Az idén anyagiak miatt elmaradt a 18 éve folyamatos vitorlástábor Siófokon. Ha valakinek van egy kis felesleges pénze,támogathatná az iskolai alapítványon keresztül ezt a programot.
Köszönöm és is a szervezőknek, nagyon jól éreztem magam csak azt sajnálom, hogy a 88-ban érettségizettek közül kevesen jöttek el. Külön köszönet az ételért és italért. Jó volt látni az esztergagépem, tanárokat, Tősér zöld függönyöket amik 30 éve lógnak az ablakok előtt. Üdv mindenkinek: UBI
Tisztelt Diák és közreműködők!Köszönöm szépen ezt a mai szép délutánt,öröm volt belépni a régi falak közé, és találkozni volt tanárokkal és iskolatársakkal.
2017. 05. 26-án várunk Benneteket ÖrökDiák találkozónkra 16:00 órai kezdéssel. Az iskola falain belül (és kívül) találkozhattok régi ismerősökkel, osztálytársakkal, régi tanáraitokkal, kollégákkal Emellett szerény vendéglátásra is számíthattok. Szeretnénk, hogy az itt végzettek és volt tanáraink ismét behozzák szellemiségüket az ódon falak közé. Mindenki benézhet a tantermekbe, műhelyekbe. Várunk Benneteket / Önöket egy kis nosztalgiázásra és jóízű beszélgetésekre."
Ha esetleg nem tudnátok róla...
Egyébként én most járok az iskolába, és nagyon érdekes volt olvasni, hogy régen mi volt benne más, vagy esetleg ugyanolyan.
Ha lenne bárkinek kérdése, a mostani helyzettel kapcsolatban, írjon, bár ahogy látom, elhalóban van ez a kis fórum.
Más: A Duna TV-n pár hete láttam a Trans Duna c. film második felét, amely egy önjáró hajón dolgozók mindennapjait mutatta be. (Némi nosztalgiával néztem, hiszen a 80-as, 90-es években magam is többször megjártam a Konstanca-Csernavoda csatornát.)
A film ismertetője szerint: A Dunán játszódó dokumentumfilm a teherhajósok izolált életmódját mutatja be, miközben megismerhetjük a folyami munkahely természeti és ipari környezetét.
Ezt a jelvényt a Szókontor tanár úr tervezte. Úgy emlékezem, hogy az akkori diákok büszkén hordták. Ja, akkoriban a Lékai márkanév volt,főleg a csajos iskolák/pl. ápolónő képző/ körében.
Van egy néhány tanár aki engem tanított, de nem nagyon írtatok róluk, pl.: Arany László.
Szerintem Arany Ferikére (Arany Ferenc) gondolsz. Berendivel "puszi pajtások" voltak. (Értsd ki nem állhatták egymást. Ő szivatta Berendi osztályát, Berendi pedig az övét…)
Ferike hajófelszereléstant oktatott nekünk.
Szerintem kicsit beképzelt volt és a tananyagot sem sikerült neki érthetően átadni, pedig állítólag hajózott. Én nem kedveltem.
Szókontor tanár úr (Szókontor Pál) miért lett szemüveges?
Negyedikben, ballagásra megkértük, hogy rajzoljon valamit az osztályterem táblájára. Valamelyik szeleburdi viszont miközben dolgozott meglökte. Akkor mesélte el, hogy diákkorában is valami hasonlót csinált (talán virágszirmokból rakott ki valamit és az egyik társa hasonló módon tette tönkre közel egy órás munkáját, mire egymásnak estek és ekkor nyomták meg úgy a szemét, hogy attól kezdve szemüveget kellett viselnie.
Nekem Ő a TV-s műsorvezető, Egri Jánoshoz hasonlított. Olyan kimért volt… (Műszaki rajzot tanított, felém nem nagy sikerrel. :( Sokan kedvelték, hozzám viszont inkább Ducz tanár úr mentalitása állt közelebb…)
Köztudott, hogy szeretett külföldre utazni, ami akkoriban nem is volt olyan egyszerű. (Nem volt világútlevél, nem volt EU, csak x évente lehetett külföldre menni, ezen belül meghatározták azt is, hányévente lehet szocialista és hányévente lehet kapitalista országba utazni...)
Az egyik osztályával elvállalta, hogy Ők fogják üzemeltetni az iskola büféjét.
Ez egy kis többlet adminisztrációval és korábbi keléssel járt. Valamelyik reggel azzal fogadta az ügyeletes diák, hogy a poharas tejek mindegyike ki volt lyukasztva, többségükből a tejet is megitták, ami nagy felháborodást váltott ki mindenkiből.
Elmondása szerint azzal vigasztalta a csapatot: Nem baj, mi azért (értsd az egész osztály) nyáron a nyereségből azért is elmegyünk (ha jól emlékszem) Rómába…
Megpróbáltam a kémia szakkör képeit, illetve a Rattner tanárnőtől ballagásra kapott emléklapot feltölteni, de sajnos nem sikerült.
Ducz tanár úrral kapcsolatban jutott eszembe az alábbi két történet:
Szalagavató bál volt és végzősök készítettek egy műsort. Ennek keretében adták elő Varga Miklós Európa című dalának átírt változatát ekként: Duc hajábatép a szél… mármint hogy a tanár úr hajába… (Akiket tanított tudják, hogy egyedi frizurája volt…)
Dús hajába tép a szél, Kék szemében ott a szenvedély. Foltos, sokszín ruhája oly sokszor elszakadt, Álma adja az álmokat.
Megszülte hűtlen gyermekét, Nem sírt, akkor sem ha elvetélt, Akármi történt, mindig büszke nő maradt, Így élt a sok-sok év alatt.
Refr.: Ezért értsd meg, szeretem őt, A vén Európát, a büszke nőt! Nagyon kérlek, becsüld meg őt, A vén Európát, a gyönyörű nőt!
Magából ad, ha enni kérsz, Testével véd, amikor visszatérsz, Ölén a szerelem minden öröme hívogat, Arcában látod az arcodat
Olasz csizmáján a nap Remélem mindörökre megmarad A sötét felhő végre mind aludni tér Földjében túl sok már a vér
A bejegyzéseket olvasva úgy látom, hogy sokan kedvelték(ük), pedig a mechanika (tartók méretezése, hajlító és nyíróerők) nekem kínszenvedés volt...
Ugyanezen a bálon élcelődtek Rattner tanárnővel is.
A színpadon valaki ezt a versikét kezdete el:
“Rumoskávé, cigaretta, ezt tanítja Rattner Éva”:és felmutattak egy táblát, amin a magyar és történelem szöveg szerepelt.(Magyart és történelmet tanított.)
(Szerette ugyanis a kávét egy kis rummal ízesíteni...)
A 80-as években, az egyik történelem órán 1956 volt a téma. (Akkor ez még tabunak számított.) Egy kicsit kapatos volt..., talán azért, mert, mint az óra végén kiderült az unokatestvére 56-os harcokban halt meg...
Sziasztok! Tóth Gábor vagyok a '82-'86-os évfolyamból. Nem gondoltam volna, hogy topikot találok a suliról. :) Az orosz tanárnőt nem Ellának hívták? Amúgy elvileg most lenne a 20. érettségi találkozónk, de úgy látszik senki nem szervezte meg. :D A tanárok közül ne feledkezzetek meg Bőrdzseki - hogy is fogalmazzak - lelki társáról Rattner Éváról. Érdekes, de nekem Gyenizse Pálné, Somogyi, Juhászné Blanka, Ella és Debreceni tetszettek a legjobban, mint tanárok. Ha jól emlékszem a műhelyben volt egy Hegedűs(?) nevű tag, aki hegesztést tanított. Valami tolóhajóhoz hegesztettünk árbócot.
Szívesen hallanék másoktól is történeteket. Addig is: szevasztok!
U.I.: A statisztikát sajnos én is rontom. A középsuli befejezése után én sem szakirányban tanultam tovább.
Üdv Gabi!
Most olvastam végig a fórumot.
Érdekes így 50 körül nosztalgiázni...
Néhány gondolat:
De, Ella volt. :)
Az árbóc hegesztésre és Bőrdzsekire is emlékszem. Máodikban, szakmai gyakorlaton nála voltam a forgácsoló műhelyben. Alumínium ponyvatartó gombokat kellett esztergálni. (Némi selejt is dereng.) Hegedűst egyszer Karácsony Tanár Úr helyettesítette. Sok kapcsolatunk nem volt vele, de én akkor tanultam meg ívvel hegeszteni.
Juhász Jenőné, Keszthelyi Blanka pedig elsőben tartott kémia szakkört. Valahol még egy fénykép is van a záróbuliról. (Vett egy tortát, vagy némi süteményt, miután néhány kísérletet -első év végén- bemutattunk a meghívottaknak.)
Balogh Tanár Úr pedig akinél kalapácsot reszeltünk és fűrész keretet készítettünk mindig dicsekedett, hogy nála élén áll minden, a tüzifa lelvágva, (télen trikóban vágja és reggelente hóban mosakszik) ezért egyszer Ádorival elmentünk hozzá megnézni, hogy ténylerg úgy van-e? Az öreg nagyon örült nekünk, a felesége megkínált -ha jól emlékszem- ribizliborral... Egy hegyoldalban lakott, szép kilátással....
Fodor Tyutyu :) olyan teremben oktatott, ahová csak akkor lehetett bemenni. Amikor megjött mindig kulccsomót fogratott a kezén...
Nekem a csúcs Ducz Laci bácsi volt. (Ahogy mondta hórukk melósból lett oktató...) Dolgozatírás előtt a kezét feltette és egy 3-as számot mutatott. (Papír, toll, név)
Egyszer azt mondta ahelyett, vagy mielőtt káromkodnánk előbb mondjuk el ezt: Bamboci bumm-bumm, puluj, hurculúj, büszkülüj, kikiriki, poszidoszi.
Év végén pedig az utolsó héten, amikor már nem nagyon volt tanítás mutogatta a külföldi útjairól készült diákat. (Pl. Párizs-Louvre.) Akkor még nem volt világútlevél, társasutazással ment küldföldre x évenként.... Néhány évtizeddel később, amikor a Louvre-ba voltam eszembe jutottak ezek a diavetítések.
Bolond ballagás estéjén néhányan elmentünk hozzá a társbérletbe... nagyon örült. (Az erkélyen énekeltünk...)
Pongrácz Tanár Úr (akkor igh.volt) szintén jó fel volt. Nála is voltunk látogatóba. (Érdekesen hangsúlyozta a kartellnyílásbúvófedő szót...)
Elsőben a Buda iskolahajón 1 hétig Baján... (Vágó evező, kormányevező használata, dobókötél dobás...)
Tősér Tanár Úrnál 8-as gyakorlása fa bakokon.... (tősérzőld, mint fogalom...)
Nem volt az a Lékai olyan rossz.... Szakmailag sem....
Negyedikben, bolond ballagásra kölcsönöztünk középkori katonai egyenruhákat, azzal jártuk a termeket...
Tablónk nem lett, de fényképezkedni voltunk... Ha van valakinek korabeli fényképe azt feltehetni.
Aki a hajózást választja az élet apró örömeivel ajándékozza meg magát. (Éjszaka felkelni vizsgálathoz -nem volt EU, nem volt Schengen-, zsiliphez. Összefagyott bárkák szétválasztása Belgrádnál, miközben beállt a Duna...)
Nehéz a maláj indigóbányászok élete. -Hát még a matrózoké.
Így visszagondolva nem bántam meg, hogy a Lékaiba mentem. (Akkor még volt túljelentkezés...)
