És ugye a leghitelképesebb kezelő a világon egy 50 rugó alapú mittoménmicsoda. Hát, ha bank lennék, azonnal adnék 50-100 millát nekik tetőfelújítani, pláne, hogy a Zelnök fényes cédékiadói múltra tekint vissza:-)))))))
1. Ez a derék magyar ember gyanús körülmények között használt fel 50 milló forint közpénzt.
2. Ez a derék magyar ember gyanús körülmények felmarkolt 10 millió forint önkielégitést.
3. Ez a derék magyar ember gyanús körülmények vásárolt egy kastélyt 1 forintért.
APEH és rendőrségi vizsgálat Bayer Zsolt cégénél
[2002.szeptember 5.]
"A kormányváltást követően a KEHI azonnal vizsgálatot indított ellenünk, s jelenleg cégem iratait az APEH és a rendőrség szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága is vizsgálja" - írja csütörtökön kiadott közleményében Bayer Zsolt újságíró, publicista arra reagálva, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sprotminisztériumnál (GYISM) tartott ellenőrzések során az ő neve is felmerült, mint akinek cége 50 millió forint támogatást kapott.
Bayer kifogásolja, hogy Jánosi György, GYISM-miniszter azt nyilatkozta: nem tudni, mire kapta az újságíró a pénzt, holott szerinte "a miniszternek tudnia kell, mire kaptuk a támogatást".
A publicista a dokumentumban beszámol arról, hogy 1996-ban a Millecentenárium tiszteletére ismeretterjesztő sorozatot készített a mai Magyarországról, amelyet a Magyar Bálint vezette minisztérium is támogatott.
A második, Trianon előtti Magyarországot bemutató 52 részes sorozat elkészítésére még a Horn-kormány által kinevezett MTV-vezetéssel kötött szerződést - fogalmaz Bayer, hozzátéve, hogy végül 52 helyett 65 epizód készült el az eredeti költségvetés meghagyása mellett, és hogy a 2000-ben elkészült művet azóta kétszer sugározta az MTV.
Az újságíró szerint a sorozatnak komoly sikere volt mind belföldön, mind a határon túli magyarság körében, és a határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények százával jelentkeztek, hogy juttassa el hozzájuk a sorozatot videokazettán, illetve annak szövegéből készült kétkötetes könyvet. "Ekkor született az elhatározás, hogy minden magyar, továbbá kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási intézménynek elküldöm az 1100 év Európa közepén című sorozatunkat videón és könyvben."
A dokumentum szerint a sorozat elkészítését, az iskoláknak küldendő videóváltozat és könyv kiadását támogatta egyebek mellett a Deutsch Tamás vezette minisztérium. Bayer azt ígéri közleményében, hogy a cégénél zajló vizsgálat lezárulta után "annak minden megállapításáról" beszámol a közvéleménynek.
Bayer Zsolt közleménye a költségvetéstől kapott pénzekről
[2002.szeptember 5.]
Jánosi György gyermek-, ifjúsági és sportminiszter állítása szerint az előző ciklusban a minisztérium mintegy négymilliárd forinttal károsította meg a költségvetést.
Jánosi György az "ügyek" felsorolásakor említést tesz "Bayer Zsolt cégéről", amely ötvenmillió forint támogatást kapott. Jánosi György szavai szerint "nem tudni, mire".
1996-ban a Millecentenárium tiszteletére ismeretterjesztő sorozatot készítettem a mai Magyarországról. A sorozatot támogatta a Magyar Bálint vezette minisztérium is. Az első 14 részes művet eddig négyszer ismételte meg a Magyar Televízió. A második, Trianon előtti Magyarországot bemutató 52 részes sorozat elkészítésére még a Horn-kormány által kinevezett MTV-vezetéssel kötöttem szerződést. Végül 52 helyett 65 epizód készült el az eredeti költségvetés meghagyása mellett. A 2000-ben elkészült művet azóta kétszer sugározta az MTV. A sorozatnak komoly sikere volt mind belföldön, mind a határon túli magyarság körében. A határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények százával jelentkeztek, hogy juttassam el hozzájuk a sorozatot videokazettán, illetve a sorozat szövegéből készült kétkötetes könyvet is. Ekkor született az elhatározás, hogy minden magyar, továbbá kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási intézménynek elküldöm az 1100 év Európa közepén című sorozatunkat videón és könyvben.
A sorozat elkészítését és az iskoláknak küldendő videóváltozat és könyv kiadását támogatta egyebek mellett a Deutsch Tamás vezette minisztérium. A kormányváltást követően a KEHI azonnal vizsgálatot indított ellenünk, s jelenleg cégem iratait az APEH és a rendőrség szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága is vizsgálja.
A vizsgálat lezárulta után annak minden megállapításáról beszámolok a közvéleménynek. Most mindössze annyit kívánok leszögezni, hogy Jánosi György miniszternek tudnia kell, mire kaptuk a támogatást.
igazi Yosarian válasz erre | adatok | e-mail 2002.09.02 15:58 (104)
Nna, a kastélyt már vártam! Akkor néhány szót erről is... A várpalotai műemlék kastély hasznosítására nem voltak tervek. Bármit is mondd most utólag a szoci polgármester. A néphadsereg által lelakott kastély múzeumi hasznosítása Szabó Pál Csaba barátom ötlete volt, nevezetesen, hogy egy Trianon Múzeumot és egy Kárpát-medencei múzeumot kéne létrehozni az épületben. Csaba történész, a szegedi egyetem tanára, és felvette a kapcsolatot az ország több tucat helytörténeti múzeumával, amelyek raktárában milliónyi trianoni anyag hever, és lassan az enyészeté lesz. Örömmel ajánlották fel, hogy odaadják az anyagokat a Trianon Múzeumnak.
Ezt követően vonta be az előkészületekbe Csaba Romsics Ignácot, Ormos Máriát, akik vállalták is a munkát, más kérdés, hogy a kormányváltás után ciki lett nekik és letagadták. Majd jött a pályázat benyújtása a NEKÖM-höz, ahol tíz évre, évi jelképes egy forintos összegért megkaptuk a kastély kezelői jogát, kőkemény feltételekkel. Melyekben szerepel az épület felújítása, alkalmassá tétele múzeum kialakítására és a múzeum üzemeltetése. Bármilyen más tevékenység folytatása esetén azonnal visszavonják a kezelői jogot. Vagyis, ha netán jól jövedelmező kuplerájt kívánnánk nyitni a Zichy-kaastélyban, nem tehetnénk meg.
A pályázatban is leírtuk, hogy iskoláknak illetve a várpalotai és környékbeli lakosoknak ingyenes lesz a belépés, meg aztán, ismereteim szerint még senki sem vett sarokházat abból, hogy múzeumot üzemeltetett, legalábbis Magyarországon biztosan nem. Vagyis ez az "egy forintért kastélyt kaptak a szemetek" című duma egy nagy faszság. S aki életében látott már műemléki kezelői szerződést, az pontosan tudja, miért. Ez egy klasszikus nonprofit vállalkozás (lett volna, vagy akar lenni), amiből eddig annyi valósult meg, hogy kiadtunk két könyvet (Szindbád Palotán illetve egy Trianon témájút, ez utóbbiban Romsics, Ormos tanulmányokkal, hogy csak e két nevet említsem. Pályázataink bent vannak az összes létező helyen, talán nem vagyok madárjós, ha azt vélelmezem, mindegyik el lesz utasítva. És akkor? Akkor visszakapja a város a Zichy-kastélyt, és megint állhat üresen, pusztulhat lassan de biztosan, mint Palota másik gyönyörű műemléke, a Thúry-vár, amelyben (12 évvel a rendszerváltás után! Uramisten!) vegyipari múzeumot bír működtetni a város, ahová kötéllel vonszolják el egy évben egyszer szerencsétlen vegyipari tanulókat. Na ennyit az én "egyforintos kastélyomról"...
1996-ban a Millecentenárium tiszteletére ismeretterjesztő sorozatot készítettem a mai Magyarországról - reagált Bayer Zsolt Jánosi György szerdai bejelentésére, amely szerint a sportminisztérium előző vezetése ellen hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tesz, többek között azért, mert "Bayer Zsolt cége ötvenmillió forint támogatást kapott, nem tudni, mire".
Bayer Zsolt szerint népszerű sorozatát támogatta a Magyar Bálint vezette minisztérium is, valamint egy második, Trianon előtti Magyarországot bemutató 52 részes sorozat elkészítésére még a Horn-kormány által kinevezett MTV-vezetéssel kötött szerződést. Állítása szerint a sorozatnak komoly sikere volt mind belföldön, mind a határon túli magyarság körében. Ezért született az elhatározás, hogy minden magyar, továbbá kárpát-medencei magyar nyelvű oktatási intézménynek elküldi az 1100 év Európa közepén című sorozatot videón és könyvben.
A sorozat elkészítését és az iskoláknak küldendő videóváltozat és könyv kiadását támogatta egyebek mellett a Deutsch Tamás vezette minisztérium. Az ellenzéki újságíró, publicista közleménye szerint a kormányváltást követően a KEHI azonnal vizsgálatot indított ellene, s jelenleg cégem iratait az APEH és a rendőrség szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága is vizsgálja.
Rosszul tudod:
"Rettegő disznóként visít a baloldal"
Bayer Zsolt "elvtárs" cirka 8 cégtől nyalta a lét , mondjuk Pap Zsolt Péter adófizető zsebikéjéből is.
üdv:
soltika + Finci Kutya
A polgármester egy tehetséges és jóakaratú emberke csak kicsit tesze-tosza.
A helyi Fidesz népfront vezetője a volt tanácselnök,ugyhogy róluk ennyit.
Egyébbként megpróbálták már a Thury-várat is megszerezni bagóért de az nem jött össze,maradt a kastély!
Egyébbként én nem ellenezném a múzeumot,sőt csak jót tenne annak a környéknek.Csak akkor csináljanak is valamit mert jelenleg a barátaim zenekara csörömpöl benne,meg esténként bújocskáznak a sötét kastélyban a fiatalok...
Minek kellett volna utána nézni? Hogy volt- e az 1 forintostól jobb ajánlat. Szerintem biztosan nem volt. Ki az a hülye, aki ennyi rengeteg pézt adna egy ilyen kis piti kastélyért? Meg kell nézni, mire költ az ember...
Ha a könyvekre érvényes a középkori szentencia, hogy saját sorsuk van, a magyarországi kastélyokra százszorosan is. Egy részüknek végzetévé is vált a „felszabadúlás” – bár sokak szerint nem is a szovjet csapatok, hanem a környékbeli lakosság fosztotta ki módszeresen legtöbbjüket. Bõ évtizeddel a rendszerváltás után a kastélyok többségének sorsa még mindig nem jutott nyugvópontra. Annyira nem, hogy napjainkban is kapható palota egy forintért. Persze nem mindenkinek. A Bayer Zsolt jegyezte Trianon Múzeum Alapítvány ez év tavaszán még egyenlõbb volt az egyenlõk közt. HUSZKA IMRE riportja
A várpalotai Zichy-kastély története nem szokványos. A kisváros legszebb helyén, a Mandulás-dombon álló, Ybl Miklós tervezte épületet 1913 óta birtokolja a Magyar Honvédség. Már akkor politikai vihar kavargott körülötte: gyanús tranzakció nyomán került elõször két román birtokos, majd a hadsereg tulajdonába. Érthetõ, hogy a hadsereg ez év elejéig erõs ragaszkodást mutatott iránta, bár a haderõreform idején tömegével kellett átadniuk ingatlanokat az ÁPV-nek és a kincstárnak.
A hetvenes évek végétõl Európában egyedülálló tüzérmúzeum kezdte meg mûködését az épületben. Ez akkor hosszú távon is jó megoldásnak látszott, hiszen így katonai, turisztikai és kulturális célokat egyaránt szolgált. A rendszerváltás azonban, bármily meglepõ, ezt is elsodorta: a kastély környékére telepített korabeli ágyúk a keceli Pintér Mûvekbe kerültek, a gyûjteményt felszámolták. Közrejátszhatott ebben a hadsereg nyomorúságos helyzete mellett az is, hogy a kiállítás nem volt mentes a szovjet–magyar fegyverbarátság ideológiai (generál)szószától: még ma is ott figyel a könyvtárteremben az eredeti, dúsan faragott keretekbõl néhány kasírozott harcos, amolyan osztyapenkói pózban.
Hol vannak a katonák?
Különös kastélycsendélet
1993-94-ben a Mûemléki Felügyelõség felújíttatta a kastélyt, mert állaga megromlott, de sem a hadsereg, sem a Hadtörténeti Múzeum nem kívánta újra megnyitni a tüzérgyûjteményt. Ezért Várpalota önkormányzata jelezte, hogy kulturális célra igénybe venné az épületet. Bár akkor csak a lõtérparancsnokság néhány irodája mûködött az épületben, a vezérkar elutasító választ ad hosszú távú terveire hivatkozva. Ki tudja, léteztek-e ezek a tervek, amelyek konkrét alakot csak két év múlva öltenek: NATO-kiképzõbázis lesz a Mandulás-dombon, szimulációs központ, ahol a népszerû számítógépes játékok némelyikének speciális változatával gyakorolhatnak a lövészek. A jövõ költség- és környezetkímélõ virtuális lõterét elhelyezhették volna a Bakony hadurai kevésbé frekventált épületben is: Nagy Tibor dandártábornok, a szárazföldi csapatok parancsnoka egy, a kastély sorsáról tartott megbeszélésen közölte Leszkovszki Tibor polgármesterrel, hogy 300 millió forint fejében szívesen lemondanak a kastély kezelõi jogától. Ez tavaly, év elején történt. Ezek után Várpalota önkormányzata – mivel sem a sereg kivásárlására, sem az elmaradt tetõfelújításra nem volt pénze, a mûemléki helyreállításról nem is beszélve – nem tett további lépéseket. Az épületben jelenleg fûtés sincs, hiszen a katonai olajkályhák nem tekinthetõk mûemléknek.
– Mi komolyan vettük a tábornok úr kijelentését – mondja a polgármester. – A városi könyvtárat kívántuk átköltöztetni a kastélyba, ezzel párhuzamosan egy kulturális centrumot szerettünk volna kiépíteni ott, koncertteremmel, kiállításokkal. Tény, hogy az ehhez szükséges összegnek csak egy része állt a rendelkezésünkre.
– Általános megdöbbenést váltott ki a városban, mikor ezek után kiderült, hogy a honvédség mégis lemond az épületrõl - folytatja Leszkovszki Tibor. – Az eljáráson pedig a többség felháborodott: Egy, azaz egy darab papíron mondott le a HM a kezelõi jogról, visszaadva azt a Kincstári Vagyonkezelõ Igazgatóságnak, és adta át egyúttal ennek a „Trianon Alapítványnak” a kezelésébe. Minden elõzmény, egyeztetés nélkül, tíz évre, egy forintért. A katonák sem tudtak róla, egyik napról a másikra kellett kihurcolkodniuk, mintha hadiállapot lett volna.
Mivel a választások után két héttel, május 7-én történt a kiürítés, nem tûnik túlzásnak a polgármester úr hasonlata.
A jónevû senki
Kasírozott harcos osztapenkói pózban
A Trianon Múzeum Alapítványt 2001. december 5. napján jegyezték be ötvenezer forint induló vagyonnal a Veszprém Megyei Bíróságon. Képviselõje Bayer Zsolt, székhelye Várpalota, Dankó u. 14/a.
Salamin Kálmán, a Kincstári Vagyonkezelõ Igazgatóság mûemléki fõosztályvezetõje szerint valóban megkapta a kezelõi jogot az alapítvány, de csak ideiglenesen, négy-öt hónapra. Az államháztartási törvény szerint a KVI-nek nem kötelessége pályázatot kiírni. Az alapítvány céljaival pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Múzeumi Fõosztálya is egyetértett. Vezérigazgatói döntés juttatta az alapítványnak az épületet.
– Amíg a vagyonkezelésbe adás feltételeit nem tudja biztosítani, a szerzõdés csak átmeneti – fogalmaz a fõosztályvezetõ. Kezdetben õrzés-védelmet, állagmegóvást, tervkészítést várunk el, illetve azt, hogy megfelelõ ütemezésben adjanak garanciát a felújítási munkálatok fedezetére.
Vajon mindezek ellenére miért került bele mégis a „tízéves” futamidõ a szerzõdésbe?
– Az alapítvány kérésére – folytatja Salamin Kálmán. – De nincs jelentõsége. Még akkor sem, ha a kezelésbe adás már megtörtént volna. Ugyanis ha nem kezdik meg a felújítást, elhanyagolják, vagy nem a célnak megfelelõen használják az ingatlant, akkor visszavonjuk a kezelõi jogot.
A kastély nyomasztóan elhagyatottnak tûnik. Magányosan áll a Mandulás-domb tetején, körülötte a keceli aranyháromszögbe számûzött ágyúk kopár betontalapzatai. És némi dudva.
A kapu nyitva, kamaszforma fiúcska támasztja a falat mellette. Kérdésünkre, hogy szétnézhetünk-e odabent, vonogatja a vállát, zavarban van. Itt most zenekari próba van, – közli félénken, ám ezt a kiszûrõdõ zajok csak részben támasztják alá.
Az emeleti helyiségek pontosan olyanok, mint ahonnan a megszállók épp most vonultak ki. A könyvtárteremben még acélos tekintettel merednek a távolba a közelmúlt hõsei, de már a sörösüvegeket nyilván nem õk hagyták itt. Nem sok minden zajlik az épületben, az biztos. Leszkovszki polgármester említette némi malíciával, hogy amikor átvette az alapítvány a bérleményt, meghívták a város polgárait, tekintsék meg a nagyívû terveik helyszínét – majd másnap közleményben tudatták: megalakult a helyi Széchenyi-Waldstein Polgári Körök szövetsége...
Mondhatnánk: ügyes. De lehet, hogy nekik van igazuk. Nagyon sok ember nem döbbent még rá, hogy õ tulajdonképpen polgár. Alanyi jogon az. És – ad abszurdum – ezzel be is zárulhatnának azok a bizonyos körök, egyetlen nagy körmagyarba forrva.
A hunyó: Perenyei
Leszkovszki Tibor polgármester megdöbbent
Az alapkérdésekre egyelõre nincs válasz. Nem lehet tudni, hogy miért mondott le a HM oly hirtelen a kezelõi jogról annak ellenére, hogy korábban foggal-körömmel ragaszkodott hozzá. S arra sincs, hogy a KVI miért épp egy ötvenezer forintos alapítványnak adta át azt. Annyi biztos, hogy a HM-beli civil és a honvédség katonai vezetése között erõteljes nézetkülönbség volt e tárgyban. Erre utalhat az is, hogy Juhász Ferenc miniszter hivatalba lépése után szinte azonnal vizsgálatot indított. Mindössze ennyi tudható a minisztérium közleményébõl, semmi több.
Más forrásból viszont annyi, s ez napvilágot is látott a sajtóban, hogy Perenyei Tamás közigazgatási államtitkár volt, aki a leginkább sürgölõdött az ügyben. Õ Szabó János miniszter jó ismerõseként került a lemondott Wachsler Tamás helyére, és fellépése után kezdett olajozottabban menni a kastély dolga. Korábban csak Gyapay Zoltán fideszes országgyûlési képviselõ próbálkozott, de õt a honvédség rendre visszaverte. Dokumentálható, hogy az alapítvány neve már akkor szerepel a minisztérium és a KVI közti levelezésben, mikor még be sem jegyezték! Perenyei Tamást szívesen kérdeztük volna meg, de nem sikerült elérnünk.
Túlságosan direktnek, célirányosnak tûnik, ahogyan a HM és KVI „összedolgozik”, elegánsan kihagyva a város önkormányzatát mint lehetséges bérlõt. Mintha nem is titkoltan valakinek a javára kívánt volna a minisztérium lemondani. Pedig ehhez nyilván nem volt joga. Másrészt, bár az Orbán-kormány végnapjaiban a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazta, nem feltételezzük, hogy hebehurgyán odaadta az elsõ, útjába esõ alapítványnak a kastélyt. Személyes motívum lehet inkább a háttérben.
A „várpalotai gondolat” atyja dr. Szabó Pál Csaba. Bár a szegedi egyetemen tanít, számos szállal kötõdik szülõvárosához. Például õ a hangzatos nevû Szindbád Kht. ügyvezetõje, amelyet a kisváros saját kulturális életének, illetve turizmusának felvirágoztatására hozott létre. A társaság kezeli a város központjában álló Thuri várat, mely az ország legjobb állapotban lévõ középkori erõssége, benne egy meglehetõsen sivár vegyipari múzeummal. Születésétõl kezdve – politikai nézetkülönbségek okán – állandó viták forrásává vált a város életében a közhasznú társaság. A szocialista polgármesterrel és frakcióval szemben – mondhatni – önjáróvá vált a cég, maga mellé állítva a képviselõk többségét. Olyannyira, hogy utoljára elérték: a Széchenyi-tervbõl elnyert, a várra vonatkozó felújítási összegeket már csak akkor kapta volna meg a város, ha lemond a kezelõi jogról, és átadja a Szindbádnak. A közgyûléseken rendszeresek voltak a személyeskedõ szócsaták.
Álmodóvár
Bayer Zsolt jegyzi az alapítványt
Szabó Pál Csaba szerint a polgármester nem mert nagyot álmodni. Nem volt igazán átütõ, meggyõzõ elképzelésük a Zichy-kastély hasznosítására, szemben például vele, akinek régi vágya a Trianon Múzeum megvalósítása. Ez független attól, ki milyen pártállású.
– Már régen szükség volna egy olyan kutatóközpont, illetve múzeum létesítésére, amely komplex módon dolgozza fel a Kárpát-medence élõvilágát, gazdaságát, történelmét úgy, hogy megmutatja annak egységét. Ez az alapgondolat. És ezt bárki, akivel eddig találkoztam, támogatandónak ítélte. Nem érzem, hogy politikai hátszél segítette volna hozzá az alapítványt a kastély megszerzéséhez. Inkább arról lehet szó, hogy sikerült elképzeléseinket az NKÖM és a HM szakembereivel is megismertetni – fogalmaz az ügyvezetõ. Bayer Zsolt felkérésére egyébként elsõsorban témában való jártassága, az „1100 év Európa közepén” címû ötvenrészes tévésorozata miatt került sor.
A Szindbád Kht. széleskörû tevékenységet folytat, mindenekelõtt könyvkiadással foglakozik alaptevékenysége mellett: kiadja a Kárpátia könyvek történelmi sorozatot (szerkesztõ Bayer Zsolt és Szabó Pál Csaba), a Krúdy-kultuszt ápoló Szindbád-könyveket (két Krúdy-novella közt egy Bayer).
Rendezvényeket szerveznek: török–magyar várjátékokat, Hamvas Béla borfesztivált, magyar filmeket játszó szabadtéri mozit mûködtetnek. A Trianon Múzeum azonban – hangsúlyozza dr. Szabó Pál Csaba – túlnõtt az önkormányzati tulajdonú kht. keretein, ezért kellett az alapítvány.
Kezdeményezésükre már nagyon sok levéltár és múzeum pozitívan reagált, jelezték, hogy tárgyakkal, közremûködõ szakemberekkel kívánják segíteni a múzeum létrehozását. Terveik, kiállítási forgatókönyveik készen állnak...
A kuratórium, melynek tagjai közt olyan notabilitások vannak, mint Tõkéczki László politológus és Cseh Tamás elõadómûvész, foglalkoztat egy tanácsadó testületet is. Elnöke a híradások szerint Romsics Ignác, tagjai közt ott van Ormos Mária akadémikus. Utóbbi nem emlékezett ilyen felkérésre. Romsics viszont – dr. Szabó Pál Csaba szerint a sajtóbotrány hatására – visszalépett a megtisztelõ feladattól. A neves történészek más szálon is kötõdnek az alapítványhoz: Trianonról szóló tanulmányaik megjelentek a Szindbád Kht. által kiadott, „Trianon és következményei a Kárpát medencében” címû kötetben.
Hogy mibõl kívánják finanszírozni az állagmegóvást, az õrzés-védelmet, a felújítást, a terveket? Pályázati forrásokból, céltámogatásokból, és – mivel konferenciaközpontot is létre kívánnak hozni – saját bevételeikbõl.
És természetesen nem tart attól a múzeum ötletgazdája, hogy a jelenleg kormányon lévõ politikusokat rendszeresen és nyilvánosan „mocskos gazembereknek” tituláló Bayer Zsolt jegyezte alapítvány forrásai elapadnának. Attól sem, hogy garanciák híján ne kapnák meg a végleges kezelõi jogot, pedig az alapítványnak jelenleg pénzre még ígérvényei sincsenek. Ezzel szemben csak az objektum õrzésének költsége havi félmillióra becsülhetõ.
A várpalotai Zichy-kastély ügyében – úgy tûnik – néhány dolog még a levegõben lóg. Mások, történetünk szereplõi közül többen, úgy tesznek, mintha nem is a földön járnának, közben pedig jól megérdemelt alapítványok hûsébe mentenek minden menthetõt, addig is, míg az a bizonyos magyar feltámadás el nem jövend.
