Napok óta olvasom a topikot, elejétől a végéig.
Minden alkalommal elfacsarodik és belesajdul a szívem, amikor a "két kis emberre" gondolok, majd Rátok szülőkre, a nagyszülőkre, a közvetlen családtagokra... Az a kép, amin Marci odahajol, hogy megpuszilja Petra homlokát, Ő pedig huncut kis mosollyal tartja oda azt... bizony még most is könnyeket csal a szemembe!
Elnézéseteket kérem, hogy írok, de úgy érzem mindenképp meg kell osszam Veletek a véleményemet, az érzéseimet!
Olvasva "kálváriátokat" egy olyan 'valakivel" szemben, aki elvette Tőletek életetek két értelmét, -mégis ilyen toleránsan, de állhatatos és a szívetek által diktált rendíthetetlen szívóssággal küzdve igazatok beteljesüléséért és fájó lelketek megnyugvásáért- őszinte csodálatomat váltotta ki. Ország-világ elé tárni fájdalmatokat, hogy tanuljon belőle sok felelőtlenül közlekedő ember... nem tudom hányan lennének erre képesek?!
Ráadásul, amit Ti -most már ugye, lassan 14. éve- tesztek, hogy az elkövető megkapja végre büntetését és azt végre is hajtsák rajta ? Gyanítom nagyon kevesen...
Most nem akarom ismételni a már nagyon sokak által leírt véleményeket a "Magyar jogrendszer" tehetetlenségéről, -szerintem befolyásolthatóságáról- melyben csak akkor van hatalmas szerencsénk, ha nem vagyunk se aktív, se passzív szereplői, illetve elszenvedői. (Ha akkor ugye nem engedik, hogy elhagyja az országunkat ennek a "valakinek", talán minden másképp van.)
"Csak" azt szerettem volna megírni, hogy Bence önuralma, higgadtsága számomra példaértékű! Nem akarta, akarja a gyilkost, - mert szememben aki ilyet tett az bizony még ha gondatlanságból is követte el, bizony az- meglincselni, agyonverni, a családján bosszút állni. S a lázongókat is erre inti! Még olvasni sem akar ilyet... Megható!
Amikor hallottam erről a tragikus hírről, bizony én ezt tettem volna! Most már másképp gondolom. S ezt a belőle áradó mérhetetlen higgadtságra, tárgyilagosságra kisugárzásnak tulajdonítom...
Bízva, hogy majd a törvényeink és a jogrendszerűnk által elnyeri méltó büntetését, meghagytátok ezt a lehetőséget a hatóságoknak, bíróságnak. (Bár esetetekből okulva, bizony engem mélyebbre taszított a beléje vetett hit)
Most már ugye tudjuk, hogy ez sajnos a mai napig nem történt meg! Ez a "valaki" pedig azóta is tettét nem felvállalva próbált, próbál kibújni az őt megillető büntetés alól.
Az, hogy 3 évet kapott, sajnos megdöbbentő még leírni is! Ennyit ér a jog-rendszerünk szerint az emberi élet? Ráadásul két csöppségé!? Felfoghatatlan, gyomorforgató!
Reményeim és reményeitek szerint, ugye most mégis úgy tűnik elérkezett a pillanat, hogy lassan pont kerülhet ennek az ügynek a végére. Kívánom Nektek és az egész családnak: így legyen!
Régebben sokat jártunk arrafelé autóval Surányba. Most már csak inkább én, de már én is kerékpárral. Úgy gondolom nem lesz ezután olyan alkalom, hogy az emlékükre ültetett fa és állított tábla felé ne kanyarodjak!
Remélem Petra almafája és Marci göndör-füze még sokáig fog hajtani és dacolni ezzel a világgal...
Tisztelettel,
kapitany67
