A MAGYAR NYELV EREDETÉRŐL 1825: BERZSENYI DÁNIEL ?Régóra gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni. 1835: HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt ? görög-latin, perzsa, arab nyelvet tanult orientalista ? elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra vésett Darius emlékmű háromnyelvű szövegét. 1850: BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült, ? Londonban székely rovásírás és magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévő sumír feliratok megfejtésében. 1850: EDWARD HINKS, zseniális ír orientalista elméleti alapokból kiindulva rámutatott a sumír nyelv szükségszerű létezésére. 1852: EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy. Asiatic Soc. előtt. Ebben kimondja, hogy: ?A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet főleg Ugornak neveznek s önmagában foglalja a magyart...? 1853: H. C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a sumír írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja a sumírok városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak. 1854: JULIUS OPPERT, hamburgi születésű francia tudós a Fresnel vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja: ?A most megtalált szótagírás szkíta.? 1855: Mezopotámia őstelepes népét sumírnak nevezte el. 1856: Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike az első képírásból fejlődött ki, amely egy szkíta jellegű nép találmánya. 1857: MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt Opperttal, írja: ?Én Oppertől nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar ősi nyelvezet szavaihoz.? 1860: JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv rokonságban van a magyarral. 1860: A német nyelvészek és tanárok kieli nagygyűlésén kijelentette: Mezopotámia turáni őslakóinak egyetlen helyes megnevezése sumir.? 1870: ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az első egynyelvű sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja. Szerteágazó nyelvészeti öszszehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. Ő is a magyart tartotta a leghasznosabb segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához. 1870: FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségű francia nyelvész kimutatta: ?A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv.?
Alapossága legjobban kitűnik a magyar hangtörténet mélyreható tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a ?Halotti beszéd?-et, a ?Margit legendá?-t és a ?Huszita Magyar Bibliá?-t is felhasználta. 1873: Rendszerezi és összeállítja az első teljes sumír nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva rokonságukat. 1873: EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései megerősítik Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és 1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak. 1875: FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy az ?írásfeltalálók nyelve? a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. ?A káldeaiak ősi nyelve és a turáni nyelvek? c. könyvében a hangtantól kezdve a főnévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszerűségét megállapította a sumírban is. 1875: HEINRICH GELZER svájci nyelvész ?Das Ausland?-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír főnév- és igeragozás alakjai olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké. 1875: OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: ?Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád írást. Ezt az ősnépet turánnak nevezik. 1876: DOPHUS RUGE német tudós a ?Die Turanier in Chaldäe? c. művében megállapította, hogy a ?sumírokkal most, íme, a turániak között egy elsőrangú kultúrnép tűnt fel.? 1879: TORMA ZSÓFIA kutató régész ? Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló sumír jellegű leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 ősi székely rovásjelet talált. Utalt a tordosi jelek és az asszír ? babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetőségére. Arra a meggyőződésre jutott, hogy Babilon ős népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép. 1881: ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az első sumír várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre. 1883: dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök ?Legújabb ősnyelv? című dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitől az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának első úttörői a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó sumírok voltak. 1887: dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész. A sumír-magyar rokonság bizonyítására ? az embertani érvek mellett ? alapos nyelvtani összehasonlítást végzett. 1. Kimutatta a sumír személyes névmások és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését. 2. Mindkét nyelv agglutinuálisan ragozó. 3. A viszonyragok és képzők a sumírban ugyanúgy mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott főnevek. 4. Rokon vonása a sumír és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszerű ragokkal ki tudja fejezni a névszó viszonyait. 5. Közös jellemzője e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetők. 6. Világosan levezethető több magyar és sumír birtokrag közeli rokonsága. 1896: dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek kongresszusán tartott előadásában mondta: ?A törvényszerűségek és azonosságok alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az ural-altájinak.? 1900: dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár ?A szumirok nemzetiségi és nyelvi hovatartozása? c. művéből idézve: ?A rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a turáni népek egy ősi ágának tartsuk.? 1913: GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettős igeragozás. 1916: dr. VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélő és író egyetemi tanár ?Ötezer év távlatából? c. műve alapján. 1920: -ban a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát. 1926: dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, ?SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK? c. művében megállapítja, hogy 1. ?grammatikánk és háromezer tőszavunk egyezik a hellén-göröggel? 2. ?a székely-szittya és Ó hellén írás azonos? 3. A szavak egy részének leírása is meglepően hasonló (jobbról-balra olvasandók) Egyedülálló nyelvi jelenség az egész világon, hogy szabályszerű hexameter formában verset a klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni. ?Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták a ?muszikosz? zenéje kíséretében.? 1932: CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbentő mágikus erejű, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendű, legfejlettebb ? különösen a régi klasszikus nyelvek ? foghatók hozzá. 1939: BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését. 1940: SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes ?Sumerisches Lexicon?-ja kb. 4000 szó megfejtésével. 1943: HÓMAN BÁLINT történész: ?A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetűnek mondott ősi szavaink elemzésénél tehát a jövőben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket.? 1948: RENÉ LABAT, a Párizsi L?Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt állított össze.
1953: P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a Sumerisches Lexicon szerzője kijelenti dr. Bobula Idához írt levelében: ?A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság elfogadására.? 1962: ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ ? a dr. Aczél József által bevezetett valószínűségi számításra alapozott ? a nyelvfejlődést figyelembe vevő kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki. 1963: dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. művében a sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy: ?A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektől.? 1966: HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlaktán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetők. 1968: dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és művelődéstörténeti kutató a nyelvfejlődési időmeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak. 1970: dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen beszélő kutató, a ?Sumír rokonság? és ?A Magyar Nemzet Eredete? ? meggyőző erejű ? könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV SUMÍR EREDETE c. művében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetővé válik a sumír szótár segítségével. Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy ?a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlődött szittya nyelvet.? 1976: MAGYAR ADORJÁN: ?A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte.? 1976: dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész ?Sumír Nyelv = Magyar Nyelv? c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyőző erővel bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentős része megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír jel azonosítható és értelmezhető a székely rovásírás betűivel. 1976: dr. OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre jutott, hogy ?Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítője csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság fajképébe. 1976: dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy ?A szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekből alkotott szavak.? A SUMÍR-MAGYAR egynyelvűséget 6000 éves ékirattábla ismertetésével bizonyította. Magyarázatot adott arra (...) hogy HUN-GAR nevünk ? éppúgy, mint az ázsiai HUN név is ? éppen 5000 éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte.? 1977: CSŐKE SÁNDOR kitűnő nyelvész végkövetkeztetése szerint: A MAGYAR NYELV a) önmagából eredő ősnyelv b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar c) szókincsének 95%-a magyar eredetű. 1977: dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással kiadott ?Összehasonlító szumír nyelvtan? c. ? tudományos alapossággal írt ? művében kimutatja, hogy 53 sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral. Pl. a) A jelző egyes számban ? a jelzett főnév többes számban van (jó emberek). b) A kérdő névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az én tíz-em), c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh). d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér). e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni). A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékből ? az Orbán Árpád új kormeghatározó módszerével vizsgált ? 93 sumír szót. 1980: dr. OLÁH BÉLA magánkutató ?Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete? c. könyvében megállapítja a következő azonosságokat: 1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a szumírral. 2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben. 3. A szavak nem kezdődnek két mássalhangzóval. 4. A két nyelvrendszer azonos: aglutináló, azaz RAGOZÓ. 5. Nem különböztet meg nemeket. A magyar igeragozás a szumír tökéletesített formája. 1988: FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakértő a Kolozsvári Múzeumban lévő 11.000 db-ból álló gyűjteményben a cseréptöredékeken ? a Torma Zsófia által felismert 4 ősi székely rovásjelen kívül még további 8 betűt azonosított. Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa) talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betűjele tisztán felismerhető, kettővel pedig szoros kapcsolatban van. A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betűírás rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelű rovásunkról a kettős mássalhangzók kifejezését nehezítő 24 betűs latin írásra való áttérés. 1989: dr. ERDÉLYI ISTVÁN régész ?Sumér rokonság? c. könyvében írja: ?...egyetemeink tanszékein legyen képviselője az assyrológiának is, amelynek szakkörébe a szumír kutatás is tartozik.? 1990: dr. MAKKAY JÁNOS régész ?A TARTARIAI LELETEK? c. tanulmánykötetében megállapítja ?... az értelmezési és fordítási kísérletek önmagukban is a Dzsemet Naszr-írással való valamilyen kapcsolatot igazolják. *** FORRÁSMŰVEK 1. dr. ACZÉL JÓZSEF: Szittya-görög eredetünk (1927) 2. BADINY JÓS FERENC: Mah-Gar a magyar (1976) 3. BERZSENYI DÁNIEL: A magyar nyelv eredetiségéről (1825) 4. dr. BOBULA IDA: A sumír-magyar rokonság kérdése (1961) 5. dr. BOBULA IDA: Kétezer magyar név sumír eredete. (1970) 6. CSOBÁNCI ELEMÉR: Magyar nyelv és ősmagyar írás 7. ERDÉLYI ISTVÁN: Sumér rokonság? (1989) 8. dr. ÉRDY MIKLÓS: A sumír-ural-altáji magyar rokonság kutatásának története (1974) 9. FORRAI SÁNDOR: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás (1988) 10. dr. GOSZTONYI KÁLMÁN: Összehasonlító szumér nyelvtan (1977) 11. HAJDÚ PÉTER: Finnugor népek és nyelvek (1962) 12. KOMORÓCZY GÉZA: Sumér a magyar? (1976) 13. LOTZ JÁNOS: Mit mondanak nyelvünkről a külföldiek? (1931) 14. RENÉ LABAT: A sumér és akkád ékjelekről (1976) 15. MAGYAR ADORJÁN: A magyar nyelv 16. MAKKAY JÁNOS: A tartarai leletek (1990) 17. MOLNÁR ERIK: A magyar nép őstörténete (1953) 18. dr. NOVOTNY ELEMÉR: Szumír nyelv = magyar nyelv (1976) 19. dr. OLÁH BÉLA: Édes magyar nyelvünk szumír eredete (1980) 20. dr. OSETZKY DÉNES: A szumér-magyar származású elmélet esélyei (1976) 21. PADÁNYI VIKTOR: Dentumagyaria (1963) 22. RADICS GÉZA: Eredetünk és őshazánk (1988) 23. SZILI ISTVÁN: A finnugor őstörténetírás hiányosságairól (1977) 24. dr. ZAKAR ANDRÁS: A sumér nyelvről (1975) 25. N. ZSUFFA SÁNDOR: A magyar nyelv nyelvrokonságai (1942)
A Szent Grál Szarmata és Magyar Kapcsolatai
Tomory Zsuzsa
Az 1996 évi Magyarságtudományi Értesítõinkben foglalkoztunk a szarmaták angliai jelenlétével, az e vidékre gyakorolt hatásukról a mûvészet, divat, hagyománykincs, lótenyésztés és a lovas katonaság megalapozása terén. Ugyancsak kitértünk egy magyarországi lelõhelyû szarmata edény magyar szövegû rovásírására, mely tárgyi bizonyíték arra vonatkozólag, hogy népünkkel egy nyelven beszélõ néptörzsrõl van szó.
Az amerikai kiadású Archæologia január-februári számában Scott C. Littleton, a Los Angeles-i Occidental College anthropologia tanára Were the Sarmatians the source of Arthurian legend? (Szarmatáktól ered az Arthur legenda?) ugyancsak beszámolt arról, hogy Kr.u. 175-ben Marcus Aurelius 5,500 jazyg lovast telepített a Duna mentérõl az Angol szigetekre. Ugyanekkor szarmata jelenlétrõl is adnak hírt a feliratok e vidéken. A cikk írója nekik tulajdonítja az Arthur legendakör eredetét, melynek szerves része a titokzatos Grál edény szerepe is.
Prof. Littleton megemlíti, hogy a szarmaták elsõ parancsnoka Lucius Artorius Castus volt, aki síremléke bizonysága szerint seregét Gaulba vitte 184-ben egy forradalom leverésére. Lovas sereggel indult Európai hadjáratára mint késõbb a legendás Arthur király is. A Ribchester-i csapat minden valószínûség szerint címként felvette a Lucius Artorius Castus nevébõl kölcsönzött artorius jelzõt, amit dux bellorum hadúr jelentéssel használtak. Az e háborút követõ jelentõs hadvezér már a történelmi artorius, Arthur király lehetett, aki a legenda szerint megvédte Britanniát a szászokkal szemben Kr.u. 510-ben Badon Hill közelében. E cím egyéb kapcsolatait korábbi számunkban már tárgyaltuk.
Littleton professzor a szarmatákat rokonítja a szittyákkal és az alánokkal. Az angol mythologia nagy királyának történetét a szarmatáktól örökölt regének tartja. Az Arthur legenda egy hõsének, Sir Lancelotnak a személyét viszont az ötödik században nyugatra érkezõ alánok hason szerepû egyéniségével azonosítja. Ugyancsak szarmata-alán mûveltségi körbe sorolja az Arthur király kardja, a kerek asztal, s vitézei regéjét, a Grál edény legendáját, mely a keresztény századok során az új hit hagyományaival bõvült, bár ezeket a hivatalos egyház nem támogatta. Korábbi cikkünk a szarmata-jazig azonosságot tárgyalta. Littleton mind a szittyákat, mind az alánokat az indoeurópai nyelvcsaládba sorolja, s az osszétokkal azonosítja.
A szarmata-magyar nyelvi és földrajzi kapcsolatokat támogatja Herodotos néhány sora: Ha átmegyünk a Tanaison, többé már nem a szkíták földjén járunk. Itt az elsõ sávban Sauromati nevûek laknak, akik a Meótisi-tó felsõ végétõl észak felé tizenöt napnyi járóföldet bírnak. Lakóterületük egy pusztaság, amelyen nincs semmiféle fa, legyen az gyümölcsfa avagy vadon növõ fa. (Herodotos History, 2 vol. Every Mans Library 405, 406, London 1949)
Bővebben itt: http://www.acronet.net/~magyar/magyar/1997-3/GRAIL.htm
Na, még utoljára, hogy a melyik-dinó-magyarok-őse spekuláción röhögvén kis híján fotelbólkisesést produkáltam. Igen fáradt lehetek, főleg még egy munkanap hátra van. Vagy előre: hisz azt mondjuk, nehéz munka áll előttem.
Hát ez attől függ, hogy a Homo erectus a Homo sapiens őse, vagy egy kihalt evolúciós zsákutca. Az előző esetben némely Homo erectus-utód azon spekulál, hogy melyik dínó volt a magyarok őse. Remarkable achievment.
Nem volt nagyobb a potenciálja, mert a bonobo még mindig létezik, az erectus meg kihalt, és a helyét betöltötte a HS vagy más néven a Homo Sirius, akik a magyarok, és a korcs keverékek a többiek.
Csak a rózsadombi paktum miatt ezt eltitkolják, hogy a fene essen beléjük.
Az Erectus viszont a bonobónál szvsz fejlettebb lehetett, pl. a bonobók nem használják a tüzet.
Mindegy, ezt se itt és most hajnali kettőkor fogom eldönteni. (Bár hála a jó égnek munkaidőm az amerikai keleti parti időzónához igazodik, így tkp. délben is kelhetek... Csak a Napnak nem tudom égi útját átütemezni...)
A nyelv persze definíció kérdése is, és kétségkívül mintha spirituális érdek is fűződne ahhoz, hogy a nyelv úgy legyen definiálva, hogy a csimpánzok ne férjenek bele :)
És mintha pont nyílt kommunikációs formára, tehát nyelvtanra, nem lennének képesek ezek a trenírozott csimpánzok. Talán egy volt, de az is kétségbe van vonva.
Abba is hagyták ezeket a kísérleteket.
Ez nem változtat azon, hogy én a csimpánzoknak drukkolok.
Namost, én úgy tudom, bonobókat és csimpánzokat simán megtanítanak süketnéma jelbeszédre, kb. 200 szóig mindenképpen megy a dolog, többet talán nem tud megtanulni. Tehát elvileg egy nyílt kommunikációs formát el tud sajátítani a csimpánz, ha nem is tud bonyolult gondolatmeneteket követni.
Nem kell feltételezni, hogy 800,000 éve őseink tudományfilozófiáról tudtak volna értekezni, de azt el bírom képzelni, hogy majomszerű sivítozásból, makogásból, egyebekből álló kommunikációs rendszerük elvileg alkalmas - ha nem is praktikus - lehetett akár tudományfilozófiai tárgyú társalgásra is.
Mondom, ez nekem hihető. Innen még nagyon hosszú az út a szíriuszi sumérokig...
No, ehhez már végkép nem értek, kéne segítségül hívni a Gugli doktort, de szerintem a 700-800 ezer évvel ezelőtt az még a Homo erectus. Nagyon majomszerű, tudtommal nem feltételezik róla a beszédet. És tudtommal a gégefő anatómiája alapján a beszédet a Homo sapiens sapiens-hez szokás kötni, kinek kora benyomásom szerint minden New York Times Science cikkben megy fel, de tudtommal még most sem tart 150 ezer évnél tovább. A beszéd pedig onnantól biztos, ahonnantól elég komplex a kooperáció meg temetkezési rituál van (vallási képzetek), ezt régészeti leleteken lehet látni, de kronológiára nem emlékszem. Mintha száz-százhúszezer évet emlegetnének.
Gondolom, attól is függ, mit tekintünk "nyelv"-nek. Az szvsz biztos, hogy akkoriban a mostani hangzók töredékét tudták elődeink kimondani, viszont gondolom itt "nyílt kommunikációs rendszer" értelemben van használva. Tehát, - amellett, hogy laikus és éppen ezért ellenérvekre több mint nyitott vagyok - a 800,000 éves nyelv teória annyit állít, szerintem nem is megalapozatlanul, hogy ekkoriban vált a korábban is létező zárt kommunikációs rendszer nyílttá. Szakkifejezések pontatlan használatáért is elnézést kérek: nyíltnak azt a kommunikációs rendszert tekintem, ahol új fogalmak definiálására lehetőség nyílik (tipikusan ilyen az emberi beszéd is), tehát ahol tkp. elvileg mindenről tudunk beszélni (nyilván akkori nyelvvel még tömérdek új "szó"* definiálásával is ezt a mostani kommunikációnkat vélhetőleg annyira nehézkes lenne lefolytatnunk, hogy nyugodtan nevezhetjük lehetetlennek), míg zártnak minden más kommunikációs rendszert.
*Azt is valószínűsítem, hogy az akkori nyelv alapegységeinek kevés köze a mi szavainkhoz, főleg miután szavaink szvsz amúgy is erősen kötődnek az írásbeliséghez.
Kop-kop. Bejöhetek? Én nyitottam egy topikot (rovatot) Beszéjünk a rovásírásirásról cimmel. Örömmel látok ismerősöket itt is. Nos, Marton Veronika sumirológus 7-én tart klubfoglakozást az érdi műv.házban este 6-kor a magyar rovásírás és a sumir ékirás azonosságairól, 14-én pedig a sumir eredetmitoszról. Inygenes, kötetlen, mindenkit várunk az emlitett topikon és a helyszinen is. Még valamit. Ápr. 2-án du rovásiró nap a Magyarok Házában. Várunk, gyertek. üdv.mindenkekinek
Etologusok meg evoluciobiologusok szerint a nyelv legalabb 7-800ezer eves es vastagon koze lehet az agymeret gyors novekedesehez meg a mai napig megszokott emberi csoportformaciok kialaklulasahoz es egybentartasahoz. A neandervolgyi ketsegtelenul tudott mar beszelni, bar a gegefojenek kisse mas felepitese miatt mas hangokkal mint mi.
Egy elég érdekes (és főleg objektív) cikk jelent meg a legutolsó Szaku magazinban a turanizmus történetéről, itt van belőle egy rövid részlet - hátha érdekel valakit:
Badiny Jós valószínűleg a skizofrénia egy ritka válfajában szenvedhetett. Látomásai részben idegen szavak sajátos magyarra "vizualizálásban" nyilvánultak meg, a józan racionális kontroll megléte nélkül természetesen. Hasonló irracionálisan textualizáló gondolkodásmód gyakran megyfigyelhető szellemi fogyatékosoknál és az elmebetegségek különböző változataiban is. Szegény embert inkább kezelni kellett volna.
Nos a két csoportot nem keverném. Már csak azért sem mert a neandervölgyi jóval régebbről ismert Európából (köztük Mo-ról is), mig a modern H.s.s. korát most javitották 195.ooo évre az etiópiai leletek alapján. Európában meg biztos előfordulása kb. 5o.ooo éve van (Ami persze nem jelenti azt, hogy nem lehetett volna itt jóval hamarabb is, csak éppen nem fosszilizálódtak a csontmaradványai vagy még nem találták meg őket. Ez örök félreismert probléma: azt állitani, hogy egy faj csak ott és akkor élt ahol a maradványai előkerültek. Ez csak azt bizonyitja, hogy ott és akkor tényleg élt, de létezhetett máshol is és máskor is! senki sem gondolhatja komolyan, hogy pl. a vértesszöllősi család egyedüli lakója volt a Kárpátmedencének! Csak éppen ők maradtak meg). A beszéd illetve artikulációs képeségeik tekintetében a neandervölgyi elmaradottabb volt, de beszélhetett. Hozzá képest a modern ember már jócskán fecsegőnek tekinthető. Jópár tizezer éve!
Nem tudom, jár-e még erre valaki, de azért megemlítem:
2003-ban megjeled D. O. Edzard: Sumerian Grammar c. munkája a Brillnél. Sok problematikus rész van benne, de azért sok ponton jobb akár Thomsen, akár Hayes nyelvtanánál. És angolul van!
(Ha minden igaz) még az idén megjelenik német nyelven egy sumer nyelvtani összefoglaló valamelyik nagy folyóiratban, ha valakit érdekel, szerzek pontos adatokat.
A sumér-magyar nyelvi vagy bármilyen más azonosság nem tudományos kérdés, hanem hit. Ez már onnan is látszik, hogy Badiny Jós Ferenc meg is alapította a Magyar Egy-Ház nevezetű szektát, melyet Ballada című (legutóbb 2000-ben kiadott) könyvében elemez. Szerinte a ballada "bil-lu-du=ősi hagyománytanunk összességét jelenti". Kár, hogy a ballada a magyar nyelvben egy műszó, mely kizárólag tudományos segédlet, a népnyelv nem is ismeri...
A témánál maradva mit mondanak mások? Kivel is lennénk rokonságban?
"Huns, Hunogurs and Magyars Origins of the Hungarian Nation The Hungarians have an interesting and complex history about their origins, that in different versions, historic or legendary, always indicate an association of two main peoples, to which other tribes joined. In the dawn of history, they are directly related to Sumerians and Scythians, with contribution of Subartians, Mitanni, Hurrites and Elamites. " Bővebben: http://www.imninalu.net/Huns.htm
Vagy megint mások: "The principal results of the research conducted so far on the Sumerian-Hungarian relationship have indicated that these languages have over a thousand common word roots and a very similar grammatical structure (37).
In his Sumerian Etymological Dictionary and Comparative Grammar, Kálmán Gosztony, professor of Sumerian philology at the Sorbonne, demonstrated that the grammatical structure of the Hungarian language is the closest to that of the Sumerian language: out of the 53 characteristics of Sumerian grammar, there are 51 matching characteristics in the Hungarian language, 29 in the Turkic languages, 24 in the Caucasian languages, 21 in the Uralic languages, 5 in the Semitic languages, and 4 in the Indo-European languages." ---
(37) Oláh Béla, Édes magyar nyelvünk szumér eredete, Ösi Gyökér, Buenos Aires, 1980, p. 12. ---
