Mindenképpen meg akartam jelölni, csak kiváncsi voltam, fölkapod e a bilit.
Ancsel Éva idevágó gondolatait hívtam segítésül az
összegzéshez.
Néha pár kérdőjel-mentes mondat is érdemes lehet
továbbgondolásra, vagy legalább egy bólintásra.
Állandóan a "kényes" kérdéssel provokálsz. Bármilyen kérdés lehet kényes, attól függően kinek teszed fel, mikor és hol?
Ha izzadságszaga van valakinek, és társaságban megkérded tőle, mikor fürdött utoljára? Akkor neki az egy kellemetlen, ha úgy tetszik kényes kérdés.
Ha ugyan ebben a társaságban megkérded Mancikát, a férje fülehallatára, hogy mikor feküdt le utoljára Palival, akkor az neki egy kényes kérdés.
Ha megkérded Ozagent, miért nem akar veled a valóságban is találkozni, ez is lehet kényes kérdés. Attól függ, ki mit érez kényes kérdésnek.
Én nem állítottam, hogy ebben a topicban én fogok
kényes kérdéseket feltenni, csupán teret biztosítottam arra, hogy kényes kérdésekről is
vitatkozhassanak a nickek, és amint látom, ez meg is történt.
A Te elképzelésed szerint milyen a kényes
kérdés? Mutass egyet !
Én csak annyit jegyeznék meg csendben, hogy egy épp elfajuló vitában a létező leg-feleslegesebb, és leg-inkorrektebb dolog önkritikáról mesélni... Nagyon piedesztál szagú ugyanis, és hát az... hogyismondjam... kinyitja az ember zsebében a bicskát.
Egyébként az elfajuló viták épp azért fajulnak el, mert a vitázó felek mindegyike épp félretette az önkritikáját. Nem csak az egyik, mindegyik, így hát arcból seggcsinálás nélkül egyik fél sem intézhet a másik felé magasztos, és szentlélek ihlette mondatokat holmi önkritikáról...
Remélem elég könnyed voltam, most akkor megengedhetem magamnak, hogy kicsit följebb menjek
a létrán?
"Pusztító tudáshiány van minden köteléket szaggató
emberi aktusban és "igyekvésben": a kicsinyes antipátiáktól és rivalizálásoktól a gyűlölködésig.
( Ez eddig érthető? Értelmezhető?)
Él egy szükséglet, amelyet jobb szó híján játszma
-szükségletnek nevezek, s amely nem másra szolgál,
mint arra, hogy az ember, belevetve magát valamely készen talált, vagy minták alapján maga-alkotta harcba, fiktív célt adjon erőfeszítéseinek...
(Még ne dobd el a szart, mondom tovább)
A viszályszükséglet mögött ott munkál egy komikus, vagy olykor tragikomikus győzni-akarás,
valamely fölöslegesen kezdeményezett perben. "
Joggal merül fel a kérdés, lehet e kívül maradni a
játszmákon, hiszen az ember kisebb nagyobb csataterekre kerül, és elédobják a kesztyűt.
Lehet fölvenni, és lehet átlépni rajta. Csak ne
feledkezzünk meg arról a bizonyos játszmaszükségletről, amit itt a hálón különleges körülmények között át lehet élni.
Debizony zsoltu, eleddig itt igenis kényes kérdések körül forgott a szöveg. Szó nem volt, női pletykalapok "mélyinterjúihoz" hasonlatos akármiről, bár tudok olyat is. Íme:
Hányas cipőt hordasz, zsoltu?
Milyen színű a hajad?
Mi a kedvenc ételed?
Hetente hány nőt viszel az ágyadba?
Pedikűrösnél vágatod ki a benőtt
körmödet, vagy magad bicskázod ki, otthon
a fürdőkád szélén?
Mi a véleményed Sandra Bullockról? A feneke, tetszik jobban, vagy a szeme?
Na, kíváncsi vagyok, ezek után bátorkodik e valaki
bármilyen kérdést feltenni, ami nem érinti zsoltu
Ozagennel (vagy saját magával) kapcsolatos problémáit.
Tie sikít, hogy nem értem, amit mond, hogy nem figyelek másokra. Zsoltu kioktat emigyen: " vagy
kezdeni akarsz valamit a fórummal, magaddal, és akkor nem szenvelegsz, és érzékenykedsz, hanem kicsit gyatyába rázod magad, vagy bemégy te is a dedebabák lábáztatójába."
( Ezt nem én mondtam neki, hanem ő nekem! Bezony:)
Kérdés: elolvasta vajon zsoltu figyelmesen, "tagoltan", amit én a következetlenségről, az ellentmondásokról,
avagy az önkritika hiányáról írtam?
Ozagen balról be. Na végre !! Újra kezdődik, illetve folytatódik a háború.
Zsoltu, némileg fölcserélve a szavakat, ugyan azt a kisregényt írja, amit már több ízben megírt, csak éppen nem került kiadásra. Nem gond, itt a
neten többen olvassák.
Idézek belőle. " Na most kedves oz, rémüldözhetsz, meg is értelek , hisz a király meztelen, akár te vagy a király, akár én "
Alakul a hierarchia. Van már "tömeg", van "mellékszál" (én), csak még nem dölt el, kié a
korona:)
Zsoltu véresre kaparja a körmét érte, Ozagen lazán
átlép rajta.
A "mellékszál" összegez, a "tömeg" mosolyog.
Miért pattannak ki a fejedből efféle paranoid ötletek, mint velem kapcs? Szoktál éjjel álmodni, vannak egyáltalán REM-fázisaid?
Nem látod szükségesnek kissé nyugalmat teremteni ebben a Fórumban? És beszélgetni civilizációról, kultúráról, tapasztalatokról, a jövendő háborúról, egyáltalán keresni a megbékélést?
Bobó? Talán Bibó. Ha rossz leszel, kapsz néhány jólmegtermett idézetet a pasitól. Egészen jó cuccai vannak a hatalommaximalizációs elméletek hatékonyság-vesztéséről, meg a megkésett Kelet-Közép-Európai fejlődésről.
Hihetetlenül untat engem is ez a duma. Ám talán nem kellene elfeledni, veled kapcsolatban én nem nyitottam topicot, hanem te nyitottál velem összefüggésben. Meg egyébként is.
Ismétlem, az urakat ebben a szövegkörnyezetben nem akarom megsérteni.
Ám szükségesnek látom, hogy ideviríts egy kisebb közleményt:
"Ozagen, hülyeség volt téged azzal meggyanúsítani, hogy egy geci másodnick vagy, és hogy az alapnicked Jossy vagy Kero."
Már pusztán a másodnick-gyanúsítást kikérem magamnak.
A többi, másokkal is kapcsolatos megalázó minősítést elfeledem, egyszer talán tisztába kerülsz azzal, hogy mit jelent az: Mások Emberi Méltósága. Meg Emberi jogok.
Legfeljebb majd, ha nem bizonyosodik be, akkor nem bizonyosodik be. És akkor mi van? Beesik az eső? Benéz a ló ablakon? Kibaszottul meghurcoltunk egy nicket, sebaj, vége, jöhet a következő unaloműző játék.
Jossy úrral tudomásom szerint nem volt dolgom. Kero úrral igen.
Ebben a szövegkörnyezetben nem akarom sértegetni őket.
Miként tudnám bebizonyítani, hogy én nem vagyok ők? (Minő pompás kérdés, Jagoda és Jezsov már nyálcsurgatva várják a válászt. Lavrentyij Berija onanizál.)
Esetleg egy teszt? Valami fincsi kis kikérdezési módszer? Ó, nem, egyenes kérdéseket kellene feltenni. Még a keresztkérdéseket is egyenesen kell feltenni. Problematikus. Időigényes. Egy nicket gyorsabban is el lehet intézni.
Esetleg IRL? Ó, igen, nyilvánuljon meg IRL az a geci nick, mutassa meg a pofáját a bűnözője, miért is ragaszkodik ahhoz a fene nagy URL-integritásához. Kis rohadék.
Nézd, zsoltu, elszámoltam ötig, míg megtaláltam a jelzőt ahhoz a mondatkezdethez, amely így folytatódik: "...amit napok óta művelsz".
A jelző így hangzik: "Riasztó..."
Tempóid leginkább Andrej Januerjevics Visinszkijéhez hasonlítanak, ugye, tudod, ő volt a Nagy Moszkvai Perekben a harmincas évek derekán az ügyész.
Csak a vádlottak egyike vagyok. Sok-sok más vádlott van még itt. És nem csak természetes személyek, hanem nickcsoportok, asszocosok, főzőcskézők, csevegő lányok-asszonyok etc.
Már szerettem volna mondani: ez nem jó szvsz. A szabadság szigetein gyakorlott érzékeim szerint pedig kifejezetten riasztó.
Nyilván miközben Orwellt olvastál, pár oldal után kifordult a kezedből.
Ennyi baromsagot reg olvastam tulled ocsem. Meg vagy sertve mert valaki nem akar veled irl is bratyizni. Par sanda dogot eloadott veled, itt s masutt URLice, oszt annyi.
Get a life.
/avagy: le a kalappal ha te vagy az Oz nick mogott, az biza parades eloadas lenne ::)/.
De, ugyanis ha így gondolod, akkor ez megint csak azt bizonyítja, hogy nem értesz.
Ha én azt akarom elérni, hogy elmenj innen, akkor azt fogom mondani neked, hogy : "Villma, menj Te innen a fenébe el."
Emlékezetem szerint nem mondtam ilyet. Tlem mindenki ott van, ahol akar. Engem csupán az zavar, ha az emberek gondolkodás nélkül hajtogatják a magukét egymással szemben ülve, és ezt azután beszélgetésnek nevezik. A beszélgetés elsősorban arról szól, hogy meghallgatjuk, és igyekszünk megérteni a másik fél mondanivalóját. És ezt egy csöppet hiányolom itt. Tőled is, másoktól is.
Azért neharag, de ha már őszinteség, és kényes kérdések... kényes válaszok...
Ahogy én látom ( nem biztos, hogy jól látom) Ozagen senki intim szférájába nem tolakodott be, s éppen ez a baj, legalábbis zsoltu szerint.
Ozagen titokzatos ismeretlen maradt, s ez bizonyos mértékig ( egyesek számára bosszantó), ugyan akkor éppen ez adja meg Ozagen varázsát.
Egyébként minden nick valakinek az álruhája, álarca. Mi az, hogy törvénytelenül betolakodott?
Ezt végképp nem értem.
A kérdés valóban egyszerű. Zsoltu megkérdezhette volna Ozagent: akarsz valóságban is a barátom lenni? Ehelyett kacskaringosan, sok földuzzasztott
szöveggel megkerülte a témát, ami egyébként megkerülhetetlen volt, s Ozagen válaszolt is rá:
MÉG NEM JÖTT EL AZ IDEJE. Ennyi. Valóban egyszerű.
Ha mégsem, hát azért nem, mert zsoltu a visszautasitás miatt úgy tűnik sértve érzi magát, s ennek az egész klubra kiható beláthatatlan következményei lehetnek, hacsak Te a "tömeg" s én
mint a mellékszál nem tudunk elég erősek lenni ahhoz, hogy elbeszéljünk a probléma fölött, már csak azért is, mert az két ember magánügye. Szólj, ha tévedek.
Amit írtam, abban alig volt rólam szó. Éppen arról beszéltem, miért van, hogy mindeki, csak önmagában mártózva képes véleményt nyilvánítani? Én marhára tisztelem a kritikát, ennél csak az önkritikát tisztelem jobban. Nahát az ritka madár
manapság!
Mikor mondtátok utoljára valakinek: -lehet, hogy igazad van?
Mikor mondtátok magatoknak, akár kimondatlanul:
lehet, hogy ebben, vagy abban nincs igazam.
Ne csak másokban kétkedjünk, olykor magunkban is.
(Lásd, Hamlet)
Én nem a nickek, hanem a közös gondolatok irányába tapogatózom. Lehet, hogy ez hiba. Az alábbi hozzászólásokban megpróbáltam felmutatni az ellentmondásokat, megpróbáltam elképzelni az elképzelhetetlent, jussunk már végre közös nevezőre.
Azt hittem valamiféle csapat is lehetnénk, annak ellenére hogy egymással is vitázunk, ez bőven beleférne. De ha úgy érzem, hogy át akarják harapni a torkomat, akkor kénytelen vagyok messzire elfutni, ettől a számomra egyébként kellemesnek tűnő helyről. Nem megerőltető, futottam már eleget, edzésben vagyok:-)
Nem csoda, hogy nem érted a dolgokat, ha ennyire figyelmetlenül olvasol. Nem mellékasztal, hanem mellékszál! Lassíts le egy kicsit, és több figyelemmel állj a hozzászólások elolvasásának. Abból csak jó sülhet ki. A kapkodásból meg csak félreértés-értetlenség. Az első baki, a másik meg rendkívül kínos.
Mi az, hogy mellékasztal? Ne haragudj, de ezt nem értem.
Ozagen valamiféle kiválasztott? Mint annó Jézus?
Kell az embereknek valaki, akit maguk fölé emelhetnek és imádhatnak? Mindig és mindekoron az értelem ellenében?
Tényleg semmit sem értek. Én egy olyan forumra vágyom, ahol értelmes emberek megbeszélik egymással a gondjaikat, problémáikat, s akár a
teremtés izgalmát is.
Ozagen egy kicsit különc, értelmes ember, aki csak akkor több a többinél, ha úgy hisszük.
Szeplőtelen fogantatás? Persze,ha hajlamosak vagyunk a legendáriumok gyönyörű mesevilágát átélni, márpedig meg van rá a hajlamunk ősidőktől fogva.
Most akkor, mi legyen? Emeljünk magunk fölé egy álomlényt ( szerintem nem tudna mit kezdeni önmagával, és marhára kellemetlen lenne neki)
vagy beszélgessünk huszonegyedikszázad módra, a világról, aminek a magunk egyszerű, vagy nagyszerű módján részesei lehetünk? Mi legyen?
Szóljatok hozzá, ha tudtok.
Mi az, hogy visszalökdösnek a tömegbe? Huhh, de sokminden van, amit nem értek.
Félreérted a problémámat. Azt furcsálltam, és furcsállom most is, hogy egy offtopic beszélgetést kezelsz olyan hozzászólásokként, amik nem azok. Elhangzott egy offtopic beszélgetés egy író néhány regényéről, idézgetve belőlük, mire Te azokat mindenféle agyament konspirációs elméletbe szövöd bele... szvsz hülyén veszi ki magát ez a dolog.
Azt sem értem igazán, hogy miért okoz problémát az, hogy a rám vonatkozó, illetve rám hivatkozó dolgokkal foglalkozom... Az, hogy Sancho, Vagy Oz mit mond, az az ő maguk szuverén dolga, semmi közöm nincs hozzá. Hogy azokra Te mit reagálsz, körülbelül hasonló státuszú dolog. Ha Sanxho vagy Oz "meg akarja védeni magát", akkor megteszik, nincs szükségük arra, hogy megmagyarázzam a gondolataikat neked. Ha fontosnak tartják majd, hogy megértsd őket, akkor le fognak ülni magyarázni.
"Maradjunk ennyiben, és ha nem megterhehelő számodra, légy egy kicsit csendben."
Hopp... mint senki másnak, neked sincs semmi erkölcsi alapja arra, hogy megmondd, ki mit tegyen, vagy mit ne. Nekem sincs, de ettől függetlenül fontosnak tartom megjegyezni, hogy szvsz maximum ahhoz van bármiféle alapod, hogy kérj dolgokat emberektől. Mint pl. ahogy Sancho megkérte a t. közönséget, hogy ne írkáljanak a bigyójába.
Ui: egy picit furcsa az a dolog, hogy nyitsz egy topicot kényes kérdésekről... gondolkozzunk csak... a kényes kérdésekre könnyen előfordulhat, hogy olyan választ kapsz, ami nem tetszik majd neked... úgy érzem, nem tudsz mit kezdeni az ilyen válaszokkal... pár hozzászólással előbb azt írtad rólam, hogy nem tudok őszinte lenni. Nekem úgy tűnik, hogy nem tudod kezelni az őszinteséget...
Ebben az esetben nem kell a pontos idézet, elég a lényeg. Nem betűkön lovagolunk, hanem a gondolatokon. Sajnálom, hogy ezt te képtelen vagy felfogni. Egyelőre nem tartalak beszélgető partnernek Tie. Miért nem ? Csak a rád vonatkozó dologot vetted észre, és azonnal felsikoltottál.
A többi, az általános mondandó nem érdekel, s ennek egyenes következménye, hogy Te sem érdekelsz
engem. Nem akartalak megbántani, csak tudomásul vettem, hogy te annak ellenére, hogy értenél, ellenem szavaztál. Maradjunk ennyiben, és ha nem megterhehelő számodra, légy egy kicsit csendben.
Annyi topic van még, ahol fenheted a késedet.Ok?
Nincs harag, ne tépd a hajad. Én nem mondom , hogy hülye vagy, csak a magad módján butuska:)
Száguldjon minden a maga útján, mondom én - az egyenesek a végtelenben sem találkoznak. Ha mégis, az csak látszat.
zsoltu megjegyzi: " nehéz a mozaikokat összerakni"
Igaz. Nagyon nehéz. Főként ha elveszünk a részletek lelki zürzavaraiban és képtelenek vagyunk meglátni ( érzékelni) a lényeget.
Kero mondja: " vannak szép dolgok is, ha keresel"
(Bizonyára vannak, de a rálátás ,a ráérzés képessége nem mindenkinek adatik meg.
Nem magyarázatként, inkább rezignált indulatként
álljon itt egy vers.
ÁBRÁZOLÁS
Pontosan és pontatlanul.
Tisztán, ahogy a szív vacog,
ahogy az éter peremén
az emberi arcél felragyog.
Ahogy magadat elhagyva
a lényeg lábához érkezel,
s fölnézve rá, megérted végre
a távolság miért van közel.
Agyprotézis mondja:..."atomizált, részvétlen, puszta önérvényesítő mechanizmusok"
Igen, az önérvényesítő mechanizmusok korát éljük.
Az ego tébolyult önérvényesítési habzását.
Sancho azt mondja: "van olyan őszinteség, ami meg se mukkan. Mégis az." Igaz, de itt a neten mit lehetne kezdeni vele? Próbáld ki, belefulladsz.
Óriási benned a közlési vágy, mégis ilyen marhaságokat mondasz, csak azért mert érdekesnek hiszed. A maga módján az is, de nem itt.
Aztán ugyancsak sancho megkérdi: "érdekesek e a válaszok egyáltalán?"
(Ha nem lennének érdekesek, akkor ugyan miről is szólhatna ez az egész?)
" A válasz már kevésbé érdekes, ha jó a kérdés.
A válaszok nem minőségi kategóriák, mert nincsenek jó válaszok" ???(sancho)
Az emberiség élete kérdések és válaszok története.
Na, akkor itt rátérhetünk a "műanyag" ketegóriára.
Sancho mondja: "Szeretem a műanyag dolgokat, műanyag, műtopic, műcsont, műhozzászólás, műfelháborodás...." (Jópofa, nem?)
Nos, keves nickek, olvassátok el a topicot, vagy akár az egész Internettot, és döntsétek el,értékeljétek a műanyagság mibenlétét.
Nem régen még arról beszégettünk zsoltuval és Ozagennel, hogy érdemes lenne ezt a forumot az átlagosnál magasabb színvonal fölé emelni, vagy
talán meghitebbé , barátságosabbá tenni, ahol a
nickek nem kiütni, hanem megérteni próbálják egymást. Úgy érzem, itt is, mint bárhol máshol kezdenek elszabadulni az indulatok. Lehet, hogy ez törvényszerű? Már nincs kedvem verekedni, döntsetek hát netbéli sorom felől.
Ha ez a műanyagnak kikiáltott hang nem tetszik nektek, akkor megyek.
Ha képesek vagytok rá ( és miért is ne) őszintén válaszoljatok.
Villma, én a hajamat tépem, te olyan hülye tudsz lenni... És az a baj, hogy nem csak akkor, ha akarsz.
Amit itt emlegetsz, vizi, és én hozzászólásainkat, az egy nyomorul regényről folyt... Ha Te olyan szerencsétlen vagy, hogy egy regényről szóló 3mondatos beszélgetést valamiféle vihar előszeleként értelmezel, hát akkor neked tényleg a kisegítő való, amit ott mondanak, talán megérted...
Ha meg már idézel - főleg idézett idézetet - akkor illenék azt helyesen tenni. Tehát amit a halál mond, az így hangzott helyesen:
MÉG ELKAPLAK, TE BITANG - mondta a Halál olyan hangon, mint egy bezáruló ólomkoporsó fedelének döndülése. - DÖGÖLJEK MEG, HA NEM.
Az utolsó flegmatikus, erőltetetten nagyképű válaszok arra késztettek, hogy végigolvassam ismét ezt a topicot.
Ozagen írja: Ezek fontos kérdések, mert egyszerűek. Arcokat persze nem vizuálisan látunk, és nem verbálisan. Kis utánkeresés és mélázás után van szerencsénk látni, ki és mennyire látja
fontosnak az itteni létezést.
(Én egyre kevésbé látom fontosnak, de még nem adtam fel) Első beírásom végén azt mondtam:" Attól félünk, hogy netántán összefutunk valakivel, aki majd jól a képünkbe röhög?"
(Igen, attól is félünk. Íme bejött:)
Zsoltu azt mondja a hetedik beírásban? " Sok a rajongóm? Inkább kevesebb. így is annyi van már, hogy csak győzzem. Lépten nyomon a bokámon csattog a protkójuk...Az vagyok. Híres, sőt hirhedt.
( Elgondolkodom. Mit lehet kezdeni egy híres, hírhedt nickkel , aki feltételezhetően továbbra is alattvalókat, nem pedig beszélgető társakat akar begyűjteni? Zsoltu a hitelességet többre tartja mint a szeretetet, de kérdem én, mikor, hogyan tudja, tudná bebizonyitnai a hitelességét, amikor furton furt ellentmondásba keveredik?
( a szeretet és a hitelesség nem feltétlenül egymásnak ellentmondó fogalmak)
vizi(mianick) mondja: " emlékszem arra, amikor ez az egész újra meg fog történni"
Nem bánnám, végül is jól kezdődött:)
Tie közbeszól: " Ezt véletlenül nem a halál mondja? "(Mutatós beszólás, előre érzem benne a későbbi kötekedés indulatát.) "MÉGIS ELKAPLAK, TE
BITANG, DÖGÖLJEK MEG HA NEM" ( Pucér vagabundia, a cél egyelőre ismeretlen)
vizi(mianick): "Már megint egy topic, amit szétoffolunk"
folyt. köv.( nem akarok túl hosszú lenni egyszerre, félek, hogy nem tudtok követni:)
Nem számít, hogy ki régi klubtag, és ki nem az. Minden ilyesmitől független az, hogy egy beszélgetésben odafigyelsz-e arra, amit a másik mond neked, vagy csak mondod a magadét, és mondod a magadét és mondodamagadétésmondodcsakmondodcsakmondod...
Rövid választ adtam a dologra, amit kis gondolkodással érteni lehet szvsz. Nem értetted. Attól tartok, a hiba nem az én készülékemben volt, de lásd, kivel van dolgod, elmagyarázom szépen ovis szinten. (Megjegyzem, azért nem magyaráztam el egyből, mert szinte ugyanazt mondtam volna, mint sancho - akkor meg minek.)
Na szóval, ehün a kiinduló hozzászólásod:
A kérdés mindig egyirányú, a válasz pedig annyi féle, ahányan fogalmazgatják.
Ez még csak-csak stimmt, de hát nem is mondtunk ki vele semmi újdonságot. Klisé, műanyagduma, mellébeszél.
A kérdés mindig rövidebb ,mint az a válasz, ami megkerülve önmagát visszatér a kérdéshez. A válaszok zöme ilyen. Rövid kérdésre lehet röviden, egyértelmüen, világosan válaszolni, de ez a fajta őszinteség támadási felületet ad.
Na EZ az, ami egetverő marhaság. Jól hangzik, amolyan nagy bölcsesség, blöff-szöveg. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a rövid kérdésre általában csak szar választ lehet adni. A rövid válaszokhoz általában egy korrektül megfogalmazott - meglehet, hosszadalmas - célirányos kérdés szükséges. Ez a legritkább esetben rövid. Ugyanis az a jó kérdés, amire a HELYES válasz rövid, és tömör. A kérdés nem arra megy ki, hogy rövid, vagy hosszú válaszokat kapj, hanem arra, hogy megtudj valamit. Méghozzá a kérdésre helyes választ. Szar kérdésre is lehet válaszolni, csak hát meglepő válaszok lesznek...
Azokat a kérdéseket nevezem én kényes kérdéseknek,
amelyekre nem tudunk, vagy nem akarunk egyértelmű
választ adni, azért érintölegesen elbeszélünk mellette, vagy lecsapjuk, mint a taxiórát.
Mi az, hogy egy kérdést lecsapunk, mint egy taxiórát? Mit értesz ez alatt? Gyors, tömör választ? Talán olyan választ, ami gyors, tömör, és ráadásul nem is tetszik neked?
No... röviden csak ezekkel volt bajom...
Remélem érted, mert már az elején untam egy picit.
