Itt a "titok" azt jelenti, hogy 42 éves tanitàsai soràn idàig nem fedte föl a végsô igazsàgot. (mert nem jött el az ideje). Majd egy màsik fejezetben azt is mondja, hogy a Csodàlatos Törvény (Lòtusz Szutra) megjelenésével nincs többé szükség az ezt megelezô szutràk tanulàsàra. Nicsiren azt a hasonlatot adja erre, hogy amikor a Nap fölkel, a csillagok elbùjnak.
Dehàt akik ragaszkodnak a régebbi tanitàsokhoz, még ha igy megszàmlàlhatatlan kalpàkig is eltarthat, mire eljutnak a megvilàgosodàshoz, az ô dolguk. Ezért is nem akarok én a buddh. topikban vitàba szàllni senkivel.
Kedves MiSiMòKuS! (ugye megengeded, hogy magànhangzòkat tegyek a màssalhangzòid közé? igy jobban meg lehet jegyezni)
Igy van. Viszont ahhoz, hogy ezt az ember elfogadja, màr HIT-re van szükség. Ez a különbség a Lòtusz Sz. gyakorlòja és a többi iskola hivei között. Mert mint jòl mondod, ha a Buddha mindig jelen van (és ezt Ö mondta!), akkor màr szinte "isteni", de nincs felruhàzva teremtôi és mindenhatòi hatalommal, ô is ember volt, tehàt amit elért, azt a közönséges emberek, Te meg én is elérhetjük.
nem tudom, akár még ugyanaz is lehet. szerintem akkor, ha elfogadjuk ezt a nézetet, ti. hogy a Buddha mindig jelen van, akkor kénytelenek leszünk isteni vonásokkal felruházni. te ezt tartod végső szempontnak (felülmúlhatatlannak), jól van. én másképpen látom ezt a dolgot, mivel más iskola követője vagyok :-) most kevéssé foglalkoztat ez a kérdés, de félreteszem, amúgy is jobb lenne a buddhista topikba vinni.
A Lótusz szútra eredeti szanszkrit nyelvű alapszövegei elvesztek, a legrégebbi, jelenleg is meglévő változatai a kínai fordításai. A kínai változatok időrendben: Dharmaraksa (i. sz. 286), Kumáradzsíva (i. sz. 406), Dnyánagupta és Dharmagupta (i. sz. 601) fordításai. A 601-ben készült kínai fordítás előszavának írója szerint Dharmaraksa és Kumáradzsíva nem egyazon szanszkrit szöveg alapján dolgoztak, és azt is elmondja, hogy ő maga is kétféle változatban látta a szanszkrit nyelvű szútrát. Dharmaraksa és Kumáradzsíva fordításai valóban nagy eltéréseket mutatnak, pedig a tevékenységük között eltelt idő viszonylag nem olyan hosszú. Feltételezhető, hogy a szanszkrit szövegnek már egészen korán két vagy inkább több változata volt, ami a szútrabeli tanításoknak a széles körökben, nagy területeken való elterjedtségével, népszerűségével magyarázható. A kínai fordításokon kívül ma már számos szanszkrit nyelvű kézirat, illetve kézirat-töredék áll rendelkezésünkre. Ezekre a másolatokra Nepálban, Belső-Ázsiában és Gilgitben bukkantak rá. A szanszkrit nyelvű szövegek közül a nepáliak a legfiatalabbak, keletkezési idejüket az i. sz. XI-XVIII. századokra teszik. A belső-ázsiai kéziratok jóval régebbiek, némely töredékes szöveget a VIVII. századból származónak tartanak. A Gilgitben talált másolatot vélik a legrégebbi (V-VI. sz. körül) szanszkrit nyelvő változatnak. A tibeti nyelven fellelhető Lótusz szútra (Dam-pa'i chos pad-ma dkar-po) Szuréndrabódhi és Ye-shessde IX. századi fordítása.
Porosz Tibor kompendiuma elsődlegesen Kumáradzsíva kínai változatának angol és német fordítása alapján készült, s csupán a kritikusabb, nehezebben érthető szövegrészeket vetette egybe a szanszkrit nyelvű gilgiti kézirat kritikai kiadásával."
Az enyémet Burton Wattson forditotta kinaibòl angolra (Putti is ismeri és elismeri ezt a szerzôt). Hogy miért kinaibòl? Ezt igy magyaràzza:
"...nem tudjuk, hogy eredetileg a Lòtusz Szutra milyen nyelven lett irva, s valòszinûleg nem szanszkritul...;..egyetlen elérhetô szanszkrit vàltozat sem olyan régi mint a kinai vàltozat, melyet KUMARAJIVA 406-ban irt, s mindegyik eltér itt-ott ettôl. Ami azt bizonyitja, hogy ez feltehetôleg egy megelôzô vàltozatbòl szàrmazik, közelebb az eredetihez...."
Fölsorol még több okot, de ez itt most nem fontos. Èn megbizom forditàsànak hitelességében.
LÒTUSZ SZUTRA XIV.fejezet « Igy-jött » [a Buddha] életének tartama
<< Ebben a pillanatban a Buddha igy fordult a bodhiszattvàkhoz és a nagy gyülekezethez: « ...el kell hinnetek és meg kell értenetek az « Igy-jött » igazmondò szavàt. »...>> [hàromszor elismétli] << Ebben a pillanatban a bodhiszattvàk és a nagy gyülekezet, élükön Maitreya-val, összetették kezüket és mondàk a Buddhànak: « Magasztos, könyörgünk magànak [neked?] , hogy adjon nekünk magyaràzatokat. Hiszünk a Buddha szavàban és elfogadjuk ezt. » >>[ôk is hàromszor megismétlik] << Ebben a pillanatban, làtvàn hogy a bodhiszattvàk hàromszor megismételték kérésüket, igy szòlt hozzàjuk: « Hallgassatok figyelmesen. Meg fogjàtok hallani az « Igy-jött » titkàt és transzcendentàlis [tapasztalattòl fûggetlenül létezô] hatalmàt. A vilàgok összességében az égi és emberi lények és az asura-k azt hiszik mind, hogy a jelenlegi Shakyamuni Buddha, miutàn elhagyta a Shakyàk palotàjàt, Gaya vàros közelébe ment és hogy gyakorlò helyén ülve, akkor érte el az annuttara-samyak-sambhodi-t. Pedig, ...megmérhetetlen, megszàmlàlhatatlan, szàz, ezer, tizezer..milliò nayuta [mennyiségû] kalpa eltelt màr azòta, hogy valòjàban elértem a buddhasàgot... [Ezutàn hosszan magyaràzza hogyan lehetséges ez és hogy miért nem fedte ezt föl idàig, majd pedig elmeséli a Kitûnô orvos tanmesét és megkérdezi a gyülekezettôl, hogy lehet-e az orvost hazugnak nevezni? Emezeknek vàlasza: « Nem, Magasztos. » Ezutàn pedig még egyszer elmondja, ezùttal versben az okokat.] :
<< Amiòta elértem a buddhasàgot, kiszàmithatatlan szàmu kalpa eltelt,... Allandòan prédikàltam a Törvényt [Tant], tanitva és téritve szàmtalan milliò élôlényt, Hogy a Buddha ùtjàra juthassanak, mindezt megszàmlàlhatatlan kalpàn keresztül. Hogy megmentsem az élôlényeket, ùgy teszek mintha bemennék a nirvànàba, de ez csak egy megfelelô mòdszer, igazàbòl nem lépek a kialvàsba. Mindig itt vagyok és tanitom a Törvényt. Allandòan itt vagyok, de a transzcendentàlis képességem àltal ùgy teszek [mintha a kialvàsban lennék] eltévelyedettségükben, az élôlények nem vesznek észre, még akkor sem, ha közvetlen mellettük vagyok. Amikor a sokasàg ùgy gondolja, hogy a kialvàsba kerültem, messzirôl és minden helyen adomànyokat helyeznek az ereklyéimhez. Szivük megtelik nagy törekvéssel és az engem meglàthatàs szomjùsàgàval vannak elfoglalva. Amikor az élôlények ôszinte hivôkké vàlnak, becsületesek és egyenesek, akarataik jòhiszemûek és egyetlen vàgyuk meglàtni a Buddhàt, tétovàzàs nélkül még az életük àràn is, akkor, jòmagam és a szerzetesek gyülekezete együtt megjelenünk a Sas szent csùcsàn. Ebben a pillanatban, megmagyaràzom az élôlényeknek hogy mindig itt vagyok, anélkül hogy valaha is beléptem volna a kialvàsba, de hogy a megfelelô mòdszerek hatalma lehetôvé teszi szàmomra néha ùgy tenni, mintha eloltòdva lennék és màs pillanatban pedig nem, és hogy ha màs földeken talàlhatòk tiszteletteljes és hitre-vàgyàsukban ôszinte élôlények, közéjük is elmegyek majd tanitani a mindent felülmùlò Törvényt. Mivel még sosem hallottatok errôl besszélni, azt feltételezitek tehàt hogy a kialvàsba lépek. Amikor az élôlényeket figyelem làtom ôket fulladozni a szenvedések òceànjàban; nem jelenek tehàt meg szemük elôtt, azért, hogy vàgyat keltsek bennük a jelenlétemre. Aztàn amikor teljes szivükkel törekednek erre végül megjelenek és tanitom nekik a Törvényt. Ilyenek az én transzcendentàlis képességeim. … … Néha e sokasàg figyelmébe ajànlva, a Buddha életének tartamàt megmérhetetlennek minôsitem, miközben akik nem làtjàk a Buddhàt csak egy nagyon hosszù idô utàn, azt magyaràzom hogy mennyire nehéz talàlkozni a Buddhàval. Bölcsességem hatalma akkora, hogy éles [eszes] sugarai a végtelenségig tündökölnek. Egy nagyon hosszù gyakorlatnak köszönhetem ezt a megszàmlàlhatatlan kalpa idejû élettartamot. Nektek akik rendelkeztek bölcsességgel, ne legyen semmi kételyetek ebben! Zavarjàtok el kétségeiteket örökre, mert a Buddha beszédei igazak és nem hamisak. Hasonlatos ô egy gyakorlott orvoshoz, aki megfelelô modszert hasznàlna hogy megmentse eltévelyedett elméjû gyerekeit. Halottnak hireszteli magàt, pedig él, anélkül hogy valaki is azt àllithatnà, hogy hazudott. Èn apja vagyok e vilàgnak, aki megmenti a szenvedôket és lesulytottakat. A zavartsàg miatt, amelyben a közönséges emberek talàlhatòk, abban a hitben hagyom ôket hogy a kialvàsba léptem, pedig életben vagyok. Mert ha àllandòan làtnak, gôg és önzés tör elô elméjükben. Elveszitenek minden szerénységet és az öt vàgynak adjàk àt magukat és a létezés rossz ùtjaira esnek. Mindig tökéletes különbséget tudok tenni az élôlények között, hogy ki gyakorolja az utat és ki nem. Hogy megfeleljek megmenekülési szükségleteiknek, mindenféle doktrinàt tanitok szàmukra. Minden pillanatban azt a kérdést intézem magamhoz: « Hogyan tehetném lehetôvé az élôlényeknek a mindent felülmùlò ùt elérését és egy buddha testének gyors megszerzését? » >>
Itt van a kutya elàsva. Akik nem ismerik a Lòtusz Szutràt, nem tudhatjàk, hogy Sàkjamuni maga mondta azt, hogy màr ôsrégi idôkben megvilàgosodott. S akkor jönnek az okoskodàsok. Holnap leforditom a Szutràbòl ezt a részt (XVI.fejezet: Az "Igy-jött" [Shakyamuni] életének idôtartama).
maga a Buddha nem lélekvándorlást tanított, hanem újraszületést, ami azt jelenti, hogy a személyiség bizonyos elemei felbomlanak, mások hidat képeznek a régi és új élet között, és az élet folyamán bomlanak fel, miközben a többi elem képez hidat. a személyiség tehát olyan kötél, melynek egyik szála sem húzódik végig a kötél egész hosszán, hanem - eltérő helyeken - véget érnek, majd kezdődik egy új szál, és így tovább. így van összefonva a kötél. az előző életünk a kötélnek egy előző szakasza, a mostani életünk egy másik szakasz és így tovább.
ha Buddha már korábban megvilágosodott volna, mint ahogy az 2500 évvel ezelőtt a bódhi-fa alatt történt, akkor már nem született volna újra. hiszen ha késztetései eltűnnek, nincs ami hidat képezzen az életek között.
a buddhista topikban egyszer már szóba került az "örök" Buddha kérdése, én akkor is és most is azon az állásponton voltam/vagyok, hogy az "örök" szó időben értelmezett, mindvégig fennálló, de valós létezőkre vonatkoztatott fogalom. a függő keletkezésben viszont semmi sem örök, ezért a "nem keletkező, nem szűnő" kifejezést jobbnak tartom. a Buddha valóban téren és időn kívüli, ám ez a buddhizmusban egyedülálló módon úgy kerül kifejtésre, hogy a teret és az időt (ezáltal az ezekben értelmezett bármilyen tapasztalást) a tudatunk hozza létre.
az utolsó lépés pedig annak belátása, hogy a létrehozott tapasztalások és a tudat egymást feltételező, egymástól függő dolgok, de végső soron nem marad semmi, ha ezeket elvesszük. ennyiben tehát nincs transzcendencia.
Kedves Msmks! Nem akartam vitàba szàllni veled a màsik topikban, de emlékeztetni akartalak arra, hogy Nicsiren buddhizmusàban van szò a buddh. transzcendens vonatkozàsàròl.
Shakyamuni Buddha màr nagyon-nagyon régi idôkben elérte a buddhasàgot, nem az elsô alkalom volt, hogy Gotama megtestesüléseként, a bodhi-fa alatt megvilàgosodott. A buddha örök, àtlép minden idôbeli és térbeli hatàrt (transzcendens).
Sàkjamuni kinyilvànitja, hogy a buddhasàgot màr nagyon régi idôben elérte, s azòta megàllàs nélkül tanitott megszàmlàlhatatlan mennyiségû embert ebben a küzdelmekkel teli vilàgban ("saha"), ami a miénk és màshol is. Eletének hosszùsàga nem mérhetô, mert örökkévalò és maradandò. A szutra igy magyaràzza ezt: Az a Shakyamuni aki Indiàban, Gaya vàrosa közelében, a bölcsesség fàja alatt megvilàgosodott, az csak egy ideiglenes vagy alkalomszerû buddha, ugyanakkor az a Sàkjamuni, aki màr nagyon régen elérte ezt és élete örökkévalo, ez a valòsàgos Buddha. Tehàt, mivel élete örök, a Buddha megjelenik egy àtmeneti formàban, azért, hogy az emberekben fölkeltse a keresési szellemet. Az a Buddha, aki màr nagyon régi idôkben elérte a megvilàgosodàst, végeredményben nem màs, mint mi magunk: egyszerû halandòk, akik hiszünk a Csodàlatos Törvényben. Igy az örökkévalòsàg nemcsak Buddha életének kizàròlagos sajàtsàga, ez minden élôlény életének a valòdi alakja.
Kicsit nehézkes a visszatérés, elnézést az esetleges pongyola forditàsért.
GANBO BUKKOKU NO KOTO (A Buddha-földre valò àhitozàsròl)
A tizenegyedik hònap utolsò tiz napjàban vagyunk. Amikor Kamakuràban éltem...azt hittem, hogy az évszakok egyformàk minden vidéken, de ebben az utolsò két hònapban, amiòta erre az északi vidékre érkeztem, Sado-ra, a jeges szél fùjt megàllàs nélkül és még ha néha nem is fagy és a hòesés is megàll, akkor sem làtni a napfényt. Ebben az életemben megtapasztaltam a « pokol 7 hideg szelét » testemben. Az itteni emberek szive hasonlò a madarakéhoz, vagy a vadàllatokéhoz, nem ismernek el sem uralkodòt, sem mestert, sem szülôt. Még kevésbé különböztetik meg, hogy mi az igaz és mi a hamis a buddhizmusban, vagy a jò mestereket a rosszaktòl... ...A több mint 2200 eltelt év alatt, a Buddha eltûnése utàn, egész Indiàban, Kinàban, Japànban és az egész vilàgon (ahogy T'ien-T'ai nagymester kijelentette):
< Vasubandhu és Nagardzsuna vilàgosan fölfogtàk elméjükben az igazsàgot, de nem tanitottàk ezt. Ehelyett a Mahayana idôszakos tanitàsait mutattàk be, ami megfelelô volt az ô koruknak.>
T'ien-t'ai és Dengyo egy àltalànos irànyjelzést adtak, de a jövô nemzedékekre hagytàk a terjesztés feladatàt. Ez a titkos Törvény – egyetlen nagy ok, amiért a buddhàk e vilàgra jönnek – elôször ebben az orszàgban lesz terjesztve. Nem Nicsiren-e pontosan az, aki ezt terjeszti? Felbukkanàsànak elôrejelzô jegyei màr megjelentek. A « skai éra » nagy földrengése egy fontos jel volt, amihez mértet azelôtt sosem làttunk, egy példa nélküli esemény, melyhez foghatò nem történt 12 égi uralkodò nemzedék alatt, a Buddha eltûnésétôl eltelt 2200 év alatt. A Lòtusz Szutra egyik fejezetében van mondva: << Mert egyesek hûen ôrzik ezt a szutràt a Buddha eltûnése utàn, minden buddha örvendezik és végtelen misztikus hatalmàt kinyilvànitja.>> Itt az összes buddha törvényére is céloz. Amikor ez a nagy törvény elterjed, a L.Szutràt megelôzô szutràk, ugyanugy mint a L.Sz.teorikus tanitàsai, nem biztositjàk a legkisebb jòhatàst sem. Dengyo nagymester mondta: < Amikor a Nap fölkel, a csillagok elbùjnak. > Tsuen-che szerzetes iràsàban olvassuk: < A Törvény Utolso napjai periodus elején a buddhizmus Keleten kél és bevilàgitja a Nyugatot.> Ez a Nagy Törvény màr megjelent. Azt olvassuk a Szutràban: << A bodhiszattvàk között 4 volt aki sokasàgàt vezette. Az elsôt Dzsogjònak hivtàk...>> Majd pedig olvassuk: << Az aki képes lesz ôrizni ezt a Szutràt a Törvény Utolso Napjai rossz korszakàban...>> és << megfogni a Sumeru hegyet és messzire elhajitani...>>
Mondja meg a fiatal szerzeteseknek, hogy ne hanyagoljàk el a tanulàst. Ne aggòdjon tùlsàgosan a szàmkivetettségem miatt. A Kandzsi és Fukyo fejezetek vilàgosan kimondjàk, hogy a Lotusz Szutra gyakorlòja üldöztetésekkel fog talàlkozni. Eletünk hatàros és nem kell kimélnünk. A cél amire àhitozunk ellenben végleges, ez a Buddha-föld. [Nicsiren]
<<Most kaptam meg a 100 musimosit [rizssütemény] és a kosàr gyümölcsöt. Az ùj év elsô napja jegyzi az évnek kezdetét, az elsô napot, elsô honapot és a tavasz kezdetét. [A holdnaptàr szerint a tavasz az év elsô hònapjàval kezdôdik]...Aki ezt megünnepli, erényeket szerez és mindenki àltal szeretve lesz, mint ahogy a Hold egyre kerekebb amint Nyugatròl Keletre halad, vagy ahogy a Nap egyre ragyogòbb keletrôl nyugatra utazva. Elôször is hol talàlhatò pontosan a pokol és a Buddha? Egy szutra azt vàlaszolja, hogy a pokol a föld alatt létezik, egy màsik hogy a Buddha nyugaton lakozik. Egy mélyrehatòbb vizsgàlat azonban fölfedi, hogy mindkettô bennünk létezik. Ha eszerint gondokozom, az azt jelenti, hogy a pokol annak a szivében van, aki belsôleg semmibeveszi apjàt és nem törôdik anyjàval...Ugyanigy a Buddha is sajàt szivünkben lakozik...Egyszerû halandòk (amik mi vagyunk) nem làthatjuk még az oly közeli szemöldökünket sem, s a tàvol levô eget sem. Ugyanugy nem làtjuk azt sem, hogy a Buddha a szivünkben [tudatunkban, lelkünkben?) létezik. Ön erre megkérdezheti magàtòl: hogyan lehetséges az, hogy a Buddha bennünk van, amikor testünk eredete apànk és anyànk magjàbòl és vérébôl szàrmazvàn forràsa a 3 Méregnek és székhelye az érzéki vàgyaknak? Mégis szàmos szemügyrevétel igazolja valòsàgàt annak amit àllitok. A Lotusz Szutra viràga a sàros tòban nyilik. Az illatos szantàlfànak szüksége van a földre, hogy kinôjön; a bàjos cseresznyeviràg a fàbòl bùjik ki; a szépséges Jang Kuei Fei egy szolgàlò lànya volt és a Hold a hegyek mögül emelkedik ki, hogy megvilàgitsa ezeket. A baj az ember szàjàn jön ki és tönkreteszi ôt, de a jòszerencse az elméjébôl jön és tiszteletreméltòvà teszi. Az év elején a Lotusz szutrànak tett ôszinte adomàny hasonlò a fàkon kinyilò viràgokhoz, a tò saràbòl kibujt lòtuszviràghoz.... A Lotusz Szutra ellenségévé vàlva Japàn ma magàra vonja a vilàg összes szerencsétlenségét, ugyanakkor azok akik hisznek a L.Sz.-ban a vilàg minden jòszerencséjét vonzzàk magukhoz. Az àrnyék a test àltal keletkezik. S ahogy az àrnyék követi a tesztet, a baj rà fog szakadni azoknak az orszàgàra, akik ellenségesek a L.Sz.-val. De akik hisznek a L.Sz.-ban a szantàlhoz hasonlatosak és ennek kellemes illatàhoz.>>
Mindenkinek jòszerencsével teli ùj esztendôt és àlmai teljesülését! Nicsinyò
Az ebben emlitett iràsok közül némelyek màr itt vannak: "A karmikus visszahatàs..." - 254.hsz. "Szadòi levél" - 280.hsz. "Tanulmàny a béke helyreàllitàsàra..." - 249.hsz.
A sikertelen kivégzés utàn Hei no Saemon emberei végül is az eredeti terv szerint jàrtak el: elvezették Nicsirent Sagami vidék Echi nevû helységébe, ahol 1 hònapot töltött, vàrva a kormàny döntését sorsàròl. A kormànyzò elôször szabadon akarta engedni, majd meggondolta magàt, amikor a vàrosban gyujtogatàsok és gyilkossàgok történtek, s Nicsiren hiveit gyanusitottàk ezeknek elkövetésével. Végül ùgy döntött, hogy a szàmûzetés legyen végrehajtva. Oktòber 10-én, Homma (Sado sziget alkormànyzòja) katonài kiséretében észak felé vették ùtjukat, azonban a tengeren nem lehetett àtkelni a rossz idôjàràs miatt, igy több napot egy menedékhelyen töltöttek. Nicsiren elbeszélései szerint több hegyen àt kellett kelnie, majd pedig egy elszabadult tengeren, mig Sado szigetére ért, amely kietlen és hideg volt; ellenségei azt remélték, hogy sosem tér vissza onnan élve. A hûséges Nikko Shonin és màs tanitvànyai tovàbbra is vele voltak. Laikus hivei rendszeresen irtak neki, hogy tàjékozòdjanak helyzetérôl, melyekre Nincsiren mindig vàlaszolt, megnyugtatva ôket. A « Karmikus visszahatàs megkönnyitése » c. levelében jelenti ki, hogy a nehézségek valami « tûzpròbaként » jelentkeztek (lelki tisztulàsi eszközként), melyek àltal egy személy megszabadul a felgyülemlett rossz karmàtòl.... 1271.okt.22-i (Toki Dzsonin-nak irt) levelében megvilàgitja üldöztetésének – melyekkel szembe kellett néznie – az értelmét, amely tökéletes egyetértésben van a Lòtusz Szutra jòslatàval, mi szerint a L.Sz.gyakorlòja ùjra és ùjra szàmûzve lesz. Erdeklôdik azon tanitvànyai sorsa irànt, akik be lettek börtönözve hamis vàdak alapjàn a kamakurai borzalom-hullàm òta. 5 honappal késôbb a « sadoi levél »-ben biztatja tanitvànyait, hogy ne veszitsék el hitüket a nehézségek miatt, melyek ôket és hozzàtartozòikat érik. Az egyetlen utiràny a buddhasàg felé – mondja – felajànlani életét ( a legdràgàbb kincset) a Lòtusz szutrànak. Ezzel remélte bàtoritani tanitvànyait, hogy ôrizzék meg bizalmukat, s félelem nélkül terjesszék tanitàsait. Amikor sikerült àtkelni a tengeren, nov.1-jén Tsukahara-ba kisérik, egy romos temetô fakunyhòjàban szàll meg, ahol több hònapot tölt el. Nov.23-àn ùjabb levelet küld Toki Dzsoninnak (Buddha-földre valò vàgyakozàs). Ugy tûnik, hogy azon tanitvànyaira - akik elkisérték Kamakura òta- bizta ezt a levelet, mert ez van irva benne: « Elküldöm önhöz e néhàny fiatal szerzetest, akik elkisértek Szadòra. Megkérdezheti tôlük, hogy hogy néz ki ez a vidék és milyen körülmények között élek. Lehetetlenség leirni egy levélben.
Annak ellenére, hogy ellenségük szàmûzve lett, a többi iskola vezetôi még mindig nem voltak megelégedve. Miutàn megölni nem tudtàk, 1272. elején kb huszan összegyûltek a szigeten és belementek egy nyilvànos vitàba Nicsirennel szemben. 1272.jan.17-én volt megtartva ez a szòpàrbaj (errôl levél: A Buddha viselkedésérôl). Nicsiren meséli, hogy a vita kezdete elôtt elôször rendet kellett teremteni, mert kiabàlàsok, lökdösôdések voltak a résztvevôk között. A különbözô iskolàk szerzetesei – Nembutsu, Zen, Shingon és Ritsu – kezdték felsorolni doktrinàjukat, majd Nicsiren megkérte ôket, hogy mielôtt kérdéseket tennének föl, ratifikàljàk az elmondottakat. Elég hamar rà tudott mutatni Nicsiren, a különbözô àllitàsok közötti ellentmondàsokra és az iràsokkal valò összeegyeztethetetlenségekre. A szerzetesek nem tudtak szòhoz jutni, egyiknek sem volt a szutràkban valò ily nagy méretû jàrtassàga, mint Nicsirennek. A hivek közül többen ràtértek Nicsiren tanitàsàra. De nemcsak ezek voltak, akiket Nicsiren megtéritett szadòi tartozkodàsa alatt. Màr az elôzô évben sikerült megtéritenie egy Amida-buddha hitû egyént, aki azért jött, hogy vitàba szàlljon vele. Pedig ennek az embernek , egy bizonyos Abutsu-bonak, buzgò hite volt. Vitàjuk folyamàn azonban Nicsiren meggyôzte, hogy a NamMjohoRengeKjo valòban a hibàtlan gyakorlat. Abutsu-bo magyaràzata utàn felesége is (Sennichi-ama) ùgy döntött hogy àttér. Ez a két volt Amida-buddha felekezeti tag vàlik Sado szigetén Nicsiren legfôbb tàmogatòjàvà és védelmezôjévé. Nagy szàmu köszönô levelet kapnak tôle a tovàbbiak folyamàn. Ko Nyudo és felesége - akik szintén Nicsiren tanitàsaira tértek -, szàmûzetése alatt rendszeres adomànyokkal és egyéb segitséggel làttàk el. Emlitsük még meg Sairen-bo-t is, aki egy Tendai szerzetes volt, Sado szigetére valò szàmûzetésben, ismeretlen okokbòl. Ö kérdéseket tett föl a buddhizmusròl Nicsirennek. A vàlaszokat levélben adja meg, mostani cime ennek: « Az élet legvégsô Törvényének az öröksége ». Ebben a szövegben Nicsiren kijelenti, hogy Shakyamuni Buddhàtòl Dzsogjò bodhiszattva àltal örökölt Törvény ( A légi szertartàs alatt): a NamMjohoRengeKjo volt, az eredendô buddha élete maga, a kezdetek nélküli idôk òta. Bôvebb értelemben azt tanitja, hogy NamjohoRengeKjo nem màs, mint minden emberi lény életének entitàsa [taljdonsàgainak összessége, eszenciàja]; s hogy a Lotusz Szutràban valò hit és a NamMjohoRengeKjo recitàlàsa àltal, mindenki « örökölhet » a bölcsességbôl és felébredhet arra, hogy sajàt élete a Csodàlatos Törvény. Màsképpen mondva: a NamMjohoRengeKjo szavalàsa lehetôvé teszi a minden élethez hozzàtartozò buddha-természet megnyilvànulàsàt. Ez az iràs tartalmazza egyik legmélyebb üzenetét, mivel fölfedi a Lòtusz Szutra lényegét és a N.D.àltal tanitott buddhizmus szivét, lényegét. Nem sokkal ezutàn, febr.20-àn egy màsik tanulmànyt is ir Sairen-bo-nak cimezve « A növények megvilàgosodàsa » cimmel, melyben fölfedi, hogy az érzéketlen lényeknél is létezik a buddhasàg lappangò mòdon. Sairen-bo a cimzettje 2 màsik iràsnak is : Az élet valòdi jellege és A Csodàlatos törvény entitàsa. (Sairen-bo szàmûzetése utàn alapit egy teplomot a Minobu hegyen.) 1272.februàrjàban Nicsiren befejezi a Tanulmàny a szemek kinyitàsàra c. iràst.
A nyilvànos vita utàn, a szerzetesek még mérgesebbek lettek és egy beadvànyt küldtek a kamakurai kormàny egyik tagjànak, hogy segitsen nekik megszüntetni a buddhista iskolàk ölén kialakult pàrtoskodàst, elpàrtolàst. Mire a kormànytag kiad egy dekrétumot, hogy azok a sadòi lakosok, akik Nicsiren hiveivé vàlnak, bebörtönzésre vagy szàmûzetésbe kerüljenek. Késôbb Nicsiren irta ezzel kapcsolatban: « Egyeseket börtönbe vetettek annàl az egyszerû oknàl fogva, hogy otthonom közelében voltak làthatòk. » Mindezek alatt a Hodzso klànt belsô intrikàk ràzkodtattàk meg. A régens féltestvére öszeesküvést szôtt a hatalom megszerzésére, ami azonban kiderült s bûntàrsaival együtt ki lett végezve. A làzadàst még idejében el tudtàk fojtani. Ezek az események Nicsiren javàra dolgoztak, aki 12 évvel ezelôtt, a « Tanulmàny a béke helyreàllitàsàra az orszàgban, a hibàtlan tanitàs bevezetésével » c. beadvànyàban elôre megjòsolta a belsô viszàlyokat. Amikor Homma értesült Nicsiren jòslatànak beteljesülésérôl, azt mondjàk, hogy elhagyta a Tiszta föld tanitàsaiban valò hitét. Nicsirent pedig elszàllitottàk tsukaharai kunyhòjàbòl egy rendesebb lakòhelyre....
<<<...Semmi sem ijesztôbb a vilàgon, mint a làngok harapàsa, a kard éle és a halàl àrnyéka. Még a lovak és a tenyészàllatok is félnek a megöletéstôl; semmi rendkivüli nincs abban, hogy az emberek is félnek a halàltòl. Még egy lepràs is ragaszkodik az életéhez, semmi rendkivüli nincs abban, hogy egy jò erôben levô ember mindent megtesz annak érdekében, hogy életben maradjon. A Buddha tanitotta, hogy felajànlani egy kisujjàt a Szutrànak többet ér, mint beboritani a Galaxist 7 féle dràgakôvel. Sessen Dodzsi felajànlotta életét, Gyobo Bondzsi letépte a bôrét. Mivel semmi értékesebb nincs, mint az élet maga, akik a buddh.gyakorlatra àldozzàk életüket, elkerülhetetlenül buddhàvà vàlnak... A tàrsadalom szabàlyai elvàrjàk, hogy hàlàsak legyünk, néha még az életünk àràn is. Sok harcos van, aki elpusztul uràért...Egy férfi képes meghalni a becsületéért, egy nô meghalna egy férfiért. A halak is ragaszkodnak az életükhöz, lyukat furnak a talajba, amikor a tò nem elég mély, hogy elbujhassanak. Mégis beleharapnak a csaliba...Az emberek sem kevésbé kikezdhetôek. Odaadjàk életüket profàn és jelentéktelen okokért, de ritkàn olyan nemes okbòl, mint a buddhai Törvény. Semmi rendkivüli nincs tehàt abban, ha nem vàlnak buddhàvà... A buddhimust « shoju » vagy « shakubuku » mòdon kell terjeszteni az idônek függvényében. A vilàgi életben az iràs vagy a fegyverek hasznàlatàhoz hasonlatosak. A mult bodhiszattvài azt a Törvényt gyakoroltàk, amelyik megfelelt a kornak. Szesszen Dodzsi sajàt testét ajànlotta föl, amikor cserébe megigérték neki a Törvény tanitàsàt. Satta herceg husàt és vérét adta, hogy teljesithesse a bodhiszattva-gyakorlatot. De minek felàldozni életét egy olyan korban, amikor ez nem szükséges?... Egy korban, amikor a tàrsadalom elfogadja a hibàtlan Törvényt, követi az alapelveket és elitéliazokat, akik kihuzzàk magukat alòla [ nem vesznek rola tudomàst-inyoràljàk] mindegyiket hûségesen tanulmànyozni kell. Egy korban, amikor a Konfucianizmust és a taoizmust hasznàljàk arra, hogy megtàmadjàk a buddhizmust, az uralkodoval meg kell vitatni, mint ahogy Tao-ngan, Houei-ynan és Fa-Tao mesterek tették [szerzetesek, akik a buddhizmus terjesztésének szentelték életüket Kinàban], sajàt életük veszélyeztetésével is. Amikor az emberek teljesen összetévesztik a Kis és Nagy Jàrmû tanitàsait, az idôszakos és végleges tanitàsokat, az ezoterikus és exoterikus doktrinàkat, arra is képtelenek, hogy meglàssàk a különbséget egymàs között, mint ahogy a kavicsok és dràgakövek között, vagy a tehéntej és szamàrtej között, ekkor T'ien-tai és Dengyo mintàjàra kell megkülönböztetést tenni köztük. A vadàllatok sajàtja megfélemliteni a gyengébbet és tartani az erôsebbtôl. Korunk tanultjai pontosan ilyenek: lenéznek egy bölcset de félnek az igazsàgtalan hatòsàgoktòl... Egy hatalmas ellenségen valò gyôzelem mutathatja csak meg egy ember erejét. Amikor egy rossz uralkodò eretnek szerzetesekkel összefogva, együtt megkisérlik megsemmisiteni a Hibàtlan Törvényt és szàmûznek egy bölcset; azok akiknek oroszlànszivük lesz, elkerülhetetlenül buddhàkkà vàlnak, mint Nicsiren. Nem arroganciàbòl mondom ezt, hanem mert én heves szeretettel a Hibàtlan Törvénynek àldozom magam. Egy dölyfös embert földhözvàg a félelem, ha egy hatalmas ellenséggel àll szemben, ugyanugy mint ez a gôgös « ashura », aki ùgy összezsugoritotta magàt, hogy beleférjen a lòtuszviràgba, amikor Taishaku szemrehànyàst tett neki. Egy szò, egy mondat a hibàtlan tanitàsbòl elmaradhatatlanul a megvilàgosodàs utjàra helyez bennünket, ha ezek megfelelnek az idônek és az emberek képességeinek. Ugyanakkor hiàba tanulnak meg 1000 szutràt és 10ezer doktrinàt, lehetetlenség elérniük a buddhasàgot, ha ezek a tanitàsok nem felelnek meg az idônek és az emberek képességeinek.... ...Nem az ellenségei veszelytik el a szerencsés embert, hanem a hozzàtartozòi... A Ninno szutràban van mondva: < Ha egy bölcs visszahuzodik, a 7 féle baj rögtön megjelenik.> Vagy a Konkomyo szutràban: < A 33 égi istenség elszabadul, mert a rossz kiràly hagyja a rosszat terjeszkedni.> Lehet, hogy Nicsiren nem egy bölcs, de ezzel egyenlô, mivel màr régen megértette e vilàg történéseit, s minden irt jòslata kivétel nélkül beteljesedett... ...Az emberek megkérdezik maguktòl, hogy miért van üldözve a kormàny àltal Nicsiren, ha ô igazàn egy bölcs. Pedig ez pontosan megfelel az elvàràsimnak...A Nicsiren àltal elviselt zaklatàsok egy a megelôzô létezésekben képezett karmànak az eredményei. A Fukyo fejezetben olvashatò: <<...miutàn levezekelte hibàit [megbûnhôdött hibàiért]...>> ami azt mutatja, hogy multbeli karmàja okàbòl volt Fukyo bodhiszatva sértegetve és bàntalmazva szàmtalan, a buddhai Törvénnyel ellenkezô személy àltal. Biztos igy van ez Nicsiren esetében is, aki ebben az életben szegénynek és alsorendûnek született, egy « chandala » * csalàdban. Hiàba hisz elmém a Lòtusz szutràban, testem mégha emberi is, eredetileg egy àllaté, aki hallal és hùssal tàplàlkozik, s akinek a fogantatàsa him és nöi vàladékok keverekének eredménye. Elmém ebben a testben hasonlatos a Hold tükörképéhez egy sàros tòban, vagy egy mocskos zsàkban lévô aranyhoz. Miutàn az elmém hisz a L.Sz.-ban, nem félek sem Bontentôl, sem Tàjsakutòl, de a testem marad az àllaté. Ekkora hézaggal testem és szellemem [lelkem] között, semmi furcsa nincs abban, hogy az eszetlenek lebecsülnek. Kétségtelen, hogy testemhez képest szellemem ragyog, mint a Hold vagy az arany. Ki tudja micsoda bûnöket [sértéseket] követtem el a Törvény ellen a mùltban? Lehet, hogy meg vagyok szàllva Shoi szerzetes vagy Mahadeva ** szelleme àltal. Lehet, hogy leszàrmazottja vagyok azok egyikének, akik bàntalmaztàk Fukyo bodhiszattvàt, vagy azok közül valò vagyok, akik elfelejtették eredendô hitüket a L.Sz.-ban. Az is lehet, hogy rokonsàgban vagyok azzal az 5ezer dölyfös személlyel, akik nem akartak maradni, hogy a L.Sz.-t hallgassàk.... Lehetetlen a karmànak mélységét megmérni [kikutatni]. Melegiteni és kalapàlni kell a vasat, hogy egy jò szablyàt kovàcsoljunk belôle. A bölcsek és szentek ràgalmazàsok àltal vannak pròbàra téve. Jelenlegi szàmûzetésem nem a következménye semmilyen bûnténynek; Egyetlen célja van csak, hogy lehetôvé tegye szàmomra - a multban, a buddhai törvény ellen elkövetett bûnök eltörlését, ebben az életben; s hogy megszabaditson a 3 Rossz Uttòl a következô életben. Mondva van a Hatsunaion szutràban: < A jövôbeli idôkben, egyesek szerzetesek lesznek, fölveszik a stòlàt és visszahùzodva a vilàgtòl azt a benyomàst keltik, hogy a doktrinàkat gyakoroljàk. De bàtorsàg és komolysàg nélkül a gyakorlatukban, sérteni fogjàk a Nagy Jàrmû szutràit. Jegyezzük meg, hogy azokròl lesz szò akik manapsàg a téves vallàsokat gyakoroljàk.> E rész olvasata hatàsàra komolyan el kellene gondolkozniuk az olvasòknak, sajàt gyakorlatukon. A Buddha kijelenti itt, hogy akik a mi korunkban szerzetesek lesznek és elmerülnek a lustasàgban és nemtörôdömségben, ezek ugyanazok, akik a Buddha idejében a 6 nem buddhista mester tanitvànyai voltak. A Hônen tanitvànyai, akik a Nembutsu iskola hiveinek valljàk magukat, nemcsak hogy eltéritik hiveiket a L.Sz.-tòl, hanem azt tanàcsoljàk nekik, hogy csak Amida nevét idézzék elô, egy olyan buddhàét, aki az idôszakos tanitàsokban van emlitve. A Dainichi tanitvànyai (ismertebb nevén Zen-iskola) azt àllitjàk [hangoztatjàk], hogy a valòsàgos buddhai tanitàsok a szutràkon kivül lettek àtadva. Kicsufoljàk a L.Sz.-t, melyben nem làtnak màst csak értelmetlen iràsjeleket... A Nirvana szutra szerint a Buddha lehetôvé tette minden lénynek a buddhàvà vàlàst, a L.Sz. Juryo [Dzsurjò] fejezetét tanitva nekik. De sajnos amikor kivilàgitotta a 136 földalatti poklot, ahelyett, hogy üresen talàlta volna ezeket, fölfedezte, hogy azok akik a buddhai Törvény ellen voltak, a javithatatlan hitetlenek, még mindig itt voltak tartva a pokol ôrei àltal. Ezek megszaporodtak, hogy mostanra japànok legyenek. Mivel Nicsiren maga is szembe helyezkedett a Törvénnyel a mùltban, ebben az életben a Nembutsu szerzetese lett és több éven keresztül ô is kigùnyolta azokat, akik a L.Sz.-t gyakoroltàk, mondvàn: « Soha senki sem érte el a buddhasàgot e szutra àltal. » vagy « Ezerbôl egy személy sem érheti el a megvilàgosodàst e tanitàsok hatàsàra. » Ràébredve a törvényellenességemre, ùgy érzem magam mint az a részeg fiù, aki ittassàgàban elôvigyàzatlanul megütötte apjàt és anyjàt; s amikor kijòzanodott, keserûen megbànja tettét, de màr hiàba. Bûnét nagyon nehéz eltörölni. A szive mélységesen meg van bélyegezve.... Ez év elsô hò 16.és 17.napjàn vagy szàz szerzetes és Nembutsu (meg màs) iskola hivôi jöttek, Nicsirennel vitàzni. A Nembutsu iskola képviselôje kijelentette: « Szent Honen nem mondta nekünk, hogy vessük el a L.Sz.-t. Csak azt irta, hogy mindnyàjunknak a Nembuccut kellene recitàlni és hogy ezek a jòhatàsok lehetôvé teszik a tiszta Földre jutàst. Még a Tendai e szigetre szàmûzött szerzetesei is tiszteletbe tartjàk Honent, mint egy szentet és magasztaljàk tanitàsainak kivàlòsàgàt. Hogy van önnek mersze megpròbàlni ezeket megcàfolni? ».... A Hatsunaion szutràban olvassuk: < Nagyhitû emberek, miutàn a mùltban megszàmlàlhatatlan hibàt elkövettek és összehoztak egy rossz karmàt, szàmitsanak arra, hogy mindezeknek a dijàt [« büntetés », következmény] el kell majd viselniük. Idônként meg lesznek majd vetve, csùnya külsôvel sulytva, rosszul ötözöttek lesznek és alul tàplàltak; hiàba keresik majd a gazdagsàgot, egy nyomorult vagy téves nézetû csalàdba születnek majd, vagy az uralkodò àltal üldöztetve lesznek.> Majd: < A Törvény védelme àràn szerzett jòhatàsok àltal tudjuk megkönnyiteni ebben az életben szenvedésünket és ezeket a « megtorlàsokat » >... Aki fölmegy a csùcsra, egy nap le kell hogy jöjjön onnan. Aki kicsùfol egy màsikat, megvetett lesz ô maga is. Aki lebecsüli a fizikai szépséget, csùnyànak születik majd. Aki ellopja màsnak az ételét vagy ruhàjàt, biztositva van, hogy a telhetetlenség [kapzsisàg] àllapotàba [birodalmàba] esik majd. Aki kigùnyolja a nemes embereket vagy akàrkit aki az alapelveket tanulmànyozza, szegény salàdban fog születni. Aki ràgalmaz egy csalàdot, amely a hibàtlan Törvényt gyakorolja, olyan csalàdba születik majd, amely a téves tanitàsokat gyakorolja...ilyen az àltalànos ok és okozati törvény. De Nicsiren szenvedéseit nem lehet az ilyen fajta oksàgnak tulajdonitani. A mùltban, semmibe vette a L.Sz. gyakorlòit és nevetségessé a Szutràt magàt, idônként tùlzottan magasztalva, màskor pedig leértékelve. Talàlkozott ezzel a 8 borzalmas szenvedéssel [melyek: megvetve lenni, csùnya külsôvel rendelkezni, hiànyàval lenni az élelemnek és ruhanemünek, hiàba keresni a gazdagsàgot, szegény csalàdba vagy téves vallàst gyakorlò csalàdba születni, s az uralkodò àltal üldöztetve lenni], amiért a Lòtusz Szutràt elvetette.... Közönséges körülmények között ennyi szenvedés szétteritôdik több életen keresztül, egyik a màsik jutàn jelenik csak meg, de Nicsiren olyan hévvel leplezte le a L.Sz. ellenségeit, hogy mind a 8 egyszerre ràömlött. Helyzete ahhoz a parasztéhoz hasonlit, aki sùlyosan el van adòsodva ura és kölcsönzôi irànt; de amig a birtokon marad ezek jobbnak làtjàk adossàgàt egyik évrôl a màsikra eltolni, mint hogy követelôznének rajta. Amikor azonban ha csak megpròbàl is elmenni, mindegyik lerohanja, követelvén jussàt. Ahogy a Szutra mondja: < Hàla a törvény védelme àltal szerzett jòhatàsoknak, megkönnyithetjük szenvedésünket és a [negativ visszahatàsokat] « megtorlàsokat » [rossz következményeket].> A pokol ôrei nélkül – akik kinozzàk azokat, kik ellenàllnak a törvénynek – soha nem tudnànak kijönni onnan. A hatòsàgok nélkül, akik most üldöztetik Nicsirent, nehezen tudnà levezekelni mùltbeli, törvény-ellenes bûneit. [Nicsiren Dàjsonin Fukyo bodhiszattvàhoz hasonlitja magàt, kora embereit pedig az akkori szerzetesekhez, akik megvetették ôt. Mivel Nicsiren ugyanolyan karmàt teremtett mint Fukyo, biztos benne, hogy Shakyamunival egyenlô buddha lesz. Azok pedig akik most üldöztetik, olyanok – szerinte – mint akkor pl. Bhadrapala , akik Fukyo-t zaklattàk, s ugyanùgy a poklok mélységébe fognak esni hosszù idôkre, mint ez. Ezért van, hogy Nicsiren nagy sajnàlatot érez iràntuk, s szeretne segiteni rajtuk. Ugyanakkor tudjuk, hogy akik elôször megvetették Fukyot, késôbb hitük lett ezekben a tanitàsokban és tanitvànyai lettek. A mostaniak azonban teljesen elutasitjàk a megbànàst.] Vannak néhànyan akik làtszolag hisznek Nicsirennek, de amint üldöztetve vannak, megtagadjàk ôt. Nemcsak hogy becsapjàk a Lotusz Szutràt, hanem elég bölcsnek képzelik magukat arra, hogy Nicsirennek tanàcsokat adjanak. Ezek az eltévelyedett személyek még tovàbb fognak a poklok legmélyében maradni, mint a Nembutsu hivôi....>>>
*chandala = az indiai kàszt-rendszer legalacsonyabb osztàlya, ahovà tartoztak azok, kiknek foglalkozàsa ölésre kénzeritette ôket (pl.: halàszok, vadàszok), vagy halott testhez kellett nyulniuk (pl.: hentesek, halàrusok, siràsòk) ** Mahadeva = kb.egy szàzaddal Shakyamuni halàla utàn élt brahmàn, akirôl azt tartjàk, hogy megölte apjàt, anyjàt és egy arhàt.
Hàt, arra egyàltalàn nem gondoltam, hogy egy honlapot csinàljak magamnak, mert elég béna vagyok a szàmitògéphez. De milyen igazad van! A Soka Gakkai Magyarorszàg egyik "felelôs"-ével van némi virtuàlis kapcsolatom, felhivtam a figyelmüket az index.forumra; de semmi visszaigazolàst nem kaptam, ugyhogy a "pusztàba" irogatok. Kösz, hogy felhivtad a figyelmem, hogy kitartòbb legyek e vonatkozàsban, s pròbàljak meg màs utakat; mert ugy érzem, hogy sokaknak nagy segitség lehet (fôleg ha nem tudnak angolul), ha magyarul készen kapjàk Nicsiren iràsait. Hàlàs vagyok jòindulatodért! :-)))
Nem gondoltál arra, hogy a fordításaidat egy honlapra kitedd? Csak mert ez egy fórum, ahova persze közbe is szólhatnak emberek, meg a szövegek töredezetten vannak.
Gondolok itt akár egy saját honlapra, vagy megkérdezni a magyar SGI csoportot (http://www.sgi-hu.org/), hogy mit szólnának hozzá, ha már úgysincs nagyon semmi a honlapjukon.
A buddhizmus csak egy kivételes bölcsességgel rendelkezô személy àltal terjeszthetô. Ezért volt, hogy Shakyamuni – miutàn bemutatta az összes szutràt – a Hinayana tanitàsait Anandàra bizta, a Mahayana tanitàsàt Mondzsura, de a Lòtusz Sz.legvégsô elveit nem akarta àtadni legközelebbi tanitvànyainak. Ehelyett hivatta Dzsogyo-t, aki ôsrégi idôktôl fogva tanitvànya volt, s ôrà bizta ennek terjesztését... A 6 Ut közül az idôszakos boldogsàg és az emberség vilàgait vàlaszotta a Buddha, majd ùgy döntött, hogy e két vilàg közül az emberség vilàgàban születik meg. Az ember àltal lakott valamennyi hely közül a Vilàgmindenségben, Indiàban, a Magadha kiràlysàgban jelent meg. Rendes körülmények között Magadha kiràlyànak tàmogatnia kellett volna a Buddhàt, de Azsatasatru, aki akkor uralkodott, rossz ember volt. Legrosszabb sors egy buddha szàmàra egy rossz uralkodò alatt születni. Azsatasatru kiràly megölte apjàt (Bimbisoaràt), aki egy bölcs kiràly volt és a Buddha jòtevôje. Majd pedig Devadattàt vàlasztotta mesterének. Devadatta hàrmat elkövetett az 5 Fontosabb hibàbòl, a legsùlyosabb ezek között az volt, hogy megsebezte a Buddhàt...; évtizedeken keresztül zaklatta a Buddhàt, megöletvén nagyszàmu tanitvànyàt...Az égi istenek annyira megharagudtak [ezt làtvàn], hogy a földön nagy katasztròfàk keletkeztek. Honapròl hònapra viharos szelek pusztitottak, ...elôidézvén éhinséget és jàrvànyokat, melyek sok ember halàlàt okoztàk...Mindezeket tetôzte, hogy a szomszédos kiràlysàgok tàmadàsokat intéztek Magadha ellen, ezzel végveszélybe sodorva. S akkor egy àlomlàtàs hatàsàra Azsatasatru – hallgatvàn Dzsivaka nevû orvosànak tanàcsàra – elhagyta Devadattàt és Shakyamuni Buddhàhoz csatlakozvàn, megbànta rossz cselekedeteit majd az egész orszàg békére talàlt. De nemcsak hogy visszanyerte egészségét a kiràly, hanem megcàfolta azt a jòslatot is, mely szerint meg kellett volna halnia az év harmadik hònapja 7. napjàn; mivel 40 évvel meghosszabbitotta életét. Hàlàja kifejezéséül ezer arhàtot kért meg, hogy màsoljàk ùjra a Buddha tanitàsait, közülük fôleg a Lòtusz.sz.-t, a jövô nemzedék szàmàra. Végül is tehàt Azsatasatru jòvoltàbòl tudjuk mi ma a L.Sz.-t gyakorolni. A Buddha kijelentette: < Halàlom utàn a T.U.Napjaiban sokan àjtatosan vizsgàljàk majd az 5 Aszkéta gyakorlatot, mint Devadatta [tette volt]. Meggyôznek majd egy rossz kiràlyt, hogy egy pàratlan bölcsességû személy ellen cselekedjen. Üldözni fogjàk, ütlegelni és szàmûzni, még az életére is törnek majd. Ebben az idôszakban természeti katasztrofàk ( mint tàjfunok), éhinség és jàrvànyok - még sùlyosabbak mint a mostaniak -, fognak megjelenni és a szerencsétlenségek éveken keresztül fognak tartani. Lesz egy külföldi tàmadàs is.> Ezt mondja a Shugo szutra. A mostani fejlemények pontosan megfelelnek a Buddha jòslatànak és Nicsiren az àltala lefestett bölcs... Akàrhol is talàlhatò az ember, a hegyekben, tengereken, az égben vagy a falvakban, nem tud megmenekülni a halàl elôl. Mégis, egy rész a szutràkbòl megmagyaràzza, hogy meg lehet vàltoztatni még egy fix [àllandò] karmàt is. T'ien-t'ai tolmàcsolàsa szerint ez a rész azt jelenti, hogy meg lehet hosszabbitanunk életünk hosszùsàgàt...
[Egy nô-tanitvànyànak irja ezt alevelet Nicsiren, aki épp elvesztette férjét.]
..Minden eddigi életei folyamàn màr bizonyàra annyi férfival volt összehàzasodva, mint az òceàn homokszemcséi. Mégis, a férfi, akivel ebben az életében volt hàzas, ez az ön igazi férje. Mert ô az aki elvezette önt a Lotusz Sz.tanitàsainak gyakorlatàra. Ugy kell tisztelnie ôt, mint egy buddhàt. Valojàban buddha volt màr életében és tovàbbra is buddha. Buddhasàga transzend életen és halàlon. Ez a « sokushin jobutsu » [elérni a buddhasàgot külsôvàltàs nélkül]. A L.Sz. 4. kötetében van mondva: << Aki ezt a szutràt gyakorolja a Buddha testét birtokolja.>> Sem a Tiszta föld sem a pokol nem létezik rajtunk kivül. Itt talàlhatò sajàt mellkasunkban. Buddhànak hivjuk, aki ràébredt erre az igazsàgra; akinek pedig fogalma sincs errôl, az egyszerû halandò. A L.Sz.ràébreszt bennünket erre a valòsàgra és aki hisz a L.Sz.-ban, ràjön, hogy a pokol is àt tud vàltozni buddha-földdé. Még ha megszàmlàlhatatlan éon [kalpa] òta is gyakoroljuk az idôszakos tanitàsokat, de eltérünk a L.Sz.-tòl, a pokolba kell esnünk. Nem én, Nicsiren mondom ezt, maga Shakyamuni jelentette ki, amit aztàn Taho Buddha és a vilàgegyetem minden részén levô többi buddha – Shakyamuninak emanàciòi – megerôsitettek. Az idôszakos tanitàsok gyakorlàsa ahhoz az emberhez tesz hasonlòvà, aki màr égve még jobban bahatol a tûzbe...Nem hinni a L.Sz.-ban annyi, mint bedobni magàt a tûzbe...Azok, akiket eltéritenek a rossz baràtok, mint Hônen, Kôbô és màs L.Sz.ellenség és akik az Amida vagy Dainichi szutràkban hisznek, egyre jobban behatolnak a tûzbe...Kikerülhetetlenül el kell viselniük a « tokatsu, kokujô és mugen » poklok hôségét és a « guren és daiguren » poklok hidegségét. Azt olvassuk a L.Sz.2.kötetében: << Halàla utàn a megàllithatatlan szenvedések poklàba fog esni ( csak egy éon eltelte utàn születhet ùjra, hogy azutàn megint a pokolba essen) és ezt fogja megismételni még szàmtalan éon alatt.>> Az ön férje azonban megmenekült ezektôl a szenvedésektôl, mert a L.Sz.gyakorlòjànak, Nicsirennek a jòtevôje volt. Mondva van a Szutràban: << Még ha beesnek is egy nagy tûzbe, nem égnek meg...ha egy àrviz elsodorja ôket – e Szutra cimét recitàlva – rögtön sekély vizekre talàlnak...A gyakorlàs jòszerencséjét nem emésztheti el a tûz, s nem sodorhatja el a viz.>> Ugy képzeli talàn ön, hogy a pokol, az ôrök vasràcsai vagy az Aborasetsu orditò parancsai valami messzi helyen talàlhatòk, de ez nem igy van. Ez a tanitàs döntô fontossàgù, de àtadom önnek, mint ahogy Mondzsu bodhiszattva tette, fölfedvén a sàrkànykiràly lànyànak a « sokushin jobutsu » titkos elvét [hogy elérhetjük a buddhasàgot anélkül, hogy külsôt cserélnénk]... Néha a « pokol » szò két iràsjelét annak a cselekedetnek a kifejezésére is hasznàljuk, amikor a földbe lyukat fùrunk. Nem àsunk-e lyukat a halottnak is? Ezt hivjuk « pokolnak ». A làngok melyek testét porrà emésztik, a végtelen szenvedések poklànak tüzei. Felesége, gyerekei és rokonai, akik elkisérik a halottat a temetésére, a pokol ôrei (az aboraszeccuk). Csalàdja siralma az ôrök orditàsai. A lovak és a marha (akik szàllitjàk a holtat) lò-és marhafejû démonok és az àrok maga a végtelen szenvedések pokla. A 84ezer üst (melyek kinozzàk a halottat) a 84ezer földi vàgy. Az elhunyt elhagyvàn hàzàt a halottak hegye felé megy, ugyanakkor a folyò, mely mellett gyermekei sirnak, a 3 àtjàrò folyòja. Fölösleges màshol keresni a poklot. Azonban, akik hisznek a L.Sz.-ban, àt tudjàk ezt vàltoztatni. Nekik a pokol àtvàltozik az örök fény földjére, a szenvedések emésztô tüze egy buddha fàklyàjàvà vàlik...a halott egy a törvényt birtoklò buddhàvà, az olvasztò kemence a buddha lakhelyévé lesz, ahol kifejezi végtelen együttérzését. A jàròbot a « Myoho Dzsisszo » ( a Csodàlatos Törvény egyenlô minden jelenséggel) elvének botjàvà vàlik a 3 àtjàròjù folyò a « szodzsi szoku nehan » (az élet és halàl szenvedései visznek a nirvànàba) elvévé vàlik és a halàl hegye pedig a « bonno szoku bodàj »( a vàgyak visznek a megvilàgosodàshoz) elvnek nagy csùcsàvà vàlik. Megérteni mindezt annyit jelent, mint elérni a megvilàgosodàst anélkül, hogy külsôt vàltoztatnànk, s ràébredni erre annyi, mint kinyitni a buddha bölcsességének belsô szemét. Devadatta àtvàltoztatta a szüntelen szenvedések poklàt tökéletes mennybéli és örök vilàgossàg földjére, s a sàrkànykiràly lànya is elérte a buddhasàgot, anélkül, hogy külsôt vàltott volna. Mindezek azért, mert a Lotusz Szutra lehetôvé teszi a megvilàgosodàs elérését még azoknak is, akik elôször ellene voltak. Ez a jòhatàs a « myo » iràsjelben foglaltatik. Nagardzsuna bodhiszattva irta: < A Lòtusz Szutra olyan mint egy nagy orvos, aki a mérget gyogyirrà tudja vàltoztatni.> Miao-lo kijelentette: < Hogyan lenne lehetséges az örök fény földjét màshol talàlni, mint Boddh-Gayàban? « Szaha »- vilàgunk nem létezik a Buddha földjén kivül...A valòsàgos jelleg elkerülhetetlenül megjelenik minden jelenségben és minden jelenség birtokolja a 10 Mòdozatot. A 10 mòdozat elkerülhetetlenül hat a 10 Létàllapotban és a 10 létàllapot elkerülhetetlenül meghatàrozza/megrajzolja egyszerrre az életet és környezetét.> A Lòtusz Szutràban van mondva: << Minden jelenség [lény, dolog] valòsàgos jellege csak a buddhàk àltal érthetô meg...Ezek a modozatok: (1) megjelenés/külsô [ami külôleg làtszik: szin, alak..minden anyagi és fizikai oldala a létezônek]; (2) a természet [kivülrôl nem làthatò belsô tulajdonsàg vagy minôség, embereknél pl.az ész, az ön/tudat..stb.; (3) entitàs [egyéni valosàg] vagy az élet lényeges tulajdonsàga, amely egyesiti a megjelenést (1) és a természetet (2). Ez a hàrom tényezô teszi vilàgossà az életnek magànak a valòsàgàt...és a köztük lévô összefüggést elejétôl végig [mind a 10-ben].>> A Juryô [Dzsurjò] fejezetben [XVI.] van mondva: << Az idô hatàrtalan és végtelen...azòta, hogy én igazàbòl elértem a buddhasàgot..>> Itt az « én » minden embei lényt jelent a 10 létàllapotban. A 10 létàllapotban levô emberi lények rendelkeznek a bennük rejlô buddha-àllapottal; tehàt a Tiszta Földön élnek... Elet és halàl àllandò megnyilvànulàsai az örök életnek, melyek egymàst követik a létezés 3 fàzisàn keresztül (mùlt, jelen, jövô). Nincs ezen mit panaszkodni vagy csodàlkozni. A külsô megjelenés a « hachi so »-nak felel meg (egy buddha létezésének 8 fàzisa); és egy buddha létezésének 8 fàzisa alà van vetve a születés és halàl törvényének. Ràébredni erre az igazsàgra jelenti azt, hogy elértük a buddhasàgot (egyszerû halandò létünkre) a L.Sz.gyakorlata àltal. Mivel az ön férje ezt a szutràt gyakorolta, biztos hogy elérte a buddhasàgot. Ezért nem kellene önnek szomorkodni. Viszont természetes, hogy fàjdalmat érzünk, mivel egyszerû halandòk vagyunk. Amikor Shakyamuni Buddha eltûnt, legfôbb tanitvànyai is – akik pedig felébredettek voltak – kifejezték szomorùsàgukat. Azt akartàk-e kimutatni ezzel, hogy ôk is egyszerû halandòk voltak? Imàtkozzon teljes szivébôl az elhunytért. Egy öreg bölcs mondàsa - ami a következô: « Irànyitsa elméjét a 9. tudat felé, miközben gyakorlatàban a 6 tudatra tàmaszkodik. » - valòban igaz. Ez a levél tartalmazza Nicsirennek egyik legfontosabb tanitàsàt....
