Keresés

Ha a közgazdaság VALÓBAN tudomány lenne, akkor nem kellene a marketigngnek nevezett mocskos trükkök gyűjteményével plazazombi nyálacsorgó konzumidiótákat tenyészteni, hanem a VALÓDI piaci feltételek alapján lehetne gazdálkodni.

De a Nóbel-díjas közgazdászok egymás után szarnak be, mert kevesebbet tudnak a holnaputánról mint a meteorológusok.

Ahoz képest, amennyi pénzt fizetés és bónusz néven közgazdászok már felvettek, a világgazdaság NAGYON siralmas helyzetben van.

Kedves najhuha !

Igen jó dolog, hogy rögtön ignorálsz egy olyan tudományt, amit mondjuk tanítanak vagy 5000 egyetemen (lehet több), meg még Nobel-díjat is osztanak. Hmm.

Azt, hogy nem érted, vagy nem akarod érteni, a te dolgod, ha neked így kerek a világ, tégy belátásod szerint !

Ami viszont totális tévedés, az ez:

"a KÖZGAZDASÁG messze nem tudomány, hanem egy társadalmi kölcsönösségi folyamatok után kullogó "VALAMI", amiben TANok vannak, és a TANOkhoz tartozó DOGMATIKUS nézetek."

Ajvé ! A közgazdaság bizony tudomány. Speciális a helyzete, mert félúton van a reál és a humán tudományok közt, ezért mindkettő előnyei és hátrányai jelentkeznek. Mint minden humán tudomány, modellekkel, elképzelésekkel, teóriákkal foglalkozik. Viszont a leíró nyelve a matematika, amelynél reálabb tudomány nem van !

Ha a te elméleted is bizonyítható (volna), akkor számszerűsíthető (volna) az a kár, amit itt felrósz másoknak. Eddig még egy darab számot leírva nem láttam. pedig enélkül egyelőre csak az emóciók tobzódnak, az utánkövethetőség meg megy a kukába !

"Aki a társadalmi folyamatok FÖLÉ kívánja helyezni ezeket"

Senki nem helyezi a társadalmi folyamatok fölé, csupán a társadalmi folyamatok sem egyszerűek, ezért vér butaság vona egyszerű válaszokat keresni. Sokkal inkább érdekes, amit a 20-25 évről írsz ! Bezony, gyakran a társadalmi folyamatok kifutásának az idejét írod le. Sőt, van olyan, ami még tovább tart. Azzal meg remélem egyetértesz, ha nem tisztázzuk a peremfeltételeket, akkor bizony könnyen belefut az ingoványba az ember !

"A TE szöveged csupán FETISIZÁLJA a bankokat"

Szerinted. De már megbocsáss, a saját gondolataimat én ismerem jobban !

"sajnos a bankok csődje, kivonulása, megszünése adott pillanatban nagy érvágás és káosz, de ettől az ÉLET nem áll meg."

"a GAZDASÁG jóval a pénzen túl létezik"

Nem tudom, ezzel ki vitatkozott ?

A kérdés mindíg az, hogy a pénz megszűnése mit jelentene ? Ezt lemodellezte már valaki ?

Mellesleg békeidőben pénzteleníteni egy gazdaságot, az a színtiszta hazaárulás ! (Gondold csak végig a következményeket!)

"Csak az általad megnyilvánult  ELVAKULT és SZEMELLENZŐS nézetet vallókat lehet megtéveszteni ezekkel az ódivatú haszonelvű "trükkökkel"."

És azokkal a kommunikációs trükkökkel mi van amit te használsz ?

Merugye:

1., Rögtön ignorálod azt a tudományt, amely netán rögvest megcáfolhat

2., Ennek a tudománynak a képviselőit elmaradottnak, vaknak, ostobának állítod be (Ezáltal a véleményüket is ignorálod)

3., Mindebbe belekevered az elméleted negatív figuráit (pénzhatalom) (Érzelmek keltése)

4., Így szépen összemosod egy tudomány és egy gazdasági szereplő funkcióit (pont a tisztánlátás megszűntetésére)

5., Evidenciák hangoztatása (másik tökfilkónak beállítása)

6., Ami hiányzik: az új elmélet részletes kidolgozása, hatása, eredménye, társadalmi következményei. Vajh miért is ?

Az általad trükköknek nevezett dolgokkal az a probléma, hogy számszerűsíthetőek. lévén a matematika az alapjuk.

Ami a te elgondolásaidról - finoman szólva is - nem mondható el !

Amúgy Drábik milyen közgazdasági képzettséggel bír ?

Nos igen. Itt már egyértelműen (az ALAPCSALÁSON = semmiből teremtett pénzen túl ) a TISZTESSÉGTELEN  haszonszerzésre irányítottad a figyelmet.

Ha az összes bank betartaná az őt korlátozó állami ( és ennek hátterében reménylően a társadalom egészétől  elvárt ) szabályzókat , akkor azért kellően normális és biztonságos , mondhatni jogilag kiegyenlített kölcsönösségről lehetne beszélni. De ez egy idealizált, soha meg nem valósuló helyzet.

MInél jobban túllépnek a szabályzókon, annál nagyobb erővel kényszerítik (akár zsarolással) a kormányokat a nekik kedvező döntések meghozatalában. Ha átmenetileg meg is kell hátrálniuk, a következő lépésükben ezt így vagy úgy behozzák....

Én a magyar szabályozásról beszéltem. Az amerikait nem ismerem.

És persze vannak, akik tudatlanságból vagy egyéni haszonszerzésből kiindulva túllépnek a szabályokon...

Ha így lenne, akkor bizony nem fordulhatna elő olyan helyzet, mint amit a LEHMAN BROTHERS nevével jeleztem.

Szerintem a tőkemegfelelési mutatót is folyamatosan figyelni kell és be kell tartani!

Vagy a betétgyűjtés (hitelkihelyezés) visszafogásával, vagy az alap (szavatoló)tőke emelésével!

PSZÁF nem csak az év végi mérleget ellenőrzi!

^{Mi az a "múltbéli" és mi az az "előirányzó"?}

A "múltbéli" egy ELŐZŐ éves eredményekből (pl. mérlegfőösszeg) számított, addig  az "előirányzó" egy folyamatos képezést igénylő...

Meg a betétet a hitellel....

Szerintem egy kicsit keverte a szövegíró a százalékot meg a konkrét értéket...

Akkor ott a hiba. Nem vonta le a 2 %-ot a 100-ból.

Mi az a "múltbéli" és mi az az "előirányzó"?

Egyébként nem ért nyitott szemmel olvasni:

Az első bekezdésben korrekt:

"A rátát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozza. A jegybank által kiadott rendeletek alapján a hazánkban működő hitelintézetek kötelesek tartalékot elhelyezni a jegybanknál betéteik és egyéb forrásaik alapján....Jelenleg hatályos szabályozás szerint Magyarországon 2%-os a kötelező tartalékráta"

(Értsd: minden 100 Ft betétből 2 Ft-t köteles vagy az MNB-ben tartani és a maradék 98-t helyezheted ki hitelbe)

Aztán pár sorral lejjebb az általad idézett baromság:

"A 2% tartalékráta azt jelenti hogyha egy magyar kereskedelmi bank rendelkezik 2 Ft.-al ( betétgyűjtésből vagy jegybanki kölcsönből) akkor 100 Ft.-ot kölcsönadhat kamatra."

Finoman szólva: a kettő egymásnak ellentmond!

:-))))

Akárki szerkeszti azt a honlapot, akár tudatlanságból, akár bakiból, akár tudatos hazugságból tette, de nagy baromságot írt!

Értelmeztem.

A tőkemegfelelési mutató egy MÚLTBÉLI dolog, míg a tartalékráta egy ELŐIRÁNYZÓ .

No persze a tőkemegfelelési mutatónak is van előirányzó hatása.

Egyébként innen hoztam az anyagot. Ott kell vitázni velük:

http://ecopedia.hu/kotelezo-tartalekrata

,

Próbáld meg értelmezni saját (1025) beírásodat!

:-))))

2% tartalékráta azt jelenti hogyha egy magyar kereskedelmi bank rendelkezik 2 Ft.-al ( betétgyűjtésből vagy jegybanki kölcsönből) akkor 100 Ft.-ot kölcsönadhat kamatra.

Ezt a mutatót nem "elérni kell", hanem betartani (kéne)! (Nem szabad alámenni)

Olaszországban nem tudom, milyen előírás van erre, nálunk 8% a törvényi előírás.

A legalacsonyabb, 5,8 százalékos tőkemegfelelési mutatót az olasz Banco Popolare - a Banco Popolare Hungary Bank Zrt. anyavállalata - érte el tavaly.

Ez pontos. (Én is ezt írtam a pontos 5érték megnevezése nélkül)!

Éppen ezért nem értem, hogyan írhattál olyan baromságot, hogy 2 Ft birtokában kihelyezhetsz 100 Ft hitelt!

Összehasonlításul:

A kínai központi bank 50 bázisponttal rekordszintre, 20,0 százalékra emelte pénteken a bankok számára előírt kötelező tartalékrátát március 25-i hatállyal.

Az infláció lehűtése, illetve a bankok hitelezési aktivitásának a csökkentése céljából az év eleje óta harmadszor, 2010 eleje óta már kilencedszer nyúlt ehhez az eszközhöz a központi bank. A bank február 8-án kamatot is emelt, bő egy hónapon belül másodszor az infláció fékezése céljából.

Akkor az egyéves betéti kamatot 25 bázisponttal 3 százalékra, a hitelkamatot ugyancsak 25 bázisponttal 6,06 százalékra növelte. Az ázsiai országban a februári éves szintű infláció 4,9 százalék volt, nem változott januárhoz képest, miután decemberben 4,6 százalékot mértek.

Tartalékráta

Megmutatja, hogy a kereskedelmi bankoknak az ügyfelek betéteinek mekkora hányadát kell a központi banknál nem kamatozó betétként elhelyezni. Ennek mindenkori mértékéről az MNB-ről szóló törvény értelmében a Monetáris Tanács dönt. A tartalékráta alapvetően a kereskedelmi bankok által nyújtható hitelt korlátozza.

A Magyar Nemzeti Bank 2010.09.06-i döntésének értelmében a hitelintézetek maguk választhatják meg kötelező tartalékrátájuk mértékét. Az eddigi 2 százalékos tartalékráta helyett október 1-től 2, 3, 4 vagy 5 százalék közül választhatnak a bankok.

Például:

"2% tartalékráta azt jelenti hogyha egy magyar kereskedelmi bank rendelkezik 2 Ft.-al ( betétgyűjtésből vagy jegybanki kölcsönből) akkor 100 Ft.-ot kölcsönadhat kamatra."

Ehelyett: a tartalékráta azt jelenti, hogy a betétek bizonyos %-t (szerintem nem is 2%-t) a bank köteles a jegybankban tartani!

Tőkemegfelelési mutató pedig a bank saját törzstőkéjének  és mérlegfőösszegének arányát jelenti. (Magyarországon jelenleg 8%), vagyis azt, hogy ha van 8 Ft törzstőkét, akkor legfeljebb 92 Ft betétet gyűjthetsz és 100 Ft ( minusz tartalékok, minusz müködési költségek) Ft hitelt helyezhetsz ki!

Zoxo !

A tőkemegfelelési mutató egy játék a számokkal. A TIER I és a TIER II mutatói lehetnek akármilyen jók, akár egy vagy két hónap elteltével csődvédelemhez is vezethetnek. Lásd a LEHMAN BROTHERS  esetét.......

Úgy hogy olvasd át mégegyszer... TARTALÉKrátáról van szó.

Zoxo !

Mutass rá , hol van az említett rész.

Értelmeset?

Neked, aki összekeveri a Gizikét a gőzekével (tartalékrátát a tőkemegfelelési mutatóval)?

Valamint Kossuthot a vasúttal (törzstőkét a mérlegfőösszeggel?)

Cipész maradjon a kaptafánál, nyelvész az "ősi magyar nyelvű hieroglifáknál"!

:-)))

Zoxo !

Csak ennyi telik tőled, vagy valami értelmes ellenvéleményt is tudnál ideröffenni ?

Egy cikk 2008-ból..

A monetáris tanács 5 %-ról 2 %-ra csökkentette a kötelező tartalékrátát, ezáltal a bankszektor 300 milliárddal több hitelt tudott nyújtani !  Vagyis 300 milliárd + kamat  ADÓSSÁGOT létrehozni !

Objektív szemléletben a BANK nem más, mint egy ADÓSSÁGgyártó "üzem", tele "öltönyös" adóssággyártóval....

Egy valamirevaló társadalomban messze nem ők lennének a legmegbecsültebb réteg, maximum a "futottak még" kategória...........

Fokozd még!!!

:-)))))))))))))))

Zokszó nélkül ?

Magyarországon eddig bevezetésre került a Soproni kékfrank nevű helyi pénz ami egy cca 300 000 fős térség gazdasági életét hivatott serkenteni.

http://www.kekfrank.hu/utalvany.php

http://www.mfor.hu/cikkek/Soproni_kekfrank_utan_johet_a_rabakozi_taller.html

A probléma megoldására Maurice Allais és Milton Friedman azt javasolták a Chicago Terv keretében hogy a központi jegybankok kerüljenek nemzeti parlamenti ellenőrzés alá illetve a kereskedelmi bankok tartalék rátája legyen 100% hogy csak azt a pénzt adhassák kölcsön amivel rendelkeznek tehát hogy ne hamísithassanak több pénzt. Ez érthető okoból soha nem valósult meg.

A megoldás az lehet hogy mind az USA mind az Európai Uniós szabályozás megengedi az ún. non profit helyi kiegészítő pénzek bevezetését ami bankrendszeren kívül helyezi a pénzteremtést. Ennek okán 2008 ban a Drábik János Jogász-Vezérszörényi László Matematikus-Mamusich Milán Közgazdász javasoltak egy G Money globális közpénz rendszert tervet amit be is nyújtottak a Google cég által meghirdetett nyílt ötletversenyre. Az ötlet bekerült kiválasztott néhány elképzelés közé a több mint 160 000 darab az élet minden területét lefedő javaslat halmazból.

http://paulgrignon.netfirms.com/MoneyasDebt/G-money_submission_Hu.htm

A javaslat hatására a Google 2010 Augusztusában megvett egy közpénzrendszer fejlesztő céget 70 millió USD.- ért amit "Social Gold" nak hívnak. Az említett rendszer pontosan azt tudja amit a szerzők javasolnak. A Social Gold ot egyenlőre csak az internetes játék közösség használja virtuális javak kereskedelmére. Ezt a rendszert a nagyléptékű teszt után ki lehet terjeszteni a reál gazdaságra fizikai javak és tényleges szolgáltatások bankmentes működtetésére.

A két legnagyobb probléma ezzel az hogy mivel a kereskedelmi bankok külföldi kézben vannak ezért a teljes magyar gazdaságot ezzel az elvel ők irányítják.

A másik probléma az hogy a kétszintű bankrendszer mindig csak a tőkeösszeget helyezi forgalomba a kamatot soha. A gazdaság szereplőinek összességében a kamatot visszaadni olyan mintha egy 3/4 ig telt pohárból próbálnának egy poharat teletölteni. Ez nyilvánvaló képtelenség tehát újabb kölcsönöket kell fölvenni, azonban egy idő után a kamatteher akkora hogy ezt már a gazdaság nem tudja visszafizetni tehát összeomlik. Ez volt az egyik alapszerkezeti oka a 2008 as világ válságnak. Ezt a folyamatot jól mutatja be a Kanadai Paul Grignon Pénz mint adósság című kisfilmje.

http://www.viddler.com/explore/shigemori/videos/6/