Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2002.02.17 0 0 10
„És mi köze mindennek a néprajzhoz?” Nem igazán értem a kérdésedet, de gondolom, az, hogy most az egész nép rajzolhat új feliratokat. :-))
Előzmény: Kis Ádám (9)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.17 0 0 9
Az elnevezésekre is, úgy tűnik, csak azt nem tudom, az mi.
Tehét egy üzlet neve más, mint az elnevezése?
És mi köze mindennek a néprajzhoz?
Kis Ádám
Előzmény: rumci (8)
rumci Creative Commons License 2002.02.17 0 0 8
A nevekre tényleg nem vonatkozik, de a szlogenekre igen.
Előzmény: Kis Ádám (7)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.17 0 0 7
Amennyire tudom, csak a tájékoztató jellegű szövegekre vonatkozik, a nevekre és a szlogenekre nem.
Kis Ádám
Előzmény: Pate (6)
Pate Creative Commons License 2002.02.17 0 0 6
Kissé tájékozatlan vagyok a témában. Külföldi cégek reklámjaira is vonatkozik a törvény? Az maga lesz a gyönyör, ha az eredeti nyelven jól hangzó, ritmusos szlogenek helyett olyanok fognak megjelenni, mint: "Csak csináld", "Összekötjük az embereket", stb. Nem beszélve a lefordíthatatlan szlogenekről. Azt például hogy magyarítanád - a szójáték, vagy legalább a rím megőrzésével - hogy "Leisure and pleasure", vagy "Gut, besser Gösser"?
Előzmény: Beckstadt (-)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.16 0 0 5
Szerintem nem pánik szülte ezt a törvényt, és sokkal kevesebb a köze a nyelvhez meg a nyelvért való aggódáshoz, mint ahogy az látszik. Ez régi mese, hol volt még globalizáció, amikor a jelenlegi érvrendszer jelentős része már megfogalmazódott (a Pesti H1rlap nyelvművelő mozgalma a 30-as években). A rendszerváltást követően beépült a politikába. A jelenlegi kurzus antiliberalizmusa felelevenítette ezeket a törekvéseket, amelyek jellemzően a nyelvésztársadalmon kívül kulminálnak, de ezen a körön belül is megvannak a hívei. Az úgynevezett nyelvművelők kettős présben vannak, egyik oldalról találkozniuk kell a törekvéseik nyelvi képtelenségének tényével, másik oldalról pedig a nyelvet saját céljaikra felhasználni kívánó csoportok sürgetésével.
A válasz tehát: semmiféle veszély nincs. A magyar nyelv 100 éve sokkal veszélyeztetettebb helyzetben volt, mint ma. Az üzletek feliratai nem veszélyesek. Az "idegen" szavak sem veszélyesek, mindaddig, míg képesek magyar szavakként viselkedni (ragozhatók, képezhetők, kiejthetők). A nemzetközi tendenciák nem azt mutatják, hogy "a nemzeti nyelvek bizonyos közléshelyzetekből kiszorulnak". A globalizáció érdekes módon nyelvi lokalizációval jár, lásd a számítástechnikai alkalmazások nemzeti nyelvi változatait.
Kis Ádám
Előzmény: Beckstadt (4)
Beckstadt Creative Commons License 2002.02.16 0 0 4
Ha jól sejtem, ezt a törvényt egyfajta pánik szülhette, s bár én nem látok okot a vészharangok kongatására, de a helyzet mindenesetre érdekes.
Akik pánikolnak, úgy vélem attól tartanak, hogy az úgymond "globalizálódás", és az angol nyelv egy "nemzetköziesített" változatának kvázi világnyelvvé válása a kisebb területen beszélt nyelvek fokozatos elsorvadásához vezethet. Úgy sejtem, attól félnek, hogy a nemzeti nyelvek az információk áramlásának felgyorsulásával az idegen kifejezéseket nem lesznek képesek integrálni, esetleg helyettesíteni egyenértékű "sajáttal",így alkalmasint előállhat egy olyan helyzet, hogy a nemzeti nyelvek bizonyos közléshelyzetekből kiszorulnak.
Szerinted mennyire reális ennek a veszélye, egyáltalán értelmes-e ezt a folyamatot, mint veszélyeset elgondolni?
Előzmény: Kis Ádám (3)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.16 0 0 3
Szerintem sem lesz ez a törvény hatásos, különösen azért, mert nincs valóságos következménye a megszegésének, és az esetek jelentős részében maga a törvénysértés is megállapíthatatlan - nehéz megállaíptani vagy igazolni, hogy egy szó idegen (pl. a per folyamán megszűnhet az idegensége). A dolog mégsem olyan egyszerű, mint gondolod. Ha igazságosak akarunk lenni, azt kell megállapítanunk, hogy ez a törvény egy sokkal rosszabb rendelet (a korábbi üzletnév-rendelet) alkalmazását is lehetetlenné teszi, tehát ilyen értelemben akár pozitívnak is tekinthetjük (annak alapján üzleteket zártak be, a jelenlegi rendelkezés csak pénzbüntetést irányoz elő). Ugyanakkor káros precedens, hogy egy politikia testület határozatot hozhat a nyelvről.
Kis Ádám
Előzmény: Beckstadt (2)
Beckstadt Creative Commons License 2002.02.16 0 0 2
Nos, persze a jogszabályok (a jog, mint olyan) az ember társas létezésének egy sajátos absztrakciója, így, amennyiben egy törvény rossz és a végrehajtó hatalom nem vethet be, vagy nem akar bevetni minden eszközt a törvény által előírt magatartás kikényszerítésére, úgy az adott törvény úgy jár, mint minden hibás absztrakció, különösebb lárma nélkül elhal.
Magyarán: kutya sem fogja betartani.
Előzmény: Kis Ádám (1)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.02.15 0 0 1
Érdekes, most rágtam át magam az ezsel foglalkozó vitacikkek nagy tömegén. A kép, ami kialakul, kettős. Oszi téved, a törvény csak a reklámfelratokra vonatkozik, azon belül sem minden részre.
Az előző mondatból az okfejtés foytatására a "csak" szó szolgáltat alapot. Bizonyos ugyanis a számomra, mindegy, hogy CSAK erre korlátozódik a törvény, vagy kiterjed másra, mindenképpen káros. Meggyőződtem arról, hogy az emberi hiúság egyik legkíbosabb megnyilvánulása egy nyelvre vonatkozó törvény. Nagy szereptévesztés. Nem kellett volna, nem lett volna szabad nyelvi kérdéseket a parlamentbe vinni. Szerintem, vagy számomra ez az esemény a preskriptív nyelvvédelem bukása.
Kis Ádám
Oszi Creative Commons License 2002.02.15 0 0 0
Esztergomban, a bazilikán homlokzatán ez olvasható:
Caput et magister ecclaesiarum Hungariae

Hátul, a Duna felé forduló oldalán pedig ez:
Quam sursum sunt qaeurite
Középületrol lévén szó, év végéig kénytelenek lesznek fölvésni mellé a magyar fordítást is...

Szóval 0 értelmét látom a törvénynek.

Előzmény: Beckstadt (-)
Beckstadt Creative Commons License 2002.02.15 0 0 topiknyitó
„Egy vasárnap életbe lépő törvény értelmében idegen nyelvű szöveget csak akkor lehet reklámban, közterületen vagy középületen szerepeltetni, ha azt magyarra is lefordítják. A jogszabály a cégek és termékeik nevére, valamint a magyarban meghonosodott kifejezésekre nem vonatkozik. A már korábban elhelyezett feliratokat és reklámokat az év végéig kell az előírásoknak megfelelően átalakítani. A jogszabály betartását a fogyasztóvédők és a területileg illetékes jegyzők ellenőrzik.”

Sziasztok!
A hír a mai Népszabadságban jelent meg. Kíváncsi volnék a véleményetekre. Úgy vélem, a kérdések, kétségek a cikkből kiolvashatók.
Lelkes, bár a témában outsider(na, tessék) olvasója vagyok a Magyaruleznek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!