lakást sok sok réteg enyves festék volt a falon.
Az akkor 110 éves falat ha átlag 15 évente festették, akkor olyan 7 -8 réteg lehetett rajta.
Minden esetre a mester a 200 nm felületről olyan 150 liter laza anyagot kapart le.
Az enyves festékeket a mesterek a helyszínen állították elő.
Budai föld, bécsi fehér meg a fene tudja (már most ) milyen ásványi anyagokat kutyultak össze az enyvvel.
Úgy 3 veder száraz anyag kellet ekkora felülethez. És így stimmel a tapasztalatommal , mert az a 7-8 réteg nagyjából ennyinek fele meg... sőt kissé alul számítottam.
Mondjuk az a 54 réteg kissé túlzás.
mint mondták régen évente meszeltek... igaz csak a mesében. nem volt annyi idejük az embereknek... jó ha 3 évente rá került a sor. az se kevés.
tehát a konyhákat fürdőket stb. meszelték, a lakószobákat meg a polgári rétegeknél enyvesen festették. Nagyjából úgy 10 - 15 évenként.
Nyilván először sűrűbben, aztán ahogy vénültek ritkábba, a végén pedig lebontották a házak.
Egyébként az enyves festék margójára, azért nem volt régen annyira veszélyes mint ma gondolják. Volt, hogy 12 különböző réteget tártam fel egyetlen falon és még nem pattogzott, pedig gyenge diszperziós volt legfelül. Egész egyszerűen, mert tudtak alkalmazkodni, folyamatosan kötőanyagot csökkenteni hogy még ne kopjon. De volt, hogy 54 réteget tudtam összeszámolni egyetlen metszeten - igaz ebből 50 mészréteg és glett volt (képen), mégsem táskásodott a 300 éves felület.
Igazság szerint ha tisztességesen lekapartad az enyvest az alapmészig vagy az első meszes vagy enyves glettig, akkor nem feltétlen szükséges mélyalapozni, mert az új glettet már nem fogja szívni a felület és nem építesz be vízoldható réteget két vízoldhatatlan közé. A mélyalapozás viszont hasznos 1:5-ös arányban, ha van enyves fátyol, nyálka maradvány, mert ha nem is alakítja át vízoldhatatlanná, legalább kikeményíti. Mert ugye keményre puhát elven működik a felületképzés, fordítva gyenge felületet kapsz és vagy idővel vagy akár azonnal táskásodáshoz vezet. A mélyalapozásnak majd a glett becsiszolása és leporolása után lesz komolyabb szerepe. No és ez után is fontos, hogy ne egy olcsó gyenge festékkel kezd, hanem normál keménységűvel, mert egy gyengével (tescos anyagok, "Poli kutya", Casati Primavera stb) majdnem azt éred el, mint ha enyves lenne alatta, azaz egy időzített bomba. Ezeket gyenge falakra használjuk (ha nem akarunk még kaparni vagy védettek a rétegek).
Nem tudom mivel kapartad, de 500 Ft egy hagyományos falkaparó, azzal mi 2500-3000 m2-t kaparunk le pengecsere nélkül.
