remélem senki nem fog megsértődni, de nekem az egész filmből csak annyi maradt meg, hogy a főhős baromi jól nézett ki, (persze csak akkor amikor épp nem vérben fürdott), és a hangja szuper volt.
ez most elmondható, hogy egy tipikus női vélemény...emiatt persze nem kell rögtön messzemenő következtetéseket levonni a szellemi képességeimről...
bamabnő
Sajnos nem olvastam el a topicot, mielött beleirtam. Es tudom, ez föben jaro bün.
Annak viszont en is örülök, hogy nem az en egyeni butasagom, hanem masnak is eszebe jutott, amit a filmröl irtam.
Az kisebb problemam, hogy ez a tömeg dolog, bar gey frappans ötlet, viszont sertö a nezöre, azaz ram nezve. Bar inkabb ez, mint egy teljesen ötlettelen butasag.
A nagyobb problemam, hogy ez nekem keves. A film egyebkent szamomra tultrivializaltnak es sablonosnak tünt. Rengeteg az alapvetö joizlesbe ütközö csöpögö felvetellel. Bar ezt meg mindig be lehet sorolni a "csorogjon a nyalad, buta tömeg" mondandoba, de ez ket oran keresztül azert sok(k).
Ami a Titanic-kal valo összehasonlitast illeti, szamomra volt abban is ennyi mondanivalo, ha talan nem is ennyire szellemes. Igazabol persze nem ezert tetszett. Ami viszont az erdeme volt, hogy a karakterek elöbbek voltak, bar ott is elegge a közhely szintjen mozogtak. A Gladiator karaktereit meg sablonosnak sem lehetett tekineni, mert szinte csak absztrakciok voltak.
A befejezes pedig tenyleg szörnyü. Egyszerüen nem ertettem az American Beautynal is, hogy minek kellett betenni azt a butasagot. Nem birom a ilyen erzelgos dumakat, miközben a hös halottan szarnyal. De hat izlesek e pofonok...
Na jo, most megismeteltem a korabbi hozzaszolasaimat.
egy film "mondanivalóját" természetesen mindenki másképp fogja fel, de egy picit gonoszkodnék: ezek szerint a Kokó-Robinson meccsnek is volt mondanivalója, mert megfigyelhettem magamon, hogy azt kívánom, a magyar srác "kivégezze" a walesit?
Nekem tetszett a Gladiator, de számomra messze nem tartozik Ridley legjobb filmjei közé. Sem a történet, sem a látvány (nem a technikai trükkökre gondolok), sem a szinészek játéka nem annyira velős, mint pl. a Blade Runnerben.
Nagyon nem szeretem a "filmnek ez a mondanivalója" típusú felvetéseket. Nem filozófiai művekről van szó, a lényeg az, hogy a film milyen érzéseket tud belőlem kiváltani, és milyen eszközökkel éri ezt el (ha már értékelni akarom - persze az ember mindig mindent értékel).
A Gladiator után úgy jöttem ki a moziból, hogy láttam egy igazán klassz amerikai filmet. A Blade Runner (director's cut) viszont teljesen letaglózott. A Thelma és Louise úgyszintén. Hogy én is egy kemény egyszerűsítésből indítsak: az egyik főként az ember-Isten kétélű kapcsolatot boncolgatta, a másik a szabadság elérhetőségét korunkban. Ezek a témák önmagukban még nem jelentenek értéket. De AHOGY Ridley megalkotta mindkét film képi világát, ahogy a zene mindezt aláfestette, amit a szinészek nyújtottak (pl:Rutger Hauer, vagy Geena Davis, akinek a játéka már önmagában, minden egyéb nélkül "elvinné" a filmet)EZ TETTE ezeket a filmeket számomra ÖRÖK KLASSZIKUSOKKÁ. (Nem is szólva arról, milyen remek forgatókönyvből dolgozhatott Ridley mindkétszer). Persze elfogadom, ha más másként látja mindezt.
Csak arra akartam rámutatni, hogy a "téma" önmagában nem érték. Mellesleg a Gladiator erejét én nem is abban a gondolatban (és kivitelében) találtam meg, mint te. (Az "elkorcsosulás, manipuláció" stb. megmutatása nekem nem vezérfonal ehhez a műhöz. Más alkotások - magyarok is: Hannibál tanár úr, pl. - lényegesen kifejezőbben "szólnak" e problémáról)
Rég nem jártam itt, de most egyszerre szeretnék reagálni a felvetéseidre, véleményedre, meg az érveidre...
1.- Az ilyen fórumokon fontos, hogy az ember, ahogy a "help"-ekben is fogalmaznak, "ne találja fel a spanyol-viaszt", vagyis amit a mondanivalóról írtál az jogos, de kb egy hete már elhangzott általam, és már sok más szájból is. Mindenesetre pozitívum, hogy ebben egyettértünk.
Tehát a fil monanivalója, hogy nézzétek, hogy milyen orimitív a csőcselék, ilyenek vagytok ti is, amikor lelkessen kiabáltok a film véres jelenetei alatt.
Namármost, ha ebből indulunk ki, akkor nem nevezheted sablonos hollywood-i szemétnek a filmet, hiszen korunk egyik legfőbb társadalmi elkorcsosulására világított rá. Megmutatta az alkalmazkodás, a befolyásolhatóság, és a primitív állati ösztönök bennünklakozását, amit magunkon tapasztalhattunk a film közben. Amikor azt mondtuk milyen király, ahogy levágta a fejét, ezt bizonyítottuk be magunkról...
A Titanic-ban nem találtam eféle mély mondanivalót, és egyáltalán semmilyen társadalmi üzenetet...
A film tehát kitűnő alkotás. A Blade Runner mellett a legjobb, amit Ridley valaha is alkotott..szerintem. Látványos, történelemhű(mert a helyenként felbukkanó ellenérvek ellenére az) és üzenete, mondanivalója burkolt, de építő-jellegű, ráadásul jelentős...
A tortenet nem lehetett vontatott, hisz nem nagyon volt szegenynek...(
Nekem egy dolog tetszett: a tomeg abrazolasa, ami az elejetol vegeig vegigkiserte a filmet. Ez szamomra jo ironianak tunt. A rendezo valahogy igy szolt a nezohoz: gyere csocselek elvezekedj, ezen a sablonos butasagon, es a jo sok eroszakon! Es vegig ott orjongott a mozivasznon is a tomeg, mint a nevetogep a vigjatekokban.
Nem tetszettek a díszletek, a történet unalmas és vontatott volt számomra. Minduntalan a Ben Hur-hoz hasonlítottam. Ott valahogy érezhető a monumentalitás a díszletekben és a beállításokban; továbbá a szereplők hitelesebbek. A Gladiátornál nem ezt tapasztaltam. Igaz, hogy a Ben Hur-t többször láttam már, de utoljára pár éve, ezért mozi után rögtön megvettem videón. A különbség így még szembeötlőbb volt.
Nem tudom roviden es esszeruen megmagyarazni, hogy
en miert erztem sziruposnak. Ez biztos, hogy nem vezetne gyumolcsozo vitahoz. Csak annyit mondanek, hogy szamomra egy ket alapvetoen helyes gondolat (foleg, ha nem ujak egy cseppet sem) nem eleg az oromhoz. A muveszet attol muveszet, hogy a tartalom es a forma is stimmel, es osszestimmel.
De itt lassan atlepjuk a szubjektivitas hatarait, ahol a vita termeketlenne valik.
Most teljesen OFF leszek, bocs:
A Gyulolet kitol (rendezo,iro..) van es milyen nemzetisegu film?
A Gladiátor mitől szirupos? Mert a családjával szeretett volna élni Maximus? Nem ez a nyál, hanem az, amikor félmeztelen, fehér ruhás fiúk arról énekelnek az esőben, hogy mennyire szeretnék, hogy a lány velük legyen, és hogy csak őt szeretik egyedül a világon.
"Neked persze nem ajanlanam, ennyire mar lassan kezdem erezni a stilusodat."
Én nem vagyok ebben biztos. Nekem nagyon tetszett a film, nem volt semmi értelme, de fordulatos és humoros, ironikus volt. Egy akciófilmben viszont mindig komolyan veszik a butaságot, ez a különbség.
"tobb agymunka van benne mint a Gladiatorban, az is biztos"
A film értelmén viszont kevesebbet gondolkodtak.
"te mit tartasz jo filmnek a nemkommersz kategoriaban"
A Gyűlölet az egyik kedvenc filmem.
"A filmben eredetileg Spaniard volt, ami szerintem hispán(nem 100%)."
Szerinted (bár nem 100 %) hispán. Az Országh László féle angol-magyar nagyszótár szerint viszont Spaniard=spanyol (ember). Akadémiai kiadó, Budapest 1988, II. köt., 608. old., 2. hasáb, a spangly és a spaniel között.
Vannak azert mas kommersz filmek is, amelyek nem ennyire szegyentelenul csopogosek, es esetleg meg szellemesek is. Peldaul sokak szamara a Titanic a szirupossag szinonimaja, csak azert mert a kis Leo az egyik foszereplo. Szerintem a Gladiator messze lekorozte az elobbit a nyal kategoriaban. Tudom, neked a Ponyvaregeny nem a kedvenced, szamomra azert lenyegesen tobb ujat nyujtott. Vagy ott van a hiperzsenialis film: Ravasz az Agy meg... . Na jo, lehet hogy "lufi", de hogy tobb agymunka van benne mint a Gladiatorban, az is biztos. Neked persze nem ajanlanam, ennyire mar lassan kezdem erezni a stilusodat.
Ha pedig a legalja kategoriat nezzuk: nekem meg az altalad emlitett ket film is tetszett annyira mint a Gladiator, pedig a matrixot egyszer mar jol lehuztam a Fight Club topicban. Emellett viszont inkabb nem ervelek: de gustam non disputandum. (csak mert a Gladiator topicban olyan jol mutat.)
Most mar arra is kivancsi lennek, hogy te mit tartasz jo filmnek a nemkommersz kategoriaban.
A filmben eredetileg Spaniard volt, ami szerintem hispán(nem 100%). Bár kicsit furcsa lenne a Hispán!Hispán! kórus a magyar szinkronban:) (bár ez még csak felirat).
Abban igazad van, hogy elájulni azért nem kell ettől a filmtől se, mert nem ez a csúcs, a mondanivalója sem új nyilván, de azért igényesebb volt tartalmilag, mint a SW1 vagy a Matrix stb.
Elorevetitem, hogy mind azt az uzenetet, amit te olvastal ki, nekem som okozott nehezseget felfogni. De valoszinu mar otodikes altalanos iskolas koromban is ugyanolyan jol megertettem. Sot meg orultem is volna, ha ennek az elemzeset kaptam volna hazifeladatnak, mert jo egyszeru lett okozott volna.
Avval nem ertek egyet, hogy mas akciofilmek nem tartalmazzak pont ugyanezeket az elemeket es uzeneteket. En lattam tobb akciofilmet, ahol a fohos nagyon jambor es joindulatu, es csak akarata ellenere sodrodik bele az esemenyekbe. Ez a hetvenes evek ota kifejezetten divat. Hogy szegeny Commodus azert lett olyan, mert nem kapott eleg szeretetet, hat ez is lehet mondanivalo, de hogy tul eredeti e? Az osszetartasban az ero, szinten egy elem (szandekosan nem gondolatot irok) ami azert elofordul akciofilmekben, bar az egyedul a vilag ellen harcolo hos toposza kicsit tipikusabb. A parbeszedek pedig bar kicsit jobbak voltak, mint amilyeneket vartam a kritikak alapjan, azert messze nem tanuskodtak geniuszrol.
A rossz erzest pedig csak fokozta az irrealis es inkonzisztens cselekmeny, amelyeket mar Triszt is felvetett, de meg szamos peldat lehetne emliteni. (Es itt nem a tortenelmi huseget kerem szamon, csak a jozan pszichologiai es realitasi erzek hianyat.)
Hogy osszehasonlitsak, ott van peldaul az Alien legujabb resze (Resurrection), ami nekem peldaul osszehasonlithatlanul jobban tetszett: ott is volt rnek latvanynagyszeru latvany, csak nem ilyen giccses, es sokkal fantaziadusabb. Ot is volt csiszolt (esetenkent eleg kozerthetore sikeredett) mondanivalo, csak neha kicsit indirektebben. A karakterek sokkal realisabbak es elobbek voltak. Ott is volt eroszak, ha mar epp ez kell. Viszont a akrakterek arnyaltabbak voltak, volt benne meglepetes es humor, ami ebbol a filmbol 100%-ig hiznyzott. Valaki emlitett valami csattanot a Gladiatorban. Nem irna le mire gondolt? Persze nem allitom, hogy a Resurrection a kedvenc filmem, de osszetvetheto, es ugyanabban a kategoriaban tobbet es igenyesebben nyujt.
Szoval lehet az embernek jo latvanyban es eloreragott mondanivaloban ugy is resze, hogy kozben nem fordul ki a gyomra az emelygestol. De persze van sok film ami nem ezt nyujtja, hanem tenyleges gondolatokat otleteket, csak hat azokat, kedves Horusz, nem lehet igy ot sorban kivesezni, mint ahogy te evvel a filmmel tetted.
Bergmann,Rohmer,Jarmusch,van Trier,Kusturica... ok tudtak/tudnak filmeket csinalni.
A mondandómat ugyan nem neked címeztem, de semmi baj. Amit leírtam, azzal azt (is) kívántam érzékeltetni, hogy egy történész-szakértő tanácsainak figyelembe vételével, s néhány, a lényeget talán nem is érintő változtatással ez a film minden szempontból nagyon jó lehetett volna. Sok függ a részletektől: a Spanyol név - amikor még csak Hispania létezett, de az sem, mint ország - durva kortévesztés, ilyen alapon lehetett volna Maximus Jugoszláv is. A "népboldogító" császárok pedig, lásd Néró, habozás nélkül eltették láb alól vetélytársaikat, s nem is tehettek volna másképp, hiszen sokáig akartak uralkodni. A filmet túlzás "megvádolni" parabolisztikus jellemzőkkel, szerencsére nem parabola - éppen ellenkezőleg, közérthetőségében és könnyű befogadásában is rejlik sikere - , sokkal inkább igyekszik egyfajta hitelesnek ható történelmi hátteret felvázolni; bizonyos értelemben, úgy mint a gladiátorok összecsapásai, sikeresen és hatásososan, az akkori idők megtörtént eseményeit illetően azonban megtévesztően, sőt, tévesen. EZÉRT kár igazán a filmért, mert néhány alapvető tényhez való ragaszkodás nem került volna dollármilliókba, de minden mást - úgy mint cselekmény, sztori - is hitelesített volna.
Ui.: Ízlések és pofonok különböznek, de hidd el: a Ponyvaregény - bár nálad nem jött be - vészesen közelít a tökéletesség felé. Nézd meg még egyszer, komolyan!!:-))
Tudom, ki rendezte a Ponyvaregényt, annak illusztrálására hoztam fel, hogy nekem az ilyen - másoknak kultusz - filmek nekem nem igazán jönnek be.
"Az pedig viccnek is rossz, hogy az elpuhult Commodus a kor legfélelmetesebb gyilkológépével (Maximus) hajlandó megküzdeni szemtől-szembe az arénában..."
A földre esett popcornzacskót keresgetted a földön, mikor Commodus megszúrta Maximust, növelve ezzel nyerési esélyeit? Másrészt a katonák jelenléte is fokozta a császár erejét, más kérdés, hogy ők átálltak Maximus oldalára.
"Teljeséggel hihetetelen, hogy Commodus nem teszi el láb alól azonnal az ellenségként megjelenő Maximust, aki ráadásul a kezében van."
Azért nem tette meg, mert Maximus a nép kedvence volt, és ha eltűnik nyomtalanul, akkor Commodust zsarnoknak tartották volna, holott ő éppen a népboldogító szerepében akart tetszelegni.
"Kifejezetten zavaró a "Spanyol" név"
Szerintem jó név. Macho képzetet ébreszt, és sokak számára ez az igazi férfi. A tömeg címkéz, és a filmben sem mondott bonyolult dolgokat: Live, live, live. Kill, kill, kill.
És mégegyszer:
EZ A FILM NEM EGY TÖRTÉNELMI FILM, HANEM EGY TÖRTÉNELMI PARABOLA. LÉTEZETT-E A SPANYOL NÉV VAGY SEM: TÖKMINDEGY. HOL HALT MEG MARCUS AURELIUS: TÖKMINDEGY. A MONDANIVALÓ A LÉNYEG, ÉS A HASONLÓSÁGOK NAPJAINKKAL.
Valamit valamiért. Kommersz az alapja (jellemek, egyszerű történet, látványos kivitelezés, naplemente), de mégis értékes a mondanivalója, és a párbeszédek értelmesek és csiszoltak voltak.
Pl. Schwarzenegger soha nem mondaná, hogy csináljuk együtt, csak együtt élhetjük túl. Továbbá Maximus először nem akar küzdeni, csak kényszerből harcol, majd rájön, hogy ezzel pozitív modellként szolgálhat az emberek számára, és hosszan sorolhatnám. Rengeteg pozitív elem volt a filmben, próbálj erre koncentrálni, az egészre, és ne vessz el a csacska, valóban vitatható részletekben.
A történelmi hűséget nem szabad számon kérni a filmen - sőt, sajnos félrevezeti a témában járatlan nézőket. Kifejezetten zavaró a "Spanyol" név, akkoriban csak Hispania létezett, ezt bármelyik jó töris középiskolástól megtudhatta volna Scott. Másutt sem ügyel a részletekre, az is mese, hogy a sebesült Maximus Germániából Gallián keresztül Hispániába, az otthonába vágtat. Ez ma sem kis táv, még autóval sem. Teljeséggel hihetetelen, hogy Commodus nem teszi el láb alól azonnal az ellenségként megjelenő Maximust, aki ráadásul a kezében van. Ilyen hibát annak idején egy császár sem engedett meg magának..Az pedig viccnek is rossz, hogy az elpuhult Commodus a kor legfélelmetesebb gyilkológépével (Maximus) hajlandó megküzdeni szemtől-szembe az arénában... A csatajelenet viszont nagyon jó, akárcsak néhány gladiátor összecsapás - a Ben Hur ebből a szempontból a nyomába sem léphet a Galdiátornak. Persze, a Blade Runner - más kategória - sokkal mélyebb alkotás, de hát ott "csak" egy zseni - Philip K. Dick - regényén alapul a történet.
Valahol lejjebb volt szó a Ponyvaregényről - az nem Scott, hanem Tarantino rendezés, s mellesleg elképesztően kiváló film.
Azert csodalkoztam, mert eddig gyakran sok mindenben, ha nem is azonos, de hasonlo velemenyen voltunk. Amiket errol a filmrol irtal, az szamomra inkabb viccnek tunt.
Lehet, hogy kisse felszinesen itelek, de egy film amiben ennyi naplemente,vihar,hullo rozsaszirom,
a reten egymas fele szalado szerelmesek (na jo nem teljesen, de majdnem), es sorolhatnam, sorolhatnam
ram is hatassal van, de leginkabb a gyomromra. (Emlekszem, amikor Maximus az otthonarol meselt, tobben nem birtak ki nevetes nelkul a moziban.)
Szoval a Titanic ehhez kepest egy dokumentumfilm volt. (Megjegyzem, nekem az kifejezetten tetszett, es a sziruparany lenyegesen alacsonyabb volt, mint itt.)
Az elemzesed igaz, tenyleg olyanok a karakterek, mint amilyennek irod. Egesz pontosan. Ez a par mondatod mindent pontosan elmondott a karakterekrol. Ha nem lattam volna a filmet, a leirasod alapjan tokeletesen tudnam rekonstrualni oket. Ezt lehet egy filmben pozitivumnak is venni. Szamomra nem az.
Ami nekem tetszett a filmben, hogy amikor korulneztem arra gondoltam, itt ul a sok ember, es pont ugy elvezkedik a veres jeleneteken, az edeskes mozicsokon, az ikonizalt karaktereken, mint a csocselek az arenaban. Szoval szamomra az uzenet ez volt: "Gyere csocselek elvezkedj, ha ez kell neked!" Ami egyreszt vicces, masreszt serto. Bar en tehetek rola, senki sem kenyszeritett pisztollyal a moziba.
Szoval en inkabb onironiat kepzeltem bele a filmbe .Lehet, hogy csak tul joindulatu vagyok. De meg ha igazam is van, ez azert edeskeves ahhoz, hogy tiz ev mulva valaki is emlekezzen erre a filmre, ellentetben a Szarnyas Fejvadasszal, ami nekem sem nagy kedvencem, de kicsit tobbet adott.
