Akkor ez most az olvasatodban azt jelenti, hogy az ún. László-csomag szükséges.
Mint ahogy olvashattuk, nem minden a szám, többet mondhat a százalék.
De akkor egy másik kérdés: ha eddig (1998-2002) a gazdaság elműködött ilyen "nagy" adósságteherrel (és itt ne feledkezz meg a bruttó jelzőről), akkor hogy-hogy nem tudott 1995-ben, pl?
Eredeti formátuma Excel, csak azt nem tudtam idetenni.
Annak örülök, hogy szemem élessége téged boldogít - annak viszont én nem örülök, amit ebben a táblázatféleségben látok...
1. A közölt táblázatot textbe mentve, majd excelbe behívva egészen jól lehet tanulmányozni.
2. Természetesen jól látsz, ennek gondolom sokan örülünk.
3. Szerintem a százalékban kifejezett mutatók beszédesebbek, mint az abszolútértékek (havonta 50 ezret költök sörre - sok ez vagy kevés; ki tudja; van akinek sok, van akinek meg se kottyan)
Szóval én ebből azt vélem látni, hogy a külföldi adósság tulajdonosi hiltelek nélkül 1998 és 2001 között (második sor utolsó négy adata) 21 milliárd euróról 32 milliárd euróra nőtt. Jól látom?
Belinkelni szerintem nem lehet. Talán próbáld meg textként kimenteni, azután a szövegként bemásolni ide, csak előtte írd elé, hogy <PRE> és a végére, hogy </PRE>.
Azt hiszem, találtam egy használható táblázatot. Mivel nem vagyok közgazdász, nem bánnám, ha együtt néznénk át. Ha valaki gyorstalpalóban elmondja, hogyan kell Excel táblát belinkelni, akkor rögtön adom. :)
"Nem mondom, hogy a következtetések mindegyikével egyetértek, de a számok magukért beszélnek."
Jól fogalmaztad meg. Ezek a számok önmagukért beszélnek, de így felsorolva önmagukon kívül nem sok mindenről szólnak. Ezek a sorok olyan összefüggéseket jelentenek ki megcáfolhatatlanul, amikről udvariasan azt tudom mondani, hogy távol állnak a valós dolgoktól.
Kvázi nagyon okosan hangzik, de nem az. Egyszerű kóklerkodás, számokkal dobálózás.
Valóban csak olyan adataim vannak, amik a teljes külföldi adósságállományról szólnak, mindazonáltal '97-ben éppúgy voltak "magánadósságok" is a külföldi adósságállományban, tehát irreálisnak tartom, hogy a tzízmilliárdos különbség nagyrésze magánhitel legyen (illetve még több is mint tízmilliárd, ha az állam adóssága közben csökkent).
Közben megtaláltam azt a topikindítót, amely rendesen összefoglalja mindezt, kérlek téged, hogy az államadósság csökkenéséről szolgáltass valamilyen hiteles adatot (én elhiszem neked, csak jó lenne számokban is látni).
Tehát a teljes topiknyitó, amivel lehet, hogy szerzői jogokat sértek...:) :
Varga M. az Orbán kormány pénzügyminisztere és Orbán Viktor is többször és több helyen azt nyilatkozta, hogy 1995-ben a Bokros-csomagra semmi szükség nem volt.
Sőt a FIDESZ-propagandagépezet a dolgot úgy állítja be, mintha az embereknek a Bokros csomag, mint restrikciós gazdaságpolitika jegyében tett népszerűtlen intézkedések és a Szécheny-terv, mint gazdaságélénkítő program népszerű intézkedései között kellene választani.
A kérdés olyan, mintha megkérdeznénk valakit, hogy mikor volt jobb?
Akkor volt-e jobb, amikor a fürdőszobát csempéztetted, vagy ma, amikor a fürdőszoba fürdésre használható és fürdőszoba-szekrényt akarsz venni bele?
De vizsgáljuk meg ezt a kérdést a tények oldaláról is!
Magyarország nemzetgazdaságát hasonlítsuk egy lufihoz.
Ha levegőt fújunk bele, (vagyis gazdaságot élénkítünk, kölcsönöket veszünk föl) akkor a lufi szép, tetszetős. A kérdés csak az, hogy mennyi levegőt szabad belefújni? Egy bizonyos ponton a lufi szétdurranhat. Ezt a pontot lehetetlen meghatározni.
(Ez történt napjainkban Argentínában, pár évvel ezelőtt Mexikóban, Oroszországban, stb. Ezt másképpen adósságcsapdának is és/vagy pénzügyi összeomlásnak is hívják.)
Nyilvánvalóan a lufit senki sem akarja szétdurrantani éppen ezért igen okosan meg kell határozni azt az optimumot, amikor a lufi még tetszetős és minél kisebb annak a veszélye, hogy szétdurran a lufi.
Vizsgáljuk meg ilyen szempontból a Bokros-csomagot és a Széchenyi-tervet.
1. Bokros-csomag:
Vizsgálataink alapjául vegyük a "Central European Economic Review" 1996. Nyári számának 6. oldalán található "The Deutshe Bank Research Review" táblázatát, mely szerint:
Economic growth% (in Hungary) 1992(-4,5%) 1993(-2.0%) 1994(+1,5%) 1995(+3,0%) gazdasági növekedés
Industrial production% (in Hungary) 1992(-9,8%) 1993(+4,3)% 1994(5,0)% 1995(+7,5%) ipari termelés
consumer prises% (in Hungary) 1992(+23%) 1993(+22,5)% 1994(+21)% 1995(15%) fogyasztói árak
budget balance% (in Hungary) 1992(-7%) 1993(-6,5%) 1994(-6,25%) 1995(-5,0%) költségvetés egyenlege
unemployment rate% (in Hungary) 1992(12,3%) 1993(12,2%) 1994(11%) 1995(9%) munkanélküliség
Trade balance% (in Hungary) 1992(0%) 1993(-3,22%) 1994(-2,75%) 1995(-2,25%) kereskedelmi mérleg
External debt (mrd USD)(in Hungary) 1992(21,4) 1993(24,6) 1994(n.a.) 1995(n.a.) külföldi adósság.
Már elnézést, de aki ezek a számok alapján azt mondja, hogy gazdaságélénkítésre lett volna szükség és nem restrikciókra, az hülye.
Ha semmi sem változik, akkor sem biztos, hogy oda jutottunk volna, ahová napjainkban Argentínában -, pár évvel ezelőtt Mexikó -, Oroszország, stb került, de exponenciálisan megnőtt a veszélye. Ilyen helyzetben a trendek megváltoztatása üzenet a gazdasági élet minden szereplőjének, hogy a Magyar gazdaság nem kerül az adósságcsapdába és/vagy pénzügyi összeomlásba. Ilyen helyzetben a trendek változatlanul hagyása esetén a tőke megijedhet a várható adósságcsapdától és/vagy pénzügyi összeomlástól és tömeges méretű, önerősítő tőkemenekítés eredményeképpen adósságcsapdába és/vagy pénzügyi összeomlásba kerülünk. (Megjegyzem, hogy ha esetleg valaki azzal érvelne, hogy ipari termelés növekedése már 1993-ban elindult, az kérem, nézze meg a kereskedelmi mérleg és külföldi adósság változást 1992 és 1994 között: kölcsönökből finanszírozták, valamint azt is vegye figyelembe, hogy az eladósodás (kölcsönök) ellenére a GDP csökkent!)
Bokros Lajos a lufit kisebbre vette. Csúnyább lett a lufi, de nem durrant szét…
Sohasem tudjuk meg, hogy milyen lett volna, ha szétdurran, de emlékezzünk néhány közelmúltbeli argentin tudósításra!
2. Széchenyi-terv
http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/ szerint
Folyó fizetési mérleg egyenlege: 1997(-848 millió Euro), 1998 (-2 020millió Euro) 1999( -1 975millió Euro) 2000 (-1 620 millió Euro)
Külföldi adósságállomány az időszak végén, millió euró (tulajdonosi hitelekkel) 1997 (22 109 millió Euro), 1998 (23 368 millió Euro) 1999(29 060 millió Euro) 2000 (33 055 millió Euro)
Hasonló vagy még rosszabb mutatók jellemzik a külkereskedelmi mérleg egyensúly és az "Államháztartási mérleg egyenleg" adatok.
1993-ban 24,6 Mrd USD volt az ország adóssága. Ma kb. 35 Mrd euro körüli lehet.
http://www.mnb.hu/ szerint 2002.4.16-án a Ft/USD=274.34, Ft/EURO=241.5. Ebből következik, hogy 35 Mrd Euro=36*241.5/274.34=31,7 Mrd USD.
(A Kádár éra legrosszabb értéke kb. 24-26 Mrd USD körül volt és az ipari termelés 1999-ben -, A GDP napjainkban-, az reálkereset pedig ma sem érte el a '80-as legjobb mutatóit. A különbség annyi, hogy ez a 31,7 Mrd USD részben magán-hitel, míg a Kádár-adósság főleg kormányzati hitel volt. De a lényegen ez sem változtat.)
A mutatók alapján nyilvánvaló, hogy a lufiba sok levegőt fújtak.
Ma még a gazdasági élet minden szereplője úgy hiszi, hogy a tetszetős, de feszített falú lufi nem durran szét. De, ha a trend folytatódik, és tovább fújunk levegőt a lufiba, akkor a lufi szétdurranhat: akkor a gazdasági élet szereplői a hitüket elveszthetik és ellenőrizhetetlen folyamatok indulhatnak el.
Az biztos, hogy ma egy adósságcsapdának is és/vagy pénzügyi összeomlásnak a kockázata sokkal nagyobb mint 1998-ban volt. Remélem, hogy erről nem kell vitatkozni!
A fenti mutatók azt bizonyítják, hogy az álmok ideje lejárt, le kell szállnunk a földre.
Végezetül pedig megkérdezem:
Vajon a FIDESZ azért vádolja az MSZP-t, hogy új restrikciós gazdaságpolitikát akar, mert az országot álmaival, panamáival, költekezésével oda vitte, hogy szükség van a restrikciós gazdaságpolitikára?
Peacefighter, index/Fórum/Politika/Bokros csomag vagy Széchenyi-terv (2002.04.17.)
Eddig a cikk. Nem mondom, hogy a következtetések mindegyikével egyetértek, de a számok magukért beszélnek.
Az államadósságról bizony elég sok helyen esett szó. Tudni kell, hogy ma már nem sok köze van hozzá a kormánynak, mivel a bruttó adósság jórészt külföldi tulajdonú, de Magyarországon működő cégek fejlesztési, beruházási hiteleit tartalmazza. Jelenleg 30Mrd USD körül van.
Viszont a nettó (tehát külföldi követelésekkel csökkentett) államadósság gyakorlatilag nullára redukálódott (a gyengébbek kedvéért 0Mrd USD körül van), úgyhogy erről egészen nyugodtan lehet beszélni. Ráadásul rövid távon nem a nagysága a fontos, hanem hogy adott évben mennyit kell törleszteni.
Tudom hogy most fontos megkeresni a lehetőségeket a beígért osztogatás elmaradását magyarázandó, de a külföldi államadósság erre nem igazán felel meg.
Főleg akkor vicces, mikor olyanok vetik fel, akik láthatóan nem is értik miről van szó.
Fiúk, vége a kampánynak. Lehet lazítani és mindent a maga helyén kezelni.
Biztos nem véletlenül hallgattak róla, mert amiről nem beszélünk az ugyebár nincs is! Gondolom nem nagyon akarták feszegetni a dolgot, még a végén kiderült volna, hogy intenzíven ürül a kassza! Merjünk nagyok lenni!
Egészen pontosan azt mondta, Az alapján, amilyen adatokat kiad a kormány, a gazdaság jó állapotban van. Mindannyiunk érdeke, hogy tényleg így legyen. Egyébként meg ha kozmetikázták is adatokat, az egyértelmű, hogy nagyságrendekkel jobb a helyzet, mint 94-ben, tehát nincs miért megszorító intézkedéseket hozni. Ne reménykedjetek, más indokot kell egy idő után találnotok a fikázásra.
sőt mindenféle ígéretet halasztani kell, mert ki fog derülni, hogy korántsem olyan jó állapotú a gazdaság, mint ahogy azt a Fidesz állította (apám is ezt mondta, hogy ezzel fognak majd jönni a szocik 2 héttel ezelőtt)
igaz hogy ezzel magukat cáfolnák, hiszen Medgyessy is kijelentette, hogy a gazdaság valóban jó állapotban van
Gratulálok a győzteseknek.
Kíváncsi vagyok, meddig kell várni, hogy "kiderüljön": Orbánék jobban tönkretették a gazdaságot, mint bárki is képzelhette volna. Egyedül a pótköltségvetés mentheti meg az országot és az őszre ígért fizetésemeléseket is el kell halasztani bizonytalan időre.