Keresés

Részletes keresés

Pépö Creative Commons License 2004.02.08 0 0 18
Próba
Előzmény: farkasanti (15)
Mijo Creative Commons License 2004.02.08 0 0 17

Na most akkor mi a helyzet, a Zoli szerzeményére bukkantam? Miért nem vonod be őt is a fórumba, legalább lenne közöttünk egy valóban értelmes fickó is :)!? Mámint Csávolyrúúú :)!

Te emlékszel a Póda Jenőre? Én nem is tudtam, hogy ő bajai születésű, majd később csávolyi kötődésű volt éveken át. Ismertétek egymást?

Hanem! Csávoly neves titánja, Lipó Karcsi barátunk. Mi van vele, merre él, mit csinál?

Rúgdosd a Petit, ne lajhárkodjon ...! Méghogy "kívülálló" ...., fopád falapos ..:)))!!
Ugyan vegyük már sorra a régi neves cimborákat és sztorikat: Pipiczek, Bicska, Guszti, Bóna, Túri, és a többi hétpróbás ..., apám, micsoda élet volt anno a művházas presszóban, meg a megboldogult Nádasban :)!!!

Hali: Mijo

Előzmény: farkasanti (15)
farkasanti Creative Commons License 2004.02.08 0 0 16
P. Péter ébresztő!!!!! A vége az lesz, hogy egy kívülállónak kell megvédeni a mundért????

üdv. Farkas A.

farkasanti Creative Commons License 2004.02.07 0 0 15
Megnéztem csak igen. Nekem se kötnek mindent az orromra. Pálfia Péter tényleg írhatnál. TEgnap találkoztam a Putnik Rudival, aki azt állítja, hogy a Lang Stefán Csávolyon csak harangozó volt és nem TV-szerelő. Erre te jobban tudnál válaszolni te jobban ismerted.

üdv:Farkas A.

Előzmény: Mijo (14)
Mijo Creative Commons License 2004.02.07 0 0 14

Jajj, ne bénázz már, nézd meg a link címét (jobb gomb, stb.), meg a tartalom alján lévő nevet: Farkas Zoltán!

Előzmény: farkasanti (13)
farkasanti Creative Commons License 2004.02.07 0 0 13
Nem tudom pontosan mire gondolsz. Holnap megyek Csávolyra, majd megkérdezem. Hozok pár régi képet felteszem hátha érdekel valakit.

Farkas Anti

Előzmény: Mijo (12)
Mijo Creative Commons License 2004.02.07 0 0 12

Na nézzük! Találtam egy olyan leírást, mely eddig még nem ötlött a szemembe Csávolyról. Csak hát már megint, a bunyevácok. Anélkül, hogy a "forrást", azaz jóságos Mándics Mísó bátyámat meg kívánnám bántani, bizony az ő verziója kissé bemattítja a tényeket, no de ettől most talán el is tekinthetünk :).

Hanem, Attikám, a link tartalma alján látok egy másik nevet is: Farkas Zoltán! Tán csak hogy neeem????

Mijo
__________________________________________________

Csávoly rövid története

A kezdetek

A régészek egy 3-4 ezer éves település maradványait tárták fel, s ez tűnik a legkorábban lakott helynek is. Későbbről a szarmata és a hun korból már cserepek és veremlakások is kimutathatók, illetve a római korra utal az Ördögároknak nevezett földsánc. Az első -már magyarok által lakott- település az Árpád-korból a Bara tó mellett jött létre, ezt bizonyítják a XI.sz-i temető maradványai is. Az oklevelek 1220-ban említik előpször, 1323-ban "Chayol" néven a Töttös családhoz került. A legközelebbi híradás (1375-öt nem számítva, amikor is Bátmonostori Töttös László lesz e terület birtokosa) 1514-ből való. Ekkor Pogány Benedek és a parasztok kezére került Bács-Bodrog vármegye, de ezt a rövid, átmeneti uralmat súlyos megtorlás követte. A következő nagy megrázkódtatás a falu életében 1526 volt, ugyanis a török pusztítás hatására a falu elnéptelenedett. 1580-ban a török adólajstromok ugyan 22 házat említenek a faluval kapcsolatban, ez valószínű annak köszönhető, hogy nagyobb számban települtek a faluba szerbek és bunyevácok. Az 1687-ig tartó időszakból nincs hiteles forrásunk.

A török pusztítás után

Az 1687-es évből is csak az a feljegyzés maradt ránk, miszerint a Vidákovics és Markovics irányításával a török kiűzésében részt vállaló bunyevácok az udvari haditanácstól azt kérvényezték, hogy letelepedhessenek a Baja-Szeged térségben. 1726-ban Czobor Márk -Bács megye főispánja- hűségéért megkapja Baját és környékét. Csávolyt ekkor csak mint lakatlan pusztát említik. De nem sokáig birtokolhatta Czobor a területet, mert 1730-ban a kalocsai érsek a Czoborral való pereskedés során elnyerte azt, de a gróf tiszttartói az érsek ellen fordultak. 1734-ben bunyevác telepeseknek engedték át a települést, s ebben az évben készült a falu pecsétje is. A falu lakossága folyamatosan szaporodott, 1736-ban már 511 szláv lakosa volt Csávolynak, 1782-ben pedig Soroksárról és környékéről 424 német házaspár települt be. (Az innen átköltöző svábok nagy valószínűség szerint Ausztria területéről érkeztek Soroksárra , s innen költöztek délre a Duna mentén.) Ezt követően konszolidálódtak a falu demográfiai viszonyai, s ennek eredményeképp 1783-ban felépült a római katolikus templom, 1803-ban pedig az iskola. A napóleoni háborúkban a csávolyiak is részt vettek, de a lakosságot igazán az 1831-32-es pestis tizedelte meg igazán (ekkor épült a temetői kápolna is).
Az ezt követő évtizedek történelmi fordulói után, a dualizmus korában Csávoly is fejlődésnek indult, 1874-ben új iskolát is építettek.

A XX. században

1900-ban postát, majd óvodát és gyógyszertárat létesítettek, 1904-től pedig már önálló községháza is működhetett. Az I.világháború idején 240 fiatal ment ki a frontra, s közülük 138 nem is térhetett vissza. Az 1918-as belgrádi konvenció értelmében a falu két részre tagolódott, ugyanis a szerb megszállási övezet a falu északi határában húzódott, ezért ha valaki meg akarta művelni a földjeit, akkor adott esetben ezt csak a határ (demarkációs vonal) átlépésével tehette meg. A tanácsköztársaság ily módon a falut nem érintette, s 1921. augusztus 20-án a szerbek is kivonultak Csávolyról. A Bethlen-konszolidáció a község életét is kedvezően befolyásolta: 1928-ban téglagyár létesült, 1935-ben vilAz ezt követő évlanyvilágítást vezettek be a faluban, s 1937-ben elkészült az iskola modernizált épülete is, Éber Sándor freskóidíszítik mind a mai napig.
A szélsőséges politikai mozgalmak itt is megjelentek, 1939-ben megalakult a Volksbund. A II. világháborúban a frontra több százan jutottak vagy önkéntes elhatározásból fakadóan (földet ígértek néhányuknak a frontszolgálat fejében) vagy kényszerből. A helyiek számára 1944.október 19-én véget a háború, bár fegyveres harcokat nem éltek meg, csak átvonuló katonákat láthattak és szállásolhattak el. A háborút követő időszaknak majdnem minden politikai változása jelentős mértékben befolyásolta a falu életét. 1947-ben a helyi svábokat a potsadami határozat értelmében kitelepítették, házaikba ( a szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény szerint) Naszvadból felvidéki magyarokat, illetve a szomszéd községekből érkező földnélküli parasztokat telepítettek. 1949-től sorra alakultak a termelőszövetkezetek, melyeket 1960-ban összevontak "Egyesülés MGTSZ" néven. Közben az 1956. október-november folyamán munkástanács működött a faluban, de tevékenysége jobbára kimerült a 15 pontos program kihirdetésében.
A 60-80-as években a község infrastruktúrája fokozatosan fejlődött, a villany-, vízellátáson túlmenően kiépült a gázvezeték-rendszer, illetve a 80-as évek végén a telefonhálózat is. Korszerű épülettel (a régi jelentős átépítésével) és a 70-es évek modern oktatási felszereléseivel büszkélkedhetett az iskola, mely Mándics Mihály iskolaigazgató hathatós irányításával a környék "mintaiskolájává" válhatott. Ekkor jött létre a történeti szempontból is igényes falumúzeum, mely méltóképp mutatja be a falu történetét, s az itt élők munkáról vallott nézeteit is.
A 90-es évek politikai változásai némileg felőrölték a lakosok aktivitását, s ugyan külsőségeiben továbbra is megőrizte Csávoly vonzerejét, de egyes környező - az új helyzethez jobban alkalmazkodni tudó - falvakhoz képest visszaszorulóban van. A kilencvenes évek végétől tapasztalható egyfajta javulás, némiképpen sikerült stabilizálni az önkormányzat gazdasági alapját. Ez a megélénkülő mezőgazdasági tevékenységnek, néhány kisebb vállalkozásnak, s a községben igazi nagyüzemmé váló "Mogyi" Kft-nek köszönhető. A faluban rejlő lehetőségeket a csávolyiak még korántsem használták ki.
Reméljük, hogy az elkövetkezendőkben lesz bőven miről beszámolni ezen a formálódó Web-oldalon.

Forrás:
Mándics Mihály: Fejezetek Csávoly község krónikájából 1944-1964.
Csávoly, kn 1969.

Előzmény: farkasanti (10)
Mijo Creative Commons License 2004.02.07 0 0 11

Na mi van veletek, hol vagytok, a Pálfia is csak dumál, de nem mutatkozik az új nevével :(!?
Hajrá, mert lemaradunk :)))!

Mijo

Előzmény: farkasanti (10)
farkasanti Creative Commons License 2004.02.07 0 0 10
A Bálint orvos lett és Csávolyon praktizál. Emőke
Pesten lakik.Remélem feléled ez a lap.

Üdv:farkasanti

Előzmény: frigyes (7)
Bajaicum Creative Commons License 2001.04.23 0 0 9
Udvozlet Csavolyra!
Az en oseim is csavolyiak voltak, aztan beljebb huzodtak Bajara, (Erzsebet Kiralyne utca, Szt.Antal utca, stb.)

Most kepeslap ugyben irok: gyujtom a regiot regi kepeslapokon, Csavolyrol meg nincsen, pedig tudom, hogy letezett (letezik) ilyen.

Egyebkent minden mas regiobeli kepeslap is erdekel, foleg Baja, Felsoszentivan, Csavoly, stb.

Irjon, ha valaki szivesen eladna, fizetek nyaron, ha feljutok Bajara. Cserelni is szivesen cserelek, bar a gyujtemenyem nem nagy, ugyhogy inkabb vennek.

Bajaicum

Mijo Creative Commons License 2000.11.14 0 0 8

Kedves Katalin, sajnálom, hogy csávolyiak nem igazán találhatók a társaink között, a Pálfia is lazít egy jó ideje, majd utánakérdezek, hogy a régi barátaid közül ki található még a faluban ?
Ettől függetlenül szívesen látunk más témakörben is !

Üdv: Mijo

Előzmény: frigyes (7)
frigyes Creative Commons License 2000.05.25 0 0 7
Gyermekkorom kedvenc helye Csávoly. Ott nyaraltam gyakran a nagynénémnél aki éppen kitelepítés miatt lakott a fakuban.Az orvosékat ismertü jól két gyereke volt, velünk körülbeleül egykorú, Bálont és Emőke. Vajon mi lehet velük? Tudja valaki?
Törölt nick Creative Commons License 2000.03.02 0 0 6

Kösz Mijo, majd anyáméknál meg a rokonságnál körülnézek a régi fotók között, biztos találunk közöttük pár olyan hangulatost, mint amilyen a bokodi kávéházé amit felhelyeztél.

Péter

Előzmény: Mijo (5)
Mijo Creative Commons License 2000.02.28 0 0 5

Csávolyi utcarészlet, egy patinás sváb sarokházzal, a maga egyedi bájával.

A település katolikus templomáról készült felvétel.

Foto: Mijo-press

Előzmény: Törölt nick (4)
Törölt nick Creative Commons License 2000.02.27 0 0 4

Végre sikerült végignéznem a témákat, leginkább az tetszik, hogy rengeteg fotót helyeztetek el a legkülönbözőbb helyeken.
A Mijó megígérte, hogy készít Csávolyon felvételeket és felhelyezi, de én kérek másokat is akik fényképeznek, ha van a faluról bármi olyan ami érdekes lehet, akár régi is, szintén rakja fel ebbe a témába.

Köszönet: Pálfia Péter

Törölt nick Creative Commons License 2000.02.06 0 0 3

Ez visszaigazolásként is jól esett Péter !
Kösz:
Pálfia Péter
Előzmény: ZöPö (2)
ZöPö Creative Commons License 2000.02.05 0 0 2
Ugyan már, mik azok a "nagy dolgok"? Amiket beleírnak az autóstérképekbe? Nekem biztos nem. Se Radnóti Miklósnak...

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra ujbol a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó éji felleg.

(bocsánat a hosszú off-topicért)

Előzmény: Törölt nick (1)
Törölt nick Creative Commons License 2000.02.05 0 0 1

Szervusz Péter, köszönöm az érdeklődést, hát igen, mint látom te pesti vagy, és mint ilyennek nehéz lenne "nagy" dolgokat a faluval kapcsolatban bemutatni. Csávoly egy jellegzetesen bácskai kisközség, a maga bájával, a helytörténeti múzeumával, a környező halastavakkal, a Kígyós-patakkal, a szőlőültetvényeivel, a gyümölcsöseivel. Három nemzetiség, a magyar, a sváb, és a bunyevác jellemzi főképpen a lakossági összetételt, békés együttlétben tengetik az életüket. Egykor sok "fölvidéki" magyar került kitelepítés révén, szlovák területekről is ide, még ma is jellemzően találkozhatunk ilyen jellegű kötődésekkel. A falut a Baja-Szeged közötti főútvonal szeli ketté.
Ennyi !

Pálfia Péter

Előzmény: ZöPö (0)
ZöPö Creative Commons License 2000.02.04 0 0 0
Kedves druszám, Péter!

Előkaptam az autóstérképet, mert (szégyen-gyalázat), bizony nem tudtam, hogy Csávolyt merre is keressem. Mondd, ha arra tévednék, mi az, amit okvetlenül meg kellene nézzek?

Természetesen én is minden csávolyinak bort, búzát, békességet kívánok: :-)
Zoltai Péter

Előzmény: Törölt nick (-)
Törölt nick Creative Commons License 2000.02.04 0 0 topiknyitó

Hálás vagyok az Indexnek, hogy helyet biztosított a Bajai régió számára és így megtudom tenni azt, hogy ennek a témának a megnyitásával tisztelegjek az előtt a falu előtt, Csávoly előtt, ahol az ifjúságomat töltöttem, és ahol a szüleim, a bátyám és régi barátaim élnek.

Szeretném, ha minél többen mutatnának érdeklődést az itt találhatóak iránt úgy Csávolyról, mint a csávolyiak külföldi kötődései részéről !

Tisztelettel üdvözlöm a község összes lakóját: Pálfia Péter

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!