Hát VII. Gergely idejében pl. a normannok feldúlták Rómát, úgyhogy nem biztos, hogy a regnálását a lakosok olyan egyértelműen virágkorként élték meg.
VIII. Bonifác meg Szép Fülöp fogságában fejezte be az életét, miután a pápaságot megfosztották a franciaországi jövedelmeitől. Hamarosan magukat a pápákat is oda költöztették.
off
Lenau is Incét hozza fel, amikor az egyház hatalmáról beszél:
Nézzétek a sok dib-dáb mai cenket,
Nem érik föl a nagy, holt Innocentet,
Holott szavára sem szűnt meg dobogni
Az Emberszív, s a Gondolat lobogni!
Az a helyzet, hogy ha kizárólag a profán történetírás szemszögéből nézzük, akkor valóban III. Ince a nyerő, bár VII. Gergely (ld. Canossa-járás) és VIII. Bonifác (Unam Sanctam) akkor is bejátszik.
Egyháztörténeti szempontból nézve pedig VII. Gergely a virágkor.
1. Fejből csak a halála megy: 1274.
2. Nem egyértelmű kérdés. Fénykornak nevezhető VII. Gergely, III. Ince, vagy akár (utolsó fénykorként) VIII. Bonifác uralkodása is.
3. Szerintem Zsigmond, de ezt igazából tudni kéne, nem tippelni...
4. Mucius Scaevola?
5. Jeruzsálem. (Héberül: Cijón)
A francia alkotmányokra sem jött teljes válasz, tehát:
1791-az ôsalkotmány
1793- girondi alkotmány (nem lépett hatályba)
1795- thermidoriánus alk.
1799- Napoleon 1. alk
1802- Napoleon 2. alk.
1804- Napoleoin 3. alk. (ez csak kiegészítés, de egész alkotmányként lépett hat.ba
1815-szenátusi alk.
1830- Lajos Fülöpé.
Ezzel vérbe szivattak jogtöri vizsgán :) Gimiben asszem csak azok kellettek, amit írt valaki
Csá
Köves
A0-13 1312, úgy van. Itt (Rozgonynál) verte meg Károly Róbert Csák Máté és az Abák seregét.
A többi válasz is helyes.
Mivel elsüllyednek a kérdéseim, lerántom a leplet néhányról:
- a0-5 a magyar Márs Zrínyi volt (talán angol lapok nevezték el így)
- a0-8 Kemény János erdélyi fejedelem volt, az Apafit támogató török ellen harcolva esett el 1662-ben.
- (594) II. Rákóczi Ferencnek (mint a jelentékenynek nevezhető Rákóczi- és Zrínyi-vagyon egyesítőjének) kétmillió holdas birtoka volt.
- (594) A XIX. század közepén a legnagyobb földbirtokos Esterházy Pál herceg volt, százezer holdas birtokkal.
a0-15: Ha jól emléxem, 1912-ben volt, hogy a Panther nevű német cirkáló benézett Marokkó parti vizeire egy kicsit fenyegetni. Lett is belôle nemzetközi botrány.
Csá
Köves
Helyes. A boldogult emlékű Morus Tamás püspököt, akit Goethe Madarász Henrik reinkarnációjának tartott, IX. Henrik meggyilkoltatta a Szent Pál-székesegyházban. Mikor történt az eset?
Ilyesmi. Valami politikai gyűlést tartottak a sörházban, ott volt a tartományi miniszterelnök, a rendőrfőnök meg még valami nagyfejű. Hitler és a bandája előre megfontolt szándékkal elfogták őket, alá akartak iratni velük valami nyilatkozatot, hogy elítélik a komcsikat meg a zsidókat, és hogy mostantól Hitler a góré Bajorországban. Éccaka a delikvensek megszöktek a nem túl szigorú fogságból, és másnap a rádió (vagy mi) elfoglalására induló náci rohamosztagokat szétlőtte a rendőrség. Hitler is földre vetette magát (volt pár halott), egyetlen ember maradt állva a golyózáporban: Ludenddorf. Ilyesmik történtek.
Az ősnácik többsége ott volt; az esetet követően Hitler meglátta belülről a landsbergi börtön falait. Később már Führerként minden évben beszédet mondott a sörházban a puccs évfordulóján. Követtek el itt ellene egy (valószínűleg kamu) merényletet is, talán 39-ben.
Jó bajorhoz méltóan a miniszterelnökük sem vetette meg a sert, no meg a kormány többi tagja sem :-) Oszt az volt a pechük, hogy az a Hitler nevű is ott kortyolgatott a haverjaival, s gondoltak egyet: elfogták, meg deliriumos állapotban valamiféle követeléseket is közöltek velük, szóval pattanásig feszült volt a helyzet... A dulakodásban több ittas nemzetiszocialista is áldozatul esett, akik később már, mint mártírok szerepeltek az NSDAP történetében.
Valami ilyesmi volt, nem?
Tulajdonképpen igen, de ez csak egy jelentéktelen részlete a kérdésnek. Valami mást is csináltak ott (azon kívül, hogy sört ittak). A sörház nevét nem tudom.