Gratulálok az EGYETLEN ismerősömnek, aki várja a szeptembert!!!
Veled örülünk!
Lyvilla, köszi az érdeklődést, valahogy elveszett a régi grafomán énem, csak vagyok... Jól vagyunk, Kiscsikó a fejemre nő, az iskoláról röviden nem tudok, hosszan meg nem akarok...:)
Annyi biztos, hogy rengeteg plusz időt, energiát emészt fel, utálom, hogy gyakorlatilag erről szólnak a napok, sőt még kicsit a nyár is (nyári napló etc.) - ha nem lenne, ezerszer boldogabb lenne az életem! (talán költözzünk Szváziföldre...?)
Mindemellett a gyerek négyes átlag felett van, jól úszik, zongorázik, országos kórusversenyt nyertek, de a tanaraknak nem elég...
Szerintem jól döntöttél, hogy maradsz otthon a picivel, mai eszemmel én is ezt tenném:)
Rossz volt ez az egy év - főleg pszichésen. Az elején még élveztem: addig aludtam, amíg akartam, azt csináltam, amit akartam, kaptam a fizetésem. :-)) De aztán -főleg miután lejárt a felmentési időm- egyre rosszabb lett.
Most én vagyok szerintem az egyetlen, aki várja a szeptembert. De mondták, hogy majd elmúlik. :-)))
Én meg most kezdtem el lebegni a régi munkahelyemen. Két hete megkerestek, h. azonnal vissza tudnék-e menni, mert nagy gáz van. Sajnos a kicsi még csak 16 hónapos, úgyhogy ezen igazán el sem kellett gondolkodnom, úgy mondtam nemet. Megértették, csak nekik meg meg kellett oldani valahogy a helyzetet. Pár napig rágódtam rajta, aztán igazat adtam a férjemnek, másfél év még nagy idő, kár előre görcsölni, mi is lesz akkor...
Ha minden igaz, 7-12. osztály lesz. Pontosan még nem tudom, de előzetesen erről volt szó. Nem csak osztályok lesznek, hanem összevont csoportok is, nem tudom, hogy hogy lesz a tantárgyfelosztás.
A kicsik szerintem meg lesznek még illetődve (ugye a "régi" suliban pont már a "majdnem nagy" hetedikesek lennének, itt meg a kis tökmagok, főleg, hogy ez lesz az első hatosztályos évfolyam), azokkal talán nem lesz gond. Ugyanez igaz valamennyire a 9-esekre is, bár az meg már "veszélyes" korosztály. A végzősőlnél meg aki érettségizni akar, az talán majd tanul, aki meg nem, az gondolom a háta közepére sem kívánja majd (velem együtt).
Ami nehézséget okoz más tárgyakkal szemben, hogy infóból nagyon nagy tudásbeli szórással jönnek a gyerekek. Nagyon nagy a különbség az ált. iskolák felszereltsége, stb. között, sok helyen mást tanítanak. Otthon is szinte mindenkinek van gépe (régebben ez jelentett gondot), csak másra használják...
Végülis egy-két év kivételével 24 éve tanítok (igen, 18,5 évesen kezdtem!*), ilyen-olyan formában a hatodikosoktól a felnőttekig (benne rengeteg pedagógus!), csak megbírkózom valahogy velük. (Az iskolarendszerben csak a főiskola és az egyetem marad ki, minden más iskolatípusban voltam már óraadó.)
* Sőt, ha belegondolok volt korábban is, kb. gimi 2. vagy 3. után volt valami általános iskolás(?) nyári szakkör(?), ahol rám bízták a tanítást. (Erre még rákérdezek, mert pár éve találkoztam az egyik sráccal, ő emlékezett rám.)
Míg Miskolcon laktunk, mindig irigyeltük a pesti partnereket, mert f. 9 előtt senki nem volt bent a munkahelyén. Kis naivak azt hittük, milyen szuper egy dolog :)
Aztán mikor felköltöztünk rájöttem az okára. Azóta visszasírom a miskolci 7-kor kelek, f.8 után indulok és 8-kor az íróasztalomnál csücsülök időszakot :D
