Bocsánat a késői válaszért! Nincs mentségem, egyszerűen figyelmetlen voltam és nem léptem ide. Igazán sajnálom!
Nagyon köszönöm a részletes és pontos választ kérdésemre. Felmerült egy javaslat, hogy néhány kilátóban a látható nevesített panorámát kihelyezve, növeljük az élményt a látogatók számára. A szokásos látóhatár sziluett helyett oldalnézeti domborzatábrázolás is szóba került.
A súroló fény miatt rendre változhat a domborzati kép, keresnénk azt a helyzetet, amikor a leglátványosabb helyzet áll elő. Persze az is lehet szempont, hogy a leglátogatottabb időpont domborzati képét tesszük fel. Ezért érdekelt az időpontok látványa. Ha megvalósításra kerülne a dolog, szeretnénk a leghasználhatóbb megoldást választani.
A kilátók mozgásáról írtakkal egyet értek, különösen a közölt expozíciók ismeretében. De látom, mind műszakilag, mind ruházatilag kellően felkészült vagy. Remélem, kívánom,még sok szép látványban legyen részed, amit másokkal, velünk is megosztasz.
Még egyszer köszönöm a korrekt válaszokat és elnézést a késlekedés miatt.
Stellariumból szuperül kiolvashatóak a szögek, meg még kismilló érték. Amugy mire kell az infó? Kiváncsi vagyok.
Téli fotózást komolyan veszem, beöltözök rendesen. Volt már, hogy Dobogókőn 3 órát álldogálltam. Volt, hogy Dobogókőn 3 gatyába (aláöltözet, mackó, GTX héj) voltam kint, de tavaly a nagy hidegben -15 fok volt Salgón (ezen a napon mérték a bükki töbörben a rekordhideget), akkor is kint álltam 1 órát a várban. Picit azért mozogtam, ugrálltam, az rengeteget segít. Bakancs alap, ha nagy hideg van és szél akkor kívűl Gore-tex cuccok (kabát, sapka, gatya) és hegymászó bakancs, vékony kesztyű, hogy lehessen nyomkodni. Néha szoktam vinni Windstopper maszkot, de 1x sem kellett még használni. Kintlétben vagyis egy helyben létben a 1,5-2h az általános. Ugyanis napkelte előttől számítva ennyi idő alatt nagyon megváltoznak a fényviszonyok és a látvány, színek, minden. Ezt érdemes végigfotózni.
Kilátókban nem bízok. 1 anyag van ami stabil, a beton (Galya-kilátó pl.). A többi mind képes mozogni. Na jó, prédikálószéki nem, de hát az hatalmas szerkezet. A Hármashatár-hegyen a kiskilátó pedig csak 1 szintes, és annál is szívtam. Igaz gyenge szél volt. Akkor is Tátrát fotóztam onnan hosszabb expóidőkkel és rá kellett jönnöm, hogy az a baj. A talapzatról semmi gond nem volt. 600mm vagy még 2X TC-vel fotózva kritikus mindennemű mozgás. A gépet is úgy állítom, hogy teljes elektronikus zárral fotózok, a D850 szerencsére tudja. Élőképből indítom az expót amikor a zár nyitva és a tükör is fent, így semmi mechanikai mozgás nincs. Nagyon megdobta a stabilitást a nemrég beszerzett Manfrotto Junior 410-es fogaskerekes fej. Precíz és masszív. A korábbi 3D fejjel nagy tele állásnál kb 10-15 sec (!!!) volt a csillapodás, most 5sec.
De hogy kép is legyen:
1200mm full crop-al. Sajna a 2x TC elrontja a képet már, de jól "közel hozza" a témát. Király-hegy, kereken 89 km-re. Kár nem álltak kint emberek.
Ebből a képből lett kivágva a felső. Itt nincs crop, az aljából lett picike lecsippentve.
Gratulálok, remek képek. A Látó-kövek is igazán jó helyszín, szinte mellvédszerűen védenek a szirtfogak.
Érdekelne, - a fénybeesési szögek megállapításához - milyen időpontokban került sor a két Tátra felvételére.
A Petőfi-kilátó persze magasabb, a kilátás is más. Szeles időben van a toronynak egy kilengése. De szélcsendben ez nem zavarhat. Persze a felszerelés fel- és lejuttatása a felső szintnél, nem kis mutatvány.
Bükk, Látó-kövek. Rezzenéstelen levegő, 0 szél és csend. Fantasztikus volt, főleg úgy látni a Tátrát, hogy nem csak a felső 4-500m-nyi részt láthatom, hanem 1000m-t vagy még többet Így aztán a képeken is nagyobbnak tűnik, pedig 120km a táv. Direkt ide jöttem mert a Bálványt nem mertem bejátszani a kilátó szerkezete miatt. Fél-1 másodperc környéki expóidőket kívántak a képek a kétszerzőnél (rekeszelés miatt), így jobbnak láttam a Látó-köveket betámadni. Nagyon COOOL hely, védett és kiváló a kilátás, nem mellesleg 3 perc az úttól. Petőfi-kilátó sem marad ki, legközelebb...Messze Bp-től na.
Napkeltekor a Magas-Tátrát a felhőzet miatt nem sütötte meg a kelő nap, csak az Alacsonyt, ezért ott volt rózsaszínes látvány, míg a Magas-Tátra jó fél órán csak keresztül árnyékban bújkált.
Lomnic felső része
Gerlach. Ha jól látom akkor szép gleccsermorána lóg ki abból a hatalmas hatlanból
A Bálványra nagyon megéri felmenni, onnan szinte biztos látni fogod szépena Tátrát az erre alkalmas időben.
Egyszer úgy jártam hogy mikor túra után felkapaszkodtam még csak a felhők látszottak a távolban. Hideg szél fújt, ezért nehéz volt megmaradni fent a falatnyi kis területen, de ez volt a szerencsém is, mert a szél szépen lassan kifújta a felhőket, és az egyre sötétedő alkonyatban olyan élesen tűnt fel a Tátra hogy hihetetlen volt.
"...Keleten a Felső-Borovnyák emelkedik, dél felé fordulva a Bükk-fennsík tárul elénk, majd nyugati irányba tekintve a Mátrától a Karancs-vidéken át egészen a Börzsönyig szállhat a kíváncsi tekintet. Nekem ez sem volt elég, bár felhős volt az idő, de vártam, mert pontosan tudtam, hogy mire számíthatok itt, a Bükk koronájának északi peremén. Esteledett, fagypont körül járt a hőmérséklet, keleti szél fújt, és egyszer csak lassan, de annál biztosabban elkezdett feltűnni valahol messze, a látóhatáron, a lengyel határ mentén hófehér csipkéivel szikrázóan csillogón a Felvidék koronája, a még innen, légvonalban kb. 140 kilométerről is csodálatosan szép Magas-Tátra! Elképesztő látvány volt, alig tudtam szabadulni tőle, a kezem már kezdett odafagyni a kilátó vaskorlátjához, de még mindig szájtátva bámultam, még sosem láttam ilyen tisztán."
Az a helyzet, hogy nincs időm menni (2 kicsi miatt főleg), na meg Salgónál nem tudok újat fotózni, Galyára sem járok emiatt. Ezeken a helyeken az utóbbi években sokat jártam, főleg reggel. Bükköt veszem célba már csak azért is mert onnan kiválóan látszik a Lomnic és környéke ami úgye máshonnan nyugatabbról egyáltalán nem látható vagy félig takarásban csak. Na de a Bükkből kiválóan, továbbá nagyon lelátni a hegylábak irányába. Salgó, Galya, ezekről 1800-1900m-ig lehet lelátni, Bükkben Bálványról 1500m alá is. Így aztán amíg Salgóról a Gerlach felső 3-400métere látható addig Bükkből legalább 1km-nyi felső része. Szóval az 1200mm gyutáv legközelebb a Bükkből veszi vélba a Tátrát. A helyzet az, hogy távcső vagy nagytele ide-oda, ezeknél olyan erősen jelentkezik a légköri turbulencia, hogy legtöbbször nem is lehet 600mm fúkusz fölé menni. Azt tapasztaltam, hogy télen rosszak a körülmények turbulenciát illetően míg április-májusban jók. Ekkor felmehet a kétszerező, nem a légkör hanem a fotószett lesz a limitáló tényező.
Ami viszont erős meglepetés és bakancslistás volt, az Dobogókőről az esti Tátra. 6 év alatt 1x sem sikerült, alig van évente alkalom este lecsekkolni sok tényező miatt, de most dec elején nagyon kiadta, volt a délelőtt elvonult hidegfront utn egy pár órás ablak, amikor nagyon jók voltak a feltételek a megfigyeléshez. Rohantam kifele fotózni Dobogókőre. A nagy táv miatt nincs opció nagyteléset játszani, 3-400mm-nél feljebb nem lehet menni mert a légkör egyáltalán nem engedi már. Ez a kép is 300-on készült, így még belefér az egész vonulat is. (Több fotót illesztettem a zajcsökkentés miatt)
Ami még jól sikerült, az a Madaras észak-északnyugat irányban, 100km-re Dobogókőtől. Nem jelentékeny a maga 1300+ méterével de azért jól mutat a havas fenyőerdős felső része. Előterében Nyugat-Börzsöny részei valamerre Márianosztra fölött.
Azért a Polyána (110km) és a Gyömbér (140km) gerince az Alacsony-Tátrában is jól mutatott.
Tavaly nem hiányoztál Salgóról, ez onnan jutott eszembe hogy éppen most rakták be újra a kilátós cikkemet, amelyben az első fotón ott is vagy(tok) éppen:
Hajdú-Bihar megyében Biharkeresztes és Berekböszörmény közötti útról, vagyis inkább az út melletti tisztásokról lehet látni a Nagy-Bihart (is), de csak nagyon tiszta időben (főleg télen vagy tavasszal). Elég távoli, de könnyű felismerni a tetején lévő antennáról. Érdemes távcsövet is vinni.
Az volna a kérdésem, hogy az erdélyi Bihar- hegység, illetve a kb. 1800 méter magas Nagy- Bihar mennyire látszik jól szép, tiszta időben Magyarországról?
Milyen gyakran lehet a magyar oldalról látni, és mely településekről?
Rysy 1,2m fókusszal, képkivágás. Téma szélessége a képen kb 1 km, táv 116 km. Már csak alkonyatra értem meló után Sagóba(2021.05.26.) de sikerült a nagyon nyugis légkörben 1-2 fotót kőnöm. Talán most volt az a felállás, hogy nem a légköri turbulencia hanem a telekonverterezett obi volt a limitáló tényező a képminőségben. Mindenestre télen közel sem lehetett ilyen részletes fotókat készíteni. D850 Sigma 150600C ISO64 F22 2s
A gerinc nyugati végéből, erdőből van esély kikukkolni de igen korlátozott a kilátás, csak teleobival érdemes próbálkozni kb 400mm fölött de még így is van benne fa.
Nekem ilyen szerencsém még nem volt, nyugati irányban a Zalaszántói sztupa látszik szépen, az ugyebár közel van, kelet felé pedig a Badacsony, Csobánc és a Balaton.
Nem lepődnék meg, ha télen, tiszta időben feltűnnének innen az Alpok keleti csúcsai, valahol a Szent-György-hegy mellett kandikáló Sümegi vár környékén...
Tördemici kilátópont, kb 80 méterrel a Bujdosók Lépcsőjétől
Egyik kedvencem a régi tördemici bazaltbánya sziklaszirtje:
akár innen is meg lehet próbálni egyszer az Alpokat, tiszta időben
975 HSZ 3. kép. Egyébként nem szó szerint a dobogókői kilátóból készült, hanem magáról a hegyről. A kilátóból, és a Rezsőből sem látni ki annyira nyugat fele sajnos. Pilis tömbje valóban nem jó a Gerecse miatt.
Látó-kő, arra (lenne) a Tátra, lent az Odvaskő, távolabb a Lázbérci-víztározó vize.
akár innen is meg lehet próbálni egyszer az Alpokat, tiszta időben
