Köszi a mellékelt képet, sikerült meggyőzni [vizuális típus vagyok]. Amúgyis csak egyszer élek, néha zülleni is kell egy picit, hogy legyen honnan újra feljönni erkölcsileg :)
Egyébként sem vagyok szent, sem vallásos, úgy hogy hajrá.
Mindenki tud tenni egy kicsit magáért, és a sok individuum személyes véleménye hosszabb távon tényleg megváltoztatja a világot. Asszem ez a passzív rezisztencia vagy csendes forradalom tipikus esete.
Persze, hogy fáj. Ha tudsz rajta változtatni, akkor tedd. Ha nem tudsz rajta változtatni, akkor meg szerintem törődj bele, és foglalkozz azzal, ami örömöt okoz.
Tudom, és ha nem koncentrálnék erre, akkor ezeket észre sem venném. Csak néha hatalmába kerít a "sötét" oldal :) ez nem is olyan vicces, mert az nagyon fáj.
Az értelmes embereknek több erőfeszítést kell tenniük azért, hogy megtalálják azokat a dolgokat, amelyek őket szórakoztatják. A világot ugyan az értelmesek rendezik be, de nem maguknak, hanem a tömegnek.
Az egyetlen valódi fegyvered ebben a harcban pont az értelmi képességed. Az viszont nagyban tőled függ, hogy mire használod.
Változik a világ izlése, és én másfele változom. Jól esne néha példul a munka dandárjában egy-egy igazán klassz erotikus- vagy szexkép. Ma már nem mernék bevállalni semmi fogadást arra, hogy akár egy fél nap alatt túrok a netről olyat, ami bejövős. Javarészt üresarcú kamerábabámulós tatus libák vannak túlsúlyban, úgy is mondhatnám, hogy disznót győznek. :] Tökre lohasztó, hogy rá van írva az arcukra, igen, most ez a szám jött, aztán terpesztős valagmutatós, pipaszár lábakat az égbe, aztán műlezbi, jó pízér!
Szerintem arra koncentrálj, hogy mi az, ami jó. Ha nagyon akarod, a világ tényleg szalonnás tojásrántottából, délutáni alvásból, parkbeli sétákból, szerelmes ölelésekből, kék égből, cseperésző esőből, baráti beszélgetésekből és gyerekkacajokból áll. A másiknak meg BKV-ellenőrökből, sorbanállásból meg villanyszámlákból.
Miért van homoszexualitás? Nem tudom. Én se tudhatok mindent :))) És az nem ellentétes, csak a családdal, a másik hármat sztm. nem üti.
2. kérdés
Pontosan az értékrend miatt. Mert van, amit átvettem és van, amit nem. Ez a dolog az alapokat rengetné meg, mint pl. hűség és tisztelet. A MI olvasatunkban.
Persze van olyan, amit nem mondok el neki, de nem "elvi" kérdés, csak tudom, hogy félt és nem értené meg.
az a baj, hogy hiába nem megy, nem tudsz mást csinálni. Egy ideig én is tépelődtem hasonló okokból kifolyólag, aztán valakivel leültem beszélgetni, és ügyesen felvilágosított, hogy hiába verem a földhöz a seggem, akkor sem lesz másképp. Ma reggel a metróból kifelé jövet, mint minden eggel, kevereg előttem a tömeg, teljesen összevissaz, logikátlanul közlekedve lassítja egymást mindenki. RÉgen ez idegesített, ma meg hömpölygök a tömeggel. Nem stresszelem magam emiatt. Nem éri meg, hosszú távon. Van más, ami miatt úgyis...
Nem aszontam mindet, csak nyitott topicok és egy párat sac/kb-ra. Ennyi elég nekem, hogy valamit gondoljak, de inkább arra, hogy mit ne.
Nem nebáncs és penészvirág lenni. Csak utálni ha piszkálnak :)
Világot, mint kerek egészet utálom, úgy, ahogy van. Ezt nem tagadom. A részletek, amik lenyűgöznek. Egy csokor tulipán, egy finom szalonnás melegszendvics, vagy egy átszeretkezett éjszaka. És utána egy szalonnás szendvics :) Meg néhány karcsapás a Balatonban, meleg nyári estén egy kerthelyiségben a barátaimmal (pl. a homoszexuálissal :), vagy anyukámmal egész nap kint ülni a kertben. stb. stb. stb.
Ezeket a finom dolgokat sértik meg azok, amik egyre gyakrabban érnek.
Tehát elfogadom, hogy nem változtathatok, de nem örülök neki :)))
"Valaki elvitatja a jogomat, hogy valamit zavarónak találjak."
Nem, ezt a jogodat a kutya sem vitatja. Engem is eléggé sok dolog tud zavarni. Csak én tényleg jobbnak tartom, hogy ha csak megtehető, akkor inkább nem figyelek oda arra, hogy két hetero egymás légcsövét nyalogatja, mint hogy beszóljak nekik, hogy ezt nem kéne. Néha, ha nem bírok magammal, akkor szólok. De utána mindig elszégyellem magam.
"Arra késztet, hogy ha nem tetszik, változtassak a terveimen, napirendemen, médiabúvárkodási szokásaimon, mert mindenhova beszűrődik a "lezbi nő a természetes, nézd komám, itt a szádba a kékeres" alapzaj. Ha nem akarom "élvezni", akkor becsukni, kikapcsolni, kiszállni, elkerülni. Erre már nem vagyok hajlandó."
Hát, pedig szerintem mindenki egyfolytában arra kényszerül, hogy a külső hatások miatt egy csomó mindenen változtasson. Tévé esetében ez egyszerű - átkapcsolsz, vagy be sem kapcsolod. Nálam az utóbbi tökéletesen működik. Valamint nem látogatoma Capellát, meg a Bank disco-t sem, mert nem nekem találták ki.
Nem kell hajlandónak lenned arra természetesen, hogy a magad eszközeivel csökkentsd a napi frusztráltságod mértékét. Tényleg lehet ordibálni is, hogy minek hol van a helye. Ha ez neked működik, vagy minimum megnyugtat, akkor csak csináld, nekem tényleg tökmindegy. Én már nem szeretek üvöltözni.
Néhány dolgot nem értek. Miért van a homoszexualitas ellentétben a családdal, szépséggel, hüséggel, tisztelettel?
Miért nem mernél anyukád szemébe nézni egy hármas együttlét után?
