január vége felé járok majd csak Fonyódon, drukkolok, hogy épp akkor is szép téli arcát mutassa. Én is szeretek dolgozni utólag a képeimen, s valóban nehéz mértéket tartani, az ember egyszercsak azt érzi, hogy háttérbe szorul a fotók hatásában a valóság, az egyedi pillanat - s felülkerekedik a szoftveres lehetőségekben dúskáló művészkedés, ami viszont cseppet sem egyedi.
Igen, én is jobban szeretem a valósághoz közelebb álló képeket, mint az olyanokat, amik olyan színvilágot tükröznek, minta egy fantasy világban készültek volna. Azok is szépek a maguk módján, csak nem sok közük van a valósághoz.
Ez nagyon tetszett. Kiscsaj lecsúszottpattogott, kipattant a talajra a "csúszda" elé vagy fél méterrel, majd 10 percig bőgött, úgy fájt a farokcsontja (vagy mi van ott)...
Egyébként idén még tovább merészkedtem, először csak a vízben, utána a szárazföldön is átlátogattam az alsóbélatelepi strandra. Ott nincs semmilyen kiépített infrastruktúra, mégis van egy kedves hangulata.
Ha már strand, akkor én nyáron a bélatelepi strandra szoktam járni, annak is a túlsó felébe, ahol az a nagy barna épület áll (kíváncsi lettem volna arra az időszakra, amikor az még játékteremként működött - ha jól tudom -, és tele volt emberekkel). Annak a nagy épületnek az aljában van egy (vagy két) büfé, nekem ők nagyon szimpatikusak. Nagyon jól viszi a boltot a fiatal főnök, mindig újítanak valamit (pl. idén észrevettem, hogy lehet náluk napágyat bérelni, nem is túl drágán), isteni a kávéjuk, és az étek is kiváló. Úgy láttam, hogy ott rendszeresen összejön egy baráti társaság szinte minden este, akik megalapozzák a hangulatot. Nyáron nem egyszer előfordult, hogy fürdés, napozás, fröccs/sör és kávézás mellett megnéztem ott a Forma-1 aktuális futamát, mert hogy tévét is szoktak kitenni. Nagyon jól szokott telni ott az idő.
Nem tudom, ott még nem jártam. A Bakteritatóba barátokat vittünk, mondenkinek leesett az álla a felhalmozott kicsekkel párosult barátságos kiszolgálástól. Igaszság szerint a Fonyódi Kuturális Intézmények alá kellett volna tartoznia, különgyűjteményként! Ha még megengedhetném magamnak a kávézgatást, akkor biztos a Barbakánt látogatnám a dísztéren, de 2002-óta fagyasztott fizetésű egyetemi emberként erről leszoktam, alkalmanként fröccs/sör fér még bele, arra a kikötői üzletsor is alkalmas volt, de ha fizetős lesz a strandunk akkor nyáron Ligetre "visszük a pénzünket" a Kamillába, mert az is nagyon barátságos + ott a free-part.
A piac bejáratánál is van még egy kívülről hangulatosnak tűnő hely, a nevét nem tudom, egyszer majd benézek oda. Vagy esetleg mi jöhet még szóba Fonyódon?
hát ez nagy veszteség:-( tisztelve a többi színvonalas, otthonosként megszokható vendéglátóipari egység hasonlóan barátságos munkatársait, ez volt az egyetlen olyan hely Fonyódon, ami nem tizenkettőegytucat stílusú, bármely más városban hasonlót találok - jellegű volt. Ahol a kialakítást, látnivalókat, egyedi dekorációt tényleg a munkatársak szabadjára eresztett lelkesedése szülte, nem valami manír, divat vagy megfelelni akarás különféle bevett stílusoknak. Fizetős strand, bakteritató vége - remélem azért valami pozitív változás is lesz nyárra:-)
Utána néztem: Dr. Berzsenyi Sándorról, aki "1846-ban született. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1873-75- ig átmeneti jelleggel járásorvos Lengyeltótiban. 1875-ben a kaposvári kórházban dolgozott. Ekkor jegyezte el Kovácsi Miklós György földbirtokos leányát. Házasságukból 1876. július 10-én fiúk született, János György Mór. Felesége korán 1884-ben meghalt. 1876-tól a lengyeltóti Zichy uradalom orvosa, 1877-ben községi orvosi és járás orvosi teendőkkel is megbízzák. A Lengyeltóti és a Tabi járás járásorvosa lesz. 1878-ban a boszniai háború miatt katonai szolgálatra behívott karádi községi orvost is õ helyettesítette. Õ volt a vezetője a Lengyeltóti Kaszinó tagjai között szerveződő Népkör Egyesületnek. Ezt a diplomás kört országosan a dzsentrik uralma megerősödésének érdekében hozta létre. Tagja volt a Kaszinó választmányának. Az 1876-os I. Eü. törvény értelmében 1878-ban szervezték meg az első körorvosi szolgálatot. 1880-ban a Lengyeltótiban alakuló sorozó központ sorozó orvosa. 1887-ben az õ szervezésében alakult meg a Vöröskereszt Lengyeltóti szervezete. 1888-ban kinevezték Szőlősgyörök körzeti orvosának is. 1891-1920-ig járásorvos, körzeti orvosi teendőket már nem végzett. Tagja volt a vármegye Törvényhatósági Bizottságnak. A Balaton kulturális fejlesztése érdekében kifejtett érdemei elévülhetetlenek. A fonyódi „Sándortelep” nevében őrzi emlékét. 1920-ban hunyt el. 46 évig szolgálta a vármegyét, melyet temetésén Lengyeltótiban Tallián Andor alispán képviselt"
"A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvosnak, aki gyakran vadászgatott a fonyódi hegyek lábánál. Ő vette rá az erdővel borított hegy - a mai Bélatelep - tulajdonosát, Zichy Bélát, hogy birtokáből egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben ötvenen alakították meg. Kaposváron a Fonyódi Nyaralók Társaságát, s a következő évben már megkezdődtek a villaépítések. A telepet Zichy Béláról nevezték el Bélatelepnek, az Inkey családtól pedig megvették örökös jogon a Balaton egy részét. Cölöpökön álló fürdőházat építettek 34 kényelmes kabinnal, melyekhez híd vezetett. Tíz évvel később a parton is elkészült a kabinsor. Dr. Szaploncay Manó pesti ismerőseit is megnyerte a fürdőhely fejlesztése számára, így a századfordulóra előkelő villasor épült Bélatelepen. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az utazást. Ettól kezdve gyors fejlódésnek indult a település, s egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándorről kapta a nevét, aki kaposvári és lengyeltóti tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. A mai Alsóbélatelep és Balatonfenyves az első világháború előtt formálódott, amikor először egy gyáros, majd dr. Bacsák György telket vett ott, és építtkezett. Az egykori halászok, szőlőmunkások és napszámosok lettek a villák kertjeinek gondozói és vincellérei, s lassan a pincesorok között is nyaralók nőttek ki a földből. 1911-ben már mintegy másfélezer üdülővendég látogatott Fonyódra. Az első világháború idején azonban megállt az építkezés. 1913-ban öt szálloda (általában 20 szobásak) fogadott vendégeket, a községben és a fürdótelepen összesen 2500 nyaralónak tudtak szállást biztosítani. 1898-ban készült el az új kikötő és a hajóállomás, melyet tíz év múltán folyamatosan kibővítettek. Nagy gondot fordítottak a községi utak kialakítására és fenntartására, ugyanis a település széttagolt volt, egyes részei egymástól távol estek. 1905-ben bekapcsolták Fonyódot a balatoni körtelefonhálózatba, 1912-13-ban pedig megkezdódött a település villamosítása, amelyben jelentős áldozatot vállaltak Bélatelep és Sándortelep villatulajdonosai is. 1905-ben Fonyód, leszakadva a lengyeltóti közigazgatásról, önálló kisközséggé alakult. 1911-ben a község Bélateleptől nyugatra eső része a Balatonfenyves nevet vette fel, ahol önálló fürdőegyesület is alakult."
A Balatonban két hónapot fürdenek az emberek. Tény, hogy hatalmas egy fürdő fenntartási költsége, de az általa generált bevételek -és nem csak a fürdőbelépő árára gondolok- ennél sokkal magasabbak lehetnek, csak jól kell csinálni a dolgokat.
Apropó! Melyik Magyarország leggazdagabb települése? Hévíz. Miért?
Én, régi nyaraló család tagjaként mindig drukkolva és mindig kritikusan, de nyilván távolabbról szemléltem a fonyódi változásokat. Alapvetően örülök újabban a sok programnak, facebookon is aktív szerepet vállaló lokál patriótáknak, könyvtár és színpad építésnek (bár az építészük ízlése borzalmas), turisztikai info pontoknak. Nem hiszem, hogy sokkal több elvárható. A stand projekt gyaníthatóan felesleges volt, ha fizetőssé tétel az ára. De vannak európa szintű vendéglátó helyek, Makkos, Kamilla, Bakteritató, Barbakán, a kikötői üzletsoron se ért csalódás pizza, fagyi vagy lángos kapcsán. A programok kezdenek összetettebbé válni, harcsa, petyek, ez jó irány. Én nem látok bele a helyi vállalkozók problémáiba, s nem akarok politizálni se, ami nekem nem tetszik, az sajnos már világnézeti kérdéssé generálódott kedves politikusaink által (turul túltengés, nemzeti rock dömping), így nem tartozik ide. A lényeg szerintem az, hogy maradjanak nyitottak a fonyódiak is a legkülönbözőbb nyaraló, vendég igényekre, igényesek saját, egész évi városi életükre, s amennyire lehet, maradjanak kritikusak saját döntéshozókkal szemben. Én bízom benne, hogy lassan erősödni fog a Balaton és a remek adottságokkal rendelkező Fonyód népszerűsége, s lesz majd vállalkozói kedv nagyobb beruházásokra is. Egyelőre sajna el kell fogadni, hogy vacak állapotban van minden.
Én inkább a változatosságra tenném a hangsúlyt, mindenből egy kicsit, de az legyen sokféle dolog. Illetve a szomszédos településekkel szorosabb összefogás kellene. Néhány kilométer nem távolság, főleg kocsival. Én pl. már többször csináltam úgy, hogy Fonyódon szálltam meg (mert azt kedvelem a legjobban), de más település programján vettem részt.
A hatalmas fürdőkkel egy baj van: hatalmas a fenntartási költségük is, amit akkor is fedezni kell, ha mindenki a Balatonba megy. Én nem tartanám szerencsés ötletnek, főleg nem a Balaton mellett.
Hát ez az, hogy tele volt. és hány emberrel? Egy-kétszáz emberrel már tumultus van. Ennyi ember egy Fonyód esetében nem tétel, nem számottevő. Csiszta nem tud több embert idevonzani, mert nincs kapacitása. Kellene egy komoly fürdő hatalmas befogadóképességgel, ami vonzza az embereket.
Még azt hagytam ki az előző hozzászólásomból, hogy a fürdő jó ötlet, de az már van, Csisztafürdőn. Vélelmezem, hogy Fonyódhoz tartozik, de ha mégsem, akkor is olyan közel van (5-6 km), hogy nem lenne életszerű egy másikat építeni. Inkább az oda vezető utat kellene rendbe tenni, és az odajutást megoldani pl. helyi járatú buszokkal.
