Barátságod nagyon sokat jelent nekem (bár már gondolkozom, hogy mennyit, mert harmadszorra írom újra ezt a szöveget és mindig eltűnik küldéskor), ezért bármit képes vagyok megtenni, próbálom a dolgokat részletezni, amint kérted.
Túl sok adatom nincs azzal kapcsolatban, hogy ki és mikor merült az Izbindis forrásban, mivel ez egy tó, nincs lezárva, sok olyan merülés volt ott, amiről nem lehet semmit tudni. De amit tudok azt leírom. Úgy tűnik, hogy az első merülést 1973-ban Horváth G. és Horváth P., a budapesti Nautilus búvár klub tagjai ejtették meg. Utólag több hazai és külföldi búvár barlangász csoport végzett merüléseket, köztük megemlítve a Vertikum klubot (Budapest), Simsa P. vezetésével, Benysek L. és Reznicek P. cseh buvárok, a CSA-tól (Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Kör) Rajka Géza, Vincze Zoltán, Daczó Csaba, Halasi Gábor a GSS Transilvania (Nagyvárad) klubtól, Sarbu S. (GESS, Bukarest), valamint egy nemzetközi csoportot is, J. J. Bolanz vezetésével.
Az, hogy ki meddig jutott a szifonban, az sem egyértelmű. Úgy tudom, hogy a Vertikum búvárai (1982-ben, nargile-val kb. 80 méterre jutottak- nem emlékszem, pedig ott voltam), aztán a Halasi- Sarbu páros ért le először 40 méter mélységre, és egy felfele emelkedő részről fordult vissza. Ezután következett Halasi Gábor önálló merülése 1984 november 11.-én, melynek során tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Akkor az a hír terjedt el, hogy sikerült átúsznia a szifont, de ezt a jelenlegi kutatási eredmények nem igazán támasztják alá. A mentésben a debreceni Czakó László vállalta a főszerepet. Úgy tűnik, hogy a cseh búvárok jutottak előttünk a legmesszebb a feltárásban, de hogy konkrétan meddig, azt szerintem elég nehéz pontosan megállapítani.
Ami a szifonban található vezetőkötél halmot illeti, az igen érdekes dolog. Mindenki esküszik rá, hogy rengeteget kiszedett, nincs is miért kételkednem ebben. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy a kötelek a maradványokból visszanőnek minden évben, a másik az, hogy vannak a szifonban olyan merülések, amiről nem nagyon tud senki. Amúgy a sok-sok kötél az biztonságosnak tekinthető, csak idő, türelem és gáz kell ahhoz, hogy kitaláljuk, melyik is vezet a felszínre. Ebben a barlangi búvárok már óvódás koruktól felkészültek, a merre induljon el a maci, hogy a mézes csuporhoz jusson játék segítségével.
A víz alatti járatok felett létezik egy szárazbarlang rendszer is, ez jelen pillanatban egy körtőn keresztül kommunikál a vizes ággal, de ez a víz alatti kutatás szempontjából érdektelen.
Ami a járatban végzett munkákat illeti, nem értem pontosan mire gondolsz. Sonkolyos falu környékén népszokás és hagyomány a kődobálás. Ebből adódóan, amikor merülni mentünk, mindig a forrás tisztításával kellett kezdeni, mert hiába csak 3 hét telt el az előző túra óta, a forrást lelkesen teledobálták újra kővel. Magában a járatokban már nincs számottevő omladék, a járatok és a szűkületek szálkőben vannak. Az első 100 méter relatív szűk, sőt 2X20-as duplával a háton és 6-8 stage palackkal határozottan az, 100 méter megtételéhez volt amikor 25 percre volt szükségünk. 100 méter után a járat tágabb lesz, de még mindig egyszemélyes, és ez így marad 40 méteres mélységig. Itt aztán kitágul, két búvár is elfér benne egymás mellett. Ez kb. 60 méteren keresztül marad így, egészen a mély rész elejéig. Innen aztán változik a szelvény, akár kisteherautóval is lehetne benne közlekedni. Ez így marad a jelenleg elért legtávolabbi és legmélyebb pontig, és tovább is ugyanez van, amennyire láttam előre (illetve lefele).
Az ősszel debreceni és nagyváradi búvárok készítetek egy filmet is a barlang első 100 méteréről, megpróbálom majd feltenni a linket, ott meg lehet nézni, hogyan is néz ki valójában.
Ha bármi más információd lenne a forrásban történt merülésekről írd meg légy szíves akár személyesen is, mert az ismeretek ez ügyben eléggé hiányosak. Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Gyurka Zsolt
U.I.: A nagy dákó nem előny ebben a barlangban két okból sem. Könnyen kiszúrja a ruhát, akkor megfagysz a dekó alatt, illetve a szűk, bejárati szakaszon könnyen beszorulsz!
Zsolt! Tudod, ezzel megint nem a barátságunk felé tettél egy lépést.
Tényleg, mindennek két oldala van.
Én segítek nektek ügyes bajos ügyetekben, te meg még csak nem is szólsz, pedig pontosan tudod.
Persze, te az egyetemes barlangkutatás Muaddib28 féle katyvaszát vallod. Lelked rajta. A kutatásokat pedig nem elkezdtétek, hanem folytattátok, vagy méginkább újrakezdtétek, mert tudtommal már te is jártál ott azelőtt. Valamint az árvizi száj kutatását épp ti a CSA kezdte el még anno 1980-ban. Attól meg egyáltalán nem fakadok sírva, hogy jaj, milyen siralmas állapotok voltak. Én már 3x takarítottam ki azt a szifont és mindig, mire eljutottunk oda, hogy tovább lehetett volna menni, vagy az időnk járt le, vagy az eső eredt el, vagy meg akartak ölni.
Utoljára 2007-ben. Mikor odamentem, hogy felmérjem az angolok ottlétéről szóló legendát, a bejárattól 10m-re akkora dzsumbujt találtam, amin épeszű barlangi búvár meg sem kísérel átmenni. Szóval szerintem ott angolok nem jártak, mert azok vagány gyerekek, de nem hülyék.
Akkor a takarítással az akna elejéig jutottam. De még maradt bőven.
Később pár segítőtársammal visszamenve, kiszedtük az összes régi kötelet és újat húztunk be.
Egyébként talán érdekes kérdés lehet, hogy azok a barlangi búvárok, akik képesek több vezetőkötél mellett beúszni egy ismeretlen járatba, azok vajon mely oktatónál végezték el a tanfolyamot?? Már csak azért is, mert ez nem egyedi eset.
Az oktatási rendszerek nem tanítják, hogy a járatban csak 1 vezetőkötél lehet?
Azóta sajna nem volt szerencsénk az időjárással, mert mikor odamentünk a víz sose volt tiszta. Ezeket csak a rend kedvéért mondom - téged idézve -, mert az Izbindis forrás kutatása ennek a topiknak még nem volt témája, szinte senki nem tud róla semmit.
Tényleg szép eredmény, amit elértetek, gratulálok, de legyünk egy kicsit korrektebbek és meséljünk az előzményekről is, mert így úgy tűnik, hogy csak Románia legnagyobb dákójú barlangi búvára képes a csodára és az összes többi hülye.
Ugyanis az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy az elődök munkája nélkül, dupla palackkal a hátadon be se tudtál volna menni, éppen úgy mint ahogy a 70m-nél lévő szűkületen sem fértél volna át.
Szóval, ha lehet kérni, próbálj meg végre erőt venni magadon és korrekt módon tájékoztatni a nagyközönséget! További jó munkát!
Mindennek két oldala van. Jelenleg a Molnár János barlangban nem lehet merülni, ez rossz hír, ezért külföldre járunk mostanság kutatni (mert valahol azért kell), és ez jó hír. Idén a Romániában, a Királyerdő hegységben lévő Izbindis forrás kutatását kezdtük el. Az elért eredményeket lehet jónak vagy rossznak tekinteni, nézőpont kérdése. Augusztus vége és november közepe között három ciklusban dolgoztunk a helyszínen, röviden beszámolnék a jelenlegi helyzetről.
Az eredeti állapotok siralmasak voltak, a meglévő veuetőkötél az szakadt volt, a lekötések hiányoztak, sok helyen három kötélgarnitúra is volt a járatban, nagy része beszakadva vagy levágva. Ezeket kitakarítottuk és új kötélrendszert építettünk ki. A bejárati szakaszon, 100 méter hosszna 8mm vastagat, onnantól pedig 5 mm-est. Aki merült már a Molnár János barlangban, az ismeri ott a köteleket, itt is hasonlóan lett megcsinálva, saválló dűbelek, megfeszítések, lekötések. Sikerült végigtérképezni is az eddig feltárt járatokat, jelenleg a víz alatti szakaszok felmért hossza 412 méter, az elért legnagyobb mélység pedig 91 méter lett. Ezzel az Izbindis forrás Románia legmélyebb vízalatti barlangjává nőtte ki magát (eddig a Tauz forrás volt a legmélyebb, 85 méteres mélységgel). Az 1980-as években, a bejárati szakasz közelében lévő kürtőn kívül (mely az eddig ismert, felső száraz járatba vezet) nem sikerölt levegős részeket találni. Természetesen a remény hal meg utoljára, úgyhogy még minden lehet. Egyelőre ennyi, ha még lesz valami új fejlemény akkor jelentkezem.
Még a rend kedvéért megemlítem a túrákon résztvevő búvárok neveit: Calin Dragan, Kéri László, Rajka Géza és jómagam.
Úgy gondolom, hogy mi soha nem voltunk jó barátok, igaz ellenségek sem. Itt a fórum oldalain ütöttük vágtuk egymást, de amikor találkoztunk, megbeszéltük a dolgokat szemtől szemben. Igy volt ez rendjén. Sajnálom, hogy a fórum ezen szomorú esemény kapcsán indult újra. A leveledet olvasva semmiféle ellenvéleményt, hozzászólást nem tudok leírni, lehet, hogy most először. Megjelentek nyilatkozatok, általában negatív hangvételüek, búvárokat elmarasztalóak. Amikor a KDVKTV a Sándor részére elküldte a levelet a kutatás korlátozásáról, írtam egy levelet, melyet mint magánember, mint kutatásvezető helyettes írtam alá. Akkor úgy gondoltam, hogy helyesen cselekszem, és ezt most is úgy gondolom. Sokan mondták, hogy fejjel megyek a falnak, nagyon durva a levél stb. Úgy gondolom, hogy semmi sértőt nem írtam benne, csupán vázoltam a jelenlegi helyzetet, kutatóbúvár-hivatal kapcsolatot.
Valószínüleg az illetékes helyen figyelmesen elolvashatták, mert már az interneten idéznek is belőle. Ez rendben is lenne.
A gond csak az, hogy részeket, ráadásul úgy összerakva, hogy az eredeti értelmét megváltoztatja, esetleg értelmetlenné teszi. Úgy gondoltam, felteszem az egész levél tartalmát, így el lehet olvasni, mit is írtam konkrétan.
Először is engedjék meg hogy pár szóban bemutatkozzam. Gyurka Zsoltnak hívnak, kutatásvezető helyettes vagyok a Molnár János barlangban. 1979 óta merülök barlangokban, 1997 óta pedig rendszeresen, a Molnár János barlangban. Barlangi merüléseim száma eléri a 2500-at, ebbből mintegy 1600-at végeztem a Molnár János-ban. Nekem sikerült 2002.11.20-án kibontani és elsőként bejutni a Molnár János barlang új szakaszaiba, valamint a jelenleg is folyamatban lévő feltárásban és dokumentálásban és jelentős szerepet vállaltam. Elmondhatom magamról, hogy lassan a fél életemet szenteltem a barlang feltárására.
Tekintettel a fentiekre, meglepődtem és mélységesen felháborodtam (nem csak Én, hanem a kutatásban résztvevő más búvárok is) a Kalinovits Sándor számára küldött, KTVF 10449-21/2011 iktatószámu, kutatócsoport létrehozásáról szóló levelüket olvasva. Mint írják, idézem: A Felügyelőség szakértő álláspontja szerint a Molnár János barlangban az abban előforduló rendkívüli mélységek miatt, (barlang3., illetve 4. zóna)- fokozottabban fordulhatnak elő balesetek, rendkívüli események Kérdem én, ki a szakértő a barlangi búvárkodást érintő kérdésekben a Felügyelőségen?
A Molnár János barlang kutatása jóvoltából az elmúlt évtized során kialakult egy barlangi búvár réteg, melynek tudását és tapasztalatát még külföldön is elismerik. Ezek az emberek alkotják jelenleg a magyarországi barlangi búvárkodás krémjét. Jelen végzésük megírása elött kinek a véleményét kérték ki ezen búvárok közül? Kollégáimmal beszélve senkiét. Önök állítanak valamit, amihez teljességgel nem értenek. Rendkívüli mélység? Manapság már 200 méteres mélység alatt is folyik barlangkutatás, sőt, élve jönnek vissza onnan a búvárok. A Molnár János barlang 90 méteres mélységével még nem is szerepel a világ 100 legmélyebb barlangja között. Gondolom arról sincs tudomásuk, hogy a járatok 90%-a nem ezen a nagy mélységen találhatók, feltárunk sok járatot 8-10 méteres mélységben is.
Önök semmilyen szinten, soha nem támogatták a barlang feltárását, az ebben részt vevő búvárok soha semmilyen elismerést nem kaptak. Nem is vártuk el soha. Mindenki végezte a dolgát, ki mihez értett. De most Önök, akiknek ezt a tevékenységet támogatniuk kellene, próbálják határozatokkal elgáncsolni az egész kutatást.
Annak érdekében, hogy tisztán lássák, hogyan is folyik a barlang kutatása, leírnám.
A kutatásban résztvevő személyek, mind szabad idejükben, saját költségükre kutatnak, Legtöbben a családjuktól, pihenési idejükből szorítják ki a szükséges időt. A barlangi búvár nem a szülészeten születik. Évek alatt gyűjti a tapasztalatot, ellesve ezt azoktól, akik már régóta csinálják. Ezt tanítani lehetetlen. Van akinek könnyebben megy, van akinek
- 2 -
nehezebben. Általában 10 barlangi búvárból 1 vagy 2 lesz arra alkalmas, hogy komolyabb kutatásban részt vegyen. A többiek részéről, mondjuk úgy kidobott energia az egész.
Tudják Önök, hogy mi az a support (kisegítő) búvár? Tudják Önök, hogy mennyi palack, mennyi előkészítés kell egy 90 méter mély merüléshez? Elmondom. A héliumos merülések esetén a komolyabb fizikai munka is már buborékkiválást okozhat a búvár szervezetében akkor is, ha mindent szabályosan végzett. Egy merüléshez 8-10 palack szükséges búváronként, ezeket különböző mélységekben kell elhelyezni, a vezetőkötelek mentén. Ki szállítja be ezeket a palackokat és szállítja ezeket ki merülés végén a merülés gördülékenységének és a biztonság érdekében? Hát a support búvárok. Ezek olyan barlangi búvárok, akik jelenleg is lesik, tanulják a barlangi kutatást. Megfelelő barlangi merülésvezető kíséretében teljesen biztonságban mozognak a barlang járataiban annak ellenére, hogy nem akarnak lemenni 90 méterre!!! Le tudnának, de nem akarnak, mert élni akarnak! Egy kutató búvárnak 2-4 support búvár kell, minimum 2 búvár dolgozik a mélyben egy időben, tehát ezzel máris 10 búvár tartozkodik a vízben egy merülés alatt, csak a biztonság miatt. Hány búvárból lehet Önök szerint összeszedni egy adott időpontra 10 búvárt, hogy mindenki ráérjen, megfelelő gázzal rendelkezzen és még alkalmas is legyen az adott feladatra? Megmondom. Rengetegből. Azt se felejtsük el, hogy a légzőgázokat sem ingyen kapjuk. Egy palack hélium ára jelenleg 70000Huf, egy 90 méteres merülés során legalább kettő elfogy. A többi, utazó és dekógázt valamint a gázkeverékek előállítási költségét már nem is számolom.
A barlang kutatásába bekapcsolódtak külföldi búvárok is. Ugyebár világunk rohamosan fejlődik, csak akkor szerzünk tudomást ujdonságokról, ha járjuk a világot, kommunikálunk más csoportokkal. Így lehet tapasztalatot szerezni, tovább tanulni. Mi járunk külföldre, segítünk az ottani barlangok kutatásában, a külföldiek pedig eljönnek hozzánk a Molnár János-ba, újat látnak, ők is tapasztalatot szereznek. Hozzák a gázokat magukkal, legtöbbször még nekünk is, ami nagyon nagy segítség számunkra.
Az ország szégyene az, hogy a világhírü barlangról Finnországban adtak ki könyvet, mert Magyarországon sem kiadót, sem szponzort nem érdekelt az egész, mivel nem elég látványos. Mit gondolnak Önök, mennyi munkájuk van a finn búvároknak a könyv kiadásában.? Mérhetetlen. Hány búvár tartotta a lámpákat, vakukat ahhoz, hogy az adott képminőség meglegyen? Rengeteg.
Most Önök és egy végzéssel próbálják semmibe venni az eddig elvégzett munkánkat, semmibe venni azt a népes barlangi búvár tábort, aki mindezt elvégezte, a barlangot világszínvonalra hozta. Mindezt a szakmaiság leple mögé bújva, egy olyan témában, amihez teljességgel nem értenek. A mi biztonságunk érdekében úgymond. Úgy gondolom, hogy Önök a barlang továbbkutatását, a mi életünket veszélyeztetik azzal hogy olyan dolgokat próbálnak ráerőszakolni a barlangi búvárokra, amely minden realitást nélkülöz.
Ez a barlang már túlnőtt a paragrafusokon, tisztelt Címzett. Körül kellene nézni a világban, más országokban. Vannak ennél nagyobb barlangrendszerek a világon, védettek is, de a kutatás, az vagy állami támogatással, vagy anélkül, de agyonszabályozás nélkül történik.
Csodák csodája, ott sem hullanak a búvárok mint a legyek, és a feltárás is szépen halad és ami a legfontosabb, a barlangnak sem esik baja.
- 3 -
A kutatásban résztvevő búvárok, merülésvezetők el tudják dönteni, hogy mire képesek, mit tudnak bevállalni biztonságosan (természetesen a kötelező papírok megléte mellett), az öngyilkos jelöltek pedig úgyis leugranak valamelyik hídról a Dunába, ha akarjuk, ha nem!
Kérem Önöket, hogy a fent leírtak alapján álláspontjukon változtatni szíveskedjenek, és akár a megkérdezésünk mellett olyan határozatot hozni, amely nem gátolja hanem elősegíti a barlang kutatását, valamint megfelel ezen barlang különleges kutatási kívánalmainak.
Tisztelettel: Gyurka Zsolt
Isaszeg, 2011-09-19
A levelet kapják:
1. Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Illés Zoltán környezetért felelős államtitkár tértivevény
2. Vidékfejlesztési Minisztérium
Barlangtani és Földtani osztály
Egri Csaba osztályvezető tértivevény
3. Magyar Országgyűlés, Fenntartható Fejlődés Bizottság
8. Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Egyesület
Adamkó Péter elnök tértivevény
- 4 -
9. ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Dr. Pálfy József tértivevény
10. Kalinovits Sándor kutatásvezető tértivevény
valamint a kutatásban résztvevő búvárok.
Ennyi lenne a levél.
PS: Képzeld Mogya, a barlangot már védeni is kell, 24 órás őrséggel, rácsszereléssel az algút forrásra. Tudod miért? Mert az a fránya Gyurka Zsolt össze akarja kaszabolni és vágni a köteleket a barlangban. El tudod ezt képzelni? Na ennyi, nem untatlak tovább, további biztonságos merülést Neked, üdvözlettel:
Minden tiszteletem a barlangi búvároké. Éveken át figyeltem - sajnos csak a "médián" keresztül, hogy mikor, kivel, hogyan b..nak ki. Mert ezek az emberek -a búvárokra gondolok - jóindulatú, jószándékú és nagyrészt önzetlen emberek.
Az egész hír és ahogyan a "média" hozza első olvasatra is tiszta baromság. (még soha semmilyen hír nem úgy volt igaz, ahogy és ott, és akkor, valójában történt.)
Most júliusban meghalt az Adrián, merülés közben egy kedves merülőpárom. Infarktust kapott, egy utolsót. A hatóságok kijöttek, meghallgatták a történteket, az orvost és továbbléptek. Egy rövid hír a helyi magyarnyelvű ujságban. Nem kerestek felelőst, bűnbakot. Mert ahogy itt, az ott sem volt.
Sajnos amikor a színvonal az embereknél a tahóvilág és a varangypart, mindenki ehhez idomul. Most is "csinálnak" műsort, mi meg szégyenkezünk.
Barátsággal Sanyi.
(ui: nálunk most az adóhivatal szétzúzása folyik, minden hozzáértőt lapátra és jön az újhús. Szerencsétlenségünkre, megint tele lesz a hivatal hozzá nem értőkkel. Tapsolhatnék is, de ez már megint az én pénzem....)
Se most, se a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodájának (VMS) közleményében álló, előző "elhallgatott" esetben sem. Ugyanis: A dekompressziós betegség alap esetben - nevében is benne van - egy betegség. Balesetnek akkor minősül, ha az eset annyira súlyos, hogy a beteget életmentés címszóval, mentővel, helikopterrel, varázsszőnyeggel a kórházba (dekókamrába) kell szállítani. Ez, az esetek túlnyomó többségében, rekreációs merüléseknél szokott előfordulni.
Egyéb, enyhébb tünetekkel járó esetekben megfelelő terápiával gyógyítható. (pl. O2 vagy HBO terápia alkalmazásával)
Ezen eseményeket a nemzetközi szakirodalom incidensnek nevezi.
Tehát van ugye accident és van incident (angolul). Baleset és esemény vagy incidens.
Óriási különbség!!!!
A kutatási engedélyben az áll, hogy a kutatásvezetőnek a baleseteket kell jelenteni. A VMS által jelzett "elhallgatott" esemény nem tartozik a baleset kategóriába, mert SZ.ZS. a saját lábán sétált be a rendelőbe és kért orvosi segítséget.
Semmit nem kellett volna jelenteni.
Elég röhejes lenne, ha minden kis bőrpírt, viszketést, O gyűrű elszállást, ruhaszakadást vagy hasonlókat jelentgetni kellene. Ráadásul az értelme is megkérdőjelezhető, mert még ha a Felügyelőségen barlangibúvár-oktató guruk ülnének és így vizsgálnák az adott esetet, addig úgy tűnik, hogy ennek pont az ellenkezője áll.
A minisztériummal karöltve, sajnálatos amatőrizmusról árulkodik például, hogy a rendeletben és ebből következően a kutatási engedélyben is előírják, hogy merülés csak a kutatásvezető jelenlétében történhet. Ez olyan, mintha az EÜ Min. előírná, hogy egy orvos csak a főorvos jelenlétében vizsgálhat, gyógyíthat.
Nevetséges és indokolatlan!
Mintha a kutatásvezető jelenléte a felszínen kizárná a hibázás lehetőségét a barlangban, a víz alatt. Csodálkozom, hogy azt nem írják elő, hogy a kutatásvezető, meg csak akkor lehet ott, ha a Felügyelőségtől is ott van valaki, az meg csak akkor, ha az államtitkárságtól, az meg csak akkor, ha a miniszter ott van. A kutatásvezetőnek a kutatás irányvonalát, fő stratégiai szempontjait kell megbeszélni és betartatni a kutatásban résztvevő csoportokkal, tagokkal. A Molnárban legalább hat csapat kutat. Minél beljebb jutunk a lehetőségek száma egyre nő. Ott az esélye annak is, hogy a CO2 teremhez hasonló hatalmas üreget találunk. A dekompressziós betegség egyébként, sajnos a technikai búvárkodás része. Szinte elkerülhetetlen, főleg egy ilyen összetett barlangban, mint a Molnár. A technikai búvárkodás tapasztalati sport. Minden merülés, az előző merülés tapasztalatára épül. Minden barlang más, minden merülés más (még ugyanabban a barlangban is) és mi sem vagyunk mindig egyformák. Az a merülési profil, amit a múlt héten merültem, egyáltalán nem biztos, hogy a jövő héten, vagy hónapban is jó lesz. Rengeteg tényező befolyásolja: pl.: erőnlét, idegállapot, stressz szint, fáradtság, közérzet, stb. Tehát, ha egy technikai búvár dekóbeteg lesz, azt nem katasztrófaként és szakmai hozzánemértésként, hanem egy nem szükségszerű, de rossz velejárójaként kell felfogni és elkönyvelni. Még a legelővigyázatosabb búvárral is előfordulhat, hogy egy kósza buborék beszorul egy ízületbe. Az meg nagyon tud fájni. Mindez a szakirodalomban le van írva. A Felügyelőség ezek figyelembevételével kell meghozzon bármiféle állásfoglalást, véleményt, ítéletet.
A mostani esettel kapcsolatban: "Halálos búvárbaleset a Molnár János-barlangban"
Már a közlemény címe sem fedi a valóságot, óriási, hangulatkeltő csúsztatás.
Mondok egy példát: Ödönke a Ferenc körút 15-ben lakik. Bringázásból hazafelé teker. Mikor a ház elé ér, leszáll a bringáról, feltolja a járdára, ott összeesik és meghal. Másnap a sajtóban így jelenik meg a hír: Halálos biciklibaleset a körúton!
Nos, korrekt. Nem?
Mert itt is tényszerűen ez történt.
A merülés esemény ill. incidensmentesen lezajlott. B.Sz. a barlangból kivezető lépcsőnél lett rosszul, miközben a hátán és a kezében lévő felszerelését akarta kihozni Halála a barlang bejárata előtt következett be. Erre azt mondani, hogy búvárbaleset a Molnár János barlangban, az vagy hozzánemértés, vagy rosszindulat, szándékos csúsztatás.
Baleset akkor lenne, ha a vizsgálat kideríti, hogy a halál a merülés következtében következett be. A vizsgálat eredménye azonban 2011 szeptember 21. 17:50-kor, amikor a közleményt feltették a netre, még el sem kezdődött.
Elgondolkodtató, hogy vajon miért kellett ezzel a közleménnyel és értékeléssel ennyire sietni. Márcsak azért is, mert a VM nem hangoskodó média, hanem hivatalos szerv, és annak megfelelő álláspontot kell képviseljen, ahhoz azonban egyáltalán nem voltak meg a feltételek. Viszont pontosan tudták, hogy a feltett közleményt a hatásvadász média szana-szét fogja kürtölni.
"A Felügyelőség és a Vidékfejlesztési Minisztérium több hónapja egyeztetéseket folytat arról, hogyan lehetne ezt az egyedülálló természeti értéket a látogatók, érdeklődők, búvárok számára megnyitni."
Ez a mondat azért elég sokat sejtet.
Most, hogy a búvárok hihetetlen ráfordítással - anyagi és fizikai - több éves munkával megtalálták, feltárták a csodát, pöcköljük ki őket, mert nem marad hely a nyerőautomatáknak.
Mielőtt valaki megkérdezi: a hátamon egy billenő szelepes JUNGA van. Megdöbbentő, de amíg tele nincs vízzel a szájreduktor, aztán úgy kin felejtve a fagyban, nem bír elfagyni. :-)
Másodéves hallgató vagyok és marketingkutatást kell végeznem búvárkodás, búvárfelszerlés témában. Összeállítottam egy kérdőívet és nagyon sokat segítene, ha kitöltenétek!
Mielőtt valaki megkérdezi: a hátamon egy billenő szelepes JUNGA van. Megdöbbentő, de amíg tele nincs vízzel a szájreduktor, aztán úgy kin felejtve a fagyban, nem bír elfagyni. :-)
