csatornázásból is rendkívül kevés valósult meg, mindössze két utca negyed része, hát ez baromi nagy munka.
aszondod orrkúp barátom
hát ma mást olvastam munka is van meg tervezés is van
tegnap is volt
ma is van
holnap is lesz
Tárnokhír
Önkormányzati csatornafejlesztések
Megalakult a lakossági önerő biztosítására a Tárnoki Viziközmű Vízgazdálkodási Társulat.
Tárnok nagyközség önkormányzatának Képviselő Testülete azonban már döntött többköltség biztosításáról.
Elsőként 123/2008. (V.22) számú Önkormányzati Határozatában az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési- és Szennyvíztisztítási Önkormányzati Társulás tagdíjának 2008. évi mértékét a többi önkormányzattal egyetértésben 300,- Ft/lakos összegben állapította meg úgy, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség a 2008. évben 9 hónapra áll fenn. A Tárnokra -9hónapra eső- tagdíj teljes összege 1 975 050,- Ft. lett.
De ennél sokkal nagyobb összegű kötelezettségvállalásról is döntöttek a képviselők, ami a csatornafejlesztést érinti.
A Képviselő Testület 132/2008. (VI.19.) számú Önkormányzati Határozatában döntött a Víziközmű-társulat létrehozásával, alakításával és működésével kapcsolatos költségekről.
Az önkormányzat átvállalja a megkötött lakás- takarékpénztári szerződések aktiválását 3 millió forint értékben, a társulat működési költségeit 2014-ig, a társulat tervezett működéséig 18, 5 millió ft értékben illetve a társulati hitel kamatait 71,7 millió forint értékben
Tárnokon a legkedvezőbb a hozzájárulás.
Figyelemre méltó tény, hogy a fejlesztésben érintett három település közül egyedül Tárnok vállalta ezeket a költségeket, Érden és Diósdon ezeket a lakossággal fizettetik meg.
Érd – Diósd – Tárnok esetében településünkön született a legkedvezőbb lakossági LTP-s befizetési összeg, 190 ezer ft hat év alatt. Ez az összeg Érden 250 ezer, Diósdon majdnem 300 ezer ft.
Tárnokon jobban figyeltek a lakosság anyagi teherbíró képességére.
De a fenti számok még nem tartalmazzák a mostani Képviselő Testület eddigi teljes vállalásait a csatornázásért.
Hiszen 2007-ben már 21,7 millió forintot költöttek a Zrínyi és Deák utcák egy részének csatornázására illetve ebben az évben már fedezetet biztosítottak a Jókai, Szigetvári, Debreceni utcákban történő csatornaépítésre 30 millió ft értékben.
A Csatorna Konzorcium keretein belül történő tervezési munkálatokra kifizetésre került eddig 40 millió forint.
Összességében a 2006. október 1-je óta önkormányzatunk a kifizetésekkel és a kötelezettségvállalásokkal együtt kizárólag a tárnoki csatornafejlesztéssel kapcsolatban mintegy 190 millió forint sorsáról döntött.
Nem szabad megfeledkezni, hogy 1998. és 2006. között az önkormányzat önerejéből nem érte el a 20 millió forintot a csatornafejlesztés. Nyolc év alatt! Most egyértelműen látható a szándékok megváltozása, a fontossági sorrend változása. A csatornával való ellátottság növelése településünk alapvető társadalmi, környezetvédelmi érdeke.
Az pedig adalék a történethez, hogy az ipari parki befektetőkkel még most is tárgyalnak ahol a falusi részen mintegy 200 millió forint értékű beruházás megvalósításáról születhet döntés a napokban.
Csak elismeréssel lehet az elődök munkája után szólni ezekről a munkákról és döntésekről.
Mert itt már keményen le van fektetve a jövő is. Nincs mellébeszélés meg ígérgetés.
Döntések vannak. Csatornák lesznek.
Livet
Istenem ekkora blődséget hogy lehet modnani. Először is a szolnoki és a bandája hozta be Tárnokra a nagypolitikát és a "otthon tárnokon" ujságuk még mindig csak ugy fröcsög. Jut eszembe a mostani számuk is hihetetlenül szánalmas volt, ahogy az a kretén hosszú nyilatkozott , mint valami hollywoodi gigasztár, meg ahogy saját magukat éljenzik. Furcsa mód lassan 2 éve vannak hatalmon, de eddig még semmit se csináltak, vagy csak nagyon minimálisat. Egy méter utat,járdát nem építettek csatornázásból is rendkívül kevés valósult meg, mindössze két utca negyed része, hát ez baromi nagy munka. Én leginkább arra lennék kiváncsi, hogy ki az az elvakult aki még ezek után is hisz a szolnokinak. Mert ahogy hallomaz emberek többsége már bánja, hogy az ő neve mellé tette az x et. Jah és a nagy jobbítani akarásból is csak annyi valósult meg, hogy a polgármester fizetése drasztikusan megemelkedett , és a pénzek nagy részét szépen elmutyizzák. Gratulánlok ez tényleg hatalmas munka.
rossz volt a megemlékezés hát lehet de furcsa hogy zavarodottagyú Faluszépítő Néni még a honlapjukon sem írt egy kukkot sem róla pedig mán hónapok óta tudott a szervezésről az alapítvány de mán nem hiszek a boszorkának hát mekkérdezem a résztvevő vendégeket meg én ja eztet meg mán postaládacsöngésből tudom hogy a polgármester a beszédében két alkalommal is külon megemlítette Boszsorkanénit mert az alapítvány tagjaként sokat tett a megemlékezés sikeréért hogy a temető szép legyen de nemez a az igazi parasztság hanem a legfrissebb hír mer mit mond boszorkanéni miután kellően leherótozta az önkormányzatot
Viszont – hála és köszönet a Tárnoki Öregtemető Megmentésére Alapítvány tagjainak
és pártfogóinak –
a sírhely környékén rend és tisztaság fogadta a vendégeket. Íme lehet másképpen is, ha van hozzá akarat!
Na Boszoprkanéni ezitt a cumi mer most olvasom hogy az önkormányzat 100 ezer forinttal támogatta a megemlékezés előtt az alapítványt aminek maga Boszorkány kuratórijumi tagja tehát tuggya honnan jött a pénz hát ez mán viszon nagyparasztcság mellesleg meg kiderült hogy az önkormányzat még sok egyéb munkával ároképítéssel mneg sitszállítással segített a polgármester meg elkötelezett a további támogatásokban bár lehet ezután hogy csak volt de Zavarodottagyú Faluszépítőnéni tuggya mi jár a támogatásért szerintem akkó nem kellene közpénzből támogatni mán ezt a szrevezetet akinek ekkora paraszt vezető tagja van mert Boszorkanéni tuggya hogyan kell a mekterített ebédlőasztalra odanyomni egy nagy barna bűzüs gittet meg szeméttelepállítóként kritizálni a mai állapotokat ez kemény volt hát ez van de télleg hányni kell tőle
Vegye már észre magát, talán még hihető is lenne mindíg az ódákat megfogalmazó, fáradságos munkája, amelynek célja valahogy mindíg az Önkormányzat lejáratása.
Önökből a sértettség és a politikai haszonlesés beszél. Persze az Ön által képviselt civil egyesület árvácskába, fametszésbe és már attól sem riadnak vissza, hogy kegyeleti eseménybe csomagolva politizálnak.
Azt gondolják, hogy még mindíg lehet terelgetni mindenkit mint a birkákat? Hogy még mindíg beveszik az emberek a függetlenségbe és civil egyesületekbe bújtatott politikai szándék eltitkolását?
Hát nagyon tévednek!
Önök egész odáig sem szégyenlenek elmenni, hogy ezzel a ténnyel lenézik a tárnoki embereket, mintha nem ismernék fel a mögöttes szándékot, ami minden hozzászólásukból kivehető.
Méltatlan emlékezés
100 éve, 1908. július 2-án halt meg Varga Ferenc orvosdoktor, az állatorvosi sebészet első hazai professzora, az Állatgyógyintézet, majd a belőle szerveződött Állatorvosi Akadémia egykori igazgatója, aki életének utolsó 10 évét feleségével, Téli Franciskával Tárnokon, a később Friedl-tanyának elnevezett birtokán töltötte. A jelenleg is álló, de sajnos elhanyagolt állapotban lévő háza apróbb átalakítások ellenére is megőrizte eredeti megjelenését.
A házaspár a tárnoki öreg temetőben nyugszik. Melléjük temették – óhaja szerint – egyetlen gyermeküket, Vilmát, Liszt Ferenc legkedvesebb tanítványát, aki zongoraművészként és zenepedagógusként írta be nevét a magyar zenei élet történetébe.
Varga professzor és Vilma életútjáról, érdemeiről részletesen olvashatunk Tárnok nagyközség honlapján az Arcképcsarnok, illetve a Helytörténet menüpontban.
Büszkének kell lennünk a Varga családra! Kötelességünk megőrizni és ápolni az állatorvosi és a zenei kultúra jeles nagyjainak emlékét, de nem felejtkezhetünk meg a Petőfivel egyidős Téli Franciskáról sem (1823–1904), aki első férje, Nádaskay Lajos hírlapíró révén jól ismerhette a költőt. Fia, Nádaskay Béla (1848–1933) anatómus-professzor, Varga Ferenccel közösen alapította az első állatorvosi szaklapot, a Veterinarius-t. Szerteágazó szakmai munkásságáért számos kitüntetésben részesült, szobrát a budapesti Állatorvosi Egyetemen 1939-ben avatták fel. Községünk tehát triplán érdekelt az emlékápolásban.
2008. július 2-án megemlékezésre gyűltek össze az állatorvosi társadalom és a zenei élet prominens képviselői, kutatók, valamint a kiterjedt rokonság néhány tagja, hogy kegyelettel adózzanak Varga professzor és Varga Vilma emlékének.
Tárnok történetének e kiemelkedő eseménye a község hírnevét öregbítő, az egyetemes kultúra két egyéniségéről szólt, Varga Vilmán keresztül pedig Liszt Ferencet állította reflektorfénybe, akinek 2011-ben lesz születése 200. évfordulója.
Az emléknapot információim szerint a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás jelenlegi főigazgatója, dr. Berey Attila és elődje, az állomás ny. igazgatója, dr. Hollós László főállatorvos felkérésére Tárnok Nagyközség Önkormányzata szervezte Cseresnyés Attila sajtóreferens közreműködésével. Az előkészítésben Szilvási Miklós Liszt Ferenc emlék- és témagyűjtő vett részt.
A következőkben ismertetem észrevételeimet és néhány meghívott vendég benyomását, amely egy rövid mondatban összefoglalható: A rendezvény nem volt méltó a Varga család emlékéhez. Miért?
Az esemény, amellyel dicsekednünk kellett volna, teljesen szűk körben, a nyilvánosság kizárásával zajlott le, szinte titokban. Többen hiányolták a község lakóinak és a környező települések képviselőinek jelenlétét. Bezzeg Mezőkomáromban, Varga Ferenc ezer lelkes szülőfalujában legalább kétszázan jelentek meg a Varga Ferenc emléktábla avatáson!
Pedig a tárnokiak érdeklődő emberek, becsülik a múltjukat. Távolmaradásuk oka alapvetően a tájékoztatás hiánya volt. A Tárnokhír áprilisi számában elbújt ugyan egy meghívó, jelezve a várható program plakátok útján történő későbbi megjelenését, de az sajnos elmaradt, és a Tárnokhír júniusi számában is elfelejtették közzé tenni. Személyre szóló meghívót – úgy tudom – senki sem kapott Tárnokon, még a Varga Ferenc emlékápolásban eddig is sokat tett Tárnoki Faluvédő és a Szépítő Egyesület, valamint a Tárnoki Öregtemető Megmentésére Alapítvány tagjai sem. Engem a rendezvény előtt két nappal telefonon kért fel a részvételre az egyik külső szervező, Szilvási Miklós, aki – bár az emlékülés meghívott előadója volt – nem jött el. (2005 óta kölcsönösen segítjük egymást a Varga család kutatásában.) Felháborította a prominens vendégeknek küldött igénytelen meghívó, amelynek külleme egy kutyaoltási felhívásnak megfelelt volna ugyan, de megalázó volt e nagy jelentőségű eseményhez. Rossz benyomást keltett benne az előkészületek során Cseresnyés Attila részéről tapasztalt durva, elutasító magatartás is. Szégyelltem magam mindezek miatt.Viszont még jobban szégyenkeztem attól, ami ezután következett.
Az öreg temetőben senki sem várta a meghívó szerint két órakor kezdődő sírszentelésre és koszorúzásra a vendégeket, közülük sokan már fél kettőkor keresgélték a helyszínt. Többen igen messziről érkeztek, akadtak köztük olyanok is, akik már reggel óta úton voltak. A 30 fokos melegben, egy-két fa árnyékának védelmében, víz és illemhely nélkül, de ennek ellenére türelmesen várták a polgármestert és a főszervezőt. Végül megunták a tétlenséget, hervadó koszorúikat a sírra tették, amelyen Szilvási Miklós megbízásából dr. Meckler Róbertné, Liszt Ferenc emlék- és témagyűjtő elhelyezte Varga Ferenc, Téli Franciska és Varga Vilma fényképét. Így a jócskán késve érkező polgármester és Cseresnyés Attila köszöntőjét követően már értelmetlen lett volna a protokoll szerinti koszorúzás, de nem került sor a sírszentelésre sem Kurucz Zoltán atya távolmaradása miatt.
Másképp is történhetett volna! Például úgy, ha a vendégeket a hivatalban vagy a művelődési házban hideg itallal fogadják, majd közösen kisétálnak a helyszínre, ahol a falu népe már várja őket.
Ami viszont ezután következett, az felemelő volt. Szilvási Miklós faragott keresztjét dr. Meckler Róbertné helyezte el a síron, néhány szóval ismertetve készítője, a Varga család és Liszt Ferenc kapcsolatának kutatása terén elért eredményeit. A temetői ünnepség befejezéseként közösen elénekeltük a Himnuszt, amit Eckhardt Mária, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont vezetője kezdett el.
Az emléknap a művelődési házban folytatódott, ahol elsőként a nemrég elhunyt állatorvosunkra, Kátai Péterre emlékeztünk néma felállással, majd az előadók Varga Ferenc és Vilma életútját ismertették, méltatva az egyetemes kultúrában betöltött szerepüket.
Előadók voltak: Kálmán Gyula tanár Szilsárkányból, Németh Ferenc, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karáról, Dr. Berey Attila a Fejér megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás jelenlegi főigazgatója, Eckhardt Mária, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont vezetője. Az előadások alatt néhány képből álló, folyamatos vetítés mutatta be a Varga család tagjait és a Friedl-tanyán épült házukat.
A vendéglátás kissé szegényes volt, csupán hideg üdítő és némi harapnivaló ((pogácsa) várta a résztvevőket az oldalt elhelyezett asztalokon. (Már szóltam róla, hogy többen messziről jöttek
Írásom azzal fejezem be, amellyel kezdtem. A Varga család emlékének szentelt nap megszervezése, lebonyolítása nem volt méltó hozzájuk, és nem adta meg a meghívott vendégeknek járó tiszteletet sem.
Nem mozgósította a község lakóit, így nem erősíthette bennük a nagyjaink iránti büszkeséget és a lakóhelyükhöz fűződő identitástudatot. Tárnok önkormányzata a hanyag szervezés miatt kihasználatlanul hagyta annak lehetőségét is, hogy megmutassa a világnak: egy látszólag jelentéktelen községnek is vannak értékei, amit a helybéliek szívvel és lélekkel őriznek a jövőnek, maguk és az egyetemes kultúra gyarapítására.
A jó gazda vendégvárás előtt rendet teremt a háza táján, de nálunk nem mindenütt történt így. A falusi közparkok elhanyagolt állapota: kaszálatlan zöldfelületek, gazos, ápolatlan virágágyások és virágládák, nem kelthettek jó benyomást a messziről jött idegenekben. Szégyellem, hogy ez a kép is megmarad emlékezetükben Tárnokról!
Viszont – hála és köszönet a Tárnoki Öregtemető Megmentésére Alapítvány tagjainak és pártfogóinak – a sírhely környékén rend és tisztaság fogadta a vendégeket. Íme lehet másképpen is, ha van hozzá akarat!
Tárnok, 2008. július 10.
Dr. Gergely Istvánné
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Kis szójátékkal didi-t is lehetne írni ,de mivel nő vagyok ez csak hizeleg ,hogy ilyen gazdag fantáziája van!
Meg indult agyag témánál felmerült az önkormányzat részéről a felelősség az ellenőrzés hiánya,hogy Tárnok közigazgatási területén szakmaialatlanul lehet a természetbe ilyen módon beavatkozni.
Részemről ,azt gondolom ,ha volt is ellenőrzés ,nem volt elég hozzáértés ,amit lehet esetleg alpári stílus mögé rejteni ,de nem igazán célra vezető. Azt is gondolom,hogy tudomásom szerint több olyan végzettségű ember is van státusban ,akin számonkérhető ,az agyagos ügy felelőssége!
Ezt alátámasztva talán egy teljesen más pédával illusztrálnám adalékként a hozzánemértésről ,édesanyámékhoz a Szunyogszigetre ut javítás cimén kifejezetten ut alapjául szolgáló ,beton ,tégla ,aszfalt és más egyéb törmelék került felhordásra aminek ,kb.öt-hat centiméter átmérőben és mintegy lo cm vastagságban némileg egy kis géppel lehengerelve.
Az önkormányzat részéről többen ellenőrizték a munkát mindenki azt gondolta ,hogy erre még Érd több utcáján alkalmaztott aszfalt darálék kerül ,mely megkeményedve ,portalanul közlekedhetünk rajta. Tekintettel arra ezek közül az emberek közül többen nyilatkozták édesanyámnak ,hogy a csatorna elkezdéséig már nem lesz több kátyuzás ,ami ugye 2010 körülre datálódik ,igen elkeseredtünk ,tudnillik a legujabb hírek szerint evvel kell beérnünk ,de ha azt vesszük ,hogy a Szunyogsziget többi utcáját is beleértve ,ahol ezt a törmeléket leszórták ,hogy pl.a Petőfi utcában ,se kerékpárral ,se gyerekkocsival ,de még az autó károsodása nélkül ,sem lehet közlekedeni.
Tekintettel arra ,hogy mint jeleztem ennél a munkáknál itt voltak az önkormányzat felelős vezetői ,ezért a munkáért ,amilyenre sikeredett egyetértve a más utca lakóival,arra a következtetésre jutottunk,hogy a teljes felkészülés hiánya ,szakmaiatlanság és felelőtlenség ,pénzkidobás történt utfeljavítás cimén.
Szivesen megnéznénk a számokat ,hogy ez az elégtelen minőségi munka mibe került nekünk. Én ugy gondolom ,hogy még nem késő ezt a hibát kijavítani megfelelő szakember bevonásával .
Tekintettel arra 2010 még messze van és mint írtam ,se gyerekkocsival ,se kerékpárral ,vagy netán fájós lábbal ,de még gépkocsival sem ,közlekedni nem lehet
Didu!
Bizonyára jönni fog az infatilis Halom Jenőke az óvodás, aki a primitív demagógiájával meg is fogja magyarázni.
Az viszont elvárható lenne tőle, egy jól nevelt óvodástól, hogy kérjen bocsánatot Szépítő Pistabácsitól, mert hazugságot írt róla.
Gergely I.
"10. Határozott természet-és környezetvédelmi intézkedéseket hozunk a lakosság, az oktatási intézmények, a helyi civil szervezetek és a hatóság összefogásával." (www.jobbitani.hu)
által leírtak igazán kimerítettek,majdnem minden olyan kérdést,amit az üggyel kapcsolatban a továbbiakban fel lehetne tenni.
Én mindenképp fontosnak tartanám ,hogy az önkormányzat részéről válaszoljanak a feltett kérdésekre ,úgy gondolom a becsület is ezt diktálná,kivülállóként,nagy ellentmondásokat látok! Megvárnám a viszont választ,ha lesz ilyen ,hátha valahogy meglehetne érteni egy-két dolgot.
Idézem Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének160/2008.(VI.19.) határozatát, melyet a testület ellenszavazat nélkül el is fogadott:
„1/ a Tárnok Nagyközség területén (063 7-8 hrsz.) található hulladéklerakó telep környezetvédelmi felülvizsgálatának és rekultivációs tervének, valamint a pályázathoz szükséges Megvalósíthatósági Tanulmányának az elkészítését támogatja, és a munkák elvégzéséhez szükséges 6 540 000,- Ft összeget a kötvénykibocsátás terhére biztosítja.”
Kérdéseim és kétségeim:
2003-ban Érd önkormányzata, többszöri felszólításunk eredményeként elkészíttette a bezárt hulladéklerakó rekultivációs tervét. Tudomásom szerint a pályázatot később be is nyújtották a KvVM-hez.
Mi lett a pályázat sorsa?
Összhangban volt-e a százezer köbméternyi agyag felhordása a már korábban elkészített rekultivációs tervvel? Megnézték-e egyáltalán azt az érdi műszakiak a tervet?
Az Érd által elkészíttetett rekultivációs terv miért nem használható ma is, hiszen a műszaki paraméterek nem változtak? Lehet, talán azért, mert Érd felelőtlenül felhordott a területre egy hatalmas mennyiségű agyagot, ami új helyzetet teremtett? Nem lenne-e lehetséges a 2003-ban elkészített rekultivációs tervet aktualizálni? Bizonyára kevesebbe kerülne, mint egy újat készíttetni 6,54 millió Ft-ért.
Amennyiben Érd 2003-ban elkészíttethette a rekultivációs tervet és pályázhatott a megvalósításra, miért nem teheti meg most is hiszen kötelessége, a 15 év használati jogából származó bevételek őt illették, a mai helyzetet pedig ők idézték elő!
Van-e ma meghirdetett pályázati lehetőség? Az Interneten nem találtam ilyet. Tervezik-e a minisztérium annak kiírását? Amennyiben valóban nincs és a közeljövőben nem is tervezik, a szép, új, drága terv bekerülhet az iktatóba.
Mi várható ezek után? Idézem Kovács Józsefet az érdi polgármesteri hivatal környezetvédelmi munkatársát az „Érdi Újság PLUSZ” 2008.június 26. száma 5. oldaláról:
„Az elmúlt két hét alatt lehullott jelentős csapadék hatására az ideiglenes szikkasztómedence megtelt agyaggal, a telepről érkező vizeket nem tudja tovább elszikkasztani, sem helyben tartani.”
Ismételten azt ajánlom mind az érdi, mind pedig a tárnoki döntéshozóknak, szakember megkérdezése nélkül ne tegyenek további felelőtlen lépéseket.
A Tárnok területén lévő, Sóskúti út melletti homokbányát Érd a 80-as évek eleje óta használta hulladéklerakónak. A mintegy 11 ha nagyságú terület több mint 15 éven át volt a környék településeinek szemétgyűjtő helye. A tóparti üdülő körzet lakosai, de a szőlőhegyi kertek tulajdonosai is, sokat szenvedtek tőle. A fákon, bokrokon fennakadó fóliazacskók látványa, a bűz, a patkányok megjelenése valóban elviselhetetlen volt. A hulladéklerakót hatósági közreműködéssel 1999-ben bezárattuk.
Gondot jelentett, hogy a tulajdonos Sasad Rt. nem szüntette meg bérleti viszonyát Érddel, ezért sajnos a szemétlerakás illegálisan folytatódott.
Ennek megszüntetésére elindítottuk a terület önkormányzati tulajdonba vételét. A bejárati kapura lakatot tettünk, hogy ott soha többet ne történjen hulladéklerakás. 2006 tavaszán került az önkormányzat tulajdonába.
Többször felszólítottuk Érd önkormányzatát a rekultiváció elkezdésére, amelyhez a tervet el is készíttette, de közölte velünk, hogy egyenlőre pénzük erre nincs.
Közben a telep felületén megkezdődött a természetes füvesedés (lásd a http://picasaweb.google.hu/home album 1. képét) így az alatta létesült iparterületnek, lakóépületeknek még nagyobb esők esetén sem volt gondjuk.
2007 késő őszén meglepődve láttuk, hogy a hulladéklerakó tetejét vastag agyagréteggel borították le. A Faluvédő és Szépítő Egyesület figyelmeztette a jegyző asszonyt a várható következményekre és a szükséges intézkedések megtételére, amelyre válasz, úgy tudom, csak most, az infantilisnak tűnő Halom Jenőkétől érkezett.
Halom Jenőke!
-A hulladéklerakóra a kérdéses időszakban 30-40 mm körüli csapadék hullott, amely a 11 hektárra vetítve, 50%-os lefolyási tényezővel számolva legalább 1-2 ezer köbméter víz+iszap lezúdulását jelenthette! Figyelmeztetlek, ennél lényegesen nagyobb csapadékok is elő szoktak fordulni! -Igazad van Jenőke! A rekultiváció elkezdése és befejezése Érd város kötelessége lenne, de Tárnok önkormányzatának felelőssége, hogy a község határán belül, a saját területén kik és milyen munkát végeznek. -Az önkormányzatnak el kellene ismernie a felelősségét, meg kellene köszönnie az Egyesületnek az önként vállalt feladatából adódó jóindulatú figyelmeztetést, Te pedig Halom Jenőke kérjél nyilvánosan bocsánatot a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesülettől a még óvodásnak sem megbocsátható, szemtelen hangvételű leveledért.
Dr. Gergely István
Fordítva ülsz a hintalovon Jenőke, az a helyzet. Kened a saját sz@rotokat másra.
Azt mondod, hogy a telepet Érdnek kell helyrehoznia. Na szépen helyrehozta a baráti Érd, az már egyszer biztos. Odarakott szépen orbitális mennyiségű agyagos vackot, a tárnoki önkormányzat környezetvédelmi bizottsága, műszaki meg településizé irodája, közterületfelügyelőstől meg mezőőröstől a faxát verte ez idő alatt, ugye. Százezer köbméter lerakása pedig nem egy napig tart, igaz-e? Vagy nem is az érdiek rakták le, adélka tud esetleg valami közelebbit a dologról?
Meg aztán a tárnoki önkormányzatnak van némi felelőssége akkor, ha ilyen mennyiségű sz@rt raknak le a területén. Majd szólj a Gabika óvónéninek, két lakossági fórum között utánanézhetne a dolognak.
A butuska néni meg azért mondta, hogy kérjék ki szakember véleményét a dologról, mert úgy látszik, hozzáértő nélkül nem megy. Bebizonyosodott már a kőfejtő előtti eseményeknél is.
Nem Érd kötelezettsége ,és felelőssége a szemétbánya rekultivációja ?
Az ellenőrzésbe, ha engedély köteles a dolog ,a tárnoki önkormányzatnak is lehet felelőssége ez a két önkormányzat között szerintem akár jogi problémákat is felvethet. Kétségtelen a figyelmeztetés megszivlelendő ,mig nagyobb baj nem lesz .
Szó volt valamilyen fásításról is ,ami megkötné a töltést .
Megindult az agyag
Az Érdi Újság 2008. június 26-i számában olvastuk: „Az elmúlt két hét alatt lehullott jelentős mennyiségű csapadék hatására az ideiglenes szikkasztómedence megtelt agyaggal… Az agyagos hordalék a Zámori útra mosódott, feltöltötte az út egyébként is szűk befogadóképességű felszíni vízlevezető árkait szétterült a telep környékén és a Zámori út túloldalán lévő tárnoki telkeken”. (Megjegyzés: nem a Zámori, hanem a Sóskút útról van szó.)
Az agyagos iszap az üdülőtelkeket a Ponty utcáig beterítette. A lakosok homokzsákokkal védekeztek a lakásukat is veszélyeztető iszapáradat ellen. A hordalék beborította a homokbánya mellett létesült üzem területét is.
A Sóskúti út és az M7-es autópálya találkozásánál lévő egykori tárnoki homokbánya mintegy 10 ha területű gödrét a 90-es évek végéig töltötték fel Érd lakossági hulladékával. A hulladéklerakó bezárása után, a nagyrészt termőfölddel lefedett bánya területén megkezdődött a természetes füvesedés, amely már olyan mértékben korlátozta a csurgalékvíz lefolyását, hogy a környéket nem veszélyeztette.
Természetvédelmi őrjáratunk során megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a hulladéklerakó tetejére 2007 őszén mintegy százezer köbméternyi, útépítésnél feleslegessé vált, laza szerkezete miatt töltésépítésre alkalmatlan agyagos homokot terítettek le. Agyaghegy keletkezett az addig tájba simuló területen.
Megkérdeztük egy szakember véleményét, majd azonnal figyelmeztettük Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivatalának jegyzőjét a várható következményekre.
Tisztelt Jegyző Asszony!
Miután a Sóskúti út melletti homokbánya helyét agyagos földdel feltöltötték, a viszonylag sík területen egy domb keletkezett. A feltöltés köré övárkot nem készítettek, melynek következtében egy záporeső nagy mennyiségű agyaghordalékot zúdíthat le az úttestre, valamint a szemben álló üdülőterületekre. Javasoljuk, hogy a tavaszi esőzések előtt készítsék el.
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Tárnok, 2008. január 20.
Természetesen figyelmeztetésünkre válasz nem érkezett.
A júniusi agyagáradat után az illetékesek néhány ideiglenes megoldással megfékezték ugyan az agyag lemosódását, de nem tettek eddig lépéseket a víz elvezetésére.
Mi történik, ha minket is elér egy nagyobb felhőszakadás? Csak reménykedni lehet, hogy a késlekedés miatt nem következik be nagyobb tragédia.
Ismételten felszólítjuk Tárnok nagyközség döntéshozóit, mielőtt hasonló vagy további felelőtlen megoldást találnak ki, esetleg engedélyeznek, kérjék ki szakember véleményét!
A híranyaghoz kapcsolódó képek megtalálhatók a http://picasaweb.google.hu/home Webcímen.
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Elég régóta nem tulajdonít, senki még egy vélemény nyilvánosítás erejéig sem, a feltett és szembe állított kérdésről, érthetetlen ez a közöny.
Én azt sem értem, hogy a vádak ami az OTHON TÁNOKON utolsó számában, elhangoztak a három falu félkeréken írása, vádolja a civil egyesűletet a falu lejáratásáért, ami egyébként közszájon forog.
"Tárnok olyan szegény ,hogy még vízre se tellik" A sóskúti polgármester elhíresült megjegyzése. Ezekre a vádakra még lővés sincs?
Szolnoki Gábor polgármester úr a civil egyesületet vádolja ,hogy nem keresi az együttműködést az önkormányzattal, igy az egyesületre hárítsa a felelősséget a település lejáratása miatt.
Vajon miért ez a hallgatás?
Szivesen olvasnám az érintettek verzióját, igy talán kibogoznánk az egyesülettel kapcsolatos vádak hitelességét!
Dr. Gergely Istvánné
Tárnok, Dózsa György út 43.
Cseresnyés Attila Tárgy: Észrevételek
sajtóreferens
Polgármesteri Hivatal
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Tisztelt Cseresnyés úr!
A Tárnokhír 2008. júniusi számának egyik írására szeretnék reagálni, amely H. M. aláírással jelent meg a Tárnokhír a számok tükrében címmel. Mivel nem tudom, kit takar a H. M. monogram, ezért Önnek írom le észrevételeimet az említett cikkel kapcsolatban, mint a lap egykori felelős szerkesztője.
A cikk a 2005 decemberétől 2006 szeptemberéig megjelent hat példányszám darabszámát és ennek az önkormányzatot terhelő pénzügyi vonzatát taglalja. Igaz, hogy a vizsgált időszakban 8500 db újságot adtunk ki, de nagy hiba valamennyit az önkormányzat költségének tekinteni. Az utolsó 3000 példány nyomtatási költségeit ugyanis nem az önkormányzat finanszírozta. A 2002-2006-os önkormányzati ciklus munkáját összefoglaló számot ugyanis a lakosság részére ajándéknak szánta a lap szerkesztősége. Megjegyzem, a legtöbb településen igényes kiadványok születtek a ciklusok végén az elmúlt négy év eredményeiről. Mi ettől eltekintettünk, és az amúgy is soron következő lapban állítottunk emléket az előző önkormányzat tevékenységének egy cikk erejéig. De nem közpénzből tettük!!!
Az igazság a következő:
A fent említett időszakban összesen 5500 db lapot adott ki az önkormányzat, amely 1 804 000 Ft-ba került, a cikkíró által közölt, darabonkénti 328 Ft-os nyomdai költséggel számolva (saját adataim hiányában a 328 Ft-os darabárat elfogadom). Ebből levonva a bevételt (szintén a cikkíró adatát felhasználva) 5 x 160 ezer, azaz 800 000 Ft-ot, a tényleges költség így összesen 1 004 000 Ft volt, szemben a cikkben szereplő 2 788 000 Ft-tal.
E hiba miatt a további fejtegetések nem fedik a valóságot.
A cikkből kiderül, hogy az új Tárnokhír szerkesztése már egy szerződéses önkormányzati partner feladatköre, akinek ezért juttatás jár. (Gondolom, hogy Ön az.) Feltételezem, hogy az újság megváltozott külleme, a példányszám növekedése és a szerkesztő fizetése jelentős költségnövekedést okoz majd. De mivel Önök csodákra képesek, talán olcsóbban kihozzák, mint az előző önkormányzat a társadalmi munkában szerkesztett lapot, amelyhez a telefon és üzemanyag költségeket, valamint a berendezések (számítógép, nyomtató, fényképezőgép) megvásárlását és működtetését is saját magam fedeztem.
Kérem, hogy a továbbiakban figyelmesebben ellenőrizze a cikkek igazságtartalmát, mert sajnos a fent említetten kívül sorozatosan jelennek meg a Tárnokhírben pontatlan, illetve a lakosság félrevezetését szolgáló írások.
Nézzünk néhányat!
Már tájékoztattam Önt, hogy a tárnoki Öreg-hegy csak egy része Szőlőhegynek. Ennek ellenére a szeméttel kapcsolatos cikkeikben sorozatosan azonosítják az egész Szőlőhegy teljes területével, mint a legutóbbi számban is. (A félreértéseket elkerülendő meg kell nézni a Tárnoki Faluvédő Egyesület által kiadott térképet!)
Lassan egy éve már, szinte szó szerint ugyanazt ismétlik a szemétről szóló írásaikban, vagyis okolják az elődöket. Viszont nem merik bevallani, hogy elfelejtettek időben gondoskodni a hegy tisztaságáról. Megcáfolom az Sz. G. monogrammal ellátott Ismét szemétkérdések című cikk azon állítását, hogy egy helyi egyesület ( ez a Tárnoki Faluvédő Egyesületre vonatkozik) megkérdőjelezte és vitatta a jelenlegi önkormányzat környezetvédelmi munkájának eredményét. Ilyet nem tettünk és sohasem tennénk. Viszont a jobbítás szándékával figyelmeztettük a jegyző asszonyt 2007. december 2-án keltezett levelünkben a hegy aggasztó állapotára, amely a konténerek rendszeres cseréjének, majd megszűntetése óta állt elő, hiszen ez kötelességünk volt, és lesz továbbra is. Az említett cikk valótlan állításának bizonyítéka Önnek küldött levelünk, amelyben elismerésünket fejeztük ki a Föld napján végzett tevékenységükért.
Emlékeztetőül idézem:
„Örülünk, hogy a jegyző asszonynak 2007 decemberében írt szeméthelyzetről szóló beszámolónk óta végre megtalálták ezt a területet, a Kökörcsin utca mellett húzódó orgonást és fenyvest. Elismerésünk a takarításukért, munkájuk eredménye meglátszik az itt húzódó egyik út mellett is, bár a befejezéshez kézi erőre lenne szükség. Bízunk benne, később még visszatérnek ide. Nem érdemelnek viszont dicséretet azért, hogy a másik úton otthagyták az óriási mennyiségű szemetet, s földkupaccal elzárták az út elejét, amellyel az egyik legszemetesebb tárnoki területet megközelíthetetlenné tették településünk felől, miközben Érd irányából továbbra is szabad ide az út. Sajátos módja ez a probléma megoldásának, ha nem akarunk tudni róla, el kell rejteni a szemek elől. Pedig a szemét ott marad, egyre gyűlik, s az útelzárás miatt, még ha szándékukban áll is, nem fogják tudni a területet őrizni, illetve a lomot elszállítani.”
2008 júniusában többször ott jártunk. A földkupac tetején egy letaposott sitthalom állt, körülötte szemét éktelenkedett, június 29-én pedig már egy nagyobb méretű kőkupac zárta el az út bejáratát. Az erdőt szegélyező út mellett ugyanazok az ismerős szeméthalmok, már sűrűn benőve a növényzettel. (Az ekkor készült fotók megtekinthetők a http://picasaweb.google.com/ig41179 webcímen.) Itt nem történt semmi, úgy pihen minden, mint 2007 decemberében, sőt újabb sittel megrakott zsákok is megjelentek. Ugyanez a helyzet az Antenna Hungária Mérőállomás mögötti patakmeder mentén is. Szeretnénk, ha a sok dicsekvés és a bűnbakkeresés helyett e területek is megtisztulnának, hiszen éppen ezek miatt értesítette levélben Egyesületünk a jegyző asszonyt. Az Öreg-hegyet meg sem említettük, hiszen a fő probléma nem itt volt. Ismétlem, nem kritizáltunk, hanem segíteni akartunk!
Végezetül köszönjük, hogy visszakerült Tárnok nagyközség honlapjára Egyesületünk anyaga, viszont nehezményezzük, hogy az archívumba tették, pedig még létezünk és dolgozunk. Megtisztelő lenne, ha a Kézimunkaklub gyönyörű munkáit ismét láthatnák a honlap látogatói. Tisztelettel kérjük, hogy a honlapról szintén eltávolított, a 2002 és a 2006 közötti időszak beruházásairól és fejlesztéseiről tudósító képes beszámolót is szíveskedjenek visszahelyezni a honlap Beruházások című menüpontjába, vagy az archívumba. Nem lehet eltitkolni az elődök munkáját, hiszen bárhová néznek, az előző önkormányzat tevékenységének eredményeivel találkoznak.
Tárnok, 2008. július 6.
Üdvözlettel: Gergely Istvánné
Tisztelt Olvasók!Az alábbiakban közzé tesszük Cseresnyés Attila sajtóreferenssel folytatott levelezésünket, amelynek indítéka a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület és a Derűs Alkony Közalapítvány anyagának eltávolítása Tárnok nagyközség honlapjáról. Később kiderült, az előző önkormányzat beruházásairól, fejlesztéseiről szóló részt is kitörölték a honlapról.A következtések levonását rábízzuk az Olvasókra. Véleményüket is szívesen fogadjuk.LEVÉLTisztelt Cseresnyés Úr!
Meglepődve tapasztaltuk, hogy Tárnok nagyközség honlapjáról levették a Szervezetek menüpontból a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Derűs Alkony Alapítvány anyagát. A számunkra megmagyarázhatatlan lépés nagyon rosszul esett, hiszen ezt a honlapot mi hoztuk létre, mi dolgoztunk vele ellenszolgáltatás nélkül éveken át, amíg összehoztuk ezt az óriási mennyiségű anyagot.
Magyarázatot kérünk értelmezhetetlen lépésükről!!!
2008. április 8.
Az Egyesület képviseletében:
Szegedi Imréné
2. LEVÉL
Tisztelt Szegedi Imréné!
Bizonyára Ön is értesült arról (egyik januári lakossági fórumunk is erről szólt), hogy megújítjuk Tárnok honlapját. A honlap jelenleg szerkesztés alatt van, ezért lekerült róla az Önök anyaga (sok más anyag mellett). Hirtelen felháborodásuk tehát alaptalan, hiszen egy szerkesztés alatt álló honlapról van szó. Azon állítása, miszerint ellenszolgáltatás nélkül készült az elmúlt éveken át az oldal, nem igaz, hiszen Szegedi Norbert úr díjazásért végezte annak karbantartását. A Derűs alkony Alapítvány kapcsán egyébként azt a tájékoztatást kaptam, hogy az alapítvány megszűnt.
Bízom abban, hogy válaszommal megnyugtatom Önöket, és továbbiakban valós problémákon fogunk együtt fáradozni.
2008. április 8.
Üdvözlettel:
Cseresnyés Attila
sajtóreferens
3. LEVÉL
Cseresnyés Attila Tárgy: Észrevételek
sajtóreferens
Polgármesteri Hivatal
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Tisztelt Cseresnyés úr!
Remélem nem éri meglepetés, ha Szegedi Imréné reklamációjára írott válaszával és régebbi nyilatkozataival kapcsolatban néhány megjegyzést teszek, mint az Egyesület alapító és jelenleg még elnökségi tagja.
Válaszát nem tudom elfogadni a tagság többi tagjával együtt és a lakosság nagy részének véleménye szerint sem.
Lássuk, miért?
A 2007. decemberi Tárnokhír Felhívásában írta: „Településünk honlapjának fejlesztésére igen nagy szükség van, ezért a Polgármester úr kezdeményezésére tervbe vettük annak megújítását, átszerkesztését. Szeretnénk, ha sokkal több hír, és színesebb anyag lenne benne látható közösségünkről. Az új oldal a lakosság részére készül majd, könnyen érthető és érzékelhető formában és stílusban. A fejlesztés érdekében szakmai fórumot tartunk 2008. január 28-án .”
Ez a fórum – értesülésem szerint – néhány ember jelenlétében le is zajlott, akiknek többsége az eddigi honlapot szerkezetileg jónak tartotta, csupán csak a naprakészségét hiányolta. Nem csoda, hiszen, 2006 októbere óta az önkormányzat és a polgármesteri hivatal hírein és néhány újonnan felkerült címen kívül, pl. Benta-kör, Település Üzemeltetési Iroda, Tárnok Sprint SE, semmi újat nem tettek a honlapra, pedig Szegedi Norbert, a honlap gondozója, 2008 legelejéig alkalmazásukban állt. (Ezt a hiányosságot az internetező lakosság is észrevette.) Úgy tudom, a fórumon valamennyien egyetértettek abban, hogy a frissítésen kívül nem igen szükséges más változtatás. A történtek szerint azonban ezt nem vették figyelembe. Véleményem szerint a megújítás és az átszerkesztés semmiképpen sem a régebbi anyagok kitörlését jelenti, hanem pl. átcsoportosítást, új írások és fotók elhelyezését stb. Éppen ezért nem fogadhatjuk el indoklását. Idézem: A honlap jelenlegszerkesztés alatt van, ezért került le róla az Önök anyaga is (sok más anyag mellett).”
Kíváncsi voltam, melyek ezek? Nos, érdekes dologra bukkantam. A „sok más anyag” csupán egyetlen egy volt (a Derűs Alkony Közalapítvány anyagán kívül), mégpedig az Önkormányzat című menüpontban található Beruházások, fejlesztések rész, amelyben jelenleg a következő mondat olvasható: „Feltöltés alatt.” (Még az archívumban sem találtam a régi anyagot!) Érdekes dolog, és nem lehet véletlen, hogy éppen ezt távolították el, amely az elmúlt évek fotókkal illusztrált eredményeiről tudósít. Talán szégyellni való az elődök munkája? Ugyanezt kérdezem Egyesületünkkel kapcsolatban is. Miért volt olyan fontos „letagadni” egy 9 éve eredményesen működő és ma is több közfeladatot önzetlenül ellátó szervezet létezését? Ez nemcsak az Egyesületet sérti, hanem azokat a tárnoki embereket is, akik sokat tettek azért, hogy a sáros, kopár Tárnokból virágos, rendezett település legyen. Elsősorban miattuk tartom mérhetetlenül tisztességtelennek lépését/lépésüket, annál is inkább, mert a Tárnokhír 2007. decemberi számában másként nyilatkozott:„Igen, azt gondolom, egy közösség vagyunk. A maga színességével, sokoldalúságával és kedvességével.”
Ha azt szeretné, hogy „sokkal több hír és színesebb anyag” legyen a honlapon, miért éppen a legszínesebbeket vágta ki, és miért hagyta meg a Tárnoki Lokálpatriótákat, akikről évek óta egyetlen sort sem lehet olvasni? (Nem személyeskedésből említem éppen őket, csupán csak példának szántam, az Ön ellentmondásos viselkedésére.)
A Derűs Alkony Közalapítvány kitörléséről szóló magyarázatát sem tudom elfogadni. Ugyanis indoklásával ellentétben tudomásom szerint még nem szűnt meg. A Képviselő-testület 2007. április 15-i zárt ülésén a 2. 3. napirendi pontban tárgyalták a sorsát, amelynek eredménye a következő lett:
„A képviselő-testület úgy dönt, hogy a Derűs Alkony Közalapítvány kuratóriumi elnöki tisztjére személyt nem jelöl, és megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a tagság akaratával egyetértve a közalapítványt milyen módon lehet megszüntetni.”
Ha azóta mégis megszüntették volna, tudnia kell, hogy az égisze alatt működő Kézimunkaklub több éves tevékenységét bemutatató anyagát tüntették el az Alapítvány honlapról történő kitörlésével átszerkesztés és felújítás címén, sok-sok nyugdíjast megbántva, akiknek mindig örömet jelentett, ha megnézhették a honlapon a munkáikról készült szép fotókat. Ezt is tisztességtelennek tartom!
Szegedi Imrénének küldött válaszában írja: „Azon állítása, miszerintellenszolgáltatás nélkül készült el az elmúlt éveken át az oldal, nem igaz, hiszen Szegedi Norbert úr díjazásért végezte annak karbantartását.”
Megcáfolom e mondatát. Nem olyan egyszerű ez, hiszen nemcsak karbantartásról van szó, egy honlap működtetése mögött sok-sok egyéb munka rejlik.
Nem dicsekvésképpen mondom, és nem túlzok, hogy a töméntelen anyag megírása, összegyűjtése és a fotózás, valamint a folyamatos kapcsolattartás a honlap gondozóival, milyen óriási munkát jelentett számomra, amit az Egyesület vállalásában ellenszolgáltatás nélkül tettem. Szegedi Norbert pedig szinte jelképes összegért végezte a tervezést és gondozást, neki köszönhető, hogy a 2005-ben még jelentéktelen honlapból egy szép küllemű és áttekinthető, sokaknak tetsző honlap lett. Idézett válaszát lekicsinylőnek érzem, talán azért, mert a honlap újsütetű gondozójaként nem képes még felmérni a feladatokat és azok súlyát. Remélem később Ön is megtapasztalja munkája során, mivel jár becsülettel dolgozni a közösségért.
Mivel Ön csak négy éve él Tárnokon, ezért az alábbiakban közlöm a Tárnokhír 2006. január-februári számában megjelent összefoglalót a tárnoki honlap történetéről.
„Honlapunk 2000. július 25-e óta működik, a Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület és az önkormányzat jóvoltából. A honlap megnyitása az Egyesület első elnöke, Székely Anna Krisztina nevéhez fűződik, aki a szerkesztést és a gondozást is végezte. 2001-ben kibővült az iskolák oldalaival Egri Ferenc tanár önzetlen munkájának köszönhetően, aki azóta is gondozza már nemcsak az iskolák, hanem az óvodák életéről szóló oldalakat is, színesítve az iskolai eseményeken készített sok-sok fotójával. Honlapunk fennállása óta többször változott a gondozó személye, s ezzel együtt a felépítése és külleme is.2005 tavaszától Tárnok Nagyközség Polgármesteri Hivatala megbízásából Szegedi Norbert programozó tervezi, gondozza és tartja karban. A honlap szerkesztését és a fotózást évek óta dr. Gergely Istvánné végzi önzetlenül. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat munkájáról készült anyagot Szegedi Zsuzsanna gyűjti össze. Látogasson el www.tarnok.hu honlapukra! Érdemes, hiszen rólunk, tárnokiakról szól. Megismerheti Tárnok történelmét dióhéjban, természeti értékeit, látnivalóit, a helytörténeti érdekességeket. Az Arcképcsarnok és Kitüntetettek című menüpontban azokkal a tárnoki emberekkel találkozhat, akik sokat tettek és tesznek lakóhelyükért. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal lapjain fontos információkhoz juthat, megismerheti a hatályos rendeleteket, határozatokat, az önkormányzat munkáját. Bepillantást nyerhet a tárnoki civil szervezetek tevékenységébe és a sportéletbe. Az Események című menüpontban a községi rendezvényekről olvashat fényképes összeállítást. Figyelmébe ajánljuk a Faliújságot, ahol a legfrissebb közérdekű információkhoz juthat. A honlapon a helyi vállalkozók is helyet kaptak. Honlapunk folyamatosan változik és bővül a helyiek igénye szerint. Segítsen Ön is elképzeléseivel, ötleteivel!”
Végezetül visszatérek az írásom elején Öntől idézett egyik mondathoz: „Az új oldal a lakosság részére készül majd, könnyen érthető és érzékelhető formában és stílusban.”
Megkérdezem, a régi honlap nem ezt a célt szolgálta?
Tárnok, 2008. április 10.
Munkájához sok kitartást kíván: Gergely Istvánné
a Faluvédő és Szépítő Egyesület tagja
4. LEVÉL
Címzett: Gergely Istvánné
Tárnoki faluvédő és Szépítő Egyesület
2461 Tárnok, Fő u. 43.
Tárgy: válasz
Tisztelt Gergely Istvánné!
Igazán kedves, hogy soraimból idéz, de nincs rá szükség. Sajnálom, hogy én nem tudok Öntől idézni még ha akarnék sem, hiszen - mint például legutóbb egy érdi lapban megjelenő írásban az önök keze nyomán - csupán hazugságokat tudnék, ezt pedig inkább mellőzöm.
Válaszlevelében közölt állításaira nem kívánok reagálni, mert azok több ponton részemre személyes sértést tartalmaznak és én Ön felé nem tettem ilyet. Munkám becsületességére utaló mondata személyes sértés, várom bocsánatkérését. Azon megjegyzése, hogy én csupán négy éve élek Tárnokon pedig igen jó példa az Ön kirekesztő magatartására, amit a betelepülő Tárnokiak felé mutat, e tekintetben is várom személyes bocsánatkérését.
Valamennyi tárnoki civil szervezettel nagyon jó a kapcsolatom, csupán Önökkel nem. Ezen nem is csodálkozom, hiszen másfél éve folyamatosan visszautasítanak a hivataltól mindennemű együttműködési szándékot, vagyis építő munkában nem kívánnak részt venni. A tisztesség azt kívánja, hogy ezt egyetlen példa erejéig megtörjem, a jelenlegi áprilisi takarítási akció tekintetében, bár az együttműködés itt is némiképp erős kifejezés, hiszen különc módon szombaton Önök nem érnek rá. E tekintetben köszönő levelemet meg is kapták.
Arra kérem, kommunikációnk során mellőzze a sértegetésemet és legalább azt a tiszteletet adja meg számomra, amit tőlem megkap. Végezetül tájékoztatom Önt, hogy személyes bocsánatkéréséig a továbbiakban nem kívánok reagálni Önöknek.
Tisztelettel:
Cseresnyés Attila
sajtóreferens
Tárnok Polgármesteri Hivatal
2461 Tárnok, Dózsa György út 150.
Telefon: 06 (23) 387 019 / 121
Mobil: 06 (20) 571 9993
E-mail: cseresnyesa@fibermail.hu
Kelt: Tárnokon, 2008. április 10-én.
5. LEVÉL
Címzett: Cseresnyés Attila
sajtóreferens
Tisztelt Cseresnyés Úr!
Válasza nem lepett meg, előre láttam, hogy ki fogja forgatni szavaimat. Nem a felvetett problémára válaszolt, hiszen a honlapról egy szót sem írt (úgy gondolom, nem talált megfelelő magyarázatot).
Nagyon megbántott, hogy hazugságokkal vádolja az Egyesületet, illetve engem is az Érdi Újság előző számában megjelent, a szőlőhegyi szemétlerakók felszámolásáról szóló cikk miatt. Igen gyorsan kétségbe is vonta a benne foglaltak igazságát a legújabb, április 17-i Érdi Újságban. Ismét csak azt mondhatjuk, hogy a konténerek megszüntetése óta egymás után keletkeztek az illegális szemétkupacok, elsősorban Zapánszky-ban. Tisztáznunk kell azonban valamit. Az Öreg-hegy nem azonos a Szőlőheggyel, csupán annak egy része. Sorozatosan csak az Öreg-hegyről hallottunk az eddigi írásaikban, pedig a fő probléma a Szőlőhegy másik oldalán, Zapánszky-ban van.
Örülünk, hogy a jegyző asszonynak 2007 decemberében írt szeméthelyzetről szóló beszámolónk óta végre megtalálták ezt a területet, a Kökörcsin utca mellett húzódó orgonást és fenyvest. Elismerésünk a takarításukért, munkájuk eredménye meglátszik az itt húzódó egyik út mellett is, bár a befejezéshez kézi erőre lenne szükség. Bízunk benne, később még visszatérnek ide. Nem érdemelnek viszont dicséretet azért, hogy a másik úton otthagyták az óriási mennyiségű szemetet, s földkupaccal elzárták az út elejét, amellyel az egyik legszemetesebb tárnoki területet megközelíthetetlenné tették településünk felől, miközben Érd irányából továbbra is szabad ide az út. Sajátos módja ez a probléma megoldásának, ha nem akarunk tudni róla, el kell rejteni a szemek elől. A szemét pedig ott marad, egyre gyűlik, s az útelzárás miatt, még ha szándékukban áll is, nem fogják tudni a területet őrizni, illetve a lomot elszállítani.
Válaszlevelében kirekesztő magatartással vádol. Figyelmébe ajánlom a Tárnokhír 2006. július-augusztusi számában megjelent Kibékíthetetlen ellentétek? című cikkemet, amelyben az Otthon Tárnokon című lapban közzé tett, az őslakosok és a betelepülők közötti ellentéteket szító írásokra kívántam reagálni. Remélem meggyőzi állítása valótlanságáról.
Levelében írja: „Másfél éve folyamatosan visszautasítanak a hivataltól mindennemű együttműködési szándékot, vagyis építőmunkában nem kívánnak részt venni.”
A legújabb, április 17-i Érdi Újságban pedig így nyilatkozik: „A Faluvédő és Szépítő Egyesület másfél éve nem vesz részt az önkormányzat által szervezett társadalmi munkában, de amikor csak teheti, kritizálja és lekicsinyíti a mostani vezetés munkáját és erőfeszítéseit.”
Tavaly – nyolc év óta először – valóban nem szedtünk szemetet, és nem virágosítottunk, de nem ültünk tétlenül. Öntöztük a facsemetéket, megszerveztük a tavaszi növényvásárt, a Három falu két keréken kerékpártúrát és a kertvetélkedőt, ápoltuk Ábri György tárnokiszületésű, a II. világháborúban hősi halált halt repülőpilóta sírját, helytörténeti kutatásokat végeztünk, stb. Sajnálatos, hogy Szolnoki Gábor a Tárnokhír 2007. áprilisi számában nem az általunk megírt cikket közölte, kérésünk ellenére saját fogalmazásában foglalta össze annak tartalmát, kihagyva belőle a szemétszedésből és a virágosításból való kimaradásunk legfőbb okait, többek között a kétéves választási kampányuk idején az Egyesületünket lejárató és sértő kritikákat, valótlanságokat. Néhányat kiragadok a Tárnoki Tükörben többször visszatérő, több oldalról kivesézett témák közül:
Nyesedéklerakó-helyek: „Ezt a szemetet valaki éppen ide képzelte, ide tervezte, ide gondolta… Tűzoltószertár: „Jöttek hát a faluszépítők. Igaz csak lassan-lassan. Az épület a tanyavilág legsötétebb állapotában leledzett évekig. Tenni csak akkor kezdtek valamit, amikor már túl sok jelzés érkezett a benne lakó patkányok nagy számáról. Egy gyors elsősegéllyel befoltozták a lyukakat, kisöpörték a belsőt, de valahogy elfogyott a lendület.”Virágosítás, fásítás: „Könnyen megvalósítható tartalom nélküli, a közönségnek szóló látszat dolgok” .
Hirdetések: Egyik tagunk nyílt lejáratására használták rendteremtő szándékunkat, mármint a hirdetőtáblák felállítását: „Üdvözölhetnénk is azt a döntést, mely az Ön kirohanása után keletkezett (tisztább lehetne a környezetünk), ha nem élne bennünk az a gyanú, hogy ez ismét csak arra való, hogy a mi működési területünket beszűkítse, és munkánkat (a lakosság tájékoztatását) nehezítse.
Ezek olyan súlyos sértegetések voltak, hogy nehezen tudjuk őket elfelejteni!
Egy év elteltével – bár nem lettünk fiatalabbak és egészségesebbek – úgy döntöttünk, hogy beültetjük virágpalántákkal az Egészségháznál lévő ágyásokat, és fákat telepítünk a Benta-parti természetvédelmi területen. Ajánlatunkra a mai napig nem kaptunk választ a jegyző asszonytól. Nem igaz tehát, hogy Egyesületünk „nem kíván az építő munkában” részt venni. Ebben az évben már lemetszettük a fasorokat, részt vettünk a szemétszedésben, folyamatosan természetvédelmi őrjáratot tartunk, de a folytatás a hivatal hozzáállásától függ.
A ránk ragasztott „különc” jelzőt sértésnek tekintjük. Véleményünk szerint teljesen mindegy, melyik napon takarítunk, hiszen egy a lényeg: tiszta legyen a település. Elmúltak már azok az idők, amikor kötelezően előírták, hogy mikor, hová kell kivonulni, hogy kipipálhassák a közös munka megtörténtét. Egyszóval, számunkra már véget ért a szocializmus.
Kérem, tartsa meg ígéretét, ne válaszoljon a levelemre. Értelmetlennek tartom tovább vitatkozni Önnel, mert mindig más irányba tereli a beszélgetést. A honlappal kezdtük, és egészen máshol végeztük. Nem lenne ez másként továbbra sem.
Tárnok, 2008. április 21.
Gergely Istvánné
Tárnoki Faluvédő és Szépítő Egyesület
Egymás barátai kellene ,hogy legyünk egy közös érdek mentén- Tárnok szép jövője-.
Amíg a lakosság legalább felét ellenségként kezelik, (szerintem többet) mert pártszimpátia alapján vannak az emberek és véleményük megítélve, a "nevető harmadik" érdekérvényesítőké a pálya. Oszt meg és uralkodj, a régi recept.
Már ne is haragudjatok, de mégis..hogy gondoljátok, hogy csak úgy szó nélkül törlitek a topicot? A kisujjamból szedjem ki, hogy miért történt mindez? Ezt nem gondolhatjátok komolyan, hogy ezt így meg lehet csinálni. Ez szégyen.
Meglehetősen érdekes volt a hangulat a Tárnok topicban, de azért így lezárni..szó nélkül, hát köszi a többiek nevében is, akik érdemien használták (volna..)
Ejnye-bejnye, akkor amikor Livet nick iderondított egyet, kettőt nem volt ilyen konzekvens a kiállás. A magam részéről a Tárnok topickban tett felajánlásomat a támogatásra vonatkozóan, akként módosítom, hogy a topic "visszatérte" után következő este 22-óráig érvényes.
:o)))
