Az áramot csak méréssel lehet meghatározni, mivel a főelosztó hálózat hurokrendszerű, tehát nem határozható meg konkrétan, hogy pontosan hány fogyasztót szolgál ki.
Hát erre az összeállításra az a mondás jellemző, hogy ami rajta van, az van, ami meg nincs rajta, az meg még lehet. Például a rajzon Veszprém típusnak jelölt az feszítőoszlop, a tartóoszlop alul nem volt szétterpesztve. Aztán az Albertfalva típus az tartóoszlop, a feszítőoszlop az "négyszintes" hozzá.
ok, ez kb tiszta sor, raadasul kiderult, hogy masfele is agaznak el. itt akkor inkabb azt kerdeznem, hogy az oszlopok fizikai kialakitasa az mitol fugg? idoben maskor telepitettek, akkoriban meg mas tervek alapjan dolgoztak, vagy van valami egyebb vezerloelv?
koszi szepen! kozben azota jartam arra, es tenylg mashova tart, csaba elott szetvalnak, egyik becsatlakozik az ottani kozpontba, a masik megy tovabb talan gyula fele.
Távvezetéki folyosók vannak. Valószínű ugyanabból az alállomásból indul, csak máshová tart, más feszültségszinten. Helytakarékosság, egyszerűbb vezetékjog, földhasználat, vonalbejárás egyszerűbb.
kovetkezo kerdes. tobbfele is lattam mar, hogy nagyfesz tavvezetek mellett parhuzamosan fut egy masik vezetek is. ezt konkretan bekescsaba elott fotoztam. ez milyen megoldas? valami tartalekolas? de akkor miert azonos nyomvonalon?
mostanaban egyre tobb olyan, szerintem kozepfesz oszlopot latok mindenfele, ahol a porcelan szigeteles alol kinyulik egy fem kar a szigeteles fole. ez milyen celt szolgal?
Szia! Semmiképpen ne mondj le a telekről a 22 kV-os KÖF oszlop miatt. Semmilyen hatása nincs az egészségre, aki ilyet állít, áltudományos ökörségeket terjeszt...
A KÖF esetében konkrétan nincs nullavezető, a KÖF/KIF trafó (ami többnyire az oszlopon van, és a KIF minden esetben 230/400 V) primer tekercselése delta kapcsolású, nincs csillagpont. A szekundere csillagba van kötve, azaz van csillagpont amit földelnek, illetve az a nulla is. Tehát a konnektorodban a fázis az valamelyik szekunder tekercs kivezetése, a nullád pedig a trafó földelt csillagpontja.
Az alállomás NAF/KÖF trafó KÖF oldalán ugyan van csillagpont, de ezt rendszerint nem földelik közvetlenül, hanem egy fojtón keresztül csatlakozik a földeléshez. Ennek többek között az az oka, hogy a földzárlati áramot korlátozzák. (Tipikus eset: nekimennek egy munkagéppel.)
Nagyfeszültségnél szintén nem visznek nullát, az a vezető egy sima földelés, villámvédelmi céllal.
A KÖF oszlopokon (10 kV vagy 20 kV hálózatokon) miért csak 3 vezeték van? Három fázis, de hol a nulla? A nagyfeszültségűeken meg azért van 7 vezeték, mert 3 fázis (mindegyik két "éren") plusz 1 föld?
Azt így képzeletből senki sem tudja megbecsülni, látni kell a helyszínt. Hívj fel egy műszakit, és kérd meg, hogy jöjjön ki, mondjon egy számot egy ötezresért.
Üdv. Mennyibe kerülhet 20 kv középfeszültséget odébb helyezni? A telkem felett megy a kábel Lemértem a két oszlop egymástól 130 méterre van! Tudom hogy saját költségen kell megoldanom. Kérem hogyan valaki válaszoljon aki tényleg tudja kb milyen összegre számithatok. köszönöm
Ezt egyesek 20, mások 22 kV-nak hívják. Ami a szakkifejezést illeti, sajnos kettőféle megközelítés van.
Villamos biztonsági szempontból 1 kV felett nagyfeszültség van.
Villamos szakmai szempontból meg:
2.9. Kisfeszültség E szabvány szempontjából az a feszültség, amelynek névleges értéke legfeljebb 1 kV váltakozó feszültség vagy 1,5 kV egyenfeszültség. 2.10. Középfeszültség E szabvány szempontjából az a váltakozó feszültség, amelynek névleges értéke 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV. 2.11. Nagyfeszültség E szabvány szempontjából az a váltakozó feszültség, amelynek névleges értéke 35 kV-nál nagyobb.
150 méterre szerintem még a legvadabb ellenző is azt mondaná, hogy semmi hatása.
Másfelől meg jelenlegi tudásunk szerint a szervezetet az áram veszi jobban igénybe, nem a feszültség. Ezen a vezetéken lehet, hogy általában 100 A csordogál, míg a házad előtt meg 50. Csak az harmincadakkora távolságra van, mint a 100 A a 22 kV-on.
Így van. A mai vastag vezetékek gyakorlatilag nem szakadnak el könnyedén, és a szigetelőtörés lehetne a másik probléma, ami ellen a kettős felfüggesztést alkalmazzák.
Nem nagyon hiszem, hogy nekik automatikusan át kéne alakítani. Vélhetőleg akkor, amikor ez a vezetékszakasz létesült, akkor alatta szántás volt vagy horhos. Valami pénz mindig van saját fejlesztésre, de kérdés, vannak-e fontosabb célok.
Szia. Köszönöm. Így már értem hogy mit írtál! Csatoltam egy másik képet a telkemről fotózva. Az én telkem felé a két legalsó (Jobb - bal) felfüggesztéstől jön a kábel és az oszlop tetéjén középen jön felém! Ha jól látom akkor ezek nem kettős felfüggesztéses! Ugye? Holnap megyek ki a telekre és csinálok normális közeli képeket róla mert ezt most csak úgy nagyitottam ki az egyik fotómról!
Nem tudod hogy ezt mennyiért csinálja meg az Elmű,vagy ezt nem nekik kellene megcsinálni saját önköltségen mivel a telkem belterület + épitési engedéllyel rendelkezik amin már meg is kezdődött az építkezés! Nagyon várom a válaszodat. Köszönöm
Az a kettős felfüggesztés, a két párhuzamos szigetelő, ami az oszloptól balra elfelé, meg a néző felé jövő vezetéket tartja. A jobbra menőnél nem látszik, hogy az-e.
A képen, amit belinkeltél, két irányba menő vezetéknél látszik, hogy madzagonként két szigetelő van. Az a kettős felfüggesztés. Két szigetelő tartja egyszerre a vezetéket. Hát ezt nem tudom negyedikféleképpen leírni.
Bár az kétségtelen, hogy a képen a madzag végi feszítőszigetelők láthatóak, a madzag közepén ilyen a kettős felfüggesztés:
Amelyik a te házad fölött megy, annál is így van? Akkor tehát nincs mit tenni, megvan a kettős felfüggesztés.
Szia. Nem nagyon értem mit irtál! A lényeg az hogy közel lenne a háztető a kábelhoz, ezért állítólag kettős felfüggesztést kell csináltatni az elművel. Miért is? Mert jelenleg 5 méter a védőtávolság, de állitolag ha megvan a kettős felfüggesztés akkor elég a 2,5 méter távolság is! Ez igaz?
