Ne még egyszer neki indulok. Az az ember, aki már hosszabb idot töltött demokráciában, annak aligha lesznek diktaturikus hajlamai arra, hogy problámáit terrorból oldják meg. Erre nem vevo a társadalom és nem vevo a végrehajtó hatalom sem.
Nézzd meg azokat az országokat ahol még csak demokráciáról beszélnek, - mert még nem alakult ki a demokrácia alapintézményi rendszere - ott feltörnek az indulatok, ott börtönbe kivánják az elozo rendszerhiveit. Pontosan, a nálunk kialakult rövid folyamat az, ami a problémát okozza.Nem vevök az emberek a mások véleményeire illetve sok esetben az emberek ellenségnek tekintik a másik oldalon megszólalókat.
Ennyi.
Nem bántottál meg. Csak a hülye emberek sértödnek meg.A demokráciánál valóban nincs jobb. Én csak azt bátorkodtam meg, hogy az aki a demokrácia emloin nevelkedett, az jobban képes elfogadni mások véleményét hajlandó azt elfogadni, vagy éppen vitázni vele és diktaturikus eszközökkel. élbol elutasitani.
Elnézést a bocsánatért,
bele nem mernék szólni a demokráciabölcseleti vitátokba, de azért megjegyezném Franco valamikor ´75-76 tájékán dobta fel becses patáját.
Mácsakúgy a 60-70-100 éves spanyol demokrácia apropóján...
Nos, próbáltam formálgatni, szépítgetni a választ, mert semmiképpen sem akarlak megsérteni. De jobb, ha túlesünk a dolgon, mert nem tudom elkerülni:
"1990 óta Magyarországon demokrácia van, mely annak a pártnak a diktaturáját jelenti, amely hatalmon van."
Szóval - sajnálom - ez egy nagy maflaság. Te az előző rendszer terminológiáját veszed át (1960-as lexikon) és fordítod le a mai viszonyokra.
Vagy demokrácia van, vagy diktatúra. Ha demokrácia van, az nem lehet senkinek a diktatúrája: sem egy pártnak, sem egypártnak.
Magyarországon ma többpárti demokrácia van. A pártok szabad választások útján delegálnak képviselőket a parlamentbe, mely a hatalmi ágak egyike. A kormányt a legtöbb mandátumot elnyert párt alakítja - szükség esetén koalíciót alkotva más pártokkal. Korlátozott (más hatalmi ágak, valamint a kormányzati ciklus ideje által) jogosítványai nem terjednek ki annyira, hogy a diktatúra gyakorlásáról egyáltalán szólni lehessen. Tekintettel arra, hogy ez a demokrácia 10 éves, némiképpen különbözik a többitől - de ez éppen a diktatórikus törekvésekkel szemben hat. Ilyenek például a kétharmados törvények - melyek legalábbis ilyen mértékben - nem szokásos korlátai a parlamenti többség akaratának.
A pártok ma 10 éves múltra tekintenek vissza és sokat tanultak. Szerintem kifejezetten jó teljesítményt mutattak abban a tekintetben, hogy ez alatt az idő alatt stabil, működő demokratikus intézményrendszert hoztak létre, átalakították a törvényeket, és képesek voltak az országot a gazdasági növekedésben segíteni. Ma az Európai Unió tagjelöltejei vagyunk, növekvő gazdasággal és szerintem megfelelő (a helyzetnek legalábbis) szilárd demokráciával.
Hogy szeretném a pártokat, az persze túlzás, mert mindemellett randa képződmény mindahány - magam csak rövid ideig voltam egyetlennek a tagja. (megnyugtatásodra közlöm, hogy ez nem az MSZP és annak elődje sem.) Mindazonáltal kicsinyes és akár sok tekintetben gusztustalannak is mondható működésük eredményeit nem kellene lebecsülni.
A rendszerváltozás után évekig aktívan részt vettem a közéletben egy kisvárosban, ahol élek - nem párttagként. Eljártam az önkormányzat üléseire és megismertem a döntési mechanizmust is. A testület túlnyomó része - ne szépítsük a dolgot - butácska emberekből állt, és hát az okosak sem voltak gyakorlottak e téren. Hülyébbnél hülyébb felszólalásokat szórakoztam és kínlódtam végig. Időnként oly mértékben volt lényegtelen a vitákban a vita témája, hogy fájt. Olyan javaslatok születtek, hogy jogvégzett ember sírva menekült az ülésekről A jegyző félóránként felugrált és elmagyarázta nagy tisztelettel, hogy az adott zseniális hozzászólás mely törvénybe ütközik. Azért minidg születtt döntés is.
És fogódzkodj meg: az önkormányzat döntései, határozatai mindezek ellenére megfelelően működtették a várost. Ezt nehéz volt beismernie annak, aki hallotta őket beszélni, de így van. Mire határozat lett a hülye viták végén, addigra a bizottságok egy-két értelmes tagja, meg a jegyző valahogy elfogadhatóvá faragta a dolgokat.
És mióta nem foglalkozom a testület ügyeivel, nincs is bajom velük. Hiszen annak a katyvasznak az eredménye nem rossz.
A politikát nem kell szeretni, sőt gyűlölni is szabad. De alapfogalmakkal (demokrácia, diktatúra) dobálózni csak alapos ismeretek megszerzése után érdemes. A pártokat is szabad utálni, meg is érdemlik. De a létük a hülyeségük, ocsmányságuk ellenére - paradox dolog - a jelenleg működő demokrácia biztosítéka.
Bocs, ha bántottalak, nem akartam.
Tudod, nálunk a pártosodás, nem egy folyamat eredményeképpen jött létre. Angliában, Németországban, Spanyolországban ahol voltak 60-hetven vagy száz évvel ezelott gondolkodok azok megalapitották azon pártokat amelyeket aztán probléma megoldó programokkal, feladatokkal megtöltöttek. Az emberek pedig ezeket a programokat vagy elfogadták vagy nem és választások során vagy támogatták vagy nem.Nálunk 10 évvel ezelott volt az elso szabad választás ahol nem a programmok megoldása volt a legelso, hanem a hatalom megragadása, Ez természetes, hisz azok akik a hatalmon voltak azok nem igen akartak attól megszabadulni. Tudod, nem lehet úgy kormányozni, ha ennek nincs meg a jogi alapja, nincs gazdasági hatalom a kezedben. A fejlett demokráciákban ezeket egy hosszú folyamaton keresztül teremtik meg. Nyugaton ez harminc, negyven év alatt alakult ki úgy, hogy közben a pártok váltogatták egymást de az alapveto dolgokat amelyek a demokráciának alappillérei, ahhoz nem nyúltak. Az 1960-ban kiadott Uj Lexikon szerint " a demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van, ténylegesen valamely osztály diktatúrájának politikai formája."
1990 óta Magyarországon demokrácia van, mely annak a pártnak a diktaturáját jelenti, amely hatalmon van. A lényeg most következik. Nem mindegy, hogy kik gyakorolják a demokráciát azok akik 40 éven keresztül egypárti diktaturát kialakitó pártnsk s tagjai voltak vagy azok akik elfogadják a több párti rendszert és ennek megfeleloen váltak egy -egy párt tagjaivá.
Tudod, mert az úgy van, hogy a demokrácia az azok számára is demokrácia, akik miatt Te szomorú vagy. Mert nem a hangulatod dönti el azt, hogy kik számára jár a demokrácia és kik számára nem.
Mert amitől Te szomorú vagy, az a gondolkodásodban megbúvó ficam - arról pedig szegény demokrácia nem tehet.
"Szomorú, hogy pártosodott a társadalom és most pártok harca van nálunk."
Nos, én ettől nem vagyok szomorú és attól sem, hogy Te ezt szomorúnak tartod. Mert a pártok által működtetett demokratikus intézményrendszernél eddig nemigen találtak ki jobbat - a diktatúráért való makogáson kívül.
Tudod, ma azok beszélnek demokráciáról, akik annak idején a diktatúra részesei voltak. Tiltottak. Betiltották a Beszélot, leváltották a Mozgó Világ szerkeztojét.Még azt sem ismerték el, hogy mi volt 1956. Gondoljátok csak végig, hogy milyen belso válságot okozott az MSZMP belsé köreiben Pozsgai azon nyilatkozata, hogy 56 az népfelkelés volt.Erre is emlékeztetni kellene oket.Nem hiszem azt, hogy az az igazi demokrata akiknek ma ez, holnap az a véleménye. Sok ember példát vehetne azokról akik csak az igazságot, a függetlenséget, és demokráciát szerették volna megvalósitani Magyarországon. Szomorú, hogy pártosodott a társadalom és most pártok harca van nálunk. Az emberek nem igen tudják függetleniteni magukat a pártoktól és ugy látom itt az Indexben sem.Nézzétek meg mit jelent egy munkáspárt Magyarországon és mit jelent Angliában. Az a baj, hogy nálunk az igazi baloldalt lejáratták azok akik akkor hatalmon voltak.Lassan a MIÉP fog baloldali értékeket képviselni?
ez sajna a demokrácia (22-es) csapdája. Ha diktatórikus elődjéhez hasonlóan korlátoz és "lecsap ellenségeire" akkor nem demokrácia.
Ha meg nem, akkor meg nyitogatja sok szemét a sok szemét.
Ez van.
Erre modotta volt Antall "tessetek volna forradalmat csinálni".
Bár, ha belegondolok Romániában forradalom is volt...
A mostani demokratikus rendszer is korlátozza a választójogot. Kiskorúak, elítéltek ... Beférhetne közéjük a volt mszmp-tagok halmaza. Nácik esetében már volt is ilyesmire példa.
Nem is írnám, ha nem gondolnám, hogy igazam van.
hogy a szabadság és annak korlátozása olyan lenne, mint a fény és az árnyék, az filozófiai kérdés. Az árnyék fontos része az életünknek, amit kívánunk gyakran. A korlátozás viszont szükséges rossz, amit el kell viselnünk, hogy a szabadságunk érvényesülhessen.
A fény és az árnyék egymás szerves részei.
A szabadság korlátai nem részei a szabadságnak, pusztán elmaradhatatlannak ítélt következményei egymásnak. Stb.
Pontosan a jogkorlátozós mondatodra gondoltam, amikor arra céloztam, hogy a diktatúra benned is él. Szerencsére a rendszer, ami volt szíves itten kiépülni, erre fittyet hány és demokratikus.
Kedves GLászló! Meg fogsz lepődni: nemcsak egyetértek veled, hanem valószínűleg igazad is van. Azzal a kiegészítéssel, hogy a szabadság és a korlátozás valószínűleg ugyanúgy együtt jár, mint a fény és az árnyék vagy a test és a forma. Ha vissztekersz az eredeti (naív) ötletemre, azt javasoltam, hogy korlátozzuk a volt mszmp-tagokat. Sehol nem írtam, hogy kivéve a gyevi bírót :-)
Hát ilyenek a politikai szenveink. Szíve szerint az ember korlátozna olykor, oszt a denmokratikus érzéke meg ennek ellentmond. Így van ez velünk, emberekkel.
Meglep, hogy olyanok tudatában bukkan fel leginkább mások szabadságának korlátozása, akik éppen emiatt gyűlölték az előző rendszert. És azok lennének hajlamosak a jogállamból kikacsintani, akik harcoltak a felépüléséért. De ez is bizonyítja: benne éltek és az bennük is él, akármennyire tiltakoznak ellene.
Jobb, ha tudod.
Ha megkérdezel egy politikust, hogy demokrata-e, akkor azt fogja válaszolni, hogy persze. Én sajnos a tettek alapján is ítélek: a szememben egyáltalán nem jó pont, ha valaki csak egyetlen párt közül választhat (vagyis a diktatúrát) és éppen abba lép be. Nem kedvelem a volt párttagokat semmilyen politikai funkcióban, akármelyik oldalra sodródjanak is, egy reformkommunista mindenképpen jobban fest az mszp-ben vagy a munkáspártban. Szívem szerint korlátoznám a volt mszp-tagok politikai tevékenységét, de nem én hozom a törvényeket.
"Szerintem se lehet az MSZP politikusokat együtt mérni a többiekkel, ők ugyanis soha nem titkolták, hogy mit csináltak 90 előtt és ennek ellenére időnként épp ezért) váltak elfogadott és népszerű
politikussá"
Ez nem nagy érdem. Ha a nácikat nem tiltották volna be bukásuk után, ma is ott lennének a német politikában és sok szavazójuk is lenne. Ők sem titkolnák, hogy mit csináltak.
Az MszMP tisztviselőit (párttiktártól felfelé) ugyanígy ki kellett volna zárni a közéletből, a párt vagyonát pedig elkobozni.
Ez az ami engem nagy-nagy szomorúsággal tölt el: a hülyeség sajnos mint valami ragály elterjedt. Ezt igen nagyon segítették baloldalinak csúfolt eredeti tőkefelhalmozó egyedek.
Kedves vörös ördög ! A titkolózásra csak egy példa. Az 1990-es választások előtt a BM-ben az iratmegsemmisítőgépek zümmögtek és nem a fénymásolók. Ha jól emlékszem, akkor a két gépből az egyik tönkre is ment, mert nem bírta a feldolgozandó mennyiséget. Az elfogadottság és a népszerűség önmagában nem érték; érdekes, a baloldal nem nagyon hangoztatja Haider elfogadottságát vagy vegyünk egy régebbi, külföldi példát: Hitler népszerűségét. A nyíltság helyett a gátlástalanság sokkal pontosabb és kifejezőbb: miért nekem kell szégyellnem magam az mszp némely szalonképtelen politikusa miatt? Mit szólnál egy olyan törvényhez, hogy egy mszmp-tag annyi ideig nem választó és választható, amennyi ideig tag volt? Bevehetjük jogelődnek az mdp-t is. Ha reformerekról hallok, akkor mindig beugrik a reformkommunista szó és ízlelgetem a reformnácit is.
Egyetértek. Szerintem se lehet az MSZP politikusokat együtt mérni a többiekkel, ők ugyanis soha nem titkolták, hogy mit csináltak 90 előtt és ennek ellenére (időnként épp ezért) váltak elfogadott és népszerű politikussá. Ez a nyíltság más pártok vezetőire kevésbé jellemző.
Egyetértek. Szerintem se lehet az MSZP politikusokat együtt mérni a többiekkel, ők ugyanis soha nem titkolták, hogy mit csináltak 90 előtt és ennek ellenére (időnként épp ezért) váltak elfogadott és népszerű politikussá. Ez a nyíltság más pártok vezetőire kevésbé jellemző.
De bizony korai, mert ugye ők aztán legalábbis azt el kellene mondják, csak úgy bevezetésképpen kérdés és kérés nélkül, hogy: én nem csukattam le senkit, nem tiltattam be semmit, én nem loptam semmit, én nem privatizáltam semmit, én nem voltam helyi kiskirály, én nem vagogy zöld báró, én tényleg egy ártatlan baloldali gondolkodású ember vagyok, és ennek utána is nézhet akárki (én még akár segítek is ebben).
Na ugye csak el kellet mondania, hogy ő vala apparátcsik. Ehhez ugye nincs is mit hozzátenni, csak annyit, hogy messziről (apparátusból) jött ember....
Tizenkét évvel ezelôtt „szelíd erôszakkal” megakadályozta, hogy a
Bibó-kollégisták Andrzej Wajda Vasember című filmjét megnézhessék – ezt
állította egy „L. I. monogramú cenzorról” Kövér László, a Fidesz elnöke, aki a
Fidesz születésnapján úgy fogalmazott: nem gondolták volna, hogy a budapesti
pártbizottság munkatársa fog egyszer demonstrálni a sajtószabadságért.
Az unió kapujában című a napokban megjelent interjúkötetet 116. oldalán
Czakó Gábor író a következôket nyilatkozza a Mozgó Világ című folyóirat
’70-es, ’80-as évekbeli sorsáról: „A lapot egyébként szabályos cenzúra alá
vetették: Veress Miklósnak a cikkeket közlés elôtt be kellett mutatnia a KISZ
KB-ban – többek között Lendvai Ildikónak –, ám azért megjelenés után
mindig felelôsségre vonták valamiért”. Az esetrôl megkérdeztük Lendvai
Ildikót, aki elmondta: ô a KISZ KB munkatársaként valóban kapcsolatot
tartott Veress Miklós, majd Reményi József Tamás fôszerkesztôvel. „A lap e
KISZ-es korban vált – hála a kitűnô szerkesztôgárdájának politikai és irodalmi
bátorságáról híres Mozgó Világgá” – fogalmazott a politikus. Lendvai szavai
szerint tevékenysége „elsôsorban a lap megvédésére irányult, késôbb a
politikai támadások sűrűsödésekor a Mozgó Világot elvették a megbízhatatlan
gazdának ítélt KISZ KB-tól”. Még 1981-ben Lendvai Ildikó az akadémiára
távozott, onnan az MSZMP központjába vezetett pályája.A mai „fehér
házban” dolgozott évekig. Arra a kérdésünkre, kellett-e cenzorszerepet
betöltenie, azt válaszolta: „Nem”, mivel a ’80-as évek második felében már
sokféle munkakör között lehetett választani a pártközpontban, így el lehetett
kerülni a cenzori feladatokat.
Kedves hajnalpír!
Asszem a "lemenés kutyába" a számomra viszonylag friss, "csahos" jelző finom, eufémisztikus átnyújtása volt evda részéről a számomra.
Én speciel díjazom, hogy inkább így mondta, mint úgy.
Verebest viszont sose fogjuk utolérni. Ha megfeszülünk sem bírunk ojan viccesek lenni.
Én már le is tettem róla és Neked is lyavaslom, hogy ha nem akarsz éjszaka, az "elérhetetlentől" pszichésen frusztrálva, álmatlanul henteregni az ágyikódban, keress magadnak más, egyszerűbben elérhető célt, például a földgolyó Kína-Argentína relációjú átfúrását egy vakolókanállal.
Hali,
Pirítós
Kedves Evda!
Tudod, felénk a tanyavilágba, van hogy kutyálkodunk egy kicsit.
Ezzel együtt - és erre leteszem a nagyesküt - L.I. nem azért nem tetszik mint nő, mert MSZP-s. Egyszerűen csak nagyon nagyon nem a zsányerem.
Remélem megnyugtat, hogy mint nő, a Dávid Ibolyka sem lyön be nekem. Bár őt nem küldeném mosónőszépségversenyre, hanem egyből megadnám neki a Distinguished Solarium Overdriver címet.
Hali,
Pirítós
