Én nem hogy a fiamat nem adtam vóna azér hogy lélegezz DE a szomszéd fiát se attam vóna. Ha döglened kell dögölj és bulldog karácsonyt!
És igen, én szórólapoztam a Karakuty egyházban, nálatok, hogy elcsaljam híveid. Kell a tizedbevételeid. A Cunami Egyház wallja dögöljön megmindenki minthogy az Isten fiát keresztre feszícsék és áldozatot hozzon hülyékért.
A lopott ünnepek ténye, ami felteszi a kérdést; a kereszténységben van egyáltalán valami, ami eredeti, nem lopott, plagizált, vagy átértelmezett?
Kezdjük a sort karácsonnyal: "Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendőt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi időkben a naptári új év kezdete nem a mostani időpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az időt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyőzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyőzhetetlen Nap születésnapja lett. A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerűbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra eső ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentősebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350-ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges időpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével - ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését."
Akinek ennyire nem meri elmondani az állásfoglalását, az minek ír internetes fórumokba?
Aki ennyire nem biztos a hitében, az hogyan mer arra gondolni, hogy vallást alapítson?
Nem érted, hogy ezzel a gyerekes reagálással kiröghögteted magad, éa minden hiteledet elveszted (már ha egyátalán maradt még hiteled valaki előtt).
Hiába nem állsz szóba velem, hiába beszélsz mellé, hiába próbálsz meg kérdésre kérdéssel felelni. NEM KERÜLHETED MEG A VÁLASZT.
Köszi mindenkinek a jókívánságokat! Én magam ugyan újnaptáros orthodox vagyok, de nekem tegnap volt Vízkereszt, ma pedig Keresztelő Szent János - a védőszentem - főünnepe.
Felőlem mindenki akkor és úgy ünnepel, ahogyan, akar, ha ezt az ünnepet nem igyekszik másokra is rá tukmálni. Akár úgy is, hogy ez milyen szép és milyen jó, mindenkinek ez való.
Arról viszont értelmét látom írni, hogy mindenki tudja, hogy mi ennek a vallási ünnepnek a valódi eredete, milyen viták és nézeteltérések voltak benne. Honnét koppintották és milyen belső viták vannak még ma is miatta.
A "karácsony"-ra elkeresztelt mithrász-napisten kultikus fenyőaggatós ünnepe (akár dec.25. akár jan.6.) elmúlt, újra beköltözhet az ízlés az emberek otthonába (az úgy néz ki, mint egy karácsonyfa szólás az év többi napjaiban az ízléstelenséget jelenti).
Kérdésem továbbra is: mit számít, hogy ki mikor ünnepli a karácsonyt, vagy Krisztus születését? Ez csak egy utólag megállapított dátum (és a naptárreform miatt van két különböző dátum), a pontos dátumot ma sem tudjuk. A csillag pedig lehetett bolygóegyüttállás, de lehetett szupernova is.
A "legörömtelibb" ünnep pedig nem feltétlenül a "legnagyobb", te viszont ez utóbbit állítottad, de az előbbire hoztál idézetet. A húsvét azért kevésbé örömteli, mert abban benne van a halál és a fájdalom is, de a feltámadás öröme úgyszintén. Krisztus születésének ünnepén viszont csak öröm van.
"RobUr válasz erre | adatok | e-mail 2002-12-24 03:56:28 (15)
http://www.khouse.org/6640/holidays/BP025.html
The Christmas Story, Part 1.
Eloben mondjak el, eleg korulmenyesen, kulonbozo tortenelmi szemelyek eletet is idezve, Jezus szuletesenek datumat.
Kb. 3-4 perc utan hallani a Kr.e.2 Szept. 29. datumot.
Ezeknek nincs erdekuk hazudni. Fundamentalistak."
"Szaladok utánad válasz erre | adatok | e-mail 2002-12-26 09:29:22 (18)
"Ezeknek nincs erdekuk hazudni. Fundamentalistak."
Én ezt készséggel elhiszem neked. De attól még tévedhetnek.
És ezzel nem azt akarom mondani, hogy Jézus karácsonykor született, hanem azt, hogy nem kr.e.2. szept.29-n.
U.is NEM lehet egész bizonyossággal tudni, hogy melyik hó hanyadikán, csak annyit, hogy kr.e. 4. koratavaszán, esetleg kr.e. 5. késő őszén. de hogy nem dec. 25-én ah ziher. Az a mitrász napisten közös megegyezéssel megállapított születésnapja, és akárhogy festik át, az annak a születésnapja. .."
"Christian Death válasz erre | adatok | e-mail 2001-12-24 01:18:08 (8)
Mi a baj Jézussal, hogy most napfordulót ünnepelünk?
Jézussal semmi. Azt viszont érdemes kihangsúlyozni, hogy a karácsony (téli napforduló) eredetileg pogány ünnep volt, mint ahogy a karácsonyfaállítás is. A kereszténységben eleinte üldözték ezt a tradíciót, mivel bálványimádásnak minősült, aztán (főként nyugaton) békés módon integrálódott az ünnepek közé. De az ókeresztény szekták ma sem ünneplik. "
"elnyomott válasz erre | adatok | e-mail 2001-12-24 19:40:14 (12)
...meséljek... az emberek örültek, hogy szaporodik a fény, hosszabbodnak a napok, s ennek örömére ünnepeltek... s van, aki még most is örül ennek... ezt ismerték fel a kereszténség korai évszázadaiban, s átültették Jézus születését a pogányok ünnepének idejére... ennyi... "
Idézek néhány hozzászólást karaácsony és Jézus születési időpontját illetően;
"Újlaki válasz erre | adatok | e-mail 2002-12-21 01:13:06 (37)
Ha jól tudom, Jézus - ha élt egyáltalán - valamikor márciusban (más vélemények szerint júniusban) született. Megint más elmélet szerint szeptember végén (de mindenképpen i.e. 5. körül; ami most kevésbé érdekes).
A karácsonyi dátum végül a germán hármasisten ünnepének "bekebelezése" miatt alakult ki: a pogányokat az ünnepeiktől eltiltani nem lehetett, de szép lassan más tartalmat adni az ünnepnek, az egészen jól sikerült.
Éljen a Nap, éljen a Fény, éljen az Élet!"
....................................
barkasarja válasz erre | adatok | e-mail 2002-12-20 22:33:51 (35)
Egy-két gondolat a téli napfordulóról és ezzel összefüggésben a "karácsony" szavunkról...
Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció c. nagyon érdekes és értékes munkájában a következők olvashatóak.
A sámánhit legnagyobb ünnepe a karácsony volt. Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: "Krisztus születése ünnepén, a régi magyarok, a sólyom ünnepét tartják..."
Obol várjobbágy szerint: "Ekkor (karácsonykor) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a sámánok megáldanak...".
Kisszer Mihály: "... a régihitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét.".
Ágota özvegy, Ithe sámánról vallja a következőket: "Amikor karácsonykor a fiatalság az első, új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítja az ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéből kiveszni ne hagyja...".
E vallomástöredékek között van egy igen fontos is, a nagy sólyomünnep ősi nevét is közlő adat. Boksa sámán védelmében egy Kozma nevű tanu a következőket mondja: "... in festo falconnarium VULGARE KARASUN dicto..." --- azaz, a "solymárok ünnepén, NÉPIESEN KARÁCSONYNAK mondják".
A föntiekhez annyit lehet hozzáfűzni, hogy a karácsonyi sólyomáldásokkal és sólyomröptetésekkel a magyarság egy nagyon ősi hiedelemvilágot őrzött meg. E hit szerint a nap, ezen a napon újúl meg saját erejéből. Ilyenkor viszik és röptetik feléje a fiatal sólyom madarakat, amelyek eddig bőrszemellenzőikkel a sötétség rabjai voltak, most a fény forrása felé röpülhetnek, magukkal víve többezer éves szokás, hagyomány, ismeretlen áldóimáit, amelyeket a sámánok mondanak el.
A karácsony tehát - amelyet a sámánok rendje a "kerecseny" ünepének nevezett - nem más, mint az ősi hitvilág mélyértelmű és a sámánok által megáldott napmadarak ünnepe.
A könyv közli a "kerecsen" kultúrszó előfordulási helyeit is:
Bálint Gábor szerint a mongol népek egyik sólyomfajtájukat "karaczagai"-nak nevezik.
Vámbéri szerint a csagatájok ugyanazt a sólyomfajtát "karcsa" szóval illetik.
Az Orosz Tudományos Akadémia 1925-ös Ornitológiai Értesítője, Szouskin professzor rendezésében kiadta az Altáj hegység és környéke madárfaunájáról szóló gyűjteményét. A kerecsensólyomra vonatkozóan azt állapítja meg, hogy ez a madárfajta az Ob folyó völgyének erdős részén fészkel nagyobb számban, amely földrajzi részt CHARICS-nak neveznek.
Egy másik érdekes adat e szó földrajzi elterjedésére:
A Kelet-Indiai Bihar tartomány területén, a Biro, Munda, Karria, Kavar és Bokta törzseknél a mi kerecsensólymunkat szinte azonos megnevezéssel, a "karichan" szóval illetik.
A fölsorolt adatok alapján elmondható, hogy a "kerecsen" szó, nyelvi és földrajzi elterjedése alapján sem támogatja a finnugor nyelvészet megállapításait, amely tudomány - úgy látszik - rosszul érzi magát, ha egyes kultúrszavainkat - ebben az esetben a "karácsonyt" - nem tudja valamelyik idegen nyelvből - itt most éppen a szlávból - származtatni, amelyről mellesleg kidrült, hogy az oroszban ismeretlen és a többi szláv nyelvekben sem létezik... "
Fijug!
Asz nem lehet, hogy 1 valaki két napon is szűlessék - mék Jézus se! És akkor csak a naptár lehet rosz. Vaty mi nem tuggyuk lyól, és mékcsak holnap lesz december 24, vaty az ortodokszok nem tuttyák lyól, hoty Jézus jannuár hatodikán született. Mindenesetre boldog karátsonyt nekik! Ésakkor mék csak ezutánlesz ujjév? Akkor a Mádl is tévedett szegény.
Neduddki
a1 nick még mindig nem bírja felfogni, hogy nem tud kénye-kedvére összemosni dolgokat olyan összefüggésbe, ahogyan ő szeretne.
Az írásaim megállják a helyüket és tényszerűek.
Az, hogy valaki azt akarja hinni, hogy én azt írtam, amit ő hisz, ettől én még csak azt írtam, ami le van írva teljesen pontosan.
Persze ezt már a Szálin teológiáról váltott írányt topikban is eljátszotta. Hogy szerinte én nem, azt írtam, amit leírtam, hanem azt amit ő gondolt, hogy leírtam.
"Iván Gábor válasz erre | adatok | e-mail 2002-01-06 02:08:13 (0)
Kellemes Karácsonyt január 6-án !
www.Extra.hu/Szerb-Templom
Sokan, úgyanis ekkor ünneplik.
Üdözlettel: Iván Gábor "
A1 leki baja, sokadlagos és nem ezért indult a topik. Csak egyszeű jókívánságként. Ha viszont nem írom hozzá a dátumot, akkor sokan összekevhették volna az RKAT karácsonnyi üdvözléssel.
A betlehemi csillag - 1. rész: Mikor született Krisztus valójában?
2001. december 21., péntek, 18:50
http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20011221mikor.html
"Krisztus születésének időpontját nem könnyű meghatározni. Még az i. sz. 6. század elején is Diocletianus császár trónra lépésének időpontjától számították az éveket (korábban pedig Róma legendás alapításától). Dionysius Exiguus római apát volt az, aki elsőként javasolta, hogy ne egy pogány császár uralkodásának kezdetét, hanem a kereszténység számára legfontosabb eseményt, vagyis Jézus születését vegyék a kiindulópontnak. Ezt a dátumot azonban senki nem ismerte. Az apát a Biblia és korábbi egyházatyák munkái alapján végül is oda lyukadt ki, hogy Krisztus Augustus császár uralkodásának 28. évében született. Ez lett a "Kr. u. 1." év.
Itt azonban mindjárt 4 évnyi tévedés történt, mivel Augustus ekkor már valójában 31 éve volt hatalmon, csak az első négy évben még Octavianus néven uralkodott. Ha az apát ezeket az éveket is beszámítja, akkor a születést 4 évvel korábbra kellett volna tennie. Egy további év pedig azért "veszett el", mert akkoriban még nem ismerték a nullát, így a Kr. e. 1 és a Kr. u. 1 között valójában 2 év a különbség. Ezek alapján Krisztus születése és időszámításunk kezdete között 5 évnyi eltérés van, amennyiben az apát által használt adatok hitelesek. Erre azonban nincs bizonyítékunk, így pár év különbség még belefér a képbe.
Ha a pontos évet nem tudjuk is meghatározni, van lehetőség egy szűkebb időtartam behatárolására. Két történelmi esemény siet segítségünkre: az egyik Heródes halálának időpontja, a másik pedig egy Augustus császár által elrendelt népszámlálás.
A Biblia szerint Krisztus születése Heródes király idejében történt. Bármilyen lexikonban elolvashatjuk azonban, hogy Heródes Kr. e. 4-ben halt meg. Ezt a dátumot egy olyan lázadás időpontjának megállapításából tudjuk, amelyről Josephus Flavius számol be A zsidók története c. munkájában. A lázadás Jeruzsálemben tört ki Heródes életének vége felé, mert a rómaiak egy aranyozott sast függesztettek ki a templom főkapuja fölé. Heródes leverte a lázadást, a vezetőket máglyára küldte. Azon az éjszakán holdfogyatkozás volt.
A csillagászok bármilyen időszakra és földrajzi helyre ki tudják számítani a múlt és a jövő hold- és napfogyatkozásait, így megállapították, hogy ebben az esetben vagy egy Kr. e. 5-ös, vagy egy évvel későbbi esemény jöhet szóba. Az előbbi sokkal látványosabb, ezért feltűnőbb volt. A történelmi források alapján a lázadás és Heródes halála között - amely a zsidó húsvét előtt következett be - még több hónapnak kellett eltelnie. Így - mivel a Kr. e. 5-ös fogyatkozás ősszel volt - valószínű, hogy Heródes Kr. e. 4 húsvétja előtt halt meg. Jézusnak pedig ezek szerint Kr. e. 4 előtt kellett megszületnie, ami jól összevág az Augustus uralkodásának évei körüli problémával.
A kérdéses időtartam másik végének behatárolásához is meríthetünk adatokat a Bibliából. Lukács evangéliumának második része így kezdődik:
Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár
rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első
összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
Ezek alapján a Kr. e. 8-ban kiadott császári rendelet jöhet szóba. Augustus összesen három összeírást (vagyonösszeírást és népszámlálást) rendelt el uralkodása alatt - ezt az ankarai Augustus-templom falán lévő felirat tanúsítja. Aki ismeri az Újszövetséget, jól tudja, hogy Jézus akkor született, amikor József és Mária Betlehem városába mentek, hogy összeírják őket.
Összegezve az elmondottakat: Krisztusnak Kr. e. 8 és 4 között kellett megszületnie. Az eseményt csodálatos égi esemény kísérte. A következőkben megvizsgáljuk, volt-e akkoriban az égbolton valamilyen feltűnő jelenség."
