Az nem számít, hogy te mit hiszel, az a fontos, hogy mi hogy van.
A jogosulatlanul (!) készített hangfelvétel, anélkül, hogy az személyiségi jogot sértene, perbeli bizonyítékként felhasználható, különösen, ha ezzel a bizonyítási eszközzel állapítható meg a való tényállás és biztosítható az igazság kiderítése és érvényesítése.
Nem hiszem, hogy egy engedély nélküli hangfelvétel - kalózfelvétel - bármire is jó lehet. Én sem vagyok jogász és csak a saját tapasztalatomról írtam. Konkrétan én azt kértem a Bíróságtól, hogy készüljön a tárgyalásról hangfelvétel is. Előzetesen, írásban kértem. Elutasította. Ez a bíró is a sajtóra hivatkozott, pontosabban arra, hogy nincs jelen.
Azt a következtetés vontam le ebből, hogy minél kevesebb dologról kell beszélni és arra koncentrálni, hogy csak a lényegről essen szó, nagyon egyértelmű tőmondatokban. Még a bírónak sem szabad lehetőséget adni arra, hogy lényegi kérdésekről elterelje a figyelmet. Nem kell mindent megérteni, lereagálni. Ha másról érdeklődik, akkor is csak a lényegi állítást kell ismételni. Legfeljebb ideges lesz, ezt sem kell megérteni. Nehezebb ügy, ha valamit még el akarsz mondani. Ilyenkor kell azzal kezdeni, hogy "Tisztelettel kérem jegyzőkönyvbe venni"
Sok tárgyalás után is csak töredékesen tudtam ennek a viselkedési elhatározásnak megfelelelni és a lépcsőházban ütögetett a guta.
Abban biztos vagyok, hogy ha szélesíted a problémakört, azzal gyengíted a probléma lényegét.
Persze azt tettem volna csak ha az ember nem tudja hogy mit kérhet mivel nem jogvégzett vagyok, így úgy húznak a csőbe ahogy akarnak.
A hangfelvételről meg az a véleményem hogy ahoz a bírónőnek kifejezett indokának kell lennie annak megtiltásához. Hogy miért nem lehet. Pl különösen védett tanú, vagy az ügy olyan nemzetbiztonsági vagy hasonló titkosított ügy hogy e végett nem lehet. De az hogy mert ő azt mondtam. Ezzel a szabadságjogaimat korlátozza. Arról nem is beszélve ha félrevezető hamis tájékoztatással indokolja annak nem engedélyezését. Mivel azt mondta hogy nincsen sajtókártyám mert csak azzal lehet.... Ez hazúgság. Egyébként is a bírónőről meg ilyen hivatali személyekről az ő beleegyezése nélkül is lehet hangfelvételt készíteni. Csak a szakértőkről, a tanúkról meg az alperesről nem.
A hangfelvételt, ha elutasítja a bíró, akkor nincs mit tenni, de nem is a legegyszerübb megoldás. Ezért praktikusabb, ha nics hangfelvétel és a tárgyalás végén a leírt jkv visszaolvasását kéred. Ez esetben azonnal lehetőség van a kifogásra.
Ha nem fogadják el a kifogást, akkor is jegyzőkönyvezni kell, hogy mit kifogásoltál. A saját nyilatkozataidat eleve érdemes úgy kezdeni, hogy szó szerint kéred a jegyzőkönyvi rögzítést.
Persze tudom, hogy kötél idegek kellenének ehhez. Én pl. csak azonnali kinyomtatást kértem, átvettem, így nem lehetett utólag változtatni. Mit mondjak: tömény baromságok maradtak benne, de legalább nem lehetett teljesen átértelmezhetővé tenni. Fogalmam sincs, hogy a peres jegyzőkönyvek miért olyanok, mintha az elmarasztalni kivánt fél egy értelmes magyar tőmondatot nem tudna kimondani.
Szép Ünnepeket és szükség esetén sikeres fellebbezést!
London Jack! Megtörtént. Még csatoltam is panaszos levelemet melyben kifogásoltam a per menetét, és leírtam tételesen hogy a tárgyalásokon milyen vétséget követett el a bírónő, és e mellé csatoltam a szó szerinti tárgyalás feljegyzését. Azonban korábban tett panaszomat jeleztem az elnöknek amit tudok bizonyítani, csak vágta a pofákat, majd levélben is kocsmai szóbeszédet alkalmazva azt írta a levélbe hogy kussoljál és ne merészeljél bármit is tenni. Visszatérve a panaszos beadványra megemlítem benne hogy önként és dalolva jelentse be a bírónő az elfogultságát, és mivel az elnöktől sem várható elfogulatlan hozzáállás a törvényszékre is benyújtom a panaszomat, plusz az etikai bizottságra is bepanaszolom a bírónőt. Namármost szombaton voltam bent és nem találták a per iratait. Nem tudtam belenézni, utolsó két tárgyalásról készüljt jegyzőkönyvet nem kaptam meg. És az utolsó előtti tárgyalásra mondta hogy már fog ítéletet hozni de nem hozott. Namármost ha úgy lett lejegyzőkönyvezve hogy halasztotta az ítélethozást, és a következő tárgyaláson meg amikor ítéletet hozott azt jegyzőkönyvezi hogy megkaptuk a határozatot akkor az utolsó tárgyalástól számolhatom a fellebbezési határidőt. Ez igy elég komolynak hangzik, de miért ne tehetné meg mikor elöttem is volt pofája másít jegyzőkönyvezni mint ami elhangzott. Illetve korábban is rajtakaptam hogy nem az van a jegyzőkönyvbe mint ami elhangzott ezért is telt be a pohár és jelentettem be elfogultságot.
Nos a kérdésem az hogy lehet e olyat tenni hogy csak jelzem levélben a fellebbezési szándékomat és leírom hogy ha az írásos anyag a birtokomba lesz akkor kifejtem azt részletesen. Ezzel keresztülhúznám a feltételezett ügyeskedését a bírónőnek.
Ez az elfogultsági kifogás engem is nagyon érdekelne, de nem egy szélmalom harc ez?
De, általában az. A bíró nyilatkozik, hogy elfogult-e az üggyel vagy a személyeddel kapcsolatban és ha ő azt mondja, hogy nem az, akkor nincs mit tenni, ráadásul magadra is haragítod.
Ugyanakkor, ha a kifogásod alapos, a bíró jobban fog ügyelni a perrendtartásra, a jkv.-be az fog kerülni, ami elhangzik és ez jól jöhet másodfokon.
Ha a kifogásodat alá tudod támasztani mondjuk hangfelvétellel is, akkor könnyen lehet, hogy elveszik tőle az ügyet és kiosztják másnak, aki szintúgy óvatosabban jár majd el.
Egy hatalmi ággal állok perben.
Na és? Nem vagy az egyetlen. Bár ha önkormányzattal pereskedsz, akkor az nem hatalmi ág, ugyanakkor igaz, valóban nehéz ellenük pert nyerni, de messze nem lehetetlen.
Hangfelvételt kellett volna készítened, a bírónő megkérdezése nélkül. Plusz elfogultsági kifogással kellett volna élned, a bírónő személyét illetően. Na meg, kellett volna kérned jkv másolatot.
Utolsó szó joga? Ez büntetőper volt?
A fellebezési határidő, az első fokon hozott határozat kézhezvételétől, avagy a kézbesítési vélelem beálltától számított 15 naptári nap.
Ráadásul ha a tizenötödik napon, éjfél előtt postára adod a fellebezésedet, akkor még időben vagy.
Ismerős a történet: én is későn jöttem rá, hogy nem hangfelvételt kell kérni, hanem a tárgyalás vége előtt a jegyzőkönyv visszaolvasását és szükség esetén azonnali kijavítását, majd azonnali átvételét. Ez az egyetlen módja, hogy elkerülje az ember az utólagos manipulációt. A fellebbezési határidő a leírt ítélet átvételének napjától 15 nap.
Az éterbe kiáltanék hátha valaki meghallja segítség kiáltásomat. A bírónő a tanú vallomását befolyásolta, több percig kínozta hogy végre olyat állítson ami a valóságtól eltérjen, majd a jegyzőkönyvbe még azt is a számára még jobbak kikozmetikázva mondta fel. Én korábbi tárgyaláson hangfelvétel készítését kértem visszautasította, szó szerinti jegyzőkönyvezést is így magam védelmében én feljegyeztem szó szerint a mondottakat. Ezt csatoltam is. A tanú meghallgatása után az utolsó szó jogát sem ajánlotta fel villám gyorsan berekesztette a tárgyalást. Majd ítéletet hozott természetesen a keresetemet ez alapján elutasította. Az ítélejt kihírdetése végén nem volt semmi jegyzőkönyvezés hogy az ítéletet a felek meghallgatták, vagy ilyesmi. Én attól félek és ez volna a kérdésem ha a bírónő elöttem megmásítja a jegyzőkönyvet, akkor a hátam mögött miért ne tenné? Azon aggódom hogy a fellebbezési határidőt úgy intézi hogy az a szóban hozott ítélettől ketyegjen és lekéssem a fellebbezést. Mi a vélemény?
Elnézést, de az előző hozzászólásomból kifelejtettem, hogy a legutóbbi tárgyalás előtt elfogultsági indítványt nyújtottam be a Hajdú Bihar Megyei Ügyészség előző tárgyalásokon részt vevő ügyészével és a Debreceni Városi Bíróság ellen, az említett kártérítés, illetve, mivel az ügyünket egy 3 hónapja kinevezett bíró tárgyalta, aki szerintem csak az ügyész parancsait hajtotta végre az eljárás során, aki 15 perces "tárgyalás" után elrendelte elmeorvosi vizsgálatomat az ügyész indítványára. Sajnáltam szegény bírót, mert látszott rajta a gyakorlatlanság, szerintem nem tudott mit tenni, félt a jóval idősebb ügyésztől! Ez az ügyész is hozta a stílusát, lehet, hogy csak nekem van ilyen balszerencsém, mert a tanúmmal ordibált, minden féle marhának, hülyének nevezte, mert a tanú nem tudta felvenni az ő "cizellált stílusát", nem értette a kérdését, mit akar kérdezni tőle az ügyész, megjegyzem én sem értettem. A tanú teljesen leblokkolt, elkezdett sírni (egy nyugdíjas hölgy, aki soha életében nem volt bíróságon). De ezt szó szerint. Nem akarom megnevezni ezt az ügyészt, csak úgy, hogy Dr. Sz. Ilona! De, mivel fel voltam készülve belőle, mint ahogy a bíróról is tudtam, hogy három hónapja volt az első tárgyalása, így utána néztem ennek az ügyész hölgynek is. Kiderült, hogy egyszer már az ügyészség lefokozta, "ügyészhez nem méltó viselkedés miatt", illetve öngyilkossági kísérletet is követett el. Nyílván, hogy ezután pszihiátriai kezelést is kapott! Kikértem magamnak, hogy velem szemben egy ilyen ember képviselje a vádat. Ő arra hivatkozva kérte elmeorvosi vizsgálatomat, konkrétan nem meghatározva, hogy szerinte pszhésen vagyok beteg. Én erre felhívtam a bíró figyelmét, ha már azért elrendelik a vizsgálatomat, mert idéztem egy rendőrt, akkor mivel ez az ügyész konkrétan lehülyézte, marházta a tanúmat, véleményem szerint ott le kellett volna tartóztatni, kértem, követeltem elmeorvosi vizsgálatát, mondtam, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő, ha ezt nem teszi meg az diszkrimináció! Erre nem tudott megszólalni csak annyit, hogy elnapolja a tárgyalást. Legutóbbi tárgyaláson új bíró és ügyész volt, vagyis másik tanács.
Én már azt sem tudom, hogy sírjak, vagy röhögjek e?
Néhány részlet még ügyünkből. A legutóbbi tárgyalást azért halasztotta el a bíró, mert véleménye szerint, ha én valakinek a nevét leírom, már elkövettem a magánokirat hamisítás bűncselekményét. Én meg azt mondtam és szó szerint vitatkoztam vele, hogy a jogszabály szerint akkor követtem volna el a bűncselekményt, ha az aláírással visszaéltem volna. Joghatályos közöttünk a szerződés akkor lett (hiszen egy adás-vételi szerződésről van szó a felvásárlási jegy esetében), amikor az eladó az én ajánlott levelemet, ami tartalmazta az őt megillető példányt, átvette! Nem az én hibámból történt, hogy nem lett aláírva ez a jegy, hanem mert az eladó börtönbe került. Ha határidőre nem adtam volna le a f.jegyet a NAV.-nak, több százezer forintos bírságot róttak volna ki! Arról nem is beszélve, hogy nem tudtam volna a már eladott áru eredetéről bizonylatot adni! Három tanú hallotta, hogy az eladó kérte, hogy írjam oda a nevét, és ajánlva küldjem meg. Ezen kívül két tanúval igazoltam, hogy ténylegesen abban az összegben vásároltam az eladótól.
Most a bíró beidézte a rendőrt, és utána néz a jogszabálynak, mert szerinte neki van igaza. Én meg állítottam, hogy nem! Fél óráig győzködött, hogy ismerjem el, hogy a rendőrnek a becsületébe gázoltam és elkövettem a magánokirat hamisítás vétségét és akkor csak pénzbírságot szab ki. Nem mentem bele, annál is inkább, mert ezt megelőzően 2 millió Ft. nem vagyoni kártérítésre szólítottam fel a Hajdú Bihar Megyei Ügyészséget, amiért engem meghurcol, és mivel nem indítottak eljárást az eladó ellen, ezzel megvalósították a bűnpártolás bűncselekményét. Ezt a bíróságon az ügyésznek is a szemébe mondtam, megkérdeztem miért nem indított sem a rendőrség, sem az ügyészség eljárást, hisz maguk érzékelték a bűncselekmény elkövetését. Az ügyésznek a szája tátva maradt, majd ezután a bíró elnapolta a tárgyalást, hogy neki is alaposabban utána kell nézni a jogszabálynak.
Azt tudni kell a bíróságokról, hogy nekik minden per nyűg a nyakukba. Általában eszük ágában sincs igazságot szolgáltatni, inkább csak jogot szolgáltatnak (jó esetben)
A rendőrök pedig védik egymást, akár elvtelen módon is...
Szomorú, hogy ilyen mocsok lett ez az ország, hogy ilyen balkáni dolgok történnek...
Az iq teszt nagyon jó volt...
Neked sok kitartást, csak győzzed lével, idegekkel ezt a fertőt...
Üdvözlök mindenkit! Valamikor Flattila névvel szerepeltem itt. Egy folyamatban lévő bírósági ügyben kérném a segítséget! Olvassátok el érdekes.
Egy debreceni bíróságról van szó és egy debreceni nyomozó hölgyről, akinek mondjuk legyen a monogrammja M.T.
Van egy vállalkozásom, ami zöldség nagykereskedéssel foglalkozik! Tudni kell, ha én mint kereskedő termelőtől vásárolok, nem a termelő ad számlát, hanem létezik egy úgynevezett felvásárlási jegy, mely tulajdonképpen számla, csak nem az eladó, hanem a vevő állítja ki, szerepeltetve abban az eladónak 12 féle személyes adatát. Adóazonosító, adó, őstermelői, TAJ szám, lakcím, anyja neve, stb. Ezt általában a termelők nem nagyon hordják magukkal, hisz őstermelőként csak évi 600,000,- Ft bevételig adómentesek. Nem szeretnek ilyen felvásárlási jegyet kiállítani. Én egymás után 3 alkalommal vásároltam egy termelőtől! Erről elkészült a felvásárlási jegy, de nem tudtuk a személyes adatokat kiállítani, mert természetesen a termelő harmadszorra sem hozta el a dokumentumokat. Megállapodtunk, hogy telefonon keresztül bediktálja azokat. A f.jegy aug.17,-én készült. A NAV felé leadási határideje okt.1. Nagy nehezen sikerült az eladót elérnem, szeptember 30,-án, (kiderült, hogy addig börtönbe volt) aki fel is diktálta az adatokat, emlékeztettem az összegre is. Ő tőlem több száz kilométerre tartózkodott. Tudta ő is és én is, hogy ezt neki alá kellene írni, de másnap volt a határidő. Mivel a telefon ki volt hangosítva, mert a mellettem lévő hölgy írta fel az adatokat, rajtam kívül még hárman voltak jelen, amikor határozottan kijelentette, hogy az aláírás helyére írjam oda a nevét, majd küldjem meg neki az őt megillető példányt postán ajánlva. Így is tettem. Meg is kapta. Majd 2,5 hónap múlva találkoztam vele a nagybani piacon, amikor beugrott a kocsimba, közölte vagy fizetek neki 500,000,- Ft.-ot, vagy feljelent magánokirat hamisításért? Kizavartam a kocsimból. Közben december 28,-án megkeresett a telephelyen, de nem voltam ott. Az ott lévő könyvelő hölggyel kiabált, ordítozott, hogy keressen meg engem, két órát ad arra, hogy kifizessem neki az 500,000,- Ft.-ot. Következő év február 11.-én feljelentett, mivel nem fizettem.
A rendőrség nyomozást rendelt el magánokirat hamisítás miatt. Kifogtam egy nyomozó hölgyet, akinek olyan mocskos szája volt, hogy az udvari kocsisok nyugodtan mehettek volna hozzá tanfolyamra! Engem ordítozva bűnözőnek, adócsalónak, hazugnak nevezett. Kijelentette, tehetek bármit ő akkor is vádemelési javaslattal fogja átadni az ügyet az ügyészségnek. Kijelentette, hogy teljesen hülye ügyünkhöz, nem érti, hogy mi az a felvásárlási jegy, hogyan működik? Kértem, hogy rendeljen ki szakértőt, aki megállapítja, hogy nem követtem el magánokirat hamisítást, mert véleményem szerint ügyünk egy távollévők közt létrejött szerződés (Ptk.211.§). Ekkor kijelentette, hogy nem rendel ki szakértőt, itt ő rendelkezik szakértelemmel, én meg menjek a picsába a panaszommal együtt! Bár semmit nem értett, de szakértő lett belőle. Olyan hülyeségeket mondott ülőhelyből, mint más 100 méteres nekifutásból, de nem tűrte az ellentmondást. Én ott akartam hagyni, mondtam, hogy nem tűröm ezt az alpári stílust! Erre megfenyegetett, hogy megbilincseltet, lecsukat. Ezek után természetesen panaszt tettem ellene, mire megkaptam a választ. Parancsnoka meghallgatta és ő neki azt mondta, hogy ő nem követte el a cselekményeket. Megfellebbeztem, az ügyészség a parancsnok elutasító dokumentumára hivatkozva elutasított. Feljelentést tettem ellene rágalmazás becsületsértés miatt, idéztem a trágárságaiból, de ellene nem indult eljárás. Engem ez ügyben senki nem hallgatott meg.
Közben a rendőr hölgy ellenem feljelentést tett rágalmazás becsületsértés miatt, mert idéztem amit nekem mondott, hogy hülye az ügyünkhöz, amire természetesen ellenem megindult az eljárás. Az ügyészség ezt lefordította, a bíróságra úgy adta be a vádiratát, hogy én lehülyéztem a nyomozót! Én semmit nem állítottam, hogy pl. hülye lenne, csak leírtam, hogy egyetértek vele, nevezetesen, hogy hülye ügyünkhöz! Vagyis egyetértettem a hatóság megállapításával, ezzel elkövettem a becsületsértés bűncselekményét.
Az, hogy a nyomozó hölgy bűncselekményeket követett eljárása során, senkit nem zavar. Túl vagyunk az ötödik tárgyaláson. Indítványoztam, hogy én készíttetek szakértői véleményt, annak megállapítására, hogy ügyünk polgári, vagy büntetőügy. A bíróság egyértelmű álláspontja az volt, hogy nem fogja figyelembe venni. Kértem, hogy ők rendeljenek ki szakértőt, amire még csak nem is válaszoltak, szerintük ez már lefutott téma, mert büntetőeljárás folyik! Megkérdeztem, hogy a nyomozó miért nem szembesített engem a feljelentővel arról, hogyan is történt ez a zsarolás? Neki hivatalból észlelnie kellett volna ezt a köztörvényes bűncselekményt! Ezért feljelentettem a nyomozót! Erre a bíróság az ügyész javaslatára (senki ne kérdezze miért?) elrendelte elmeorvosi vizsgálatomat. Ott két és fél óráig várakoztattak, ahhoz az időponthoz képest amire berendeltek. Megállapították, hogy feszült vagyok de normális! 14 percig vizsgált egy dr hölgy és asszisztense. Leszámláztak a vizsgálatért 52,400,- Ft.ot, de azon már az szerepelt, hogy két orvos is több órán keresztül vizsgált. Úgy gondoltam, ha már lúd, legyen kövér. Készíttettem egy IQ tesztet saját költségemen. Az átlagot jóval meghaladó volt. Ezt még ajándékba megküldtem a bíróságnak, bizonyítsam olcsóbban is meg lehet valakiről tudni, hogy nem hülye. (Bár tudom, hogy a vizsgálatot azért végezték, hogy büntethető vagyok e? Számomra ez lefordítva azt jelenti, ha valaki egy munkájához nem értő nyomozót feljelent, arról azt tételezi fel az ügyészség a bírósággal együtt, hogy az az ember nem normális.) Az utolsó tárgyaláson legalább tíz kérdés tettem fel a bírónak és az ügyésznek is, hogy ők mit tettek volna az én helyemben. A válaszuk az volt, hogy „szerencsére nem voltak az én helyemben, nem tudják mit tettek volna?”
Köszönöm, hogy végigolvastátok, természetesen ez csak egy összefoglalt változat! Ha valakinek valami tanácsa van szívesen veszem. Ugyanakkor, ha valakinek hasonló tapasztalata van arról is szívesen olvasok!
A Budaörsi Bíróságon vagy egy bírónő aki minősíthetetlen hangon beszél egy felperessel és ez természetesen nem szerepel a jegyzőkönyvekben. Illetve további fontos dolgok nem szerepelnek a jegyzőkönyvekben. Eltűri hogy az alperes folyamatosan bizonyítottan hamisan és alaptalanul vádoljon, rágalmazzon ezellen nem kíván fellépni. Illetve rendre befogadja az alperes időntúli beadvanyait.
Egyetlen dolgot nem tettél meg. Behivatkozhattad volna, hogy a parkolás 1 éven belül elévül. Bár, most meg kell néznem a jogszabályt, hogy ez mikortól hatályos.
Jó hosszú voltál, de tnulságos nem isannira a birósági gyakorlaról, minta parkoló társaságokról. Azokkal szemben védhetelen az ember !
Ha van jegyed , ha nincs az aparkoló őrt nem érdekli.
Lefotózz mintha jegynélkül parkoltál volna, majd kb. 4 -5perc múlva a beépített embere leveszi a csomagot.
Az autós elmegy mit semtudva erről. Ha nem volt jegye örül, hogy megúszta, ha volt akkor meg annak rendjemódja szerint, hogy kifizette a díjat - majd egyhónap múlva jön a meglepetés _bírság és pótdíj.
Szabályos volt a bírósági tárgyalás? Én hét darab jogszabálysértést véltem felfedezni!
Saját balul sikerült perem okán kicsit bele tanultam a jogi nyelvezetbe, itt most megosztom a parkolási perem minden fontos részletét. Hangsúlyozom, hogy nem az ítélettel van bajom, hanem a megszületésének körülményei voltak igencsak furcsák, mert összehangolt bírói tevékenység kellett ahhoz, hogy se a bizonyítékomat, se a védekezési indítványomat egyáltalán ne kelljen vizsgálnia a bíróságnak…..
Ha valaki nem hiszi, hogy ezt így meg lehet tenni, akkor okulásul olvasson tovább! Íme:
2005-ös parkolási esemény volt, a pótdíjazás időpontjához képest három percen belül váltott parkolójeggyel mentem a bíróságra. Egyetlen egyszer szólhattam, elmondtam, hogy amikor visszaértem az autóhoz, már rajta volt a pótdíjszelvény, ezért azt bemutattam másnap az irodában, de nem fogadták el… Ezután következett az ítélet: melyben a bíró azt állította a parkolójegyről, hogy az nem három, hanem tizenöt perccel később lett váltva…. Ezzel el is buktam az első fokot...
A fellebbezési tárgyaláson elismerték a „tévedést”, de más, bizonyíthatatlan dolgok felhozása és vélelmezett tényállás alapján pervesztesnek mondtak ki, és ezt a többszörösen jogszabálysértő eljárást több mint 100.000 forintom bánta.
(a peren végig vonuló vezérvonal az volt, hogy a bíróság úgy félt a bizonyítékom értékelésétől és az ügy érdemi tárgyalásától, tehát attól, hogy életszerű-e az, hogy pont a pótdíjazáskor váltom a jegyet, mint ördög a tömjénfüsttől, mert az istennek sem akarták megvizsgálni a védekezési indítványomat sem)
- Az 1. jogszabálysértés, az akkor hatályos P.p.206.§(1) bekezdését sértette:
Az elsőfokú ítélet olyan tényállásra alapult, ahol a bíró mást mondott az alperes bizonyítékáról, mint ami azon szerepelt! Tehát a bizonyíték adatainak (szándékos) megváltoztatásával elérte azt, hogy ne kelljen tárgyalni a védekezési indítványomat, amelyben a parkolójegyemmel kívántam bizonyítani azt, hogy a felperes követelése alpatalan, hiszen eleget tettem a parkolás díj-fizetési kötelezettségemnek.
A fenti jogszabály és más egyéb jogszabályok szerint, ha a bíróság iratellenes megállapítást tesz, azzal jogszabálysértést követ el.
- A 2. jogszabálysértés, P.p.205.§(2) bekezdését sértette:
Tehát a felperes előterjesztette a követelését, bemutatta a bizonyítékát, a parkolási adatlapot. Alperes is előadta védekezésként azt, hogy eleget tett a parkolójegy vásárlási kötelezettségének és a bíróság alé tárta a parkolójegyet.
Minden fél megetekintette a bizonyítékokat, a bíró pedig percekig némán nézegette a parkolójegyet, majd visszaadta azt. Úgy tűnt, hogy a percekig tartó néma csend alatt folytatta le magában a bizonyítást, állapította meg a tényállást és szülte meg az ítéletet egyaránt.
Közvetlenül ezután következett az ítélet kihirdetése.
Ekkor történt a jogszabálysértés, ugyanis a bírónak a bizonyítási eljárás eredményét az ítélet meghozatala előtt ismerteni kellett vola azért, hogy a bizonyítás eredményére a felek észrevételeket tehessenek.
- A 3. jogszabálysértés, P.p.221.§(1) bekezdését sértette:
Szintén az alapeljárásban történt, ahol a fenti paragrafus sérült, ezen belül az a tétel, hogy az alperes által felajánlott bizonyítást a bíróság indoklás nélkül mellőzte.
A per során - amikor egyetlen egyszer a saját hangomon és érdemben szólhattam - előadtam azt, hogy eleget tettem a parkolási díj-fizetési kötelezettségemnek a parkolójegy megváltásával, és kértem annak a vizsgálatát, hogy mennyi ideig tart átlagosan egy parkolójegy megváltása és annak kihelyezése. A bíróság ezt elmulasztotta megtenni, és az ítélet indoklásában nem említette meg a mulasztás okát, ez így jogszabálysértő volt.
- A 4. jogszabálysértés, az akkor hatályos P.p.206.§(1) bekezdését sértette:
A másodfokú ítélet nem felelt meg az ítélet jogszabályi előírásainak, ugyanis teljességgel megalapozatlan volt, továbbá ellentmondó, a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást tett és a bizonyítási eljárás lefolytatásra vonatkozó előírások megsértésével helytelen ténybeli következtetésre jutott.
A megalapozott ítélet azt jelentené, hogy az olyan tényálláson alapul, amit a bíróság bizonyítékokkal támaszt alá. Ehhez képest ez az ítélet a következő jogsértő megoldásokra alapult: (egyik részlet az ítélet indoklásából):
…„nem nyert bizonyítást az az időpont, amikor az alperes a parkolást megkezdte” …
Az indoklás ezen része olyan dolog bizonyításának a hiányát rótta fel az alperesnek, hogy évek múltán emlékeznie kellene egy parkolás percre pontos kezdetére, és arról kellett volna a perben szolgáltatnia valamilyen bizonyítékot. Hangsúlyozom, hogy ez a vélelmezés a per során fel sem merült, csak az ítéletben került elő, az alperes tehát nem gondolhatta, hogy egy ilyen bizonyíthatatlan dolog utólagos bizonyítására fel kellene készülnie!
(másik részlet az indoklásból):
…„nem volt megállapítható az, hogy a parkolás kezdetekor az alperes haladéktalanul eljárt a parkolójegy megváltása érdekében.”…
A bíróság az ítéletében felállította azt a vélelmezést, hogy az alperes a parkolás megkezdése után valamiért várakozott volna a jegy megvásárlásával... Ezt a vélelmezést egyébként a felperesnek kellett volna bizonyítania, hiszen neki állt volna érdekében, tehát egészen gyalázatos dolog a bíróság részéről ezt az alperes ellen felhasználni.
A felperes természetesen nem tett korábban ilyen jellegű eszement indítványt. Tehát a bíróság a vélelem bizonyítottságának elmaradása ellenére elegendőnek tartotta ezt a vélelmet tényállásként befogadni, és az alapján ítéletet alkotni.
- Az 5. jogszabálysértés, P.p.221.§(1) bekezdését sértette:
Szintén a fellebviteli eljárásban történt, ahol a fenti paragrafus sérült, ezen belül az a tétel, hogy az alperes által felajánlott bizonyítást a bíróság indoklás nélkül mellőzte.
A fellebezésemben ugyanis előadtam azt, hogy eleget tettem a parkolási díj-fizetési kötelezettségemnek a parkolójegy megváltásával, de az elsőfokú eljárás mellőzte annak az alapkérdésnek a vizsgálatát, hogy mennyi ideig tart átlagosan egy parkolójegy megváltása és annak kihelyezése, ezért kértem, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálatát a bíróság ezúttal tegye meg! A bíróság a tárgyaláson ezt elmulasztotta megtenni, és az ítélet indoklásában elmulasztotta indokolni.
- A 6. jogszabálysértés, P.p.205.§(2) bekezdését sértette:
A másodfokú eljárásban az első fokú bírói „tévedés” korrigálva lett, valóban nem 15 perccel, hanem 3 perccel későbbről szólt a parkolójegy, mint a pótdíj kihelyezése.
Ez a tárgyalás az ügy érdemére vonatkozó kérdés és kijelentés nélkül zajlott, sem a felperes, sem az alperes nem indítványozott semmi újat. A parkolójegy korrekciója miatt keletkezett ellentmondás nem zavarta a bíróságot, kérdés, kérés, felszólítás nem hangzott el a bizonyítással kapcsolatosan. Egyik fél sem értesült a bizonyítás eredményességéről, vagy eredménytelenségéről, és a bíróság által felállított tényállás pedig ismételten csak az ítélet indoklásából derült ki. Ezzel sérült az a jogszabály, amely a tényállás ismertetését írja elő.
- A 7. jogszabálysértés, nem a hatályos törvények szerint ítélkeztek.
Az első fokú tárgyalás 2009 májusában volt, a másodfokú pedig 2010 októberében.
Az AB 2009 janurjában döntött a fizető parkolási törvények alkotmányellenességéről, melyet több száz alkotmányjogi panasz és bírói kezdeményezés hívott életre. Az AB döntése értelmében az eddigi rendelkezések 2010. július 1.-ig maradnak érvényben. Amelyik per ekkor még tart azt le kell zárni. A bíróság valamiért nem akarta lezárnia a pert, mert megtartotta a fellebbezési tárgyalást, és ezzel újabb jogszabályt sértett.
- Vélhető motivációk: mint szinte minden, ez is a pénz megszerzéséről szól.
Az első fok 2009 májusában volt. A jogászi berkekben akkor már tudható volt, hogy az Alkotmánybíróság el fogja meszelni az eddigi alkotmányellenes parkolási rendeleteket, mert az a korrupció melegágya lehet, és több alapvető alkotmányossági aggályt is okoz. Tehát kell egy új átfogó, a Fövárosi Önkormányzat által létrehozott rendelet, ami egységesíti a szabályozást, és nem felejt el rendelkezni arról sem, hogy az öt percen belül váltott jegy a parkolási díj megfizetésének minősül. Tehát tudható volt, hogy vége lesz annak a virágkornak, amikor az ügyvédi irodák éves szinten milliárdos bevételekre tettek szert a parkolási pótdíjazási ügyekből. Azt gondolom motivációnak, hogy még az új szabályozás bevezetése előtt ki kell hozni a maximum pénzt a rendszerből, hiszen durván egy évre előre látható volt az ilyen ügyek darabszáma, és a várható bevétel egyaránt.
van valami létjogosultsága annak, hogy ha az ügyvéd nem megfelelően tájékoztat és kár éri az ügyfelét, akkor követelhetek tőle kártérítést? Volt egy ingatlan perünk, amit elvesztettünk (érdekes körülmények között) és az ügyvéd elfelejtett tájékoztatni, hogy a fellebbezés esetén duplája lesz a perköltség. Így most dupláját fizetünk. Hallottam, hogy van az ügyvédeknek biztosításuk, ebből nem lehet a kártérítést fedezni?
A bíróság hivatalból csak fontos okból, annak megjelölésével halaszthatja el a tárgyalást. A tárgyalás elhalasztásáról a megidézetteket - ha erre mód van - előzetesen értesíteni kell.
Gyakran alkalmazzák is a bíróságok a telefonon, faxon történő értesítést- már akit el lehet érni-, h. megkíméljék a jogi képviselőket, feleket a felesleges utazástól.
A fontos ok pl. a bíró hirtelen jött hivatalos elfoglaltsága, v. akár hirtelen betegsége is. Minden bírónak van helyettesítő bíró párja, akinek feladata a halasztás bejelentése, ha mégis eljön valaki a tárgyalásra pl. azért, mert nem lehetett rövid úton elérni. A helyettes bíró nem tárgyalja az ügyet érdemben.
Szerintem is több sebből vérzik a story: foglaló, inkasszó .... jujj. Képtelenség.
Az adásvételi szerződés meg nem minden. Ingó dolog adásvételekor a tulajdonjog akkor száll át, ha a szerződésen kívül birtokbaadás is történik. Ha az nem volt, nem ér semmit a szerződés. Ha meg ráadásul a perben azt forsztorgatják 2007 óta, h. esetleg semmis a szerződés, mondjuk nem az írta alá, akinek a neve szerepel, esetleg írásszakértő/k vitáznak, v. többszörös adásvétel történt és azt is ki kellene deríteni, h. akkor most ki a tulaj... Szóval nem feltétlenül olyan egyszerű a döntés, mint ahogyan az -"jóindulatúan"- be van állítva.
Csak hát milyen könnyű azt mondani, a bíróság nem áll a helyzet magaslatán, csak molyol 2007 óta.
Hiába a parkolójegy, ugyanúgy jöhet a bírság + Videó
"A Hír TV Panaszkönyv című műsorának egy olyan autós is nyilatkozott, aki a társaság többségi tulajdonosával, a Centrum Kft.-vel áll már 2008 óta perben. A vállalat ugyanis annak ellenére tetetett 300 ezer forint foglalót a házára és inkasszót a fizetésére, hogy kocsiját már 2007-ben – vagyis egy évvel az autó megbírságolása előtt – eladta.
Polgári peres fizetési meghagyás cáfolata után kisérték szerint tárgyalják. A bizonyitékokat most probálja összeszedni a felperes. Több kevesebb sikerrel a hamisitásig is elmegy.
2. Előző nap derült ki, hogy valamilyen oknál fogva nem tartható meg a tárgyalás.
Ilyen esetben is meg kell kezdeni és ott bejelenteni a napolást indoklással. ( Aki értesítést kapott az elmaradástól, valószinű, nem jelenik meg. )
Ettől az időtől számítják az újabb határidőt, amikorra ki kell tűzni.Bűntetőben ez 6 hónapon belül.
Nem tudom, milyen ügy volt, de pl büntetőben a vádlott jelenléte nélkül is megtartható a tárgyalás, de tanuk az őt érintő vallomást csak a jelenlétében eszközölhetik.
Sejtésem szerint valami irat nem érkezett vissza, azért nem tartották meg.
