van egy kanadallonk, ritkásabban, kedvetelésből használjuk
kb 13 éves es tippre olyan 150szer lett begyújtva max
idén eddig nem nagyon volt időm, így most gyújtottam be elsőnek
viszont most úgy érzem nem nagyon, de valamennyire kijött a füst. nem nagyon de jobban mint eddig. Nem vagyok amatőr sem hiszen már azért kb 150 begyújtás van mögöttem, de nagyon pofi sem. A fa sem volt benne rossz, mert sok éves száraz és ezt a begyújtást már vagy 3 hete bekészítettem.
zavar ezt a füst még akkor is ha tudom hogy egy kandallo nem szokott patika tiszta lenni
Kérdés: lehetséges, hogy az üveg belső oldalán lévő tömítőszál idővel, korral megöregszik?
Köszönöm az eddigi véleményeket, amik azért úgy látom, hogy megoszlanak. Persze mindkettőnek megvan a maga logikája (alul zárd/felül zárd, vagy sehol, csak, ha leégett)
Az utóbbi egyértelmű, és nem kérdéses, a többit majd próbálgatom.
Amennyiben az alul azt jelenti, hogy az elzárás a teljes levegőellátást érinti, úgy az rossz megoldás. Levegőből még felesleget is kell adni, mivel a fából kiszabaduló éghető gázok levegővel való keveredése nem tökéletes. És bár azt fogod látni, ha elveszed a levegőt - visszaesik a láng, de ez éghető gázok elégetlen távozását fogja eredményezni.
De mint mondtam, ez abban az esetben van így, ha nagyon egyszerű a tüzelőberendezés, és gyakorlatilag csak primer levegőellátása van. Más esetben az ún. szekunder levegő ellátás fenn tud maradni, sőt, mivel a kémény szívó hatása nem fog gyorsan csökkenni, még nő is a szekunder levegő mennyisége a primer elzárása hatására. Bizonyos értelemben ilyen szekunder levegő az is, ami a lazán illesztett kandallóüveg, és a kerete közt bejut, de vannak tudatosabban tervezett megoldások is. Közös jellemzőjük, hogy nem az égő tüzelőanyag alatt jutnak be, hanem inkább mellette, felette, így nem provokálják az égést.
Amennyiben egy értelmesen kialakított levegőellátású tüzelőberendezésről beszélünk, a szekunder (akár tercier) levegőellátás nem provokálja az égést (nem növeli a fából kiszabaduló gázok mennyiségét), csupán elégeti, ami már amúgy is ott van, és éghető.
Ha ez még mindig túl sok neked, akkor inkább a kéményt korlátozd, bár azt ésszel kell, és ki kell tapasztalni. Teljesen elzárni csak a fa totális leégés után szokás, hogy ne húzzon ki felesleges meleget a házból.
Ha nem akarsz intenzív égést, ne legyen "aprófa" a tüzelőanyag. Egy masszív parázs-ágyra már tehetsz nagyobbakat, de ne egymagában, mindig legyen néhány kisebb.
Jobb esetben egy tiszta égés (tiszta üveg, ha van), és lomha, öles, sokszor az egész tűzteret betöltő légies, gyakran kékes lángok jelzik, hogy jó úton jársz.
Szinte* biztos, hogy amikor 'nagyon jól ég', tehát bő levegővel megy, akkor a legjobb a hatékonyság is.
Alapszabály, hogy folytogatva nem jó tüzelni, nem is hatékony, és a készüléknek/kéménynek sem tesz jót.
(*azért 'szinte', mert bizonyos modernebb kialakítású kályháknál, amennyiben minden peremfeltétel adott, akkor létrejöhet egy olyan üzemelési tartomány, amikor a fa alulról csak izzítva van, és felette másodlagos égés során ég el a felszabadult gáz. Ez hatékonyabb lehet, mint a 'bő levegős' tüzelés, de a gyakorlatban elég nehéz elérni, fenntartani)
Felül, ugye nem is tudom teljesen, olyan a kialakítás.
Nem is annyira a fát sajnálom, hanem úgy gondolom, ha nagyon jól ég, akkor sokkal több megy ki a kéményen feleslegesen, aminek nincs értelme. Vagy annyival több hasznosul bent is?
Ez egy Seguin Rubis öntöttvas kandallóbetét, nem nagy teljesítményű, használtan vettem pár éve.
Egy gázkandalló helyére raktam be, amit elvitt az előző tulaj. (szerencsére a kémény kerámia betétes.)
Aztán ha még mindig gyors, akkor felül is, de csak lassanként, és ne legyen teljesen elzárva.
Nyilván minden kandalló más, de nekem kb félig elzárva áll be egy 'normál' állapot, amit ideálisnak tartok (persze alul már akkor majdnem teljesen el van zárva)
Ha már így felmerült ez a lassú-gyors égés, én is kérdeznék, és elnézést, ha már ki volt tárgyalva.
Nekem is hétvégi házban van a kandalló. Jáccásiból használjuk, mert van gázfűtés is.
Ha lassítani akarom az égést, akkor alul célszerű inkább elzárni a bejövő levegőt, vagy felül a kéményt a pillangószeleppel? Szempont, hogy kevesebb fa fogyjon, de azért ne is kormolja nagyon a kéményt.
Napraforgó brikettet nem próbáltam, állítólag nem szerencsés vízteres kandallóba.
Prémium nekem jobban bevált, mint a RUF, valamivel tovább égett, de egész éjszakai parazsat ezektől ne remélj.
A lignitbrikett parázstartásra nekem kiválóan bevált, este rárakott brikettből még másnap délután volt annyi parázs, amiről újra be tudtam gyújtani, a gyújtós nagy huzattal pár perc alatt meggyulladt rajta.
Na ez érdekes,nekem még nem sikerült ez pedig a hétvégén egyik este sikerült jól megraknom úgy hogy rengeteg izzó parázs volt benne és igen csak nagy lángal égett amit erre tettem.
Nyilván a kormosodáat nem lehet teljesen elkerülni de rájöttem valamire.
Mindjárt mutatom is képpel.
Ajtótömitést nem szehetem ki mert az plussz levegővel jár és igy is van mikor olyan szépen sikerül beinditani a tüzet hogy alul a rostélynál minimális levegőt tud szivni de még a fölső ajtó alatti furatokon is szivja befelé mint a bolond és olyankor túl gyorsnak találom az égést,igy több hő távozik a kéményen,az az rosszabb a hatásfokom.
Rájöttem arra hogy az üvegfogó fémpálca és az üveg közé ha oda pattan egy kis szenes fadarab és ott közötte nincs meg a rés (kb 1mm-er) akkor ott azokba a foltokba fog kormozódni,látható a képen.
A képen látható kormozódás 3 napos folyamatos fűtés után néz ki igy.
Pár perc alatt letörölhető de most már figyelek arra hogy ha reggel netán már nincs annyi parazsam hogy csak tenni keljen rá akkor kihamuzok megtakaritom az üveget és a lefogató pálca és az üveg között végighúzok egy sniccer pengét és kiporszívózom.Sajnos igy is ugyan az a helyzet,ma reggel próbáltam ki,lehet még azt megpróbálom hogy a lefogató pálca két végén ahol gyárilag meg van nyomva hogy csak abba a két pontba nyomja az üveget hogy rés legyen közötte,oda teszek mondjuk 1 es lemezdarabkát hogy 1 helyett 2mm-er rés legyen.
Lángterelőt én nem forditanám meg pontosan az miatt amit irtál hogy rövidebb lenne a láng útja,mint ahogy annélkül se használnám.
Még ezt a résnövelést kipróbálom ha ez sem hoz eredményt akkor ezzel együtt kell élni.
Nekem 6kW-os volt az is kormosodott. Időnként, mikor tényleg jól megraktam, sikerült azt az üzemállapotot elérni, hogy a begyújtástól odáig az üvegre rakódott korom leégett az üvegről, de halványan akkor is látszott.
Érdekes dolgok ezek, a napokban belefutottam egy olyan infóba,hogy a farakást felülről kellene meggyújtani a cserépkályhában mert úgy kevesebb a károsanyag kibocsátás,eleve a füst. Kipróbáltam,azon túl hogy sokkal nehezebb begyújtani,- ok elég szűk a csk-m tűztere,mert csinosabb darab,- de az égvilágon nem tűnt kevesebbnek a füst. szóval lehet itt próbálgatni a mókolásokkal, de csak óvatosan és a gyakorlat úgyis megmutatja hogy mi a jó
Egyébként olvastam olyat (vagy ebben a fórumban, vagy máshol, már nem emlékszem), hogy vki megfordította a lángterelő samottot, hogy a készülék háta felé menjen a füst, és állítólag így kvázi megszűnt a kormolódás. Ami logikus is ugye, hiszen így nem az üveg irányába megy a füst. Ehhez asszem ki kell szedni vas lángterelőt, mert azzal így nem 'adja ki' a hely.
Csakhát így ugye jóval rövidebb a füst útja, biztosan több hő távozik a kéményen, meg a készülék hátulja-teteje jóval hőt kap - lehet hosszabb távon nem egsézséges neki, bár fene tudja, sokan egy az egyben a samott lángterelő nélkül üzemeltetik (pár év után jellemzően eltörik), és azért nem szokott szétégni/elrepedni a teteje így sem...
Sztem vmennyire mindig kormosodni fog, nem hiszem hogy ezt teljesen el lehet kerülni.
Nálam is nagyon kormosodott, én kiszedtem az ajtótömítést alul meg felül, így az itt beáramló levegő vmennyire eltereli a füstöt az üvegről, sokkal kevésbé kormosodik - de azért kormosodik.
Jó pár napja megelégedéssel használom a Kamino 8kw os kandallóm.
Egy olyan érdekes jelenséget tapasztaltam hogy simán ha az ajtóba az üveget csak úgy teszem be mint gyárilag van,tehát a fém leszorító pálcával akkor nem kormosodik jelentősen az üveg viszont egy két helyen lent és fönt is kormosodási csik jelenik meg.
Arra gondoltam hogy mi lenne ha 3mm es tömitőzsinórt tennék az üveg és a leszorítő közé?Hát ez nem jött be mert igy a 2-3 helyen nem kormosodik el de viszont 1-2 óra alatt halványan kormos lesz az egész üveg egyöntetűen.
Ki kell szednem mert ez igy nem jó.
Száraz fával fűtök de raklaptuskó is megy rá igy véleménywm szerint ne is csodálkozzak a kormosodáson,ha vsak száraz keményfával fűtenék akkor biztos hogy jobb lenne a helyzet.
Ha valakinek van ötlete az üvegberakást illetően illetve a kormozódással azt sziveswn fogadom és előre is nagyon szépen köszönöm.
Az üveget benedvesitett papirtörlővel tisztítom miután bemártottam hamuba.
Ismét nagyonszépen köszönöm a sok sok hasznos tanácsot mindenkinek.
Igazatok van mindenben,veszek 2 könyököt és igy lesz bekötve,hagy fűtsön a csövezés is.
Át lehetne alakitani fölső kivezetésesre de annyit nem akarok rááldozni.
Megy a kis kandalló felújitása és a képen láthatjátok hogy nagyon szépen helyre lehet hozni kályhafényporral,illetve nekem még nagyszüleimtől rám maradt grafittömböm van de nagyon jól használható,igy festékre nem lesz szükség.
Ma neki kezdek a samottozásnak,kb 70%-a ujra lesz samottozva és itt iön is egy kérdés,az obiban kapható samott téglák milyen minőségűek?
Ezt azért kérdezem mert a Super 2 es kis kályhámat amivel a műhelyben fűtök azt kb 10 éve ujra samottoztam de azokat a samott tégkákat egy kandallós boltból vettem és meglepően nagyon jól birják,10 éve fűtök vele a műhelyben szinte minden nap mikor már kint 10 fok alatt van.
Ha gondoljátok a samottozás után is teszek fel képet hogy milyen lett.
Öntöttvasra első körben én vasporral próbálkoznék.
Egyébként 800 fok közelében nem lesz soha a kályha külseje, ha nagyon tolod neki, akkor talán 250 körül a füstcsőnél...
Ha Kamino-ról van szó, és problémás a hátsó kivezetés, el lehet gondolkodni az átépítésen, 2 alkatrészt kell cserélni (fedlap+felső-hátsó vas elem), kapható hozzá. Annyira mondjuk nem olcsó, bár ez relatív. Viszonlag egyszerű a csere, a berohadt csavarok nehezíthetik meg. (Tapasztalat - én is pont hátsóról felsőre alakítottam át az enyémet.)
Ahogy lentebb írták, azt is mérlegelni kell, hogy hátsó kivezetésnél a hasznos hőleadás kisebb lesz, mert a cső is nagyon sokat fűt.
(Ez mondjuk sok mindentől függ, pl. ha a házban belül fut végig a tégla kémény, akkor ennek a plusz hőnek a nagy részét hasznosan leadhatja, meg az is előnyös lehet, hogy kevésbé kátrányosik a kémény, ha melegebb a füst. De pl. ha egy kinti szigetelt szerelt kéményről van szó, akkor full elpocsékolt energia. )
Azért az durva lenne, ha a 800 fokos nem lenne jó. Olyan hőfokon már a vas is vörösen izzik...
Nekem sosem sikerült ilyen üzemállapotot produkálni a kályhánál, pedig volt, amikor igencsak toltam neki.
Max a tűztérhez nem jó az a festék, kívülre sztem simán.
A kéménybekötésről ugyanaz a véleményem, mint a fórumtársnak, ha közvetlenül a kéménybe tolod, csomó energiát elpazarolsz az utca fűtésére. Egy 1,5-2m-es kályhacső (+könyök) elég sok hőenergiát képes bent leadni, amit közvetlen bekötésnél kiengedsz a szabadba
Elvileg lehet egy megoldás a közvetlenül a kéménybe csatlakoztatni -- füstcső nélkül-egy tüzelőberendezést. Csak ilyenkor a hőveszteség megnövekszik,mivel a füstcső is szerepet kap a hőleadásban.
Anno én az olajkályhás korszakban alkalmaztam majdnem ezt a megoldást.De nem egészen így volt.
A kályha szorosan a fal mellett állt.A cső át lett vezetve a falon és a túloldalon ment felfelé a füstcső és megfelelőhelyen becsatlakozott ugyanabba a kéménybe.
Tehát kellett egy fal áttörés és a másik oldalon egy füstcső becsatlakozás kialakítás.
Némi kőműves barkácsmunka.
Az dicső olaj korszakban. Nálam kb. 12 - 15 évig tartott.
Amúgy nagyjából 1965 -től tartott a 90 -es évek elejéig....az olcsó szovjet olajnak köszönhetően.
Köazönöm szépen mindenkinek a segitséget és a válaszaitokat!!
Egy olyan kérdésem lenne még hogy aki már újitott fel kandallót az milyen hőálló festékkel festette?
Egy kandallós boltban azt mondták nekem hogy a 800 fokos festék az nem lesz jó de én mattbfeketébe nagyobb hőfokút nem találok,a Motipnek van 800 fokosa.
Arra gondoltam még hogy a rozadásodást feldrótkorongozom és csak kályhafényporral dörzsölöm át.
Egy másik kérdéswm is lenne hátha tud valaki erre is tanácsot adni.
Mivel ennek a kandallónak hátra néz a füstcsöve igy 2db könyököt és egy egyenes csövet kellene megvennem,másrészt igy nem tudom betolni a falig,igy arra gondoltam hogy mi lenne (ha engedi a kémény) hogy csak egy egyenessel vizszintesen egyből a kéménybe csatlakoznák be,igy majdnem a falig tolhatnám.Szerintem működne igy is a dolog ha a kémény engedi.
A füstölést okozhatja a nem megfelelő kéményhuzat, és/vagy a vizes fűtőanyag. Egyik sem jó.
Én is a 6kW-os változattal fűtöttem évekig. Ha a kémény és a füstcső tiszta volt, nem volt probléma vele. Előfordult, hogy kicsit vizes volt a fa, akkor a füstcső és a falirózsa úgy el tudott kormolódni, hogy csoda, hogy még átment rajta a füstgáz. Na olyankor füstölt. Tisztítás után rendben volt.
Hétvégi házban van nekünk a 6kW-os verzió (ami kb ua., csak a tűztér alacsonyabb).
Sztem ebben az árkategóriában aligha találsz jobbat. Öntött vas előlap+fedlap, korrekt minőség.
És ami nagyon lényeges: kapható hozzá minden alkatrész, magyar gyártás.
Én azt tapasztaltam, hogy elég nagy a huzatigénye, elég 'szűk', nagy ellenállású a füstjárat a kályhán belül, két lángterelő is van benne, egy samott a tűztér felett, meg afölött egy vas, ami még körben megjáratja a füstöt.
Gondolom viszonylag hatékony is emiatt - viszont ha a kémény nem elég 'erős', akkor lehet gond a füstöléssel.
Nekünk hagyományos téglakémény van a hétvégi házban, ami ráaádásul még hideg is többnyire, ezért én annyi átalakítást végeztem rajta, hogy kivettem a vas lángterelőt, a samottból pedig 2-3 centit levágtam (hogy nagyobb legyen a füstjárat), így jobb lett a huzat, vhogy egészségesebben, tisztábban ég. Meg kevsébé füstöl vissza rárakáskor.
Hozzáteszem a hatékonyság nem annyira lényeges nekünk, ritkán használjuk, nem kritikus a lassú égés.
