Tegnap kétszer írtam hozzászólásom mert rosszul küldtem a linket és az elveszett. Ott említettem szélturbinát meg Stirlinget is.
Ráéreztél hogy ez hiányzik, most bepótolom.
Szélturbinából készítenek már megawattosat is pedig 20-25 Km/ó szélnél csak pár század bár nyomáskülönbség van. Ezeket már szériában készítik áramfejlesztővel együtt.
Én elméletileg a Stirlinget jobbnak látom mert elveszi a kondenzátornak jutott meleg egy részét. Segíti azt és mielőtt a gamma Stiring hőfelvevő oldalára jutna a vízpára, azt némileg sűrítve, csökkentené a kondenzátor felületét. A baj csak az hogy gamma stirlingből a legnagyobb is csak 0.1 Kw erejű. Valahogy sokat kell egybeépíteni valami emeletes megoldással mert azért 1000 m2 felületű dugattyút egyben nem lehet mint turbinalapátból. Az alfa és beta stirling pedig nagyobb hőkülönbséggel dolgozik.
Nekem van megoldásom a hőfelvevő-leadó felület nagyobbítására, de az enyém is inkább az alfára hasonlít, egyelőre nem tudom kicsi hőkülönbségnél mit ad, de biztosan jobb lesz a gammától, már csak azért is mert nálam csak gördülő surlódás van.
Nem tudom érdemes-e most még kilóméter mélyről felhozni a hideg vizet , mert ez jócskán bezavar a gazdaságosságba. Ha a desztilált víz ára megengedi inkább érdemes hozzátenni Napból (vagy akármiből) egy kis meleget a párologtatónak és ha magasabb hőfokon megy , akkor több víz is lesz meg a stirling is fürgébb. Egy fejlett stirling visszahozná a bevitt meleg ellenértékét mechanikai munkában vagy villanyban.
Máskülönben a vízpára hője ami igen nagy csak elvész.
Kettő órámba került mire lefordítgattam meg letöltöttem world padba. Itt megértettem a működést mert más rajzokat adott mint amit adtál, meg leírás is van.
A zárt ciklusú rendszernél a meleg tengervízzel melegítik az ammóniát aminek gőzével megy a turbina nem túl nagy nyomáson 100 kw-ot adva. Sok évtizeden át bukdácsoltak a technikai és egyébb problémák miatt.
Nem túl nagy teljesítmény és kilóméter mélységből kell a sok hideg vizet felhúzni. a hetvenes évekig és még utána is nem versenyezhetett a kőolajjal.
A nyitott ciklusú az áram melett édesvizet is ad. A 25 C fokos vizet párologtatják vákuumban( amit én is írtam) majd a pici nyomást használva igen nagy turbinán keresztül expandál a gőz még picibb nyomásra a kondenzátorba. Ez se adott 100 Kw -tól sokkal többet. 4 évtized bukdácsolás után mostanra ért meg arra hogy gazdaságos is legyen meg elég nagy is, mondják ebben több energia van mint hullámerőműben.
Én is gondolkodtam már sok mindenben , faszénkészítéssel ahol a keletkezett faszén többe kerül mint az alapanyag fa és még hőt is adna nem úgy mint indiai faszénégetőknél ahol a fa is meg a hő is csak elfüstöl, sajna nem csináltam meg. Az iparban ahol dolgoztam főnököm vett japán vízszűrőt és pí vizet termelt a csapról, boltot is nyitott csak nagy árat szabott érte, az emberek nem vették és 4 hónap után csődbe ment.
Találtam más céget is aki tengervizet sótalanít, most is hirdeti magát mint a vákuumtechnológia eljárással, mondom igazol talán.Másik hozzászólásnál adom meg a linket mert most nem bírom, vagy nem tudom kijelölni.
A tulajdonképpeni cél az ivóvíz, de energia takarékos módon és megújuló energiával. A villanyáram pedig ki se lépne a tágabb rendszerből mert aztán azt az ivóvizet is fel kell nyomni valahová egy városi rendszerbe és ebben só hasznosítás is van ami olvadék elektrolízist tartalmaz.
Nem tudom, hogy az OTEC projektben csak nem jutott eszükbe a stirling megoldás, vagy van valami előnye a turbinának. Van a nyílt ciklus, az enyém olyasmi akar lenni és a zárt ami ORC turbinát alkalmaz.
Stirlinget használnak egyébként a svéd ún gotland tengeralattjárók is.
Ha nem az energia termelés a fontos, hanem az édesvízgyártás akkor az szerintem más tészta.
A párolgás akkor eredményes ha minnél kisebb a környezeti nyomás, a turbina pedig akkor hatásos ha van előtte mind nagyobb nyomás. Szerintem turbinával ellentmondás van.
Egy gamma stirling szerintem éppen jó lenne. Az megél alacsony hőkülönbségen is , igénytelen, csak kicsi a hatásfoka ,de ez itt nem túl lényeges. Olyan elhelyezés kell hogy a kondenzátor előegysége legyen nagy felülettel (esetleg több egység összekapcsolása). A fáradt gőz a gamma stirlinget elhagyva menne a főkondenzátorba ahol cseppfolyósodik.
Szerintem termelne annyi energiát hogy meghajtson egy turbinát amely vákumot gerjeszt a párologtatóban, majd némi sűrítést a kondenzátor felé , így mindkettejüknek éppen kedvébe járna.
Azt mozgatni is kell a nap járásával szinkronban, nem tetszik. A hőmérséklet emelkedésével rohamosan romlik a hatások, nem az erőgép a lényeg, ebben csak az is lenne. Ha emelkedik a hőmérséklet gyorsul a hővezetés is és 4. hatvánnyal arányos a kisugárzott hő is, 200 fokon már nagyon jelentős. Hely van ott elég.
Nem egészen az én ötletem, több 100 millió dollárt költöttek hasonlóra az OTEC, Ocean Thermal Energy Conversation. Az a 25 fokos tengervizet használja úgy, hogy 4 fokost hoz fel a mélységből. Annak is ez a lényege, bár annak a villanyáram a főterméke, de nagyon lényeges a sótalanított víz is. Én nem hoznék fel hideg vizet, hanem a 25 fokot emelném 100-150 re, mert azt tudom olcsó eszközzel, recycling iparban megoldani. A hűtés pedig a 20-30 fokos levegő
Arra gondoltam, hogy ilyen alacsony hőmérsékleten talán a stirling jobb mint a turbina? (bár az OTEC ben úgy tudom turbinát használtak)
Gondoltam olyat,ez valami sótalanító mert tengervízzel megy, azért kérdeztem rá. Jó ötlet, valami tükrös rendszert kell használni avval lehet magasabb hőmérsékletet is.
A Stirlinget végig viszem most már mert találtam megoldást a kompresszió-expanzió viszony növelésére ami termodinamikailag döntő. Normális Stirlingnél ezt nem lehet növelni, az alfánál ideálisan 5 / 1 körüli ami gyakorlatban 4/1-csökken , én 12/1 viszonyt is el tudok érni, hajókra elmenne, sokkal kevésbé szennyez mint Diesel motor.
Igen, de itt a víz a tulajdonképpeni cél, a főtermék. Nem igazán gőz ez, csak valami pára.
Miért menne vissza? az a termék, az a házifeladat, tengervíz sótalanítás megújuló energiával. A korábbi nyertesek teljes fantáziátlansággal, napelemmel hajtott reverz ozmózis. Termodinamikai észjárással, ezt így ésszerő, kapcsolni a két dolgot, az áram és az ivóvíz keletkezését. A víz elpárolog, de nem minden hőt ad le a környezetnek egy része munka lesz.
nem biztos, hogy a stirling a legodavalóbb, gondolkodok.
Mikor elküldtem hozzászólásom mindjárt eszembe jutott hogy gőzben gondolkodol.
Én nem vagyok nagy híve pedig erőművek fő egysége a nagy teljesítmény miatt.
Vízkőzeg esetében nagyon sok a párolgási hő , annyi mint amennyit gőztúlhevítésre fordítanak. Más folyadékoknál pl. freonnál kevesebb. Esetleg két lépcsőben égőtér-víz, majd kondenzvíz-freon vagy más nem égő kicsi párolgáshőjű folyadék.
Freonnal kapcsolatban találtam érdekeset a mi régi világunkból :
Annyi bizonyos hogy gőznél, Stirlingnél, gázturbinánál nincs sok szénhidrogén,nitrogénoxid, korom a kipufogó után. Igaz széndioxid van ,de villanyautónál is globális szinten.
A rajzról nem tudom kinézni hogyan megy vissza az édesvíz a párolgási térbe?
Fajlagos súlyban, térfogatban gázturbinával nem versenyezhet a Stirling motor. Hatásfokban esetleg mert ha héliummal töltik akkor elég jó, viszont meg kell oldani a jó tömítést amely igen nehéz.
Én foglalkozok a Stirling továbbfejlesztésével. 3 éve készítettem robosztusat de a hőcserélés nem sikerült elég jóra és eldobtam.Terveztem másikat, most készítem, csak sajna már kicsi az erőforrásom. Evvel a mostani megoldásommal elérek hermetikus tömítést , nagy hőcserélési fokot (nagy felületek), nagy kompresszió-expanzió fokot (regenerátor sem kell).Először levegővel próbálom, ha mükszik akkor túlnyomású héliummal. 60 % effektív hatásfokot várnák, ha bejön lehet betesz majd a villanyautózásnak. Gázturbinát is tettek már autóba de eddig se a gázturbina se a Stirling nem ütötte meg a mércét Otto-Diesel motorral szemben.
A cikkben energiát írtak, de teljesítményt adtak meg.
Amúgy mire szolgál űrszondán a Stirling-motor?
Ha a nukleáris töltet feljuttatása során hiba lép fel, és a hasadóanyag szétszóródik a légkörben, melyik biztosító társaság kártalanítja az emberiséget?
A stirling motort bármivel lehet fűteni, elektromossággal is, csak nem érdemes. A veszteségek miatt energiát fog termelni, mint amit beletáplálsz, így nem lehet belőle, és semmiből örökmozgót építeni. Ha jól értem a kérdést...
2-8 bár túlnyomáson kell mennie. Főtengelye nagyon erős,csak a lendkerék 50 kg. A hőcserélés a nehéz dió. Most próbálgatom mint hőszivattyú mert lassan készül az égőterem.
Lassan készül az én Stirlingem is, ez bitang erős főtengelyes, mert a csúcsnyomás 100-200 bár között van . Még az égőterem nem tökéletes, biomasszával akarom működtetni.
