> A "loggoljon be" az index Fórumok főlapján, a "Mozi" fórum ismertetőjében van. Azt hiszem ideje javasolnunk a megváltoztatását.
Engem rumci 20-asbeli kitűnő érve elgondolkodtatott. Ennál is inkább, mivel a lapbeolvasóval a magyarok egy része tényleg [szkennel], miközben én a pásztázó elektromikroszkópot még [szkening mikroszkóp]-nak tanultam. Ugyanígy régen [dzsigeltek], ma [dzsoggingolnak]. Persze régen is volt ilyen: a zsúppfedeles házból az adósokat a égrehajtó kizsuppolta.
Emiatt a régi [log] ejtésre való hivatkozásom a mai nyelvet "nem kötelezi". Ezért, átvágva a gordiuszi csomót, magam ezentúl a "Logineljen be" változatot támogatom :-)
Kontrol kontra kontroll: Nagyon köszönöm! Bizony így lehet, ahogy mondod. A Word egyébként mindkét változatot helyesnek fogadja el, de szerintem is hibásan. A link nagyon meggyőző, amit adtál, ajánlom mindenkinek felvételre más esetekre is:
www.nytud.hu/hhc/pat3h.html
A "loggoljon be" az index Fórumok főlapján, a "Mozi" fórum ismertetőjében van. Azt hiszem ideje javasolnunk a megváltoztatását. Ha az idegen szavak használata kerülendő, a magyar ragozásuk SZVSZ már egyenesen viszolyogtató.
A loggol szerintem egy általánosabb kérdésnek a része: jelesül, a magyarban az egy szótagú, mássalhangzóra (főként zárhangokra) végződő idegen (főként angol) szavak végmássalhangzói jellegzetesen megnyúlnak: [dzsipp], [klipp], [szkennel] stb. Hogy mi ennek a mögöttese, nagyon érdekes kérdés, de azt hiszem, még az állapotfelmérés is nagyon hiányos.
> vajon a "kontrol" mikor veszítette el a második "l"-t?
A nagyszótári korpusz tanúsága szerint a kontroll szó éppenhogy az 1930-as években tett szert végérvényesen a második "l"-re, és azóta is bírja a hivatalos helyesírási szabályzat szerint.
Az egy "l"-lel való írás pusztán az angol íráskép retrográd hatása (vagy éppen a Szerb Antalon nevelkedett műveltségé :-))).
> Szerintetek ez így helyes-e: "Loggoljon be"?
Nem helyes: a magyar hajózási szaknyelv már régóta ismeri a log szót 'sebességmérő eszköz' értelemben. Ebben a szóban a kiejtésnek megfelelően mindig csak egy "g" volt, vö. log, logdeszka, logkötél, logtábla. Emiatt a két "g"-s írásmód csak azt jelzi, hogy az illető nem ismeri az angol nyelvet, ill. annak helyesírását.
Ha a kérdés egy "g"-vel értendő, azaz helyes-e a "Logoljon be", akkor azt tudom mondani, hogy használható, azonban a szakzsargon része. És a zsargont illetően a helyesség nemigen értelmezhető fogalom.
"a gleichrichter igenis rogtonitelo birot jelent.
...
ha egy nemetet megkerdezel mi az a gleichrichter kapasbol a birora fog gondolni.
(tisztelettel 13 eve nemet nyelvteruleten, anyanyelvi szinten)
"
Lehet, mindenesetre itt van előttem a Wahrig-féle Deutshes Wörterbuch német értelmező szótár.
Ez azt írja:
"Gleichrichter (m.) Geraet zum Umwandeln von Wechselstrom in Gleichstrom, Stromrichter."
Egyetlen szót nem ejt rögtönítélő bíróról, pedig nem szakszótár.
De ha beírod a Google-ba, hogy Gleichrichter, akkor sem igen kapsz mást, mint "egyenirányító" jelentést.
Wahrig nálad is több időt töltött német nyevterületen, lévén német, és német olvasóinak nem tartotta fontosnak megemlíteni az esetleges "rögtönítélő bíró" jelentést.
Kedves Elizabeth!
A Word és az Excel márkanevek, ezért jár nekik a nagy kezdőbetű. Az Intercity nagybetűvel írva hibás: a Magyar helyesírás szabályai (11. kiadás, 12. lenyomat, 2000) felvette a szótári anyagába ekként: "Bartók intercity". Az, hogy a MÁV nagy kezdőbetűvel írja, nem jelent felmentést.
a gleichrichter igenis rogtonitelo birot jelent.
az egyeniranyito nem tudom honnan jon neked. Gondolom fizikabol. Nos ebben nem vitatkozom mert fizikai szakszavakban nem vagyok jartas es igy valoszinu, hogy azt is jelenti, s mivel nem magyaraztad meg, hogy milyen szovegkornyezetben volt a szo igy nem tudom megitelni, de ha egy nemetet megkerdezel mi az a gleichrichter kapasbol a birora fog gondolni!
(tisztelettel 13 eve nemet nyelvteruleten, anyanyelvi szinten)
Kedves Liza!
A Magyar Helyesírási Szótár azt mondja, hogy legyen nagybetűs Internet, ha intézménynév, és kisbetűs, ha a haálózatfajtáról van szó. Ha az interbet intézmény, nyilvánvalóan van székhelye, alkalmazottai syb. Tudsz ilyesmiről?
Kis Ádám
Jómagam nagy I-vel írom , ha az Internetről van szó, a hozzá kapcsolódó képzett szvakat pedig kicsivel, természetesen("internetezik").Mivel a számítógépes programok nevét is nagybetűvel kezdem, valahogy ezt sugallta a nyelvérzékem. Tehát, ha Word, Excel és társai, akkor nagy, ha Internet, mégis kicsi? Pedig tulajdonnév, egy hálózat neve.A közvetlen vonatot is Intercitynek hívjuk és az is nagybetűs...
Kedves phls!
A honlap ügyben sajnos azt kell állítanom, hogy senki nem használja kezdőlap értelemben. Annál is inkább, mert a mai webes technikában ennek a jelentősége lecsökkent. A honlapot igenis a weblap helyett használják, és ez nem jó.
Kis Ádám
Köszönöm alapos kiegészítésed a net/internet/web dolgában. Én csak érzem, amit te pontosan ismersz. Ezért fogalmaztam óvatosan ("amennyire értek hozzá") - és hát ez igencsak kevés.
Kedves Dubois!
A honlap kivételével mindenben egyetértek veled. Nem tudom, hogy e szót sűrűn használják-e általános (tehát nem kezdô/nyitó/bevezetô) hálólap vagy még inkább hálószem jelentésben. Azzal viszont vitába szállok, hogy "a honlap magyarul semmitmondó", s ezért, aki elôször hallja, nem nagyon tudja hová tenni a fogalmat. Szerintem ez az elnevezés eléggé jól eltalálta a lényeget (1. lap; 2. nem akármilyen, hanem kezdô lap --- tehát honlap). Különben is, a szavak túlnyomó többsége csak a közmegegyezés révén hordozza a saját értelmét. Ha nem így lenne, ezerszer könnyebb lenne az (idegen) nyelv megtanulása!
Kedves Dubois!
Az internet kis kezdőbetűjét illetően a MAgyar Helyesírási Szótár azt írja, hogy intézménynévként nagy I, egyébként kicsi. Kaptam egy levelet Gorka Botondtól, aki Írországban MS lokalizátor, hogy szerintem a nagy I-s írásmód indokolatlan, mert az internet nem intézmény.
Hát szerintem sem.
Kis Ádám
"Így azért tán mégsem olyan durva hiba a honlap, bár feledhető, főleg azért, mert helytelenül a weblap helyett használják."
Azért használják a honlapot a webpage, sőt a website jelentésben is (pl. "feltörték a CNN honlapját", ami hülyeség) , mert a honlap magyarul semmitmondó. Egy ember, aki még nem hallotta, nem tudja, hogy mit jelenthet, hanem valamit gondol.
Mivel főleg a világháló (web) környékén emlegetik, ezért gondolja, hogy esetleg weblapot jelent.
"Ha nem haragszol, az internetet (miért is nagy i?) elég mechanikus tükörfordítással lehet közhálónak elnevezni. Bizonyos körben elterjedt a világháló (ez benne van a Magyar Helyesírás Szabályaiban is), de tul.képpen miért nem jó az internet?"
Az internet lehetne a közháló, a web pedig a világháló, mint ahogy eredeti neve, WWW (World Wide Web) is az. Amúgy sem tiszta sok embernek, hogy az Internet nem azonos a WWW-vel. Legtöbbjüknek az "internetezés" webböngészést jelent. (Látod milyen könnyen perdül ki a szánkon a "böngésző" szó, érdemes volt az otromba hangzású brószer helyett magyarítani.)
Az internet eredetileg tulajdonnév, azelőtt ARPAnet-nek hívták, ezért írhatnánk nagy I-vel is. Az ott használt technikát nevezik internet-technikának. Csak egy internethálózat közismert, annak ellenére, hogy több internet-technikát használó zártkörű hálózat is létezik. Az emberekben nem különül el az internet köznév-tulajdonnév volta. Olyan lett, mint pl. a xerox vagy a cellux.
Kedves Tova Szilárd!
Kösz, hogy felhívtad a figyelmet Nagy Rózsa szakdolgozatára. Már ezért megérdemelt ez az örök vitatéma egy külön témát a Magyarulezben.
Várok további, a közhálóval kapcsolatos magyarításokat.
Kedves phls,
"(inter)net és a web így ugyanarra a magyar szóra fordul, de - amennyire értek hozzá - a két fogalom a valóságban, mindenki számára is egyre közeledik egymáshoz" Először is nem két fogalomról van szó, hanem háromról (internet =/= net). Internet: a TCP/IP-vel (internet protokollal) kommunikáló hálózatokból létrejövő másodlagos (inter-) hálózat (network), együtt értve annak műszaki részét (gépek, drótok) és az azon működő kommunikációs teret. Ez utóbbi, a fizikai hálózattól elvonatkoztatott "kibertér" a net. A web meg az internetnek a(z IP felett) HTTP-vel működő részhalmaza. Azért, mert a népek többnyire webböngészőn át "látják" a háló(zato)t, még nem minden web. Attól pl., hogy egy brózerral lehet eftépézni, még nem lesz az FTP web.
A "honlap" ügyében szerintem is teljesen igazad van; ezt már többször is megírták. Világos, hogy tk. "kezdőlap"-ot jelent. A "kurzor" (mutató, helyzô... újabb vita) kezdôpozíciója is "home position"; s ha a helyzô nem ott áll, a "Home" gomb oda viszi.
A "címlap" is jó, bár vki az említetted vitában felhozott egy érvet ellene (kétértelműség: mit jelent e szó, ha egy hagyományos kiadványt teljes egészében, azaz címlapostul fölraknak a hálóra? A kiadvány címlapját - ill. azt a weboldalt, melyen ez van - vagy a webhely tulajdonosáét?).
Az én egyszeri fordítómnak az operating system működô rendszert jelentett... (de tényleg!)
A "rajt"-ban valami versenyszagot érzek: -kocka, -állás, -sorrend stb.
Azt viszont nagyon nem értem, hogy miért ellenérv (vagy -javallat) az ékezetes betűk tartalmazása, merthogy az EHM-ekben (bár az URL csak egy rövidítés...) maga a tárgyalt szó ill. angol szópár nem fordul elô.
Viszont meggondolandó, hogy a "honlap"-ot kezdik már megszokni - az pedig nagy úr! És Ádám "honállomás"-a is jó példa...
Kedves Ádám!
Hogy miért nem jó az internet? Jó az, angolul. De most éppen a magyarításokról beszélünk. Miért nem jó a világháló? Szemléletes, és a "háló" a többi szónak/fogalomnak is kiindulópontja: hálózik (netezik), hálószem (kiváló!!) vagy -hely (web site), hálólap (web page). A "web master" (azaz webész :) helyett kéne vmi jó szó - csak csodapók ne legyen :)
Kedves Ádám és ZsB!
Való igaz, hogy az (inter)net és a web így ugyanarra a magyar szóra fordul, de - amennyire értek hozzá - a két fogalom a valóságban, mindenki számára is egyre közeledik egymáshoz. A web kezdôbetűje szerintem eléggé hátráltatja a magyarba való ízesülését.
A honlap esetében azért nem ártana figyelembe venni a vasúti kocsik esetében használatos "honállomás" terminus technicust. A hon itt is kiindulót, törszhelyet jelent. Így azért tán mégsem olyan durva hiba a honlap, bár feledhető, főleg azért, mert helytelenül a weblap helyett használják.
Ha nem haragszol, az internetet (miért is nagy i?) elég mechanikus tükörfordítással lehet közhálónak elnevezni. Bizonyos körben elterjedt a világháló (ez benne van a Magyar Helyesírás Szabályaiban is), de tul. képpen miért nem jó az internet?
A hálónak szeintem is nagy baja, hogy a net és a web egyaránt erre fordul.
Szerintem az internet és a web meg fog honosodni, semmi nyelvi akadálya nincs az átvételükne.
Kis Ádám
A "honlap" magyarítás szerintem durva fordítási hiba. A "home" szó itt alkalmazott melléknévi jelentése angolban "(ki)induló". Ez alapján a "kezdőlap", vagy a "címlap" tetszene nekem legjobban. Az hozható fel ellenük, hogy ékezetes betűt tartalmaznak, így nem használhatók EHM-ekben (Egyetemes HelyMeghatározó, az URL magyarítása).
A német Gleichrichter (=egyenirányító) szóra az egyszeri fordító a "rögtönítélő bíró" fordítást adta, mert az összetevő szavaknak csak legközönségesebb jelentése jutott eszébe.
Ugyanezért rossz a homepage=honlap fordítás is. Persze sokkal jobb, mint pl. az ottlap.
Kitekintés a hompage magyarításának történetére:
http://www.fsz.bme.hu/hungary/honlap.html
Az ottlap mellett érvel:
http://www.sztaki.hu/sztaki/ottlap.jhtml
Szerintem a "rajtlap" szó kifejezi a homepage jelentését és nem tartalmaz ékezetes betűket, azért én ezt javasolom.
