Ha az os céggel együtt a bankszámlája is megszűnik, az már problémás.
Ha nem, akkor "reméljük nem veszik észre" alapon még lehet utaélgatni az osztalékot az os cég bankszámlájára, de később ha összevetik az ozósztalékfizetés dátumát és a cég megszűnésének dátumát, akkor már magyarázkodni kell.
Ha jogutód nélkül szűnt meg az os cég(gondolom igen), akkor a magyar törvények szerint kell eljárni: az üzletrésze visszaszáll a magyar Kft saját tulajdonába, amit meghatározott időn belül értékesíteni kell.
De mivel a törvénykezésben is divat lett a visszamenőleges hatályú jogszabály alkalmazás.....ezt már gonold tovább egyedül:)
mi történik olyankor, ha a külföldi (os) cég, aki egy magyar kft egyik tagja megszünik(nem kerül meghosszabbításra) a kérdés foleg az osztalék fizetésnél érdekes, -az osztalek a tagok tulajdoni aranyaban kerül kifiezetésre- a megszunt tagok hogyan lehet kivenni? a kft megszuntetese nem cél!
Ez olyan lemondóan hangzik. Nem ezt szoktuk meg tőled. Mindig meg voltak a válaszaid az ilyen lökött helyzetekre. Ugye nem mondod komolyan hogy csak úgy " ennyi és kész " Valami kiskapu csak van? Gondolod hogy a sógorok nem találnak ki valami okosat hogy ne kelljen kitakarni a sok Német "betétest" ?
Kérlek benneteket hogy értékeljétek az alábbi cikkben olvasottakat.
Forrás: Index.
Több amerikai céggel szemben vizsgálódik a NAV. A Napi Gazdaság értesülései szerint az USA arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok beutazását az USA-ba.
A lap a budapesti amerikai nagykövetséget és a NAV-ot is megkereste az ügyben, de a nagykövetségtől egyelőre nem kaptak választ, a NAV pedig adótitokra hivatkozba tagadta meg a válaszadást.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) álláspontja szerint mind Magyarországnak, mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a hatósági vizsgálatokat alaposan, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően folytassák le. A magyar tisztségviselők mindenfajta nyomásgyakorlástól függetlenül végzik munkájukat - közölte a tárca csütörtökön az MTI-vel a Napi Gazdaság cikkére reagálva.
A Fidesz parlamenti frakciója is reagált a hírre: azt írták közleményükben, hogy elfogadhatatlannak tartják, hogy külföldi kormányok nyomást próbálnak gyakorolni a magyar hatóságokra, és megpróbálják befolyásolni a folyamatban lévő vizsgálatokat.
"A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja elvárja, hogy a magyar hatóságok minden ügyben, beleértve az amerikai vagy akár más külföldi érdekeltségek adóügyeit is, elfogulatlanul folytassanak vizsgálatot" - írta a kormánypárti frakció.
"Sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Unió pénzügyminisztereinek kedden arról, hogy az adóelkerülés elleni fellépés jegyében bővítik a pénzügyi információk automatikus cseréjének körét.
A luxembourgi tanácskozáson elfogadott megállapodás értelmében 2017-től, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szabályaival összhangban a 28 tagállam automatikusan hozzáférhet az állampolgárai által más uniós országokban végzett pénzügyi tevékenységből származó jövedelmek adataihoz, így az esetlegesen kamatokból, osztalékokból származó jövedelmekre és számlaegyenlegekre vonatkozó információkhoz is.
A megállapodásba Ausztria és Luxemburg, bankszektoraikat védelmezendő hosszú időn át nem volt hajlandó belemenni, és bár a megállapodás szükségességét a 28 tagállam közül senki sem vitatta, Bécs és Luxembourg a megvalósítás pontos menetrendjét illetően volt különvéleményen. A keddi tanácskozáson ugyanakkor a luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna tudatta kollégáival, hogy országa készen áll az adatcserére. Ezt követően Ausztria azzal a feltétellel fogadta el a kompromisszumot, hogy 2017-hez képest egy év haladékot kap, hogy kiépítse az információcseréhez szükséges infrastruktúrát.
"Ausztriában nincs ilyen információs összeköttetés a bankszektor és az államigazgatás között. Egy új rendszert kell létrehoznunk a semmiből" - magyarázta kollégáinak Hans-Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter.
Az OECD által kidolgozott szabályok azt a célt szolgálják, hogy a szervezet országai között ne lehessen pénzek átcsoportosításával jövedelmeket eltitkolni az adóhatóságok elől. A megállapodás az úgynevezett adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelvet bővíti majd, amelynek keretében a munkaviszonyból, igazgatói tiszteletdíjakból, életbiztosításokból, ingatlanból vagy nyugdíjból származó jövedelmekre vonatkozó adatokat a tagállamok eddig is automatikusan hozzáférhetővé tették egymás számára.
Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért, valamint csaláselleni küzdelemért felelős tagja úgy kommentálta a megállapodást, hogy a bankok titkolózásának immár vége, automatikus információcsere pedig a jövőben a lehető legszélesebb körben érvényesül majd."
A magyar bíróság abban is iránymutatást kért, hogy a NAV a vizsgálatában és az adójogi következmények megállapításakor felhasználhatja-e azokat az adatokat, amiket egy párhuzamosan futó büntetőeljárás keretében folytatott titkos adatgyűjtés során szerzett be a magyar hatóság.
"előreláthatólag 2015 végétől - a világ pénzintézetei automatikusan megküldik minden évben az olyan offshore-cég bankszámlakivonatát a NAV számára, ahol magyar illetőségű a végső haszonhúzó (ún. UBO)."
errol mi a véleményetek, tényleg 1-2éven belül ebbe az iranyba mennek a dolgok
(automatikus adatcsere) vagy keves eselyt lattok ra és azt mondjatok hogy "csak riogatás"
A klasszikus (többnyire szerencsére megalapozatlan) offshore alapítási félelmek közül:
Vajon az a haver, aki segít offshore céget alapítani
- lehet, hogy az adóhivatal felé is "haver"?
- ha megszorongatja hatóság, akkor vajon énekelni fog-e rólam is?
- ha anyagilag megszalad a cégemnek, akkor vajon megpróbálja-e majd lenyúlni tőlem?
Na talán ez utóbbi történt meg Panamában: valószínűleg az alapításban segédkező magyar (vissza)élt a birtokában lévő információkkal és lenyúlt két - szintén magyar ismerősei tulajdonában lévő - céget.
Szeretnék egy kis tanácsot kérni az alábbi témában.
2014. Január 1-től több pontban is változott az illeték törvény.
Ami az os cégeket leginkább érdekli az az alábbi módosítás lehet:
„A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd”
Putty. Szóval ha valakinek van egy os cége, amin keresztül olyan magyar céget birtokol akinek ingatlan vagyona van, az most fizetheti az illetéket ha el akarja adni az ingatlant,vagy a céget ingatlanostul együtt.
Eddíg még ki lehetett kerülni a dolgot azzal, hogy az ingatlan üzemeltetést mint fő tevékenységet lecserélted egy más fő tevékenységre oszt jóvan. Na de most??
Mit gondoltok mi lehet a megoldás? Hol lehet a kiskapu?
"hiszen azt vallják, ahol van OS számla, ott van más csalafintaság is"
Mivel ilyen, hogy "OS számla" nem létezik (számla az számla),
ezért gondolom valami ilyesmit akartál mondani:
"azon országokból érkező számla, amely országokban offshore cégek is tevékenykednek"
:)
Tehát ha egy magyar cég befogad egy számlát például az USA Delaware államából, az a magyar cég a szokásosnál tüzetesebb ellenőrzésre számíthat az adóhatóság részéről, akár offshore cég az a Delaware is partner, akár nem az.
A cégek azért nem szeretik, mert kitüntetett figyelemmel vizsgálják a NAv-nál az os területről származó számlákat. Ergo egy cég sem akar plusz figyelmet, ezért nem szívesen fogad be ilyen számlákat.
A NAV meg ráveti magát egy ilyen számlát felmutató cégre, hiszen azt vallják, ahol van OS számla, ott van más csalafintaság is, csak alaposan kell keresni
Nem a vállalkozás nem szereti elfogadni, hanem a nav.És ezért a vállalkozások sem nagyon szeretik, vagy csak akkor, ha minden adatot megadsz nekik, amivel ők védeni tudják a tőled kapott os költségszámlát.
És akkor meg már minek os, ha mindeni tudja, hogy te vagy mögötte és még a telephelyet keletkeztető belföldi érékesítést is csinálod...
