Csernyenkó et. állt a golyóálló mellvéd mögött a Nagy Elöd temetésén, s végignézte az összes zsebét, zsebkendö után kutatva, de nem talált.
Megbökte könyökével a baloldali tányérsapkást. Neki se volt. A jobboldalán állónak se. Némi tünödés után (valszeg, hogy bevesse-e a lökhajtásos zsepijét, avagy se) megpróbálta diszkréten beletörölni az orrát a kabátja ujjába.
A jelenetnek nem volt sok tanúja: a világ összes államföje ült csak Csernyenkó elvtárssal szemben, meg néhány tévékamera forgatott...
1.
(objektíve)
Az egyik fél, a másik fél
egymástól egyre jobban fél:
így alkothatnak oly egészet,
melyben nincs helye semmi résznek.
2.
(szubjektíve)
Egy nap majd arra ébredünk mindent feledve,
szívünkben nem lelünk az éltető gyűlöletre.
A nap, amikor elvész mindenünk.
Ha jőne is, elkésett már a Hír:
zsugorodunk, mint az égő papír.
Az 1970-es évek végén Brezsnyev komolyan fontolgatta Sztálin rahabilitálását. Még a Politikai bizottságban is felvetette az 5letet — igaz, nem formális előterjesztésként. Szerencsére lebeszélték róla.
Daliás idők lehettek azok! Csakhogy a kívülálló többségnek szerintem korántsem ilyen nosztalgikus az a teli gatyával eltöltött 40 év. LIB szerintem határozott visszalépés volt Hruscsov után, és ezüstérmes lehetne Sztalin mögött, már ami a terrort illeti.
Daliás idők lehettek azok! Csakhogy a kívülálló többségnek szerintem korántsem ilyen nosztalgikus az a teli gatyával eltöltött 40 év. LIB szerintem határozott visszalépés volt Hruscsov után, és ezüstérmes lehetne Sztalin mögött, már ami a terrort illeti.
ide is lennének idézeteim, de azokat inkább a magyar történelem leggyászosabb időszakai közé tartozó ötvenes évek időszakáról teszem közzé alkalomadtán. Lásd a Vendégünk Rákosi Mátyás témáját.
Ja, az öreg halála ('83-ban) dettó emlékezetes marad nekem. Épp aznap kellett átmennünk tárgyalásra a Szovjet Földtani Expedícióhoz (bizonyos légi geofizikai felvételek értékeléséhez kértünk segítséget), és indulás előtt gyorsan átrohant hozzám a csop.vezem meg a főmérnököm. Ők ugyebár tisztában voltak az öreg iránt táplált, csöppet sem ambivalens érzelmeimmel és sajátosnak mondott "humorommal", így hát nyomatékosan felhívták figyelmemet, hogy a kollégákat NE úgy köszöntsem, hogy "Sz prázdnyikom!" (= Kellemes Ünnepeket!), mert lehet, hogy ők nem jól vennék a lapot...
Remélem csak véletlenül irtál 1992-t. Mert ha nem akkor elég lassan érhetett a Pravda Mongóliába. Szerintem 1985-ben már Gorbacsov peresztrojkázott a nagy SZU-ban és az öreg Leonyid Iljics rég alulról szagolta az ibolyát.
1976 őszén, L.I.B: vezetésével ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Áttakintették az ország helyzetét és a szocializmus építésének problémáit. Megállapították, hogy a bridzs, az egy olyan játék, ami nem szolgálja a szovjet emberek mindenoldalú fejődését. Elhatározták, hogy feloszlatják a szovjet bridzsszövetséget, és megtiltják, hogy a szovjet bridzsezők a jövőben részt vegyenek a nemzetközi versenyeken.
Ehhez hasonló lényeglátással és problémamegoldó készséggel rendelkező vezetőt azóta se látott a világ!
De a maszopról olyan böségesen volt lehetöségem tapasztalatot szerezni, úgyhogy a véleményem nemigazán nevezhetö elöítéletnek, max. utóítéletnek, nem gondolod??
A történeteden egyébként jól szórakoztam, bár akkoriban nem találtam ilyen viccesnek ezeket a sztorikat, valahogy.
Hát arra, hogy nekem sok van. Ilyen előítéletem pl., hogy mindenkinek vannak előítéletei — és minél kevesebbet vall be az illető, annál több van neki. Hát, ilyen, szörnyű előítéletesen szoktam "gondolkodni".
Nem tűnt még fel neked, hogy maszopban egytől egyig a hozzám hasonló fickók/csajok vannak??? — Engels, Geo, Esik, vörös ördög ill. banya, NISA, Zénó stb. (Igaz, ők még nem voltak vezetői ennek a pártnak, én meg már igen; de hát ők fiatalok: előttük az élet!) Nem inkább Neked kéne elgondolkodnod esetleges téves előítéleteidről???!
A "népművész" tipikus fordítási hiba; az ilyent hívják tükörfordításnak. magyar megfelelője az "érdemes művész". Ezt egyébként a trilógiájáért kapta meg. Erről is van vicc, de sajna, csak orosz eredetiben élvezhető; itt kénytelen vagyok szavanként, fordításokkal megadni. A kiindulási alap, hogy L.I.B. önélete az alábbi kötetekből állt össze: Malaja Zemlja (=Kis föld; a Novorosszijszki hídfőben vívott harcokról), Vozrozsgyenyije (=Újjászületés), Celina (=Szűzföld). Maga a vicc úgy szól, hogy kiadták Mao Ce-Tung visszaemlékezéseit 3 kötetben: 1. Malo Zemli (Kevés a föld), 2. Cel inaja (Más a cél), 3 Vozrozsenyije (Tiltakozás).
L.I.B. egyébként 3 kitüntetést nem kapott meg: helyesen írtad a Hős várost; a másik 2 pedig a Haza anyja és a Kiváló áruk fóruma volt.
Említést érdemel még az a nagy klasszikus, hogy "Ki volt a világ legnagyobb sakkozója? Brezsnyev felesége: egy sötét paraszttal sakkban tartotta az egész világot."
Ami viszont valós történet az öreg jelvénygyűjtő szenvedélyéről:
Volt egy kitüntetés (A Győzelemért), ami az egy alkalommal (konkrétan: a II. vh. végét követően) adományozható medál volt. Tán kilencen kapták meg — a győzelemben a legnagyobb teljesítményt felmutató frontparancsnokok. Aztán, a '70-es/'80-as évek fordulója tájékán még Brezsnyev (ő a háborúban hadseregkomisszárságig vitte). Szintén szép történet még Usztyinov hadügyminiszteri kinevezéséé (ez is vmikor a '70-esek végén volt). A dolog lényege, hogy volt akkoriban a Szovjet Hadseregben vagy 2 tucat marsall — Usztyinov nem volt az. Brezsnyev azonban őt emelte ki — hogy miért, az alább kiderül.
na, szóval, felálltak ezek egymással szemben a vörös szőnyegre (pontosabban: Brezsnyevet leginkább felállították oda). L.I.B. felolvasta a hadügyminiszteri kinevezést, Usztyinov odaballagott hozzá, és Brezsnyev, mint a SZU államelnöke, kinevezte őt marsallá. Usztyinov azonban nem lépett le a színről, hanem kivette a zsabéből az előkészített csillagokat, és ő — mint a SZU hadügyminisztere — ott, helyben kinevezte Brezsnyevet marsallá. Hej, micsoda idők voltak!
Erre volt anno egy kis kérdezz-felelek: Melyik két kitüntetése nincs még Brezsnyevnek? Nem lett Hős anya, és nem kapott Kiváló Áruk Fóruma kitüntetést. :-)
Kedven emlékem 1992-ből: Pravda, címoldal (Mongóliában nem lehetett más újsághoz jutni; most mindenki sajnáljon egy kicsit engem: milyen sanyarú sorsom is volt!)
nagy cikk, középen:
Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága (effélék voltak a fő szenzációk a Pravdában)
Tartalom: Összejöttek. Áttekintették. Úgy döntöttek, hogy új kitüntetést alapítanak, amit azok kapnak meg, akik már legalább 50 éve tagjai az SZKP-nek ill. jogelődjének.
kisebb cikk, tőle jobbra:
Az SZKP Politikai Bizottságának Ülése
Tartalom: Összejöttek. Bensőséges, kis ünnepség keretében köszöntötték Brezsnyev elvtársat 50 éves párttagsága alkalmából, és átnyújtották neki a vonatkozó kitüntetést.
Na igen. Bírom az ilyen művészkedő fazonokat, akik sutyiban nagy nehezen kipréselnek magukból néhány sor "rendszermegbuktató" gondolatot, papírra vetik, aztán elzárják jó mélyen az asztalfiókba. Ettől aztán marha keménynek hiszik magukat, hiszen úgy érzik, tettek valamit a rendszer megbuktatása érdekében. Aztán amikor szép lassan megszűnik az elnyomás, előszedik a fiókból a "rendszermegbuktató" soraikat és kiadják, mintha valami betiltott versek lettek volna. Közben egy fenét!
Az a baj, hogy az ilyen "rendszermegbuktató" művészecskékből Dunát lehet rekeszteni.
És hogy milyen rohatt bátor vóóóót!
Én is most tervezem, hogy rövidebb poémában jól rámutatok Rettegett Iván , - esetleg Batu kán jellemének fogyatékosságaira...
II.Mohamed pedig egy pedofil komunista zsidó libsi buzi volt!
Hujj,de bátor vagyok, - néha már én is félek magamtól....
:O))))
Annak ellenére, hogy Petri György indulatait én is osztom, qrvára tehetségtelen költő(?) szegénykém! Ez nem művészet, amit csinál(t), csupán habzó szájjal leírta az aktuális elmebajait. Brezsnyev és a kommunizmus rossz emlékére valami sokkal frappánsabbat, szellemesebbet írtam volna. De hát Petri erre tökéletesen alkalmatlan.