A Magyar Nemzet éppen annyiban veendő manapság komolyan, mint anno a 1970/80- as évtizedekben, amikor a Kínai Népköztársaság, a 479., 480.,481., stb., stb. komoly figyelmeztetését intézte az USA kormányához.
Hányadik elvesztett sajtóperénél is tart ma a Magyar Nemzet?
A Fővárosi Törvényszék 2012. február 1-én megállapította, hogy a Magyar Nemzet felperes Mayer Aranka alperes személyiségi jogait megsértette, és eltiltotta Magyar Nemzetet a további jogsértésektől, valamint 300.000.-Ft nem vagyoni kártérítést is megítélt felperesnek, alperes perköltségekben való marasztalásával egyidejűleg.
A Magyar Nemzet három cikkében is megsértette felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, így a bíróság arra kötelezte alperest, hogy a honlapján mindhárom jogsértő cikkében tegye közzé a Fővárosi Törvényszék ítéletének rendelkező részét. Mayer Arankátdr. Kende Péter ügyvéd-közíró képviselte.
Mayer Aranka felperes azért kényszerült pert indítani a Magyar Nemzet ellen, mert alperes cikkeiben többek között olyan hamis látszatot keltő szavakat, kifejezéseket használt, amelyek azt sugallták az olvasóknak, hogy az Élet és Irodalomban megjelent, Orbán Viktor feleségének korábban résztulajdonában álló tokaji cégről szóló írásnak, illetve az ügy kapcsán indult perben felperes tanúkénti meghallgatásának bármi köze lett volna a felperes nevén levő ingatlan vételéhez. Alperes úgy tévesztette meg olvasóit, hogy azt a hamis látszatot keltette, írásával, mintha felperes pénzt kapott volna azért, hogy Orbán Viktort gyanúba keverje.
Az ügy pikantériája, hogy a Magyar Nemzet ügyvédje az a dr. Karas Mónika volt, aki az Élet és Irodalom elleni sajtóperben a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. jogi képviseletét látta el.
Az ÉS első fokon megnyerte a pert. A Fővárosi Bíróságondr. Pataki Árpád bíró elutasította a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. kereseti kérelmét, amelyben felperes azt kérte megállapítani, hogy a kérdéses napokon a gazdasági társaság nem tartott taggyűlést, ezért ilyen taggyűlésekről jegyzőkönyv sem készülhetett. Az ítélet azt is tartalmazta, hogy a tanú (Mayer Aranka) szavahihetősége és vallomásának bizonyító ereje az alperes (ÉS) állításait támasztotta alá.
Az első fokú ítélet kihirdetését követően dr. Karas Mónika ügyvéd nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, valamint a Szólás szabadsága című élő adásban Friderikusz Sándornak is, és Mayer Arankáról személyiségi jogokat sértő valótlan állításokat tett, amelyeket az ÉS elleni fellebbezésében is megismételt: „a tanú - egyetlen kérdés nélkül előadott mondatában - egyszerre három büntetendő magatartás elkövetésével vádolta meg saját magát” .
Az Élet és Irodalom kontra Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. sajtó helyreigazítási pert másodfokon elbíráló Fővárosi Ítélőtábla ítélete így szólt:
„sem a tanúvallomást, sem a becsatolt, úgynevezett iratokat nem tartottuk hitelt érdemlően bizonyítékként felhasználhatónak alperesi állítás alátámasztására”.
Mayer Aranka nem hagyta magát, és pert indított dr. Karas Mónika ellen, aki bár ellenkérelemmel élt, de mégis a per első tárgyalásán elismerte, hogy Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában, majd 2005. 05. 22-én a Friderikusz Sándor „Szólás szabadsága” című műsorban Mayer Arankáról valótlanul állította, hogy megzsarolta a Szárhegy dűlő – Sárazsadány - Tokajhegyalja Kft. tagjait valamint visszaélt személyes adatokkal.
Mayer Aranka – miután Karas Mónika elismerte, hogy hazudott – elállt keresetétől.
Karas állításait – ami egy jogot végzett ember szájából még nagyobb nyomatékú – a jobboldali sajtó átvette, és számos cikk és publicisztika épült e szavakra.
A Magyar Nemzet sérelmezett cikkei miatti eljárás 2011 januárjában indult, az első tárgyalás 2011 őszén volt. Az ott megjelent napilapot képviselő dr. Karas Mónika szóban adta elő ellenkérelmét, egyidejűleg a kereset elutasítását kérve. Előadásához azt is hozzátette: abban a perben, amit ellene Mayer Aranka indított, nem felel meg a valóságnak, hogy ő elismerte volna azt, hogy hazudott.
Dr. Kende Péter ügyvéd elmondta, hogy alperes egyetlenegy cikkben tett állítását sem tudja bizonyítani, így felperes joggal tart igényt személyiségi jogvédelemre. A nem vagyoni kár kapcsán hangsúlyozta, hogy az ország miniszterelnökével kapcsolatban a felperesre és családjára vonatkozó állítások, illetve azok a közlések, amiket a Magyar Nemzet közzé tett cikkeiben – olyan állítások, amelyek nagyon súlyosak és semmi külön bizonyítást nem igényelnek arra nézve, hogy rendkívül kellemetlenek, sértőek és bántóak a nem közéleti szereplő felperes esetében. Felperes eredménytelenül kérte alperestől az őt ért sérelmek orvoslását, és ennek hiányában kényszerült pert indítani.
Azért volt szükség második tárgyalásra, mert dr. Karas Mónika ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróság beszerezze, az ÉS sajtóper anyagát, és vállalta, hogy a hivatkozott Szólás szabadsága című műsor felvételét is csatolja. A bíróság az iratokat beszerezte, ám Karas nem csatolt semmit, és nem jött el a tárgyalásra, de ki sem mentette magát.
Gábor György és Geréby György filozófusok ügyében sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte a Magyar Nemzetet a Fővárosi Törvényszék a tegnapi, megismételt eljárásban hozott legújabb ítélete is. Az újabb elsőfokú eljárásra a Fővárosi Ítélőtábla tavalyi másodfokú döntése alapján került sor. Az ítélet szerint a Magyar Nemzet valótlanul állította azt, hogy a filozófusok félmilliárd forinthoz jutottak volna hozzá; a Magyar Nemzet a valóságot hamis színben tüntette fel azon kijelentéseivel, amelyek szerint az érintett filozófusok tíz- és százmillió forint összegű támogatási összegben részesültek volna.
Az ítélet szerint a valóság mindezzel szemben az, hogy a filozófusok hároméves munkájukért részesültek díjazásban, összesen és utólag 4,14, illetve 7,68 millió forint összegben; félmilliárd forintról nincs szó.
A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint hamisan állította a Magyar Nemzet azt is, hogy az MTA Filozófiai Kutatóintézete által benyújtott pályázat köszönő viszonyban sem volt a pályázati kiírás témájával. Ezen valótlan állítással szemben a valóság az, hogy a Filozófiai Kutatóintézet egyértelműen a pályázati kiírás szerinti témakörben nyújtott be a pályázatot. www.168ora.hu/itthon/pert-nyertek-a-filozofusok-a-magyar-nemzet-ellen-90097.html
"Nonszensz" Cáfolták Brüsszelből a Magyar Nemzet értesülését
A lap arról ír, hogy Brüsszel legalább két elvárást támaszt a sikeres megállapodás érdekében.
A pénzügyi segítségnyújtásról szóló sikeres EU-tárgyalások érdekében Brüsszel a Gyurcsány Ferenc elleni eljárás megszüntetését, valamint a férfi és nő közötti házasság törvényi rögzítésének elhagyását várná el – olvasható a Magyar Nemzet keddi számában.
Mint ismeretes, Gyurcsány Ferencet a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben. A házassággal kapcsolatosan pedig az alaptörvény azt mondja ki, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”.
Megkérdeztük erről Amadeu Altafaj Tardiót, aki az EU pénzügyi biztosának, Olli Rehnnek a szóvivője. Tardio röviden úgy reagált a Magyar Nemzet értesülésére, hogy az "nonszensz".
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
Nekem? Te nem csak buta vagy hanem vicces is. :P Azt hazudtad a NHH-nál tízmilliárdokat fizettek ki ügyvédekre. Erre hoztál egy forrást , hogy felet az NFM-nél. Na pá.
Terrorcselekmény gyanújával nyomoz Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és egyes rendőri-politikai vezetők ellen az ügyészség a 2006 őszi tömegoszlatások kapcsán.
mno
Nem helytálló a sajtóban szerdán megjelent hír, mely szerint Gyurcsány Ferenc ellen terrorcselekmény bűntette miatt nyomozást rendelt el az ügyészség - közölte a Katonai Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
