A segítségeteket szeretném kérni, elhatároztam, hogy elkezdek szaxofonozni tanulni de sajnos a koromból adódóan zeneiskolába már nem járhatok(kölcsön hangszer kilőve), kénytelen vagyok egy saját hangszert beszerezni.
Talán itt a fórumon olvastam, hogyha "viszonylag univerzális" szaxofont szeretnék, akkor alt szaxofon kell. Egyik kérdésem erre vonatkozik, a másik pedig arra, hogy milyen szaxofont vegyek? Én annak a híve vagyok, hogy inkább kiadok egyszer egy nagyobb összeget egy minőségi dologért, mint, hogy először egy olcsóbb kevésbé minőségi, majd később ugyanúgy meg kell vennem a "drágábbat", illetve ha netalántán nem szeretném folytatni a szaxofonozást, akkor "könnyen meg tudjak válni" tőle.
Érdeklődni szeretnék tudtok-e olyan szaxafontok javító mestert aki megjavítaná a Keilwerth tenor tokjának a belső részét azaz kicserélné a kárpit részét a külső tok része jó állapotban van.
Azzal nincs semmi baj, ha valaki a kötelező, tanár által előírt dolgok _mellett_ csinál minden mást a hangszeren, ami érdekli. A felnőttekkel az szokott a baj lenni, hogy otthon a saját dolgaikkal foglalkoznak, a feladatokkal meg csak az órán. Ebben az esetben végtelen időkig lehet valakit tanítani, aminek az szokott a vége lenni, hogy abbamarad a tanulás (a szaxofonozás nem, csak egy alapozatlan, hibákkal teli hangszerkezeléssel terhelt, korlátozott játék marad).
Azért köszönöm, hogy írtál. Amúgy én is felnőttként kezdtem el szaxofonozni. Hegedűt tanultam gyerekkoromban, amit mind a mai napig használok is. Szaxofonon a legtöbb nehézségem a fúvástechnikával volt. Tehát értem amit írtál. Én is tanártól tanultam, de párhuzamosan mellette olyan dallamokat is megtanultam, amire szórakoztató zenészként szükségem volt. (Meg volt felnőtt hegedűs tanítványom is.)
Ha tanult előtte zenét, az a kotta, hallás stb. miatt megkönnyíti a dolgot. Ha fúvós volt, a rekesz, légzés stb. dolgokat nem kell magyarázni, mert érteni fogja.
Havi 2-3 óra az csak a tanítás, nem ott dől el a dolog. Ha valaki naponta sokat gyakorol, akkor gyorsabb, ha keveset, akkor lassabb a fejlődés. Ha fegyelmezetten megcsinálja, amit mond neki a tanár (gyakorlatok, önálló munka stb.), akkor szintén gyorsabban, ha nem csinálja, akkor lassabban fog fejlődni. Felnőttek hajlamosak jobban tudni, mi kell nekik, de ezek zsákutcák az esetek nagy részében. Vannak megkerülhetetlen alapok, amiknek elsajátítása nem annyira érdekes, mint mondjuk dallamocskákat játszani stb. Ha ezek a problémák nem merülnek föl, és a tanítvány szorgalmas, figyelmes, türelmes, akkor jó eredményt lehet elérni hamar. Ellenkező esetben meg nem. :)
Tehát ez nagyon soktényezős, akkor lehet valamit látni, ha már pár alkalmon túl van az ember.
Azzal kapcsolatban érdeklődnék, hogy olvastam régebbi hozzászólásban, hogy tanítottál is szaxofont. Volt-e már olyan felnőtt növendéked, aki előtte más hangszeren már viszonylag jól tudott játszani? Ha igen, kb. hány foglalkozás az (vagy havi 2-3 óra esetén hány hónap) ami után már olyan szinten volt a tanítvány, hogy mondjuk önállóan is tudott haladni?
Amiért kérdezem. Nálam is jelentkezett tanulni vágyó felnőtt. Tisztességes szeretnék lenni, megmondanám neki, hogy kb. milyen tól-ig összeg, amire számíthat.
(Hegedűt már tanítottam, abból tudom, hogy van érzékem a hangszertanításhoz.)
Hát, ez sajnos gyakori eljárás, a barom azt hitte, végre kapás van, és jól lehúzhatja a vevőt. Majd rájön, hogy annyiért nem veszi meg senki, és a nyakán marad, ahelyett, hogy reális áron eladta volna. Úgy kell neki.
A másik, a fémszárnyas viszont már elkelt.
Az ezüst hangszerek jobbak abból a szempontból, hogy az ezüstözés tartósabb, az arany ledobja magát egy idő után, még a legdrágább csövekről is. (Vékonyabb és puhább réteg, jobban kopik.)
Megosztanák veletek egy érdekes dolgot.Amikor elkezdtem keresni illetve Gábor is talált jó karban lévő Keilwert szaxit volt ill.van egy 800euros hangszer igaz felújított szép stb. Akkor én írtam neki,hogy megveszem ha tud néhány napot várni mivel sajnos nem mindig úgy alakulnak a dolgok ahogy szeretnénk Ő erre nem válaszolt .A linkje itt van alól meglehet nézni a hangszert és még valamit amiért most ezt a dolgot megosztom veletek. A hírdetését már 2x feltette még mindig nem vették meg de az érdekes az,hogy egyszer csak írt nekem,hogy elment abba a zeneboltba ahol vette a szaxit és ott azt mondták neki,hogy 2500eurót is megér így módosította a hosszú ideje fent volt eladási árat 1900 euróra és ekkor!!! írt nekem ,hogy ha továbbra is érdekel a hangszer írjak neki és az enyém. Jó srác mi? Persze én akkor már megegyeztem az ezüstös Keilwerth tulajdonossal és a mai napon felhívott,hogy úton a hangszer és mint mondta az ezüst is szépen csillog.Hát ezt szerettem volna elmondani. Hova jutott néhány emberben a becsület.
Köszönöm az újabb Keilwerth szaxit, sikerült megvenni 180-ért.majd elviszem Szilágyi mesterhez átnézetni és amit kell megcsináltatom. A gazdája azt mondta nincs szükség felújításra mert jó állapotban van a hangszer.
Ennyiért szerintem felejtős. A Martin lehet. hogy megér egy próbát (azt is drágállom), de a másik kettő nem. A Hohner szép, de nem jó. A Rampone meg sötét ló, olasz manufaktúra, a mostani hangszereik a legjobbak között vannak, de a régiek már nem egyértelműen sajnos, vannak kifejezetten rossz szériák is.
Elnézést ,hogy megint érdeklődök egyes hangszerek iránt de az lett közben a változás,hogy mégis csak sikerül az anyagi gondokat jóval hamarabb leküzdeni mint ahogy írtam kb 2héten belül A Buescherről egyenlőre lemondtam a Keilhwert maradt a legközelebb és most még találtam néhány olyan hangszer ami képbe került Az egyik ilyen egy Martin tenor
Szia, látom, klarinétot keresel a másik topikban. Nekem van egy (kicsit) eladó Buescher 400-as csövem Vandoren B45 fejjel. Ha érdekel, adj egy kontaktot és megbeszéljük.
csak el kellene hamarosan döntenem ,hogy melyik legyen. kérdezném ,hogy Te hogyan látod és ezek a hangszerek ha jól gondolom professzionalisak? Köszönöm
Az egy kínai cső, annyira Buescher, hogy rá van írva. Lehet, hogy a Conn/Selmer gyártatja, kb. úgy néz ki, mint egy Prelude Selmer. A szériaszám az amerikai Buescher számok közt értelmezhetetlen. Nekem nem kéne, ilyen kínai tucathangszerrel tele van a piac.
Tudom, hogy drága, de akkor mis ezt venném (csak előbb kérnék képet az aljáról, mert az valahogy mindig gondosan lemarad a képről, lehet, hogy egy merő horpadás az egész, és akkor mindjárt nem ér 1000 fontot).
Ami a probléma ezekkel, hogy a szépek már 300-400 körül vannak. Annyiért meg kétszer is meg kell gondolni, bevállalsz-e egy nagyon öreg hangszerrel együtt egy csomó nyűgöt: kényelmetlen mechanika, nem létező alkatrészek (valami eltörik, azt le kell gyártatni), nem létező párnaméret stb.
Ennyiért már a modern csövek közt is kapsz öreg hangút, a Cannonball egyes darabjai (big bell), a Mauriat bizonyos darabja is úgy szólnak, pláne tenorban. De ha mindenképpen Buescher, akkor kockáztatni kell, vagy várni, de ha bejön egy, gyorsan lecsapni rá (én lemaradtam egy teljesen gyári állapotúról, pár éve, mert nem volt azonnal pénzem, egy nap alatt kelt el).
Köszönöm a segítségedet elég nehéz a döntés sok mindent figyelembe kell venni. Van egy Buescher BU 5 név alatt szereplő tenor alig használt de semmit nem tudok ezekről a tipusokról nem drága.
A Buescher Aristocrat nekem nagy mániám, volt egy 1932-es altom, még a klasszikus, híres széria. Nagyon szerettem, de le volt zúzva rettentő mód (és még így is nagyon jó hangja volt). Most egy 1975-ös altom van, ez az utolsó olyan, ami már a Selmer érából való, de még a régi Buescher, csak már gravír nélkül, de anyag, mechanika még a régi. Ezek után már gyengébbek voltak, aztán meg is szűnt, a késői Selmer Bundy és hasonlók már gyengébbek lettek (van korai Buescher stenciles Bundy, azok elég drágák, de nem tudom, milyenek). A 200-as szériát valóban tanuló hangszernek szokták tartani, de szerintem nem rossz csövek. A késői Bundy-nál mindenképpen jobbak.
Ha azt nézted ki, ami a Reverben van, az szép állapotúnak is néz ki, és nincs is túlárazva, olyan 1978 körüli lehet.
Ebayen is van egy pár, de a zöme nagyon meg van ütve, mindegyik iszonyat lutri.
Valamint, ezt már írtam párszor, de szerintem nem árt még egyszer: ha Buescher hangszert szeretnél, mindenképpen vedd figyelembe, hogy ezek hangban nagyon jók, de kényelemben igen sok kompromisszumra kell számítani.
Kedves Gábor. Szeretném megkérdezni ,hogy mi a véleményed a Buescher Aristocrat szaxafonokról mivel szándékomban áll venni persze anyagi lehetőségemhez képest mivel a buescherek állnak hangzásban a legközelebb hozzám.Elég sokat nézegettem és nézem a különböző eladási portálokat .Én a sötétebb melegebb hangzásúakat szeretem .jelenleg egy 1975-1980 közötti évjáratú aristocrat tenort néztem több alkalommal is.Igaz nem szállít MO-ra de megtudom ezeket a problémákat oldani mivel Angliában van rokonom.Több helyen olvasom ,hogy hallgatói a hangszer másutt professzionális mármint az aristocrat tenorok. Én lehetőleg nem tanuló hangszert szeretnék azon már azért túl vagyok.Hirdetnek egy aristocrat 200-t nagyon jól néz ki fel is van újítva csak ezt is hallgatóinak írják.Előre is köszönöm a segítségedet.
