„Ne higgyetek a hallomásban, ne higgyetek a hagyományban, ne higgyetek azért, mert sokan mondják. Ne higgyetek a szentírásokra hivatkozva, ne higgyetek puszta logikai érvelés alapján, ne higgyetek felületes következtetésekből. Ne higgyetek azért, mert valami valószínűnek tűnik, ne higgyetek az elfogultságon alapuló meggyőződés miatt. Ne higgyetek a látszólagos tekintélyben, és ne higgyetek valakinek pusztán azért, mert tiszteletre méltónak tartjátok.”
Érdekes pontokat érintettél, különösen az univerzum mulandóságára és az emberi elme tisztításának kérdésére vonatkozóan. A buddhista gyakorlás azonban nem az örökkévalóságot célozza – hiszen a Buddha tanítása szerint minden, ami keletkezett, egyszer el is múlik.
Az elme „tisztítása” nem valami absztrakt célkitűzés. Segít felismerni azokat a sémákat, amelyekhez vakon ragaszkodunk, és amelyek szenvedést okoznak nekünk és másoknak. A gyakorlás – legyen az meditáció, önreflexió, vagy az etikát követő életmód – nem az elménk „kikényszerített” megváltoztatását jelenti, hanem annak felismerését, hogy miként működünk, és hogyan hozhatunk jobb döntéseket.
A kérdésed jogos: mi van, ha a „gyakorlás” maga is korlátokat hoz létre? Ezért kell az iparkodásnak önkritikusnak és rugalmasnak lennie. Ne ragaszkodjunk sem a tanításhoz, sem a módszerekhez, mint valami abszolút igazsághoz – ezek csupán eszközök.
Mit gondolsz erről? 😊
Ez a Brian, akire hivatkozol, az a bizonyos sajtkészítő?
Ám az elménél már az is kérdés, miféle hipotézis véli a "tisztítását", ahogy az is kérdés, miért is tisztulna.
Gyakorlás?
Miféle?
Lehet az a "gyakorlás" szennyezi, teszi olyan sémák rabjává, ami gyakorlatilag értelmetlen.
Legyen szó akár a csillagokról, akár a fekete lyukakról, bolygókról vagy emberekről, molekulákról vagy atomokról, végül minden szétesik. Élettartamuk hossza nagyon sokféle. Mégis arra kell számítanunk, hogy mindannyian meghalunk, az emberi faj is kihal, az élet és az elme, legalábbis ebben a világegyetemben, ugyancsak elmúlik, ami a fizikai törvények hosszú távú következménye. Az egyetlen újdonság az, hogy mi erről tudomást szerzünk.
„Amint egy aranyműves kiégeti a szennyeződéseket az aranyból, éppúgy a gyakorló is fokozatosan megtisztítja az elméjét. Ahogyan az arany egyre tisztábbá válik, úgy válik az elme is szennyeződésmentessé a helyes gyakorlás által.”
A közös vonásokat keresem, mert vannak a vallások között olyanok. Például a katolikus vallás "rózsafüzérei" a buddhista "imamalmokkal" hasonlatosak. (ld. mantrák) Te is mondhatnál ilyeneket. ?
Mivel a követői a mahájána szútra-formájának, a szútrajána magasabb szintjének tartják a vadzsrajánát, segítségével a létforgatagból (szamszára) történő megszabadulás (móksa) gyorsabban érhető el segítségével.
A mai időhiányos életvitel esetén, istenáldás a sebesség.
Látom, elég régóta érdeklődsz a buddhizmus iránt. Itt a topikban is már kb. 2016 óta kérdezősködsz. Megkérdezhetem, hogy mi akadálya van annak, hogy utánanézz a tanításoknak? Miért gondolod, hogy az ide írogatók (vagy itt olvasók) jobban meg tudják válaszolni a kérdéseidet, mint a konkrét tanítások? Válassz egy járművet (hinajana, mahajana, vadzsrajana), és ennek alapján döntsd el, hogy melyik érdekel jobban.
