Megöregedtem, ez van. Pedig látom minden szavát, azt mégsem értek belőle egyetlen mondatot sem.
Könyörgök hát, Tiborc úr! Magamfajta gyengeelméjűeknek ismételje meg, amit mondani akart - ezúttal röviden és érthetően. Talán magyarul.
Aztán esetleg megmagyarázhatná azt is, hogy a genetikának mi köze lenne a magyar érdekhez és a nemzeti érdekhez???
Biztosan az én agyam a hibás, elismerem, tompul a korral - de mégis.
Ha a magyarázat elmarad, akkor kénytelen leszek hosszú idézeteket közölni a papayából készült italok hasznosításának kérdéseiről, valamint a valószínűségszámítás elméletéről néhány szakkönyvből.
Addig csak megjegyzem, hogy Martonyi külügyminiszter nevezte - egyébként helyénvalón - "kimondottan ártalmas"-nak a MIÉP-elnök beszédét.
Nem tudom, ennek a rovatnak a témájába mennyire férek bele, eldöntik a moderátorok.
Csurka István elmondott szavairól vitatkoznak azok, akik szerint Csurka István egy…
Ceruzás jegyzeteim alapján menjünk vissza a múltba. Azért, mert a cím: „Kimondottan ártalmas” Csurka beszéd?
A ceruzás jegyzet nem rögzítette a dátumot, amikor Csurka István jegyzetének egy mondatára egy ország genetikus szakértői riadtak fel.
Valami olyasmit írt le, hogy a magyarság, / helyesebben nemzet, de remélem nem a lakosság megnevezést használta/ genetikailag leromlott.
Nekiesett a genetikusok serege, hogy ez marhaság, lehetetlenség, stb.
Nem vitatom a szakértők szaktudását, nagyon csendes megjegyzés következik, hosszú idézetekkel. Nincs előzmény nélkül, mert már leírtam az indexben is, cáfolatot nem kaptam.
Lehet, egy „genetikai ciánozásra” hivatkozok, és én vagyok Rip van Vinkle, aki egy hatod évszázada alszik, és nem vette észre, hogy az idő eljárt felette.
Tévedni nem szégyen, ismeret nélkül megszólalni az.
Valamikor 1986-ban azt hittem, európai ember vagyok, kemény 45.-Ft-ért megvettem a Gondolat kiadó remekét Richards Dawkins: Az önző gén című művét. ( Részletek a fórumon megtalálhatók, eddig elkerülte szíves figyelmüket. ) ISBN száma a könyvnek: 963 281 645 5 , ha ez jelent Önöknek valamit. Talán érdemleges adat még: Oxford University Press 1976, meg aszongya Copyright Síklaki István 1986. Hungarian translation.
/ Nem értek idegenül, de van egy olyan érzésem, hogy ezért még a 45.- Ft-ot felül kell fizetnem! 2000 Ft-ig vállalom./
Restellem, hogy Önöket ismerve másolnom kell.
A könyv fülszövege:
„ Úgy négymilliárd évvel ezelőtt önmaguk lemásolására képes molekulák tűntek fel az őstengerek vizében. Szédületes karriert futottak be. Egyáltalán van-e határa azon technikák és fortélyok fokozatos tökéletesedének, amelyet létük folytonosságának biztosítása érdekében felhasználtak? Rengeteg idő állt rendelkezésükre a tökéletesedéshez. Az önfenntartás miféle fura szervezeteit termelhetik még ki az évezredek? A négymilliárd év alatt vajon hová jutottak az ősi replikátorok, e legelső mesterei a túlélésnek? Ne keressük őket lebegve a tengerben, már régesrég feladták ezt a lovagi szabadságot. Most óriás kolóniákban nyüzsögnek….
Itt vannak mindannyiunkban, ők teremtettek bennünket, testünket és lelkünket; az ő fennmaradásuk létünk végső indoka. Most a gén névre hallgatnak, mi pedig az ő túlélőgépeik vagyunk.”
Részletek:
A replikátor /mert az idegen szavak szótárában nem található./
„azután egyszer csak véletlenül egy különösen figyelemre méltó molekula jött létre. Ezt replikátornak fogjuk nevezni… rendelkezett azzal a tulajdonsággal, hogy képes volt másolatokat készíteni önmagáról.”
„ E könyv címében a gén szó nem egyszerűen egy cisztront jelent, hanem annál elvontabb dolgokat. Az általam adott meghatározás nem fog megfelelni mindenki ízlésének, ám a gén fogalmára nincs általánosan elfogadható definició.”
A moderációs elvek szerint tilos könyvek bemásolása. Akkor pedig tessék olvasni, tanulni, és utána megszólalni. A Szabó Ervin könyvtárba idén 500.-Ft a beíratkozási díj.
Nem védem Csurka Istvánt, de elgondolkodtató dolgai megjegyzései, szóhasználatai vannak.
Tény, hogy fogyunk, azaz a nemzet nem reprodukálja magát.
Genetikai leromlásról beszélünk, vagy betelepítésről.
Ki hablatyol, a vezérszónokok, vagy Csurka István?
A latin idézet sértő lenne, ezért elmarad.
A hablaty viszont unalmas.
Ennyi.
Tiborc
Eddig csendesen viseltem, de most meg kell jegyeznem: alaposan tévedsz ezzel a pártfőiskolával, ráadásul gusztustalan is vagy.
Ezzel befejeztem ezen a nickeddel is a vitát.
A talajvíz áramlási sebessége kb. 2 m/hó. Ha beleolvasnál a Csernobil 13 éve c. témába, megtudhatnád belőle az alábbiakat:
1. Az efféle erőműveket a NAÜ nem tartotta biztonságosnak; az akkori kifogások Mohira már NEM érvényesek.
2. Ahhoz, hogy a "nem biztonságos" erőműben a baleset bekövetkezhessen, 4 (NÉGY!!!) egymástól független, automatikus biztonsági rendszert KI KELLETT IKTATNI.
Természetesen a szélirányról, talajvízről stb. írottaknak SEMMI közük a biztonságos hulladéktároláshoz stb., amiben egyetértettünk. A baleset víziója — őrült vízió.
Amint az erdélyi folyók Magyarországot és másodsorban Szerbiát szennyezik leginkább, ha beleöntik a mérget, úgy a Kárpát-medencében uralkodó szelek miatt elsősorban Magyarország, másodsorban Románia (esetleg Ukrajna) szennyeződne egy erőműbalesetnél (A mohi erőmű már működő reaktorai csernobili típusúak). Ha a hulladék vagy bármi más miatt a talajvíz szennyeződik, az csak nálunk köt ki. Abban az egy esetben megy tovább, ha a Dunába jut.
De itt jön az, hogy hogyan lesz a magyar (vagy a szlovák) érdek politikailag megfogalmazhatóvá illetve megfogalmazottá. Erről beszéltem az előbb. Ne kenjük el a dolgot busman irányba. Mi vagyunk fenyegetve, nem ők. A szlovákok is, de az ő szabadon választott kormányuk tette itt, amit tett. Az erőmű puszta léte tényleg az ő (bel)ügyük, bár a dolog természetéből adódóan nem teljesen.
Az érdekek megfogalmazásában max. 1etértek: pont az a problémám, hogy ebben semmi "magyar" nincs — bár a földrajzi távolság okán kevésbé ugyan, de épp így érdekei ezek a busmanoknak és patagónoknak, üsmég a földrajzi távolság (közelség) okán pedig a miénknél inkább maguknak a szlovákoknak.
(Ebből a szempontból — ÉRDEK! — a nem kevéssé nacionalista előzményeknek nincs jelentősége.)
A magyar érdek Mohi (kösz a javításért) ügyében az, hogy a magyar-szlovák határhoz közeli atomerőmű biztonságosan működjön. Működése és hulladékai ne veszélyeztessék a magyar állmpolgárokat (akik között szlovákok is vannak, meg görögök is). A "speciálisan" magyar érdek az, hogy ezt annak ellenére érjük el a szlovákoknál, hogy van esély arra, hogy a hulladékokat is a magyar határhoz közel helyezik el, mivel már az erőmű helye is politikai alapon lett kiválasztva. Mint nyilván tudod, 4 hely jöhetett szóba, és a "magyarokhoz" (ökölrázáskor nem számít, hogy ezen az oldalon is vannak szlovákok) legközelebbit választották. Van némi erőfitogtatás a mohi dologban szlovák oldalról, ami "speciálisan" nekünk szól. Nem a honi sváboknak, szlovákoknak, patagónoknak. Eme erőfitogtatás ellenére józanul fellépni -- s ez nem a szlovákoktól stb. várható/várandó el -- "speciálisan" magyar feladat. Magunkról (magyarokról, nem pedig busmanokról, navahókról) e tekintetben a tárgyalóképesség, a becsületes és egyben határozott politizálás képét festeni magyar érdek. (Ebben nem segít Cs. a szövegével, hogy szóljunk a topicról is.) "Tiszta lélek, tiszta szándék, akár siker, akár nem (Gr. Széchenyi István)"
Ajánlok egy Magyar mint Idegen Nyelv kurzust. A "NINCS" hazug. Tehát akinek ez a meggyőződése, az téved. Ez a véleményem, amely szintén lehet, hogy téves. Győzz meg, ne puffogj.
Nem gyaláztam semmilyen oldali sajtót. Ezt te tudod is, gondolom. Azt meg nem tudod, gondolom, hogy mihez értek szemernyit is. Nem végső argumentumnak szántam, amit mondtam, nem úgy, mint te ezt a sértő dorongolást. Két dolgot lehet elérni az ilyen durvasággal. Az egyik az, hogy húzzon ki a topicból, akinek más a véleménye. A másik az, hogy hasonló személyeskedő/utalgató/sértegető hangnemben válaszoljon, így téve lehetetlenné magát. Egyiket sem választom. A Cs. beszédben felfedezhető szándékokról szerettem volna szót váltani. Azt hiszem, szétoffolásba ütköztem. Legközelebb akkor válaszolok, ha fölényeskedés helyett megfontolható ellenvetéseket olvashatok. Minden jót.
1) Nem neked írtam.
2) Nem a véleményt (főleg nem a tiedet) minősítettem. Azt mondtam ezzel, hogy nem folytatható az értelmes vita (figyeled, a melléknév a "vita" jelzője!), mert az álláspontok nem mozdulnak. A 'NINCS" kezdetű mondatokra gondoltam itt. Ezzel tulajdonképpen burkoltan ismét neked adtam igazat.
3) Továbbra is úgy gondolom, hogy van magyar érdek és azt is, hogy legalább ezer éve az a bajunk, hogy mindig legalább ugyanannyian gondolják azt, hogy nincs, mint ahányan azt, hogy van. Szerencsésebb nemzetek történelme nem azért nincs tele az ötvenévenkénti kudarcos újrakezdésekkel, mert őket nem érte csapás, járvány, (vesztes) háború. De. Csak a saját érdek felismerésének nincs ekkora ellenzéke, mint nálunk. Nem agitálnak jobb sorsra érdemes fejek a közös anyanyelven a nyelvvel azonos nevű érdek felismerése (megfogalmazása, politikává tétele, végigvitele) ellen. És ez nem mások ellen szól, csak magunkért. Minden jogunk megvan arra, hogy megfogalmazzunk és tőlünk telhetően érvényesítsünk magyar érdekeket. Lefőbb akadályozóink nem a szomszédok -- nekik is vannak saját, csak saját érdekeik. Eszükbe sem jut, hogy nálunk ez másképp lehet. -- nem. Legfőbb akadályozóink azok a honfitársaink (nemzetiségtől teljesen függetlenül), akik pénzért, vagy meggyőződésből azt akarják elhitetni velünk, hogy NINCS magyar érdek. Ezen "NINCS" hazugságának felfedése pl. egy konkrét magyar érdek.
4) Mindenkitől elnézést kérek a remgeteg offért.
Mindig meglep, hogy felnőtt emberek képtelenek megérteni a nemzet fogalmát. Talán ezért felfoghatatlan számukra, hogy a Magyarországon évszázadok óta lakó németek, románok, szerbek, horvátok, szlovákok, cigányok, zsidók mind-mind részei a nemzetnek, aki ugyanannak a Dunának, Tiszának vízét isszák, és ugyanúgy fontosak számukra Magyarország határai és értékei, mint a magyarok számára. És ugyanolyan büszkék ennek a nemezetnek a vívmányaira, múltjára, kultúrájára, mint a amagyarok. És ugyanúgy szeretik ezt a kis országot - bár a történelmi tapasztalatik alapján mindig felkapják a fejüket, ha nemzeti érdek helyett a magyar érdek kerül előtérbe.
Lenyűgöz, valahányszor találkozom ezzel a jelenséggel, hogy emberek "végső argumentumként" olyan kérdéseket (Bős, Mohi, Tisza stb.) hozzanak elő, amihez személyesen szemernyit sem értenek, megítélésükhöz sem a min. szükséges tárgyi tudással, sem az összefüggések akár vázlatos ismeretével nem rendelkeznek, és az egészről kizárólag az Általuk egyébként, minden más kérdésben, szélsőségesen gyalázott (mellesleg elképesztően gyenge szakmai színvonalú) "pfuj, coclib!" sajtóból értesültek:-DDD
Összekevered a románok (bel)ügyét a magyar érdekkel és még mást is mással. De hát most már értem, miért GLászló a főnök. Neki van igaza: tényleg kimerítettük lehetőségeinket. Nem érdemes azon rágódni, hogy az egyoldalúan megváltoztatott trianoni-helsinki határ ügyében illetve az egyoldalúan elterelt Duna-víz ügyében szerinted miért is nincs magyar érdek. Persze, a szlovákok is ugyanígy gondolták, hogy csak az ő érdekük létezik, nem is kell megkérdezniük senkit, mi legyen. A többi kérdés is elég hasonló. De már értem, elmondtátok: NINCS magyar érdek. Ez a mondatod nem a magyar érdeket semmisíti meg, csak az értelmes vitát.
Bősi erőmű ügyében NINCS "magyar érdek". A muhi erőmű ügyében NINCS "magyar érdek". A Tisza szennyezésének ügyében NINCS speciális, "magyar érdek". VALAMENNYI állam KÖZÖS érdeke, hogy a zöldhatárok NE legyenek átjárhatóak — amíg csak a határ két oldalán elterülő államok be nem lépnek egy olya, jelentős külső határőrizettel bíró rendszerbe (EU), ami ezt lehetővé nem teszi. Az erdélyi magyar egyetem ügye NEM speciális magyar érdek — legalább annira a románoké, mint a miénk. Mint ahogy egy belföldi, vegyes (román, szlovák, német, szerb) tannyelvű egyetem ügye is legalább annyira magyar érdek, mint amennyire román, szlovák, német, szerb. A Kárpát-medence történelméről a történészeknek NINCS egységes álláspontja, köv.képp ezt kifejteni sem lehet — se könyvben, se politikai deklarációban. Netán elő akarod írni, hogx mi legyen az???
Én már figyelmeztettem Önt, hogy kimerítettük a lehetőségeinket, hiszen elmondtunk mindent, semmi értelme ismételgetni. Nem értünk egyet, ez van.
"Miért tetszik tagadni a magyar érdek létezését?"
Azért tetszem, mert úgy vélem, hogy ilyen nincs, azaz politikai értelemben nem értelmezhető.
A bősi erőműnek, a muhi erőműnek, a Tisza szennyezésének/szennyezhetőségének, a zöldhatárok átjárhatóságának kérdéseinek megoldása - mind mind nemzeti érdek, Magyarország érdeke. (És persze más nemezeteké, sőt Európa, ha úgy tetszik a világ érdeke is.) Speciális magyar érdeket én nem látok ebben, szerintem a Magyarországon élő cigányokat és svábokat éppen úgy mérgezi a Tisza, mint a magyarokat.
Erdély autonómiája Erdély lakosságának érdeke lehet - ám annak túlnyomó többsége nem magyar.
Az erdélyi magyar egyetem ügye az Erdélyben élő magyar kisebbség érdeke, és ebben Magyarországnak - amennyiben támogatni kívánja - diplomáciai, anyagi segítséget lehet nyújtani.
Szerintem ennyi, mindketten elmondtuk egymással szemben álló véleményünket.
Úgy látom, nem akarja megérteni. Van magyar érdek, arról beszél Cs. is, csak ő ártalmasan, rosszul. A mondat második felében egyetésrtünk, s ezzel kimerítettük a topicindító kérdést. Az első felében viszont nem értünk egyet, s innen most már ez az érdekes. Miért tetszik tagadni a magyar érdek létezését? Mondjuk Erdély autonómiájának, a bősi erőműnek, a muhi erőműnek, a Tisza szennyezésének/szennyezhetőségének, a zöldhatárok átjárhatóságának vagy az erdélyi magyar egyetem ügyében? Rengeteg van még, gondolom tetszik tudni, ahol érdekegyeztetésre illetve -érvényesítésre van szükség. Az egyik legfontosabbat kifelejtettem: a Kárpát-medence országai történelméről szóló egységes állásfoglalást és közösen 6-8 nyelven megjelentetett könyvet.
A "Ki a magyar?" kérdésnek van külön témája (több is). Ha ez ügyben tudsz valami újat mondani (olyant, amit a téma tgalalása során még nem veséztünk ki — nosza, hozd fel a feledés homályából! ITT azonban ne "ugorjunk át" Csurka "őkelmén" — EZ a téma ugyanis kimondottan az ő (legutóbbi) akciójáról szól.
Beszéljünk róla. lLehetne ezt úgy, hogy először megértem, hogy Ön mit mond? Mert ezúttal nem jártam sikerrel - egészen nyilvánvalóan ez az én hibám. Szóval, parancsol?
Bár a topic címében ott tündököl Cs. Sajnálatos István neve, ugorjunk át őkelmén és beszéljünk a magyar érdekről.
Nem képtelenség a külfölddel szemben ilyesmi érdekében fellépni. (Szlovákia -- bősi erőmű, határátkelők, magyarok és szlovakok a két országban. Én úgy látom, hogy amióta a szlovákok vezetője nem a bokszoló, a mienk meg nem az ávós, azóta javul a viszon, mint a fene)
Nem baj, ha veszéllyel jár a speciálisan magyar érdek megfogalmazása. Mivel járjon? Rollerrel?
Nem nemzeti érdekről beszéltem, hanem magyarról. Tehát nem magyarországi csecsen ill. maláj érdekről. Nem beszéljünk másról. Az más kérdés, hogy ezek sokszor egybeesnek. De nem mindig.
Szégyellem is magam érte, hogy ketten állítanak valamit, amire én azt mondom: nincs.
De félre a tréfával: a nemzeti kultúra megőrzése természetesen egyetemes érdek nem pedig magyar. (Ilyen megfogalmazásban GLászló-érdek is van, ám arra hivatkozva pártpolitikát megvalósítani nem lenne helyes, tízmillió párt küzdelme nehézkessé tenné a politika működését.)
Speciális magyar érdekről írtam, amely alapot ad speciális magyar politikára, a magyar érdek védelmére - én ilyet nemigen ismerek. Már csak azért sem, mert a külfölddel szemben ilyen igénnyel képtelenség lenne fellépni, országon belül pedig...? Mondjuk a svábokkal szemben?
Továbbra is azt gondolom, hogy nemzeti érdek megfogalmazására van lehetőség, speciálisan magyar érdek megfogalmazása azonban veszéllyel jár.
Hogy egyszerűbben mondjam: szerintem nemzeti érdek az, hogy az országban élő nemzetiségek megőrizzék népi kultúrájukat, nyelvüket, azonosságukat. És nemzeti érdek, hogy ne fogalmazzanak meg egymással szemben külön, önálló politikát. Nemzeti érdek, hogy a hazánkon kívül (Erdély, pl.) élő magyarok, és magukat magyarnak is valló, a magyart anyanyelvként használó cigányok, zsidók segítséget kapjanak Magyarországtól kultúrájuk, nyelvük, azonosságtudatuk ápolásához ám életveszélyes dolog magyar érdekre való hivatkozással konfrontálódni az ő hazájukkal, Romániával. Ők annak a nemzetnek a részei, akárcsak a nálunk élő románok a magyar nemzeté. De ennél is veszélyesebb dolog az ő hazájukat felelőtlenül vádolni, hiszen annak ők isszák meg a levét.
És nem a sajnálatos csurkák.
