Félreértettél. Én csak mint tézist tártam Eléd a lehetőséget. Nem áll szándékomban megszelidíteni Téged. Én így szeretlek, bármennyire is nem tetszik ez Neked.
Hát, Psyche, sok titok van a világban, és én csak egy kutya vagyok. Az biztos, hogy sokan akartak már megszelídíteni (főleg nőneműek, ezt dicsekvésképpen mondom), de a végén mind hoppon maradt. Akadt már olyan is, aki hosszas előkészítés után odatartotta a bokáját, hogy nyaljam meg. Az illető most ebben a topicban gyűjt a tolószékre. De azért ne add fel. A remény bearanyozza az életedet, mesélhetsz rólam az unokáidnak, írhatsz rólam egy regényt stb. Soha ilyen lehetőséget!
És nem félsz, hogy valaki megszelidít?
Képzeld el: jön egy oly - látszólag - ártalmatlan teremtés, hogy észre sem veszed, az idő telik-múlik, Te közben harapsz, hörögsz, meg hasonlók, de a szelidítő mindig félreugrik, de ott van, és közben nem haragszik Rád. A tudattalanodba belepi magát, s ő ezt tudja. Aztán fogja magát, és elmegy. Te kellemetlenül érzed magad, mert hiányzik az illata... és elindulsz... keresed... és megtalálod... és már nem hörögsz, nem ugatsz... csak szelíden megnyalod a bokáját...
Köszönöm, drága rali! Tudtam, hogy nem csalódom benned. Cserébe ígérem, a tervezett műveletet gyorsan és a lehető legkevesebb fájdalommal fogom végrehajtani. Még egyszer köszi!
Nem néznek ezek sem istent, se kutyát. Ha igazán értenének a dolgukhoz, csinálnának egy Veszett-fórumot, de nem. Remélem, azért te támogatod az ügyemet!
Ha megérzik, hogy tizenöt deka
parizer van nálam,
a határtalan bírhatnéktól
ugatnak a kutyák.
Ha néhanapján megtörténik,
hogy a kerítésük felé megyek,
túlzásba vitt kötelességből
ugatnak a kutyák.