Megkaptam. Tökjó. Viszont nem volt a nicked mellé írva, hogy ez neked megvan CD-n. De még mindig nem tudom, miért kellett vona .gif-et csinálnom... :))
Úgy látszik, a hibajavító mechanizmusom nem rád van kalibrálva.
"SPafi, azaz, BEAG AET 250... mocskosul kvajólszólt. :)"
Ezt legalább háromféleképpen lehet értelmezni, a legvalószínűbbnek az tűnt, hogy "Az az, BEAG 250...", bár lehetett volna "Az a BEAG250, amire gondolok...". Sőt, a magyar nyelvtan szabályai szerint ezt kellene, hogy jelentse: "SPafi, azazhogy nem is hozzád szólok, hanem BEAG AET 250-hez..."
SPafi, azt áruld el
1. mitől kisebb egy ~400k-s .gif állomány, mint a 40k-s .jpg :))
2. az AET50 mitől ugyanaz, mint az AET 250? Mivel nem láttad/hallottad szólni, azért írtam, amit írtam. A billentyűk meg azévannak, hogy üssük!
Az APT-vel kapcsolatban lehet, hogy igazad van. Végülis a Reflex is gyártott kétszerannyiért ugyanakkora végfokot, igaz az kétcsatornás. :)
Az emlegetett MCC-féle a buher topicban megtalálható.
Sokáig nem tudtam, hogy mi zavar ezeknek a hangjában. Egészena addig amíg nem csináltam egy hibrid A-osztályút. Utólag visszagondolva egyértelműen a csikorgás zavar(t).
Ha érdekel a dolog a buher topic mostanában erről szól az utóbbi 2-3 hétben.
A táp legalább olyan fontos, mint maga a kapcsolás. Általános elv, hogy a trafót minél jobban le kell terhelni. A kondi mérettel/tipussal meg bőszen lehet játszadozni.
"...azaz, BEAG AET 250... mocskosul kvajólszólt. :) És sztereo és..."
Aha! Tényleg, az kurvajó! ...lett volna valószínűleg, ha láttam volna. De nem. Mint írtam, én csak a monó változattal találkoztam. Nem baj, eddig sem azért írtam, hogy elolvassák, amit írok, csak fázik a billentyűzetem, és föl kell melegíteni.
A képet kösz, már nagyon hiányzott! ...volna, ha nem lenne meg CD-n 94-ig minden RT szám. Lehetett volna gif-ben is fölrakni, kisebb, és jobb minőségben, de cserébe legalább két helyre is belinkelted! Kétszer ad, ki gyorsan ad!
BEAG APT100 30000-ért, 5 évvel ezelőtti forintérték mellett jó vétel? Váljék egészségedre!
Hmmm. Na, majd ha lesz rá időm, elolvasom mégegyszer ezt a cikket. Azt az MCC-félét nem ismerem. Ez a kapcsolás abszolút zenei alapokon keletkezett. Szóval, azt mondod, ez is csikorog? Én megmondom őszintén, lusta voltam megépíteni, de elhittem, amit a cikkben írtak. Én olyan BEAG-os 2 50-est építettem heccből, az eredetinél kisebb nyákra. Egész jól szólt a szegény pára, csak a táppal mentem alá a teljesítménynek. De nem bántam, mert imádta a hangját, aki megvette. (nem vájtfülű volt):))
Építettem pár 2020-ast is. :) Azt figyeltem meg, hogy amikor teszteltem, 2 9V-os elemet használtam tápnak. Sokkal szebben szólt a 2020 a 2 elemről, mint bármelyik tápról. Akkor kezdtem kapizsgálni a tápegység kérdésének fontosságát. :)
Nem olvastad el figyelmesen a cikket. Nem feltétlenül az osztály okozza a csikorgást, bár hajlamos rá önmagában a 'B'. A belső fokozatok túlvezérlőde okozza a legtöbb bajt. Ami ennél is előfordulhat.
Többek között én is felvetettem. Itt is megfigyelhető ugyan az a tervezői "figyelmetlenség" ami általában jellemző a visszacstolt rendszerekre. A visszacsatolás alkalmazása körül van a baj.
Sziasztok! :)
JFEry, a deckem még mindig olyan. De nem sürgős, évek óta így müxik... szerintem a szervó... hogyazaaa! :))
SPafi, azaz, BEAG AET 250... mocskosul kvajólszólt. :) És sztereo és nagyon tutter a hanszínszabályozója. Új APT 30k? Az nem is durva ár egy profi végfokért...
A törzsasztalos topicban a hangrendszeresben benne van a csikorgásmentes erősítő rajza. Mind1, ide is belinkelem:
ez egy régi rádiótechnikából való kapcsolás, napokat szenvedtek vele mire megtalálták azt abizonyos hangot. A másik topicban vetette fel anno valaki, hogy a B osztály furcsa csikorgó hangot ad, főleg kis teljesítményen és azon erőlködik, hogy beszüntesse. Gondoltam a cikket nem írom be, de a megoldást belinkeltem. :)
Kb. hat éve, amikor felszámolták a laboratóriumi műszergyárat, egy haverom "megmentett" egy pár APT100-at. Volt teljesítménye bőven, és nekem tetszett a hangja is, de az, hogy tönkrement, és egyébként is csak monó volt az már nem tetszett, úgyhogy átépítettem. A régebbi Castone CPA500-as is kísértetiesen hasonlít rá, csak kétszer annyi tranyóval. Nemrég volt itt egy nálam. Nem tudom, hogy eredetileg milyen volt, de ennek óriási nyugalmi áramot (35 mA) kellett beállítani, hogy valamelyest lecsökkenjen a keresztezési torzítása. Az APT100-at nem teszteltem ebből a szempontból. A BEAG-nak egy másik, 50 W-os, monó erősítőjéhez (talán AET50 ?) volt még szerencsém, de csak javítási céllal.
Kb. 5 éve láttam egy boltban új APT100-at. 30000 Ft-ba került! Jó, mi?
SPafi, ismered a BEAG 2x50W-osát? Nekem nagyon tetszett annak idején a hangja. Vagy az APT-100? Ebből pedig a reflex "fejlesztett" anno 2x300-at, csak a táp és a végtranyók kérdése volt a dolog. Szóval, ha ismered őket, mi a véleményed róluk?
A másik erősítős topicba be fogom linkelni a csikorgásmentes végfokot... csak az a topic annyira szalad, hogy nem tudom lekövetni! :)
Hogy mit alkalmaznak, az komplex döntési folyamat eredménye, úgyhogy ne várj egy szavas választ! Minden esetre a kapcsoló üzemű tápok elég sok nagyfrekvenciás zajt generálnak, és mindenképpen bonyolultabbak egy trafónál. A kis súly nem annyira döntő. Egyébként én már láttam kapcsoló tápos erősítőt, és nem volt egy pehelykönnyű darab. Az ár kb. megegyezik.
Te SPafi, meg tudod nekem mondani, hogy miért nem általános az, hogy kapcsolóüzemű tápegységgel szerelik a nagy (>100VA) teljesítményű, vagy a HI-FI erősítőket?
