Sziasztok !
A közeljövőben (remélhetőleg 2008. augusztus vagy szeptember hónapban) tervezzük alakulóban lévő SETI Baráti Körünk első találkozóját. A helyszín Budapest, VI. kerületben lesz. Még csak néhányan vagyunk, de a cél nem is a nagy létszám. Témánk szempontjából elsődleges lenne a Földön kívüli civilizációk utáni kutatás, de ezzel összefüggésben az is például, hogy milyen jövő várhat az Emberiségre. Nem UFO témakör !!! (Bár a SETA kérdéseivel mindenképpen foglalkoznánk.)
Ez egy beszélgetős klub lesz ha elképzeléseimnek megfelelően alakul, a SETI-vel összefüggő tágabb témakörökben. Kérem, hogy aki szeretne résztvenni, illetve esetleg „kiselőadást” szeretne tartani valamelyik találkozó során, értesítsen. Pontos részleteket válasz e-mailben írok.
chessmark@freemail.hu
Csináltam egy kis kutatást aról, hogy hány csillag rendszerében lehet élet a szabad szemmel is látható csillagok közül. (ezt kb. 5.2 magnitudóig kell érteni - a Starry Night alapbeállításai mellett nagyítás nélkül látható csillagokat néztem végig)
(A 3 feltétel, amit figyelembe vettem a nyitószövegben olvashatóak)
Sajnos nem tudom, hogy ez hány csillag lehet, de én úgy 4-5000-re tippelem.
Ezek közül 546 megfelel a feltételeknek.
96 pedig ráadásul 100 fényéven belül van!
Akit érdekel, hogy mely csillagokról van szó, annak szívesen elküldöm a listát..:)
Ez a modell nem egyenlő a Drake formulával?
http://seti.tavkapcsolat.hu/SETISZEP/SS01Drfm.HTM
"...az élet egyszerűen véletlenül, a nagy számok törvénye miatt egyszer csak valahol megjelenik..."
Ezt hogyan számolják?
Amit az élettel kapcsolatosan megtanulhattunk az - hogy Ian Malcolm-ot idézzem - "Az élet utat tör"
A szerveződés egy bizonyos fokán az összetett molekulák egyszercsak az életre jellemző tulajdonságokat kezdik mutatni.
Ha megfelelőek a körülmények szvsz az élet törvényszerűen kialakul.
"túlélés képességének alapvetô feltétele a kiváncsiság"
Igazad van, ha magunkból indulunk ki. Mi egy biológiai civilizáció vagyunk. De egy civilizáció más is lehet.
Egy példa: gondolj arra, hogy minket mennyire érdekel egy hangya életmódja. Mit tanulhatunk tőlük?
És most gondoljunk egy hangyafajra, amely több ezer hangyafaj közül egy. Mennyi figyelmet szenteljünk rá?
Amit keresünk, egy nálunk mindenképpen magasabb fejlettségi szinten levő civilizáció és lehet hogy egészen másképp gondolkoznak, mint mi.
A véletlengenerációs modell: egész pontosan én sem emléxem. Modelleznek egy rendszert x számú égitesttel, figyelembe véve az ismert világegyetemrôl meglévô adatokat. Itt persze részben becsült számok vannak, de az általad említett feltételek az élet kialakulásához szintén bele vannak dolgozva a modellbe. Mármost kiszámítják, hogy mindennek ismeretében hány égitesten jöhet létre az élet egyáltalán. Ez egy icipici szám, amit szépen félre tesznek.
Aztán fogják újra a modellt és kiszámítják azt is, hogy ha nem vesszük figyelembe az élet számára kedvezô feltételeket, mennyi annak a statisztikai valószínűsége, hogy az élet egyszerűen véletlenül, a nagy számok törvénye miatt egyszer csak valahol megjelenik.
Az izgalmas az, hogy a véletlennel kapott érték nagyobb, mint a feltételek figyelembe vételével kapott érték.
Arról pedig még nem is szóltunk, mennyi az esélye annak, hogy az élet két ponton belátható idôintervallumon belül és áthidalható távolságon belül alakul ki. Ezt értem a "felismerhetô állapot" alatt.
"1, az idegeneket nem érdekli tovább más életforma
2, nem érdekli nála alacsonyabb fejlettségi szinten levő életforma
3, "mi" nem érdekeljük őket. "
Ezzel nem értek egyet. Az értelmes életforma, és egyáltalán a túlélés képességének alapvetô feltétele a kiváncsiság.
Ez a "véletlengenerációs" modell nekem nem teljesen tiszta. Mit tudsz róla?
"olyan periódusban bukkanjunk az élet nyomára, mikor az épp "felismerhetô" állapôotban van."
Na ebben lehet valami. Sok tudós abból indul ki, hogy a civilizációk évmilliókon át fejlődnek. Egyesek "szupercivilizációkról" beszélnek. A kérdés, hogy technika fejlődésével az adott civilizáció nem követ-e el olyan hibát, ami a kihalásához vezet, avagy nem történik-e ez meg törvényszerűen egy bizonyos fejlettségi szint elérésekor.
Ezenkívűl amit mondasz, abban az is bennerejlik, hogy az fejlődés egy szint után olyannyira megváltozik, hogy
1, az idegeneket nem érdekli tovább más életforma
2, nem érdekli nála alacsonyabb fejlettségi szinten levő életforma
3, "mi" nem érdekeljük őket.
4, esetleg nem tudjuk észlelni őket
5, vagy a technika nem képes áthidalni a téridő szakadékát (bár ezt nem hinném)
De az is lehet, hogy
szinte elveszünk a rengeteg civilizáció között, ezért érdektelen felkutatásunk.
Na, így már van értelme! :))
Viszont Kordos László egyszer azt mondta, minden statisztikát figyelembe véve is kevesebb az esély az élet kialakulására, mint amennyi hibát valamiféle véletlengenerációs modell megenged.
+ ott vannak az ô Földre vonatkoztatott kihaláselméletei. Az lehet necces, hogy mindezek mellett egy olyan periódusban bukkanjunk az élet nyomára, mikor az épp "felismerhetô" állapôotban van.
Hát lehet, hogy a csillagászok ezért meg fognak engem kövezni, de megpróbálom elmagyarázni..
A csillagok is születnek, megöregszenek és elpusztulnak. Különböző periódudukban más és más színképet mutatnak.
Létezik: O,B,A,F,G,K és M színkép, és mindegyiken belül van 9 besorolás..ez alapján napunk a G2 színképbe tartozik.
A sor elején levők fiatalok és forróak, később egyre öregebbek és "hűvösebbek".
A pontos választ én is tudni szeretném..:))
Többszörös rendszer: A csillagok kb. fele, ha jól tudom többszörös, vagyis egy másik csillag(ok) körül kering. Így pl. a legközelebbi csillag az alfa Centauri hármas rendszer tagja.
És azért kicsi a valószínűsége, hogy élet van rendszerükben, mert a pályájuk nem elipszis, hanem valamilyen 8-as, illetve összetett alakzat, így a hőmérséklet (sugárzás) egy ide tartozó bolygón drasztikusan változik.
Pl, ha elmagyaráznád, mit jelent az F, G, vagy K színképosztály, valamint a többszörös rendszer.
Igérem, nem vagyok teljesen hülye, valamit konyítok a biológiához, de még éghajlattanból is átmentem, amiben volt egy marék csillagászat. :))
Uff! Hát, eddig sajnos nem vettem észre!
De arra biztosan számítasz, hogy nem csupa emeletes koponya teszi majd itt 10teletét. :)
Hanem olyanok is, mint pl. én.
Kicsit furcsállom, hogy még nem nyitottak ilyen topicot a SETI-tagok, vagy más érdeklődők.
Mindenekelőtt ez a topic nem a SETI népszerű, letölthető programjának technikai hátteréről szól.
Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy az élet, illetve az intelligens élet létrejöjjön egy égitesten.
Érdekel a véleményetek és természetesen a tudományos, exobiológiai kutatás mai álláspontja.
A világegyetemben a csillagok száma eléri a 10 21.-22. hatványát.(1000000000000000000000-0)Feltehetően nagyrészük körül (mint a mi esetünkben is) bolygók, ill. holdak keringenek.
A kutatások meghatároznak néhány tényezőt, amik majdhogynem "lehetetlenné" teszik az adott csillag körül keringő feltételezett bolygókon az élet kialakulását.
Ezek közül itt egyenlőre 3-at írok le.
Ezalapján:
1, Az adott csillag nem lehet változó csillag
2, Nem lehet többszörös rendszer tagja
3, Színképosztája F, G vagy K tartományba essen.
(Egyes számítások szerint ezek a feltételek minden 100., mások szerint minden 1000. csillagra igaz)
Ennyit egyenlőre hangulatteremtőnek :)
És akkor most ti jöttök...
