Kozismert, hogy vannak ilyen teoriak. Az mar kevesbe ismert neked, hogy ezt eleg sokan vitatjak -- meg a nemetek kozul is. Peldaul januarban olvastam Kershaw konyvet (Haboru viragok nelkul). A nemet katonak kozul, akikkel beszelt, volt, aki meggyozodessel allitotta, hogy az szovjetek tamadni akartak, masok a tapasztalataik alapjan ezt tagadtak.
Nem szabad elfeledkezni az 1941-es mészárlásról, amikor Kamenyec-Podolszk térségében 20.000 zsidót mészároltak le a nácik. Őket is a horthysta hatóságok gyűjtötték koncentrációs tábora, majd deportálták a halálba.
Aztán az újvidéki hideg napokról se feledkezzünk meg.
A háború során a Honvédség mészárolta le a zsidó és nem zsidó munkaszolgálatosok tízezreit.
Sőt még a háború vége után is előfordultak pogromok Magyarországon. Ugyanis a lakosság egy része nem igazán örült a visszatérő zsidóknak, akik szerették volna javaikat visszakapni.
1939-tol "csak" diszkriminacio volt.
A nepirtas 1944 tavaszan kezdodott, mikoris Horthy 7 honap alap 450 ezer magyar allampolgart atadott Hitlernek elegetes celjabol. Ehhez kepest Szalasi mar csak enyhe dolog volt.
abba a "másfél" -- szerintem 1939-es első zsidó törvénytől kezdve 6 -- év magyar fasizmus hány százezer magyar állampolgár halálát okozta? nehogymár ezzel szemben ugyanakkora nagyságrend legyen a magyarországi szocializmus áldozatainak száma!!!
Hitler a Mein Kampfban azt irja, hogy a Szovjetunio egy kartyavar amelyet zsidok igazgatnak, akik tudvalevoleg nem kepesek allamalapitasra. Tehat egyertelmuen alabecsulte a szovjet birodalmat. A hitleri nemet Lebensraum egyertelmuen kelet fele iranyult.
Érdekes teória, bár eddig semmit sem tudnék felsorolni ami támogatná.
Ellenérveket annál inkább:
- Sztálin mester valóban szépen lefejezte a hadsereget. A 27 hadseregkomisszárból kivégeztetett 27-et, bár értük valószínűleg nem volt akkora kár. A 450 ezredparancsnokból kivégzett 400 azonban nagyban csökkentette a harkészültséget. Tapasztalat nélkül, teleszart gatyában nehéz csapatokat vezetni.
A köztes vezetési szinteken szintén 90% körül volt a halálozási arány.
- 1941-ben került rendszeresítésre a világháború talán legjobb harckocsija, a T/34-es. Támadó hadműveletet célszerű feltöltött tankhadosztályokkal elkezdeni, nem pedig olyanokkal, ahol a technika 80%-a már kiment a divatból.
Vagy ha feltétlen támadni akarok, akkor nem szétszórom az új felszerelést, hanem tiszta T/34-es hadosztályokat állítok fel, hogy azok képviseljék az éket.
- Felkészülök az utánpótlás vasúti szállítására. Az európai és az egykori szovjet nyomtávolság nem egyezett meg. A németek tudták ezt, de még így is okozott nehézségeket. A szovjetek meg nem tudták mi nem stimmel, amikor elindultak viszonozni a látogatást.
Sztalin szovjet ugynokokon keresztul hamis informaciokkal latta el Hitlert. Sztalin meg volt gyozodve, hogy Hitler elobb Angliat tamadja meg, s csak azutan fordul kelet fele. Hitler dezinformacios halozata ugyesebb volt, ezert erte a tamadas varatlanul Sztalint.
Egyebkent ha Hitler logikusan cselekedett volna, akkor tenyleg elobb Angliat tamadta volna meg, hiszen Anglia kikapcsolasaval megelozhette volna a ketfrontos haborut. Csak Hitler nem ertett a haboruskodashoz, nem logikusan cselekedett.
Most akkor ki provokalt ki mit?
Teny az, hogy Hitler mar a Mein Kampfban megirta, hogy a Szovjetuniot meg kell hoditani. Ezzel szemben Sztalint teljesen varatlanul erte a nemet tamadas, egyaltalan nem keszult fel a haborura.
Hát Sztálin nem csak a vezérkari tisztekkel végzett, hanem tisztek ezreivel. A Téli Háború Finnországgal megmutatta, hogy a Szovjetunió abszolút felkészületlen a háborúra.
1939 és 41 között Németország és a Szovjetunió kvázi szövetségesi viszonyban voltak, az oroszok mindenféle nyersanyaggal, de még fegyverrel is segítették a nácikat. A támadás hajnalán még egy vonat tele kőolajjal és gumival hagyta el a szovjet határt Németország irányában. 1939-40 telén a nyugati szövetségesek követelték Norvégiától és Svédországtól, hogy engedjék át a Finnország megsegítésére küldendő csapataikat. A francia hadsereg azon gondolkodott, hogy a finneket segítendő szíriai bázisairól felszállva repülőtámadásokat hajt végre a bakui olajdmezők ellen.
Az viszont igaz, hogy 1941-ben a Szovjetunió kezdte a hadseregét előbbre küldeni az újonnan elfoglalt román, lengyel, balti és finn területekre, így a régi állásait éppen felszámolta az újakat pedig nyugaton még nem építette ki. Nyár volt, tisztek tömege töltette csapataitól távol a nyári szabadságát.
Sztálin vezérkari kivégzéseit részben német ügynökök provokálták ki, NémO támadásának előkészítéseként.
Örülök a cikknek, az igazság első felbukkanása a felszínen. Én már megírtam, hogy láttam egy katonai szimulációs játékban a szovjet alakulatok felvonulását, a 4-5 milliós támadóerőt, melynek páncélosai szinte mind a magyar határ mellett álltak, mégpedig támadó felállásban, (nem folyó mögött, vagy erdőben - védekezés) a határ mentén.
Megérjük még, hogy köztudott lesz!
U.I: Azon még senki sem gondolkozott, hogy vesztettek a szovjetek 6 millió katonát az első 6 hónap alatt? Mit csináltak azok ott? Csak nem meglepték őket felvonulás közben?
Es azt mivel magyarazod, hogy Sztalin eppen a nemet-magyar tamadas elott kivegeztette a fotisztek nagy reszet es teljesen felkeszuletlenul erte a csapas? Szerinted igy keszult a tamadasra?
A masik erdekes pelda Bulgaria.
1940-ben Bulgaria elutasitotta az olasz-nemet dontobiraskodast a roman-bolgar teruleti vitat illetoen. Igy viszonylag rosszul jart, az igenyelt Dobrudzsa deli resze helyett csak annak deli felet kapta vissza Romaniatol - rosszul jart a magyar eredmenyhez kepest. De a haboru utan kiderult, hogy megiscsak ertelme volt 1940-ben rosszul jarni: mig Eszak-Erdely azonnak roman lett ujra, az emlitett dobrudzsai terulet mind a mai napin Bulgariahoz tartozik. (A nemet segitseggel es katonai erovel a II. vh. idejen visszaszerzett teruleteit Bulgaria is elvesztette a haboru utan.)
Ja, s Bulgariat 1944 szeptember 8-an tamadta meg a Szovjetunio. A bolgar kormany nehany oraval kesobb allt at, szeptember 9-en.
Ez így van. Azért az is különbség volt, hogy a finnek 1941-ben úgy csatlakoztak a németek háborújához, hogy miután visszafoglalták saját terülteiket, megálltak és nem harcoltak idegen érdekekért. Valahogy nem harcoltak finn csapatok a Donnál vagy Sztálingrádnál.
Annyit szeretnek hozzafuzni az altalad elmondatokhoz, hogy Romania kapitulacioja utan (1944. augusztus 23), a nemt es a magyar hadsereg szeptemberben megtamadta Romaniat.
A nemet es magyar csapatok Aradig, Temesvar hataraig jutottak el. (Ezek kivul estek a becsi dontesben meghatarozott teruleteken)
A rendkivul gyenge roman csapatok nagy veraldozattal harcoltak a nemet es magyar csapatok ellen, es csak a Voros Hadsereg tudta a nemet-magyar tamadast visszaverni.
Azt hiszem eliras reszedrol, hogy azt irod, hogy a nemetek 1944. marcius 15-én szalltak meg Csehorszagot. Az 1939-ben tortent.
"Visszaallitottak volna. Mondj egyetlen orszagot Kelet-Europaban, amelyiknek nem honoraltak, hogy az o szovetsegesuk volt.
Románia sem volt a szövetségesük. Amikor az oroszok átlépték a határukat, szépen elkezdtek melléjük állni."
Ostap Bender,
a történelmi tények meghamisítása csúnya dolog - akár rosszindulat, akár tudatlanság az oka.
A háború úgy ért véget, hogy Románia a Szövetségesek szövetségese volt. Ez a lényeg, a végelszámolásnál is ez számított. A románok átállása 1944 augusztus végén azt eredményezte, hogy a szovjet csapatok két hét Románia keleti határától Magyarország déli határáig vonultak, megkímélve az akkori Románia területét a harcoktól.
A román hadsereg átállt a szovjetek oldalára és részt vett Magyarország elfoglalásában.
Mindez tény és nem vélemény. Nálad mindez így hangzik: "Románia sem volt a szövetségesük (...) szépen elkezdtek melléjük állni". Ilyen felelettel nem mennél át a történelem érettségi vizsgán.
"A Tiso féle Szlovákia az első önkéntes fasiszta állam volt,"
A későbbi győztesek a szlovák állam megalakulását (1941. márc. 14) a Csehszlovákia német megszállását célzó akció részének tekintették - nem alaptalanul, hiszen a németek 1944. márc. 15-én szállták meg Csehországot. A szövetséges hatalmak az emigráns csehszlovák kormányt tekintették legitimnek.
Tehát: a jugoszlávok és a románok szövetségesnek, a szlovákok áldozatnak és egyúttal (lásd: szlovák nemzeti felkelés) szövetségesnek számítottak. Egyedül Magyarország volt elkönyvelve hadviselő félnek, ez meg is látszott a végső rendezésen.
Példaképetek, Horthy elmulasztotta az utolsó esélyt, a román típusú kiugrást és szembefordulást.
Eredménye: fél éves pusztító háború az ország területén, de elmondhatjátok büszkén, hogy a Nyugatot védtük a bolsi mételytől.
A legjobbat kihagytam:
- 1991-ben a Magyarisztan Kommunista Partja vezetosege feloszlatja a partot, s uj partot alakit Magyarisztan Egyseges Nemzeti Mozgalom neven. Az uj part alapszabalya elutasitja az idegen bolsevik elveket, s a hagyomanyos iszlam es azsiai ertekekre oszpontosit. Lassan kiderul, hogy az elnyomas eveiben minden partitkar valojaban titokban naponta otszor imadkozott Meka iranyaban.
1. XII. szazadban mongol uralom ala kerules.
2. XIV. szazadban felvesszuk az iszlam vallast.
3. A XVI. szazadban meghodit bennunket Oroszorszag.
4. Lenin megalakitattja a Magyarisztani Autonom Szovjet Szocialista Koztarsasagot.
5. Sztalin betiltja eredeti arab betus irasunkat es bevezeti a ciril betus magyar irast.
6. Eros oroszositas indul, minek hatasara a XX. szazad vegere a magyarok tobbsege ketnyelvu lesz - orosz es magyar. Csak a falusi lakossag marad egynyelvu.
7. 1991-ben kinyilvanitjuk szuverenitasunkat az Oroszorszagi Foderacio keretein belul, s megindul a nemzeti viragzas:
- uj alkotmanyt fgadunk el, allamunk uj neve Magyarisztan Koztarsasag, zaszlonk: kis piros es zold vekony sav, kozotte nagy feher sav, rajta piros felholddal es csillaggal,
- toroljuk az alkotmanybol az orosz nyelv allamnyelvi lenyeget,
- bevezetjuk a nyelvtorvenyt, melynek ertelmeben Magyarisztanban csak magyar nyelvbol vizsgat tett szemelyek lehetnek allami tisztsegviselok.
8. Jelenleg eppen 10-eves atmeneti idoszakban elunk, melynek soran egyszerre ervenyes a cirill betus es az uj latin betus magyar iras, miutan mar csak a latin betus iras lesz ervenyes.
9. Belpolitikai gondot okoz, hogy egy hangos kisebbseg - a Magyarisztani Elet es Igazsag Mozgalom - koveteli, hogy terjunk vissza az arab irashoz, vezessuk be egyedulikent az iszlam torvenyeket, s az orszag neve legyen Magyarisztani Iszlam Kalifasag.
10. 2001-ben megnonek Magyarirsztanban a kulfoldi befektetesek, miutan az amerikai hadsereg tamaszpontot epit ki nalunk az afganisztani harcokhoz. Ennek koszonhetoen a GDP 1100-rol 1250 dollarra novekszik.
