Odakle si? Iz Jugoslavije. Zar postoji takva zemlja? Ne, ali ja sam ipak došao odande.*
Most, hogy túl vagyunk legújabb nemzeti performanszunkon, azon a bizonyos népszavazáson, s nemzetünk öreg, ám tündöklő arcára felkerült egy újabb bájos szeplőcske; s egyben megtudtuk, hogy nem kell izgulni, maradunk, akik voltunk, jugók, ha úgy tetszik, bárhol is éljünk, nyugodtan ülök le a konyhaasztalhoz egy csésze teával a kezemben.
Tehát tartalékmezre nem sikerült szert tenni, de sebaj, itt van nekünk ez a régi, kissé kopott, s már eléggé unott, ám végtelenül ismerős. "Kicsit savanyú, de a miénk" - mondhatnánk Pelikán elvtárs szavaival majdnem, az önsajnálat visszataszító perceiben, ha épp vigasztalódni akarnánk hamiskásan, de én nem akarok: nem sajnálom magam (Bástya elvtárs messze van!).
Szóval most eme újszerű, furcsa nyugalom különös érzésével eltelve kavargatom a forró folyadékot csészémben, s közben az asztalon heverő jókora könyvet méregetem, és a mellette lévő piros-fehér-kék csomagolású rágógumit, a Bazookát. Igen, igen, a Bazooka Joe, a jó öreg "fogtöméskiszedő", ahogyan egykor becéztük! Emlékeznek még? És lám, csak most figyelek fel a hasonlóságra, a könyv borítójának fordított színkombinációjára (kék-fehér-piros). Szép ez a csaknem-kontraszt, e három szín; sohasem gondoltam, hogy így (is) lehet őket variálni...
A könyvet és a rágógumit Szabadkán vásároltam még kora ősszel. Azóta az asztalomon tologatom őket ide-oda, mint afféle ottfelejtett felesleges tárgyakat; de nem, csupán halogatom a velük való közelebbi kontaktust, s közben csaknem kéjesen figyelem, vajon meddig tart még e hosszúra sikerült násztánc? Hát eddig!
Az asztalomon heverő kötet címe: Leksikon YU mitologije. Közös kiadás: a belgrádi Rende, és a zágrábi Postscriptum adta ki, 3000 példányban. Kétségkívül sajátos, mondhatni rendkívüli vállalkozásról van szó: "Ovo je pokušaj da se sakupe opća mjesta jugoslavenske popularne kulture, da se - u obliku leksikona - artikulira kolektivno jugo-pamćenje. Ne zbog prošlosti, već zbog budućnosti. U postmodernom vremenu brzog zaborava biti će vam zahvalni za saznanje što je značio šuškavac a što Cockta. Istražimo kartu kolektivne memorije, zajedničkog kulturnog i životnog prostora" - írta a kötet kapcsána lexikon egyik fő iniciátora és szerkesztője, Dubravka Ugrešić, a jelenleg Amszterdamban élő horvát származású írónő.
A könyv ötlete az egykori Start magazin szerkesztőitől ered, ám az előkészületek a balkáni háborúsorozat kitörésekor abbamaradtak, s csak a kilencvenes évek második felében kezdte el újra az ötlet megvalósítását a horvát írónő. A lexikon címszavaiUgrešić írásbeli felkérésére készültek: a potenciális válaszadóknak és munkatársaknak kellett összegyűjteni minden olyan dolgot, fogalmat, amely számukra az egykori Jugoszlávia mindennapi mitológiájának és a hétköznapok kultúrájának részét képezte, azaz mindent, ami eltűnt vagy eltűnőben van, de érdemes arra, hogy valamiképpen mégis fennmaradjon. A válaszok e-mailon és klasszikus postán érkeztek. Így állt össze a lexikon több száz címszava, amelyek közül íme néhány: Adria; Alan Ford; Argo juha; Bajadera; Beneš, Marijan; Crtani film u 19:15; Ćata; Doček Tita; Džuboks; Đačka pašteta; Ekskurzije; Eurokrem; Fića; Fla-Vor-Aid; Frižider Obodin Cetinje; Haustor; Heroj Tito; Indexi; Juke-Box; Kalimero; Klik-klak; Ko to tamo peva; Letovanje na hrvatskom primorju; Miss YU; Morava bez filtra; Nedeljno popodne; Otpisani; Profesor Baltazar; Radne akcije; Salaš u malom ritu; Stojadin; Šoping u Trstu; Šurbek, Dragutin; Univerzijada; Vegeta; Yassa, Zdenka sir; Životinjsko carstvo stb.
Ha a legfiatalabb generációk számára nem is, de a középnemzedék és az idősebbek számára valószínűleg ismerősen cseng néhány címszó a felsoroltak közül.
Tulajdonképpen nem csoda, hiszen egy nemrégen letűnt korszak ikonográfiája valójában a kötet, egyfajta Nevetés és felejtés könyve, másrészt viszont éppen az emlékezés enciklopédiája. Anyaga két-három generáció valós tapasztalata, éppen az, amely kimarad majd a tan- és történelemkönyvekből, ám egykor mégis egy sajátos identitás lényeges összetevője volt. Igaz, sokan azt állítják, hogy Jugoszlávia, és olyan, hogy "jugoszláv" valójában sohasem létezett, s mindez csak Tito elvtárs ravasz trükkje volt, azaz a jugókommunizmus kotyvaléka, amellyel felhígították a valós nemzeti identitást. Könnyen elképzelhető, hogy igazuk van, ám nemcsak az ördög, hanem nyilván a "jugoszlávság" is a részletekben lakik, azaz lakott.
Dubravka Ugrešić az Emlékezet elkobzása** c. esszéjében megjegyzi, hogy a balkáni népek a múlt megsemmisítésének mesterei: síremlékek, könyvtárak, templomok, kultúrtörténeti értékű emlékművek semmisülnek meg háborúik során, de a saját történelmükhöz sem kegyesebbek: egyszerűen kitörlik, vagy könnyedén átírják önnön históriájukat is. A többnemzetiségű Jugoszlávia szétesésével a jugoszláv kollektív emlékezet konfiszkációja kezdődött el, s ugyanennek a nemzeti emlékezet konstrukciójával való felcserélése. A háború csupán felgyorsította és radikalizálta e folyamatot.
Az elfelejtett múlt azonban a lélek ismeretlen sikátoraiban lapul ugrásra készen. Olykor váratlanul toppan elénk, máskor viszont csupán a nosztalgia hívó szavára kúszik elő rejtekéből.
A nosztalgia mechanizmusai persze igen összetettek és nehezen kiismerhetőek, akárcsak emlékezetünk topográfiája. A nosztalgia nem kontrollálható, és mondhatni, valójában nem más, mint agyunk szubverzív tevékenysége. A nosztalgia nem ismeri az értékek hierarchiáját: fragmentumokkal, illatokkal, ízekkel, érintéssel, hanggal, melódiával dolgozik.
Mondják, hogy ez a kötet a "jugónosztalgikusok" bibliája lesz. Meglehet, de végül is megérdemlik: a jugónosztalgikusok az utóbbi évtizedben a politikai és morális diszkvalifikáció alanyai voltak, afféle antipatikus alakok, gyanús személyek, akik az iránt sóvárogtak, amit az aktuális társadalmi-politikai kánon szerint illett volna - ha nem is megtagadniuk - de legalább elfelejteniük.
Ám vajon mit tehetünk majd mi, ha egyszer csak, hátunk mögé osonva, vállon vereget bennünket is a nosztalgia? Nem sokat. Mihelyt megérezzük parfümjének édeskés illatát, lesütött szemmel vagy emelt fővel, de kénytelenek leszünk konstatálni: íme, itt van újra. Aztán a többi már megy magától.
* "Children of Atlantis: Voices from the Former Yugoslavia", ed. by Zdenko Lešić, Central European University Press, 1995 ** Dubravka Ugrešić: Kultura laži, Biblioteka Bastard/Arkzin, Zagreb 1996 Leksikon YU mitologije, Rende Beograd & Postscriptum, Zágráb, 2004"
Dužionica ili dužijanca kako je u Subatici zovedu, jeste završni deo skupa običaja vezanih za setvu i žetvu žita (pšenice). Kako je ovo namirnica od najvećeg značaja za Bunjevce ali i za ostale, jer se dobrom letinom obezbeđivalo cilogodišnje bitisanje, normalno je da je za nju vezan i jedan od najlipših i najradosnijih običaja. Naime... Risari pogađaju posao oko sakupljanja žita sa njive ne u novcu, nego u delu sakupljenog (požnjevenog ručno) žita. Kada prid kraj posla počnu da se takmiče koji će par (on - kosac i ona koja rukoveda) biti najbrži i najpre iziđu na kraj, ona njemu plete vinac i stavlja na šešir. To je znak da su on i ona bandaš i bandašica. Taj vinac na šeširu nose kod gazde i pridaju mu ga kao znak da su poso završili. On stavlja vinac pod striju, a gazdarica ih blagosilja i njih i vinac svetom vodom. Posli toga sidaju za svečano postavljeni astal za užinu nastavljaju veselje posli toga. Danas se nešto izmenjen ovaj običaj, s obzirom da ga neguju najviše samo kulturno-umetnička društva, pa je njima vrimenom i prilagođen. Ali ovaj običaj je u svojoj izvornosti ostao i danas isto onakav kakav je bio pre.
Prelo
U dugim zimskim noćima kada ljudi nisu imali toliko posla u polju i dvorištu, potriba za druženjem postajala je veća. Prela su bili u stvari sastanci rodbine i prijatelja na nekom salašu ili kući u varoši. Na privatnim prelima znale su se sastajati i žene i divojke pa tkati, presti, šlingati i tako dalje, dok su muški igrali karte ili nike igre svojstvene za to vrime ili su jednostavno divanili o problemima, životu, divanili o kakim nečijiji nezgodacijama, pa se i šalili. Na prelima su uvik po pravilu služene kokice, kuvani kukuruz u zrnu, takozvani šećerac, kolačići (krofne) ili pržene simenke od bundeva. Danas je Veliko prelo manifestacija koju organizuje "Bunjevačko kolo" u Somboru, poznata i izvan Sombora. Tako da na prelu koje organizujemo imamo gostija iz Subotice, Tavankuta, Bajmaka... Često na Velikom Prelu gostuje i Zvonko Bogdan pa se nadamo da će i 2006. godine (februar 4.) on biti gost i domaćin.
Számomra üdítő jellegű, amikor objektivitásra törekvően tényfeltáró, szélsőséges csapongásoktól és hamis állításoktól mentes írárokban tudósítanak aktuális döbbenetes eseményekről. Még ha az felettébb kínos is kéne, hogy legyen, "fejlett" demokráciák, "világbékevédő" szervezetek számára :(...
Király András
INDEX 2004. március 19., péntek 14:15
"Már jó ideje készen állt" a koszovói zavargások terve - jelentette ki a NATO egyik koszovói parancsnoka. Az Index értesülései szerint az ENSZ terepmunkát végző alkalmazottai már januárban figyelmeztettek a helyzet radikalizálódására. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az albánok Kostunica kormányának lejáratására és a függetlenségre törekednek. Ezt azonban "etnikai tisztogatásokkal" nem érhetik el.
Hónapok óta készülhettek az erőszakra Koszovóban. A támadások "összehangoltak és szervezettek, egy mintát követnek" - jelentette ki Gregory G. Johnson tengernagy, a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka Pristinában. "Már jó ideje készen állt" a Koszovó "lángba és vérbe borítását" célzó terv - jelentette ki Alberto Primiceri tábornok, az egyik Koszovóban szolgáló hadosztály parancsnoka a Corriere della Sera című olasz lapnak.
Nacionalizmuspróba
A lázongók célja részben az új kormány "tesztelése" lehet - mondta el az Indexnek Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetője. Kostunica Demokrata Pártja is erősen nacionalista elkötelezettségű, kormányának Vuk Draskovics Szerb Megújhodási Mozgalma is tagja, kormányát Milosevics szocialistái is támogatják. A nem túl kedvező nemzetközi megítélésének megváltoztatása érdekében Kostunica fő feladata a nacionalizmus megfékezése lenne.
A koszovói hírekre Szerbia több nagyvárosában is zavargások törtek ki, Nisben és Belgrádban mecseteket is felgyújtottak. Tálas értesülései szerint önkéntesek is indultak Koszovóba a szerbek védelmére. "A 'Fel Koszovóra!' még mindig hívószó a szerb belpolitikában" - mondja Tálas. A koszovói lázongók egyik célja tehát az új szerb kormány lejáratása lehet.
Nem hozhat függetlenséget az etnikai tisztogatás
A szakértő szerint a szervezettségre utal az is, hogy szerdán nagyjából azonos időben törtek ki lázongások Koszovó szinte minden részén. A két albán gyerek halála "inkább csak jó ürügy volt".
A kormány tesztelése mellett a lázadók a nemzetközi közösségre is nyomást gyakorolhatnak. Tálas szerint azonban elképzelhetetlen, hogy az ENSZ függetlenséggel jutalmazná az "etnikai tisztogatást". A szakértő szerint a koszovói albán politikusoknak kellene határozottabbnak lennie. "Az a kérdés, hogy mit kezd a nacionalizmussal a politikai vezetés" - mondta.
Kozmetikázott jelentések
Az Index koszovói ENSZ-alkalmazottaktól származó információja szerint a terepmunkát végző munkatársak már hónapokkal ezelőtt megpróbálták figyelmeztetni az ország közigazgatási felépítésére csillagászati összegeket áldozó világszervezet felelőseit a radikalizálódás lehetőségére. Értesüléseink szerint azonban a negatív kicsengésű jelentéseket lesöpörték az asztalról, csakis a helyzet normalizálódására utaló beszámolók jutottak el a világszervezet vezetéséhez.
"Kozmetikázzák" a terepen dolgozók jelentéseit - mondta Tálas az Indexnek. Hasonló eset már Boszniában is előfordult. Az ENSZ-nek és a NATO-nak is azt kell bizonyítania, hogy kezelik a helyzetet, ezért a negatívumokat törölhetik a jelentésekből. Ez ugyanakkor veszélybe sodorhatja akár a szervezetek alkalmazottait is, az ENSZ polgári személyzetét ki is kellett menekíteni Kosovska Mitrovicából - mondja Tálas.
A szakértő szerint a koszovói helyzet "közel sincs megoldva", a státuszrendezésig nem is lesz. Bár a mostani lázongások Tálas forrásai szerint nem élveznek nagy támogatottságot Koszovóban - a lázongók száma bőven százezer alatt lehet -, az ENSZ Koszovó-politikáját újra kéne gondolni.
Kapcsolódó anyagok: Hónapok óta készültek az erőszakra Koszovóban - a zavargások harmadik napja
Az ENSZ evakuálta misszióját Mitrovicából - összefoglaló a második napról
Erőszak Koszovó egész területén - az első nap eseményei
Koszovó lángokban áll
Orvlövészekre vadászik a NATO
Erőt is alkalmazhat a NATO Koszovóban
Rendkívüli állapotot rendelne el Kostunica
Gumilövedékekkel oszlatott a NATO
Koszovó: hatszáz éves történet"
"Drámai a helyzet Koszovóban, ahol az erőszak csütörtök éjszaka átterjedt majd minden szerbek lakta településre: az albánok felgyújtják a szerbek otthonait és templomait, menekülésre kényszerítve őket." És mi az elfogott vezért, jellemző módon szó nélkül szabadonengedjük :(((....., magyaros konpenziációs gesztus, iraki részvételünkért :(. Ezért szeretnek bennünket mindenütt a világon.
Szia! Nem sok reményt látok arra, hogy antikváriumban rá tudsz bukkanni. Én két példányról tudok, egy csávolyi pedagógusnál és nálam, de mindketten kincsként őrizzük. Pontosabban most már én is, mióta nagynehezen visszakaptam a zombori nagybátyámtól, miután megjárta a jugó kiadás alapjául szolgáló kálváriáját. Hadd ne ecseteljem az átadási és visszavételi különbséget :(.
Látom nagy vasút rajongó vagy, ezzel kapcsolatban érdekelne pár dolog, ahogy az is, hogy személyedben - sajátneves fórum lévén - kit tisztelhetünk :)?
Mijo hozzászólásához kapcsolódó hír, hogy ma a zombori Apatini úti Mosztonga Sportcsarnokban a fesztivállal párhuzamosan rendezték meg a Baja-Zombor iparos kiállítást, és vásárt. A teljesség igénye nélkül itt láthattok pár képet a kiállításról.
"Határmenti művészeti fesztivál Gálai 2003.09.09 04:13:58 baja.hu
BÁCSKAI CIVIL SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE a zombori Apatini úti Mosztonga Sportcsarnokban 20-án szombaton, 10.oo órai kezdettel tartja a FOLKLÓR NAP-ot, míg 21-én vasárnap 10.oo órai kezdettel a MODERN MŰVÉSZETEK NAPJÁ-t. A fellépők közt találjuk a több mint 8 évtizdes választóvonal két oldaláról összejött folklórt értő, vagy szerető együtteseket, a globalizált egyenkultúra erobik csoportjával bezárólag széles művészeti és generációs skálát képviselő dalárdákat, pengetős és vonós zenekarokat, felsorolásuk és egyéb információ a továbbiakban…»
A FOLKLÓR NAP-on fellépnek: a Doroszlói Magyar Hagyományőrző Együttes, Zombori „Ravangrad” Együttes Monostori Roma Együttes, Bezdáni Ifjúsági Néptánc együttes, Bajai Gemenc Néptánc Együttes, Dunafalvai Ifjúsági Néptánc Együttes, Rémi Gyermek Néptánccsoport, Csátaljai Német Néptáncegyüttes, Bajai Čabar és Bajai Bácska Banda Zenekar, Zombori Kaszinó Dalárdája, Bajai Őszirózsa Vegyeskórus és a Csátaljai Székely Népdalkör.
A MODERN MŰVÉSZETEK NAPJÁ-n a műsort a Bajai aerobik csoport, Bajai Ch’ris Modell’s Stúdió, Bajai Táncsport Egyesület szolgáltatja, s a THАΛAΣΣA görög zenei együttes és a zombori cigányzenekar is ad koncertet.
A műsorok megtekintése ingyenes!
A sportcsarnok előterében információs pultunk működik, ahol a szövetség eddigi tevékenységéről, tagszervezeteink munkájáról, együttműködési lehetőségekről adunk igény szerint tájékoztatást."
Mibe kerül ma egy kétszemélyes, bőséges adagból álló felettébb finom ebéd, a nálunk megszokottaktól jóval figyelmesebb kiszolgálással Zomborban, a Dalmatinski Podrum étteremben?
Íme alább:
1520 2 adag sült tintahal karikák, szerb krumplisalátával
.120 10 szelet finom, omlós, fehérkenyér
.100 féldeci kisüsti szilvapálinka
.280 2 üveg sör (Jelen pivo)
.400 fél liter fehérbor (Karlovacki rizling)
.200 1 liter ásványvíz (Knjaz Milos)
2620 Ft összesen
Mindez a belváros kellős közepén, az étterem sétálóutcai teraszán. Itt az apatini tamburásaink kivételesen "megkíméltek" bennünket, velük később találkoztunk szembe az utcán, és amint megláttak bennünket azonnal hátuk mögött hagyva nótarendelőiket csaptak bele a nekünk szánt dallamokba.
(Mint kiderült, a bajai halfőző napon a tervezettektől eltérően nem jelentek meg vándormuzsikálni, lévén az utolsó nap vették észre, hogy négyük közül kettőnek lejárt az útlevele. Na maj' jövőre.)
Sad sam cuo zalosne vesti od mog strica, Dide.
Umro je nas stari, dobar prijatelj u Somboru, Dusko Suput :(.
Dule, brate moj, mnogo smo 'terali kera' zajedno, bas si voleo zivit ..., nikad necemo te zaboraviti!