Keresés

Részletes keresés

AgyProTézis Creative Commons License 2002.10.27 0 0 114
Józsek Attila mondta gyönyörűszépen, körülbelül, hogy 'az őssejtig vagyok a létező', vagy valami ilyesmi...pedig nem is volt evolúciósan képzett különösebben, csak zseni volt...

Galácz András: Élő kövületek /Gondolat zsebkönyvek'1983-20Ft,azaz húsz forint/
...ott van a bojtosúszójúról is szó...

Előzmény: Első Polgár (113)
Első Polgár Creative Commons License 2002.10.27 0 0 113
hello
én azt hiszem minden baci DNS-e kör alakú, és elméletileg mind örökké élnek.
na de te sem porból lettél, ha belegondolsz, 2 élő sejt egyesüléséből keletkeztél, és azok is, és így tovább.
sejtjeid kb 3.5 milliárd évesek lehetnek.:))
Előzmény: AgyProTézis (111)
Első Polgár Creative Commons License 2002.10.27 0 0 112
Naés ehhez mit szóltok?

Gene tweaking safely doubles lifespan


19:00 24 October 02

NewScientist.com news service

A US team has doubled the lifespan of the nematode worm with no apparent physiological side affects. The key to what appears to be uncompromised longevity is to silence a gene involved in ageing at just the right point in a worm's life cycle.

In previous work involving interfering with the gene, longer life was only achieved at the cost of a loss of ability to reproduce in C. elegans. "But knocking down the gene after the worms reach adulthood increases their life span without affecting their reproduction," says Cynthia Kenyon at the University of California, San Francisco, who led the research.

The gene, called daf-2, is also found in fruit flies and mice, and Kenyon thinks it is possible that it is present in humans. Interfering with this gene in a similar way might also safely extend the human lifespan, she says.

But Tom Kirkwood, an expert on ageing at Newcastle University, UK, warns that the apparent absence of reproductive problems in the worms "does not mean longevity has come for free - the trade-off could be more subtle than this. When one looks for evidence of trade-offs, fertility is one of the things involved, but it's not the only one."

Independent pathways

Evolutionary biologists have long predicted that lifespan cannot be lengthened without a reproductive trade off. And in 1993, Kenyon discovered that knocking out the gene, called daf-2, at the point of hatching doubled the worm's normal two-week lifespan. But they were unable to reproduce.

But now her team has shown that if daf-2 is switched off at the onset of adulthood, about four days after birth, the worms live twice as long as normal but reproduce normally.


What is more, if daf-2 is switched off when the worms hatch, then switched back on when they reach adulthood, the worms' life span is not altered but the onset of their fertile period is delayed.

This shows that the daf-2 gene controls reproduction during the worm's developmental phase and lifespan during its adult life. Since the two pathways are independent, there need not be a trade off between them at all, Kenyon argues.

Mario de Bono, who works with nematode worms at the MRC Laboratory of Molecular Biology in Cambridge, UK, welcomes the new findings. "The original daf-2 mutants were fine apart from their inhibited reproduction. If you can rescue this reproductive delay there's no reason why the worms should exhibit other problems," he says.

Journal reference: Science (vol 289, p 830)


AgyProTézis Creative Commons License 2002.10.26 0 0 111
Láttam egy asszem francia tvfilm-sorozat utolsó epizódját, a génekről szólt, abban állitották, hogy egyfajta bélbaktériumok sosem halnak meg, mert kör/gyűrű alakú a DNS-ük, és osztódásnál nem lép fel a telomér-rövidülés ezért soha...
Meg volt valami telomeráz enzimről is szó, meg galápagosi teknősről, hogy miért olyan hosszú életű...Látta más is?? Üdv.!
Brutalis Harmonia Creative Commons License 2002.10.25 0 0 110
Bocs, hogy beleugatok, de pár dolgot szerintem nem láttok világosan: az emberi DNS, a gének fehérjéket kódolnak. Ennyi. Az egyedfejlődéshez, a szervezet kialakulásához ez még nem elég; kellenek más hatások is - pl. az anya szerveztéből (ezért nem lehet lombikban embert növszeteni: a zigóta eljut egy kb 120 sejtes állapotba, ami még mindig struktúrálatlan, majd megreked).
Az egész rendszer ún. "kaotikus rendszer", ami annyit tesz, hogy a lehető legkisebb eltérés is a kezdeteknél beláthatatlan változásokat okozhat. Csakúgy mint az időjárást, ezt sem fogjuk soha tudni pontosan megjósolni, és irányítani főleg nem. Túl sok a tényező, túl bonyolult a rendszer, amit ráadásul még nem is igen értünk.
DcsabaS_ Creative Commons License 2002.09.12 0 0 109
1.) Az emberi DNS tudatos és tervszerű átalakítása mellett a klasszikus biológiai evolúció szerepe persze kisebb, de ez ABSZOLUTE NEM jár az emberiség fejlődésének megrekedésével, sőt, soha nem látott mértékű, irányú és sebességű fejlődés várható. Hogy csak egy érdekes példát hozzak: a DNS-ben eleve kódolva lehet a teljes iskolai tananyag, amit különösebb tanulás nélkül is (ösztönszerűen) tudhatnánk, a megfelelő életkort elérve.

2.) A populáció nagysága akkora lesz, amekkorára korlátozzuk (az erőforrások mennyiségének megfelelően).

"Egy következő kérdés, hogy azok a tényezők, amelyek az emberiséget kiemelték az állatvilágból (beszéd, gondolkodás, eszközhasználat) vajon tényleg előnyösek hosszú távon? Nem lehetséges, hogy ami rövid távon a hasznunkra vált társadalmi szinten, az hosszú távon hátrányos biológiai szempontból?"
Biztosan nem tudjuk. Aki gyáva, az marad a fán (amíg van).

Előzmény: nhmus-herp (107)
SzuAt Creative Commons License 2002.09.12 0 0 108
re-AD1: Meg ki is nyirhatjuk a velunk konkuralo populaciot, amig nem fejlettebbek nalunk. Hip-Hop nem lesznek kepessek UZI-t csinalni.
re-Ad2: Az, hogy a szuletesi rata allando cafolom. Nezz korul az amcsi, ny-europai vagy magyarorszagi szuletesi ratak korul. Mar a populacio szintentartasahoz sem eleg. Ez gazd.-i emberek szerint nagy baj, en egy cseppet sem banom, van eleg ember a foldon mar.
re AD3: mar mert veszne el a jelentosege. Az ivaros szaporodas fo elonye, hogy a genallomany cserelodik, uj kombinaciok jonnek letre. Persze fontos, hogy legyenek uj mutaciok, de ennek a szamat nem lehet nullara redukalni, tehat mindig lesz, maximum az ember biologia evolucioja lelassul. Mondjuk szerintem erdekesebb kerdes a tarsadalmi evolucio.
A betgsegeknel pedig eloterbe kerulnek a megelozesek. Genetikai felmeresek a mestersegesen megtermekenyitett zigotan. Ami OK pl. nics cukorbetegseg vagy barmi mas oroklodo genetikai betgseg, akkor visszaultetik. Ez gyakorlatilag egy mesterseges szelekcio, de ennek a bevezetesetol mar nem vagyunk messze, a technika gyakorlatilag adott. Egyes genek kicserelese , vagy pluszba beultetes viszont lehetetlen jelen pillanatban, de en nem is nagyon latom arra a remenyt, hogy valaha is sikerulni fog.
Az, hogy sokaig elunk az szerintem nem problema, evolucio szempontjabol szerintem lenyegtelen.
Mindegy hogy 14 evesen szul a lany vagy 50 evesen.

Előzmény: nhmus-herp (107)
nhmus-herp Creative Commons License 2002.09.12 0 0 107
Bevallom, csak "kontárként" igyekszem hozzászólni a témához, igazából soha nem volt erősségem a genetika.

A másik problémát azonban cáfolnám:
Az evolúció mozgatóereje a szelekció. Ahhoz a fejlődés érvényesüljön, az egyedek halála szükséges, hogy utódaik az átörökített (hogy hogyan SzuAt a kompetens) fejlettebb tulajdonságokkal átvegyék a helyüket.
Ad 1.Tegyük fel, meg tudjuk hosszabbítani az élettartamot és nem árnyékol az evolúció gátlása. Ezzel azonban megrekedünk fejlődés nélkül az adott szinten. Más fajok viszont az evolúció által fejlettebbé válva kiszorítanak a szelekciós körforgalomból. Ha nem mi leszünk a fejlettebbek, már eleve populációink korcsosulását okozzák.
Ad 2. Ha meghosszabbítjuk az élettartamot, az a populációk ugrásszerű növekedéséhez vezet, hiszen a születési ráta állandó (a populáció méretével egyenes arányban növekvő) marad, míg a halálozási ráta megközelíti a nullát. Környezetünk eltartóképessége pedig véges és nem képes végtelen nagyságban növekvő populációkat befogadni Ez szintén visszaveti a genetikai információk minőségét a mutációk útján.
Ad 3. Apropó mutáció. Az evolúciós árnyék kiküszöbölésével lecsökkentjük a szelekciós nyomást is. Ha nincs szelekció, ami az életképesek közül kiküszöbölné az életképtelen mutációkat, teljesen elveszik a genetikai információ átadásának jelentőssége.

Konklúzió: szerintem ne gondolkodjunk az élettartam meghosszabításán tovább. Már elég mértékben befolyásoltuk a szelekciós történéseket (pl. a betegek nálunk nem pusztulnak el, hanem orvoshoz mennek).
Egy következő kérdés, hogy azok a tényezők, amelyek az emberiséget kiemelték az állatvilágból (beszéd, gondolkodás, eszközhasználat) vajon tényleg előnyösek hosszú távon? Nem lehetséges, hogy ami rövid távon a hasznunkra vált társadalmi szinten, az hosszú távon hátrányos biológiai szempontból?

Véleményem szerint a biológiai szintek elsőbbrendűek, mint a társadalmiak.

Előzmény: SzuAt (106)
SzuAt Creative Commons License 2002.09.11 0 0 106
A megtermekenyites soran jut at feherje,RNS is A DNS mellett, de en ezt nem neveznem orokletnek. Ez az informacio, amit ezek altal atadsz az embriogenezis beinditasahoz szuksegesek, de nem ez hatarozza meg az utodod genomjat, tulajdonsagait, hanem azt, hogy megszuletik e vagy nem.

Mondjuk van itt egy erdekes kerdes, ami az utobbi idoben komoly kuatasi tema es arnyalja,cafolja az elobb elmondottakat: A Kromoszoma ujraprogramozas. A genkifejezodes fugg a kromoszoma szerkezetetol, azaz a tomorebb regiokbol nehezen vagy sehogysem irodnak at mRNS-ek, mig a lazabb reszeken igen. Ennek a strukturajat kulonbozo DNS ill., hioszton feherje modosito enzimek szabalyozzak. A megtermekenyites utan van egy rovid idoszak amikor a teljes genom relaxalt formaban van, azaz minden gen atirodhat. Azok a genek is amelyek gatolank mas geneket. igy kialakul egy genexpreszios mintazat. Ez az egyedfejlodes folyaman folyamatosan valtozik, sejtrol--sejtre, szovetrol-szovetre. Ebben a folyamatban lehet szerepe a veletlenek, avagy az oroklot feherjeknek, RNS-eknek. Tehat lehet, hogy amit fent iratam az teves.
A transzlaciot viszont folyamatosan kihagyod RNS-feherje transzlacio

Előzmény: nhmus-herp (104)
DcsabaS_ Creative Commons License 2002.09.11 0 0 105
Az NEM kérdés, hogy halálunk után fennmaradhatnak-e egyes alkatrészeink (pl. atomjaink), avagy vonásaink (pl. csontvázunk alakja, leírt gondolataink, DNS-ünk egyes átörökített részei, stb.), hiszen erre triviális igen a válasz.

A kérdés az, hogy élő, sőt, emberi módra gondolkodni és érezni képes RENDSZERKÉNT túl tudnánk-e élni a halálunkat, illetve szerényebben, meddig lehetne meghosszabbítani az életünket.

Az élő rendszerek evolúciójához NEM volt szükség az egyedek korlátlan élettartamára. A várható élettartam nagyjából annak megfelelően alakult ki, hogy az adott körülmények között mennyi idő alatt lehet biztosítani megfelelő számú (és fejlettségű) utódot. Ugyanakkor a tudománnyal felvértezett embert már nem korlátozza a biológiai evolúció olyan mértékig, mint az élővilág többi részét. Tudatosan módosíthatnák a genetikai állományunkat úgy, hogy a regenerációs folyamataink sokkal hatékonyabbak legyenek, és akár évezredekig, vagy még tovább élhessünk. (De még nem láttunk neki (:-(. A jelen generációk igen nagy pechjére (:-(((.)

nhmus-herp Creative Commons License 2002.09.11 0 0 104
Reverz uton nem is kell, hogy genomot kódolj! Természetes módon az átírás egyirányú.
Nem vagyok genetikus, de nem hiszem hogy keverem a fogalmakat.
A genetikai kód megőrzése szempontjából ugyanott vagyunk. A transzkripció a genetikai kód alapján fehérjéket eredményez, a replikáció újabb DNS láncot. Mindkettőnek alapja az eredeti DNS szál.

Eredeti kérdésünk: a transzkripció és a replikáció során megmarad-e a keletkező produktumban az eredeti DNS által hordozott információ, hogy az az utódgenerációba (testi vagy ivari sejtjeibe) átjusson, vagy részben átjusson?

Ezért lovagolom a transzkripciót!

Ha igen, ez felfogható az öröklét egy bizonyos formájának (biológusok ezt csak csukott szemmel olvashatják, filozófusok meg ne kössenek bele), hiszen az én genetikai információm fennmarad az utódaimban, hacsak a szelekció ki nem dobja.

Konrad Lorenz mondta: hajdani kutyáimnak nemcsak emléke él udvarunkban, hanem utódaik képében ma is fel tudom fedezni vonásaikat.

Előzmény: SzuAt (103)
SzuAt Creative Commons License 2002.09.11 0 0 103
Nem nem veszik el a kod, csak atalakul, a mRNS bol mar nem tudsz visszairni komplett genomot, ergo nem tudod ujra reprodukalni az elolenyt,ergo elveszett.

A genetikusok nem tudnak elvonatkoztatni és filozófiai jelleggel gondolkodni?
Hat amikor filozofiabol vizsgaztam az egyetemen,a tanar csak ugy engedett at, hogy megigertem neki nem fogok filozofalni.:)

A halallal elveszik a genetikai tudasod, ezert kell meg az eletben szaporodni :)
Na jo vannak olyan kiserletek amelyek ennek ellenkezojet bizonyitjak, de azok az elolenyek egysejtuek, fergek. Azaz a test hallala utan egyes sejtek kepesek halott tarsaik DNS-et felvenni.

Az elet? A biologiai let az bizza "egyszeruen" leirhato. Egy rakas szerves ill., szervetlen vegyulet komplex kolcsonhatasa. A tudat, filozofia let viszont jelen pillanatban genetikailag elegge megfoghatatlan, nem igazan kutathato. Es nem csak a genekben van elrejtve. A genek csak alapot adnak pl. tudsz emlekezni, arra hogy mire az a te dolgod. Kiragadott peldak lehetnek pl. amikor a homosexualitast, vagy agressziot osszefuggesbe hoznak bizonyos genekkel.
De ez nagyon kiragadott szerintem. Itt bonyolult osszefuggesek vannak, amit nem latunk. pl. ezert nem mentem agykutatonak, mert szerintam az agy mukodese felfoghatalan.

Ezt a transzkripciot meg mindig nem ertem miert lenne fontos. Legszi fejtsd ki bovebben

Ja elszalt az index, eppen inkubalok van idom bovebben.
Nem kevered te veletlenul a replikacio: DNS kettozodes fogalmat a transzkripcio fogalmaval?
RNS atirasa DNS-rol ill., reverz transzkripcio DNS atirasa RNS-rol.
Ha a transzkripcio helyett behelyetesittem a replikacio fogalmat akkor mar ertheto a hozzaszolasod es egyett is ertek vele.

amugy a bilogia oroklet szerintem genetikai modositasokkal megoldahato, maskerdes, hogy evolucios zsakutca. Ezert nem is alakult ki.
mas Az egysejtuek sem orok eletuek, pl: Fekete himlo ki van irtva a vilagbol. Csak par laborban van fenntarva torzseik. De a fold fejlodese folyaman rengeteg egysejtu eloleny keletkezett, ami ki is halt, ma mar nincsenek olyan utodjai, amelyek az o DNS-uket hordozzak akar modositva is.

Előzmény: nhmus-herp (102)
nhmus-herp Creative Commons License 2002.09.11 0 0 102
A DNS mRNS-re való átírásával elveszne a genetikai kód? Ezek szerint az átírás közben a bázispárok sorrendje spontán alakul ki és tökmindegy, hogy kinek-minek a DNS-éről történik?
Ha jól értem, egy matematikailag leírható összefüggésrendszerből (a bázispárok tulajdonképpeni sorrendjéből és egymáshoz kötöttségéből) keletkeznek egyszerű szervetlen molekulák. A genetikusok nem tudnak elvonatkoztatni és filozófiai jelleggel gondolkodni?

Egész életünk két zsák szén-dioxid és más egyéb lenne? Vagy tényleg van értelme a genetikának... Esetleg engem jól átvertek genetikából és duma az egész. De akkor nem létezik ökológia és evolúció sem. Minek is beszélgetünk mi itt biológiáról?

Szerintem válaszd el a transzkripció mennyiségi és minőségi jellemzőit!

Előzmény: SzuAt (101)
SzuAt Creative Commons License 2002.09.11 0 0 101
A trnaszkripcio es a transzlacio nem erre lett kitalalva, hanem arra, hogy egy adott sejt MEGFELELO menyisegben tudja szintetizalni a feherjeit. 1 gen 100 transzkript/mRNS/ 10000 feherje.
Az egyed pusztulasakor a benne tarolt genetikai info elveszik. Ugyanis a DNS-ebol elobb utobb CO2, H20 es NH3 lesz.
Mi a maniad ezzel a transzkripcioval? Ez csak az egyik lepcso a genszabalyozasban, van meg mellette boven mas is.
Előzmény: nhmus-herp (100)
nhmus-herp Creative Commons License 2002.09.06 0 0 100
Amit ugazából lényegesnek tartok: különítsük el az egyedet és az élők összességét (vagy legalább egy adott faj egyedeit)!
Az egyed valóban nem lehet örökké élő, hiszen energiái végesek. Azonban annak az energiának, amit az egyed halálakor lead (és természetesen anyagnak) valahová kerülni kell. Ha ez elveszne, el kellene vesznie annak a genetikai információnak is, amely energia révén tárolódik a nukleinsavakban. Ezzel megszűnne a fejlődés folyamatos láncolata. Épp ezért lett kitalálva a transzkripció és szelekció. A transzkripció (DNS és RNS átírása) feladata, hogy a megfelelően erős, továbbörökítésre alkalmas genetikai anyag továbbvitelét biztosítsa - jelen vitára nézve örök létet biztosítson ezen az elvi síkon. Emellett a szelekció (mint az evolúció motorja) végzi a piszkos munkát: kiselejtezi azt, aki nem való az élet nagyszerű rendszerébe. Mindezt ökológiai alapokon. Mondhatnánk úgy is: győzzön a jobbik, hulljon a férgese!
Ha meggondoljuk, végül ebben a formában nem hülyeség az örök létezésről gondolkodni. A gyerekeitek a ti tulajdonságaitokat öröklik egy részben, esetleg azzal fognak foglakozni, amivel ti, vagyis egy részetek, mind materiálisan, mind spirituálisan átkerül beléjük. Ha nem is teljességében és számotokra érzékelhetően, mégis örökké éltek. Feltéve, ha ti és utódaitok rendelkeztek olyan izmos DNS-sel, ami megfelel Szelekció bácsi elvárásainak és Transzkipció barátunk tud vele mit kezdeni a biokémia laborban.
nhmus-herp Creative Commons License 2002.09.06 0 0 99
Igazából mindkettőtök (Paul és Video) véleményét osztom. A szelekciós alapelv jó meglátás, végül is Darwin bácsi a levegőbe beszélt!
Paul Denton Creative Commons License 2002.09.04 0 0 98
Ez, ne haragudj, marhaság. Pl. a baktériumok(az "örökéletűek") vs. a "halandók" két teljesen eltérő "stratégiát" képviselnek, és MINDKETTŐ bevált, a Földön mindkettő életformának helye van - elférünk. Szó sincs arról, hogy a bacik - egyszerűségük miatt - alacsonyabb rendű, túlhaladott életformák lennének. Az, hogy a többsejtűek feltehetőleg belőlük fejlődtek ki, nem azt jelenti, hogy ők maguk az "egyszerűségükben" megálltak volna az evolúcióban, hiszen ott a konkurencia(a "bonyolultak").
Van olyan becslés, mely szerint az élő tömeg nagy része baktérium. Összefoglalva: nem feltétlen szükséges beépített "killswitch".

Szelekciós mechanizmus van, mert sohasem tökéletes a reprodukció(hibázik, pl. ezért is vannak antibiotikum rezisztens bacik). Továbbá képesek "idegen" DNS felvételére is.

Előzmény: Törölt nick (97)
Biga Cubensis Creative Commons License 2002.09.03 0 0 96
Sziasztok,

lehet, hogy hülyeség a gondolatmenet, de képzeljétek el. Az evolúció során az első életformák, az egysejtűek végülis halhatatlanok voltak abban az értelemben, hogy osztódással szaporodtak, elméletileg soha nem pusztultak el. Az evolúció azonban abba az irányba mozdította a világot, hogy többsejtűek jöttek létre, melyek már halandóak voltak. Elképzelhető, hogy a halhatatlanság "fejletlenebb", mint a halandóság? hogy a halállal együttjáró élet sokkal több lehetőséget biztosít, ergo "fejlettebb" ?

Paul Denton Creative Commons License 2002.09.03 0 0 95
Valószínűleg igazad van. Na és a többi?
Előzmény: champman (94)
champman Creative Commons License 2002.08.16 0 0 94
Tudomásom szerint az agyunk nem telne be, mert úgy van "beállítva" hogy automatikusan "törölje" a legrégebbi emlékeket. Ha nem tenné, már 10 éves korunkban belehülyülnénk! (szó szerint)

Asszem van is egy ilyen betegség. Akinek ilyen van, az minden napra vissza tud emlékezni és pl. megtudja mondani, hogy milyen időjárás volt akkor...

Szal agykapacitás kilőve!

Előzmény: Paul Denton (88)
Törölt nick Creative Commons License 2002.07.27 0 0 93
off
gratulálok! :-))
on
Előzmény: Brutalis Harmonia (92)
Brutalis Harmonia Creative Commons License 2002.07.26 0 0 92
Off
Ó, kislány (?), az biza régebben volt... Ma kaptam meg a diplomámat (c: (Eszelősen vigyorgó nincs...)
On
Előzmény: Törölt nick (91)
Törölt nick Creative Commons License 2002.07.26 0 0 91
off
még? akkor minimum 4 éve lehetett.:-)
on
Előzmény: Brutalis Harmonia (87)
DcsabaS_ Creative Commons License 2002.07.26 0 0 90
Hát vagy megtelik, vagy NEM felejtünk (:-)...

Valószínűleg sikerül lelassítani a felejtés folyamatát, illetve a nem funkcionáló agyrészeket újakra cserélni, amelyek új kapacitásokat is biztosítanak.

Amúgy a nagy kérdés igazából az, hogy vajon el lehetne-e érni, hogy a régiek közé fokozatosan beépülő új SEJTEK eltanulják a régiek tudományát. Mert ha igen, akkor ezzel az időnkénti frissítéssel szinte tetszés szerinti ideig megőrizhető volna a tudat, hasonlóan ahhoz, ahogy a PC-k DRAM-ja is tetszés szerinti ideig megőrzi a tartalmát, noha a frissítés nélkül a másodperc töredéke alatt elvesztené.

Egyébként hasonló fokozatos kicserélés és javítás VAN az élőlényekben, pontosan ennek köszönhetik azt, hogy puhaságuk és gyengeségeik ellenére ilyen sokáig bírnak létezni. Lényegében csak tökéletesítenünk kell a meglévő regenerációs folyamatokat...

Előzmény: Paul Denton (88)
Vérpistike Creative Commons License 2002.07.26 0 0 89
Erre csak azt tudom mondani,hogy bizony erre megoldást kell majd találni:)
Szerintem egyáltalán nem úgy fogunk kinézni 100-200 év múlva,mint most.
Tuti,hogy mindenki mutáns lesz,vagy cyborg,vagy miazistennyila:)
Előzmény: Paul Denton (88)
Paul Denton Creative Commons License 2002.07.25 0 0 88
Örök életet akartok? Hát az nem megy. Az első 100-200 évben biztos kinyírna majdnem mindenkit az urbánus környezet, vagy a folyamatosan mutálódó kórokozók... Az agykapacitásunk is véges, 150 év múlva mire fogunk emlékezni, mi van, ha "megtelik" az agyunk? Ja, és szigorú születésszabályozást kellene bevezetni, esetleg kötelező eutanáziát is...
Na, üdv.
Brutalis Harmonia Creative Commons License 2002.07.25 0 0 87
Nekünk még áltbioként volt meghirdetve. Amúgy a kis szakállas tartotta.
Előzmény: Törölt nick (86)
Törölt nick Creative Commons License 2002.07.25 0 0 86
Általános biológia??? Van ilyen? Az Sz. E. féle "Bevezetés a biológiába" előadásokon hallani ilyenekről, (vagy Te máshova jársz?:-)))
Annyira nem új, az Önző gén ugyanerről szól.
Előzmény: Brutalis Harmonia (83)
Vérpistike Creative Commons License 2002.07.25 0 0 85
Hm... Kakukknak igaza van.

A hozzászólásához hozzáfűzné,hogy nem csak lázadunk a halandóság ellen.
A mai társadalmunk már régen kiszakította magát a természetes evolúció keretei közül.Mi határozzuk meg azt,hogy a többi faj hogyan fejlődhet,létezhet-e egyáltalán.
Másik gondolat:
Ha szélsőségesen nézzük,minden ember információból áll,amit a DNS hordoz. Az a képességünk,hogy mi is feldolgozzunk információkat,ill. ezekből tanulságokat tudunk levonni,azt vetíti előre,hogy a fejlődést egyre inkább a tudatunk fogja elvégezni,nem pedig a testünk.Ha elgondolkodtok,észre lehet venni,hogy az emberiség technológiája exponenciális görbe mentén fejlődik.
Épp ezért elértük már azt a szintet,ahol nem evolúcióról,hanem emberi evolúcióról kell beszélnünk.Ez pedig tisztán szellemi fejlődés lesz,ahol nem az információ fog főszerepet játszani.Ehhez pedig hosszú élettartam kell.
Mi,mint emberek meg fogunk szűnni testileg.
Mutánsokra,cyborgokra,egyéb érdekes alfajokra fog szétágazni az emberiség.
Még egy nagyon érdekes gondolat:
Játszik szerepjátékkal vki?Nos,szerintem nem a múltban volt az istenek és sárkányok kora;)

Előzmény: KaQukk (84)
KaQukk Creative Commons License 2002.07.25 0 0 84
Az elmélettel teljesen egyetértek, de nem tetszik.
A legkevésbé sem tetszik.
Ugyanis minden emberi lényben kifejlődik a saját tudata, ami így "áldozatául esik" az evoluciónak.
Ugyanúgy taszít a megsemmisülésem tudata akkor is, ha tudom, hogy egy evoluciós törvény miatt fogok meghalni...
A géntechnika talán valóban egy olyan eszközt ad az emberiség kezébe, melyel szembeszállhat a saját öregedésével.Nehéz megítélni azt, hogy ennek milyen hatásai lennének.
Mivel egy túlnépesedett bolyón lakó örökéletű lakosság aligha engedheti meg magának a további szaporodás luxusát, a génkészlet karbantarását nekünk kellene elvégeznünk.Az örökké mutálódó, egymással versenyt futó élőlények között mi lennénk ez egyetlenek, akik nem változnak.Ez pedig maga a lemaradás, a bukás.Onnantól a természetes evolució csakis ellenünk dolgozna, mivel mi kimaradnánk a véletlen mutációk és génkombinációk "áldásaiból", míg a vetélytársaink nem.
Kézbe kellene vennünk tehát a teljes génkészletet, és mesterségesen alkalmazkodni a folyton változó világhoz a természet segítsége nélkül.Ez egy hatalmas kihívás, és óriási kockázat lenne.
Ezzel kiszállnánk az evolució szekeréből, és a saját kezünkbe vennénk a dolgok irányítását /ámbár talán éppen ez a fejlődés következő lépcsőfoka, következésképp maga az evolució/.
Az emberi faj fennmaradása szempontjából tehát nem biztos hogy jó húzás lenne, de ha képesek lennénk rá, akkor egészen biztosan megtennénk.
Kevés ember választaná a saját halálát az örök élet helyett még akkor is, ha tudná hogy ezzel kockáztathatja faja fennmaradását.
Az, hogy a halálunk evoluciós szükségszerüség, még nem jelenti azt, hogy ne lázadnánk ellene joggal...
Előzmény: Brutalis Harmonia (83)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!