'„Önnek gyakrabban kellene éhségsztrájkolni” – mondta a Mokka mûsorvezetõje vendége alkatára célozva. Késõbb Claudia keményen leteremtette...'
Ez a köcsög bunkó ledagadtozta az éhségsztrájkoló nőt. Amikor Liptai Claudia ezért bunkónak nevezte, még neki állt följebb, és a maga jellegzetes bunkó és nagyképű módján még ő oktatta ki a riporternőt.
Ráadásul sunyi módon úgy tett, mintha ártatlan lett volna, mintha az ott lévő igazgatónő adta föl neki a labdát, amit úgy mond "kénytelen" volt leütni. Hülye sunyi, pimasz bunkó, aki persze hogy értené, hogy mi illik, és mi nem?
Jellemző az egyébként láthatóan szenilis agyára, hogy utána Liptait is nagy böfögős kéjjel lebutalibázta, bele a képébe, bele a képünkbe.
Miért nem rúgja már ki a TV2 ezt a bunkót, szerintem ez vissza fog ütni rájuk!
amellett, hogy folyamatosan és zavartlanul dicséri magát,egy szimpatikus mondatot hallottam tőle ma reggel a tv2-n(a honfoglalás nevezetű műveltségi játékról, vagy miről volt szó és a játékba kérdéseket szerkesztő úriemberhez):
"-Mi a büdös istennek kell nekem tudnom, hogy kik szerepelnek a magyar kártyán?"
A társadalom egészséges fejlődése, kívánatos irányválasztása érdekében igenis szükség van havashenrikre. A negativ példák a tanmeséknek, a pedagógiai eszköztárnak pótolhatatlan elemei.
A hülye és renitens gyerek leghatékonyabb nevelési módszere az, ha rámutatunk egy féllábú, vak, púpos, tetves és alkoholista csőlakóra és eképpen szólunk: "Látod Cecilke, ha rosszalkodsz és máskor is a nagyira okádod a parajt, te is éppen ilyen ocsmány leszel!"
A rendszervátás időszakában tűnt fel minden lehető és lehetetlen helyen. Nem volt egy mindennapi figura, valószínűleg nem volt egészen komplett sem. A politikai irányvonalában talán egyedül a csapongás és a rendkívüli radikalizmus volt konzekvens, időnként fegyveres szervezkedésről beszélt, de nem volt egészen világos, melyik oldalon... :-)))
akkor miért reklámozod?
(egyébként meg ki a frászt érdekel? - ha van időm könyvet olvasni, akkorminkább valami klasszikusat. Két-három hónap múlva bagóért dobják utánad ezt a könyvet, egy év múlva már azt sem érdekli, aki pofont kapott benne, 3-4 év múlva pedig senki nem fog Havas Henrikre emlékezni.
Ki emléxik ma Antoniewicz Rolandra, vagy mondjuk Lukács Máriára?
Lassan kezd túlcsordulni önmaga felfújt dicsőségében ez a hólyag, aki könyvének minél jobb PR-ja érdekében hetek óta járja a tévéműsorokat és a lapokat, és alantasan pocskondiázza a sajtó összes munkatársát.
Eközben hülyeségek, ostobaságok és hazugságok tömegét adja elő. Egy darabig nevetséges, később éppen csak elviselhető, de most már irritáló és veszélyes.
Érdemes Havas ön-interjúját alaposan elolvasni: minden oldalon van egy hazugság, egy tévedés, egy pontatlanság, és minden sorban van egy émelyítő öndícséret.
