Felfedeztem egy nyelvet. Egy helyen melyen emberek csetelnek ezzel lehet tesztelnem ember e mely felelget nekem. E nyelven emberrel lehet csevegnem, de egyebekkel nem. Ez teszt, lehet rendesen, de erre nem felel lehet nem ember ez egy cset gt lehet. Csevejben remek de esze nem lett.
Kérj meg mondjuk öt programozót, hogy írjanak egy minimálisnál bonyolultabb programot. Vegyük egy olyan feladatot, amit kb. 2 óra alatt lehet elvégezni. Mindenkinek ugyanaz legyen a feladata, de részletesen ne legyen meghatározva. Utána hasonlítsuk össze az eredményeket. Valószínűleg nem ugyanaz lesz a változók neve. Bizonyos műveleteket párhuzamosan is el lehetne végezni, valószínűleg ezek sorrendje is különbözni fog. Ha nem adod meg pontosan az adatbeviteli elrendezést, az sem lesz teljesen egyforma. Habár "nagyléptékben" az összes megoldás egyenértékű, az apró részletekben lehetnek különbségek. Viszont a tudatunk esetén a fogalmaink összekapcsolódnak.
Ha mondjuk egy kísérleti alanyt betesznek a PET-be és elétesznek hol egy piros, hol egy zöld stb lapot akkor azok reprezentációi szerintem láthatók a PET képen. Azért ebben nem vagyok száz százalékig biztos, mert konkrétan nem ismerem az agyi területeket. De sok agyi aktivitást külső ingerrel egy-egy területhez tudnak kötni.
De amikor azt mondják neki, hogy mond ki a szineket amit látsz, azt szerintem nem tudják megkülönböztetni. Mert a kimondás bármely szin kimondásakor az agy beszédközpontját aktiválja. Szerintem azt látják bármely szin kimondásakor, hogy ez aktív. Nincs olyan felbontás szerintem , hogy ezeket meg tudják különböztetni. Ráadásuk az delikvens elé tett kép az egy sztatikus. Az folyamatosan ingerli az agy azon részét. A válasz az meg egy változó folyamat. Amikor azt mondja a dlikvens, hogy pl. fekete akkor beszédképző izmai egy viselkedési sort adnak le. Egyik feszül másik lazul stb. Tehát nem sztatikus.
Ha én bent ülök a szobában és gépelgetek a laptokon nektek akkor statikusan látok egy szekrényt stb, egy szobát. De belül pörög a tudatom. A tudatom nem foglalkozik a szobával, mert az egy sztatikus, unalmas kép. A tudatom a belső állapotomon állapot soromon pörög. Ez sokkal érdekesebb számomra. Az elme képes figyelmét oda irányítani ami érdekesebb, legyen az a külső világ felől érkező kép, hang,inger vagy belső tudatának pörgése. Szerintem.
"áruld el, te hogyan és miket tapasztalsz születésed óta?? mert én csupa nagyon nagyon nagyon konkrét érzeteket.. színeket hangokat ízeket stb. pl. ha ránézek most bármire, az nem ám egy akármilyen tetszőleges avagy elvont színű, hanem mondjuk egy pirosnak egy nagyon is konkrét egyedi árnyalata. kíváncsian várom, mikor lesz képes megragadni a tudomány egyetlen egy ilyen baromi konkrét dolognak is nyomát az idegsejtek dzsungelének ingerületóceánjában.. vagy akár egyetlen konkrét gondolatot is.."
PET-el látnak dolgokat. Agyi aktivitásokat különféle területeken. Össze tudják kapcsolni ingereket és válaszokat a megfelelő agyi területekkel. Majd felderítik amit lehet.
"erősen kétlem, hogy te az agyad idegsejtjeit látnád hallanád belülről direkt módon.. hogy is láthatnád, elvégre ott sötét van :) mi hát az a belső "fény""
A belső fény az idegsejtek sokaságának szervezett tüzelése. Nincs más.
"(értelem/tudat), ami dolgokat megvilágítja számunkra.."
Ha én ránézek egy zöld mezőre és engem néz valaki nem tudja meg, hogy mit nézek gondolok. Nézhetek egy madarat vagy bármit. De bambulhatok, töprenghetek is bent és nem foglakozom a külső világgal. Ez a belső gondolkodás is ugyanaz az idegsejtek szemszögéből nézve. Tömegekben tüzelnek az aktuális gondolat sornak megfelelően. Nincs más szeritem.
A probléma a tudat kifejlődésével van. Egyelőre. Az AI-nak nincs tudata egyelőre. Szerintem a tudat a beszédből és a képzeletből fejlődött ki. A gyerek beszél, aztán halkan magának beszél, aztán teljesen csendesen magában beszél. Plusz a belső képek, képzelet kifejlődése. Haladás van. pl. GAN algoritmusok.
""(( és akkor fölényesen kinevetjük a ógörögöket?, amikor arról értekeztek, hogy a fény a szemből halad kifelé.. nos hát bizonyos szemszögből lehet igazuk volt, hiszen köztudott, hogy az objektív valóságban színek sincsennek, csupán különféle hullámhosszok, amiket a tudatunk színez meg, és véletlenül sem az agyunk, mert hogy az idegsejtekben sincsenek konkrét színek. ))"
Különféle érzékelők érzékelik a különféle színeket. A belső agyi reprezentációjuk is meg van.
"szóval igen, számomra sokkal inkább tűnik interfésznek a fizikai külső és szellemi belső világ között - hogy ilyen primitíven leegyszerűsítve mondjam."
"aha.. hát úgy látszik Newtonnak, Eisteinnek, Bohrnak, Oppenheimernek, stb. nem volt természettudományos világképe... csupa hiszékeny kókler, akik hülyeségeknek is felültek.."
Ők is fantáziáltak, de matematikát, fizikát, kísérleteket, méréseket tettek alá dolgaikhoz.
"értsd: abban a tanukban, ami magának a tudatnak a működését vizsgálja, nincs szerepe külön az agynak. úgy fest, fölös ill. félrevezető distinkciónak tartják, és a témától való eltérésnek. náluk az agy, a külső világ része, ami egy projekciója egy belső tudattartalomnak, vagyis csak tudat működés egy származékja - már ha jól értem."
Ez valami ezotérikus vagy túlvilági kapcsolatot sugalló bla-blá-nak látszik.
Hol van az interface ebben? Vagy ha ezekből sokat összekapcsolunk akkor hogy lesz ezekből interface?
áruld el, te hogyan és miket tapasztalsz születésed óta?? mert én csupa nagyon nagyon nagyon konkrét érzeteket.. színeket hangokat ízeket stb. pl. ha ránézek most bármire, az nem ám egy akármilyen tetszőleges avagy elvont színű, hanem mondjuk egy pirosnak egy nagyon is konkrét egyedi árnyalata. kíváncsian várom, mikor lesz képes megragadni a tudomány egyetlen egy ilyen baromi konkrét dolognak is nyomát az idegsejtek dzsungelének ingerületóceánjában.. vagy akár egyetlen konkrét gondolatot is..
erősen kétlem, hogy te az agyad idegsejtjeit látnád hallanád belülről direkt módon.. hogy is láthatnád, elvégre ott sötét van :) mi hát az a belső "fény" (értelem/tudat), ami dolgokat megvilágítja számunkra.. (( és akkor fölényesen kinevetjük a ógörögöket?, amikor arról értekeztek, hogy a fény a szemből halad kifelé.. nos hát bizonyos szemszögből lehet igazuk volt, hiszen köztudott, hogy az objektív valóságban színek sincsennek, csupán különféle hullámhosszok, amiket a tudatunk színez meg, és véletlenül sem az agyunk, mert hogy az idegsejtekben sincsenek konkrét színek. ))
szóval igen, számomra sokkal inkább tűnik interfésznek a fizikai külső és szellemi belső világ között - hogy ilyen primitíven leegyszerűsítve mondjam.
Van az embernek egy természettudományos világképe. Már akinek van. Az elég ahhoz, hogy zsigerből érezze a hülyeséget.
aha.. hát úgy látszik Newtonnak, Eisteinnek, Bohrnak, Oppenheimernek, stb. nem volt természettudományos világképe... csupa hiszékeny kókler, akik hülyeségeknek is felültek..
értsd: abban a tanukban, ami magának a tudatnak a működését vizsgálja, nincs szerepe külön az agynak. úgy fest, fölös ill. félrevezető distinkciónak tartják, és a témától való eltérésnek. náluk az agy, a külső világ része, ami egy projekciója egy belső tudattartalomnak, vagyis csak tudat működés egy származékja - már ha jól értem.
"tudománytalanul tovább menve: könnyen lehet az agy nem is hordozója az intelligenciának legfeljebb egy interface a fizikai világ és valami szellemibb között. a tudósok helyében én sokkal komolyabban venném az ősi tanok némelyikét, mert szerintem az indiaiak már a civilizáció előtt messzebbre jutottak az önmegismerésben, még mi a felszínt kapargatjuk. vicces mikor egy usa egyetem professzorának arról magyaráz egy indiai, hogy a jógában nincs olyan hogy 'agy' mert hogy az csak a test része, és mint ilyen, a fizikai jelenségvilág köréhez tartozik:"
Én ezotérikus, ősi, áltudományos stb. dolgokkal nem foglalkozom. Nem hiszek bennük. A valódi tudomány kihozza szerintem hamarosan a valódi AI-t. Ami tényleg az lesz, nem a mostani amire rámondják.
ez pont az a fajta (ál)tudományos önhittség, amit utálok a modern tudománykodásban.. egy valódi tudós semmit nem söpör le az asztalról zsigerből, hanem mindent tárgyilagosan megvizsgál. a legnagyobb tudósok nem estek a bigott szcientifizmus csököttségébe, csakis a félműveltek.. és nem is azt kértem hogy higgyél benne.. és teljességgel nevetséges a "valódi" jelző ilyentén kisajátítása, mert a valóság az, hogy a tudománynak nincs kizárólagossága a valóság felett, mindössze csak egy módszertana ill. kritériuma (személytől független megtapasztalhatóság, objektivitás) a valóság egy fajta megismeréséhez. de még ha sikerül is neki egy "valódi ai"-t létrehoznia (bármit is értesz ez alatt), akkor is erősen kétlem hogy ebből sikerülne levezetnie és megismernie hogy valójában hogyan is működik saját elméje.
Musk nyelvi modellje ezzel szemben azt ígéri, hogy mindig naprakész lesz, ebben segít, hogy ráeresztették az X – korábban Twitter – közösségi oldalra. A világ leggazdagabb embere korábban azzal dicsekedett, hogy a Grok szarkazmusával és színesebb „személyiségével” kitűnik majd a nyelvi modellek egyre zsúfoltabb piacán.
- Szellemesen válaszol, és van egy lázadó vonása is – írják a chatbotról a cég honlapján.
a twitteren mindenféle baromságot és dezinfót meg lehet osztani,.. egy ai honnan fogja tudni mit hogyan kell kezelnie? saját öntudat híján eddig is kicsit olyanok a válaszai, mint a zaccból jóslás.. egy lefőtt tudásanyagból tükrözött vissza értelmesnek tűnő dolgokat, de ha jól értem, most a moslékhoz is lesz/van direkt hozzáférése..
Egy közös dolog köti össze a különféle fajtájú evolúciós rendszereket, az élő információ. Szerintem az élő információ új és egyre újabb reprezentációi jönnek egymás után gyorsuló sebességgel és akarjuk vagy nem folytatódni fog.
Először ugyebár voltak vannak a gének, mint az élő információ első hordozói. Ezeket szinte tisztán csak az állatok hordozzák. Utána megjelentek a gének mellett a mémek. Pontosabban a gének hátán jött létre a memetikus rendszer az idegrendszerben. Ezek az információ terjesztésében sokkal hatékonyabbak gyorsabbak, mint a gének. Szinte kizárolagos hordozói az emberek. Az ember egy kettős rendszer. Az élő információ két reprezentációját is hordozza, gén-mém rendszert. Van a lassú evolúcióval működő génekben reprezentált információ és a sokkal gyorsabb mémek evolúciója.
Ha majd megjelenik a mesterséges intelligencia az emberek által hordozott mémek létrehozzák a gépmém terjesztő és autonóm evolválódó rendszert. Létrejönnek a gépmémek. Ezek már tisztán jelennek meg elszakadva a génektől. Ezek evolúciója és szelekciója várhatóan még gyorsabb lesz mint az emberi mémek fejlődése. Ennek első reprezentációja még hasonló lehet az emberi memetikai rendszerrel. Később esetleg még korlátozott lépcsőben lehet néhány reprezentáció váltás azaz a gépmémek még hatékonyabb gépmémeket hozhatnak létre. Ezekben az evóluciós rendszerekben a tudás és megismerés evolúciója már olyan sebességgel történik hogy az élő információnak már nem jön létre több reprezentációja a hajtóerő megszűnnik az élő információ elolúciója bevégeztetett. Szerintem.
