Kedves Teve!
Sajnálom, de nem értek veled százszázalákig egyet.
Részint azért, mert végletesen fogalmazol. Szerintem ezek a kifejezések nem jelentik feltétlenül az ellenkezőjüket. Ez önkényes értelmezés. Lehetséges, hogy van ezeknek a kifejezéseknek ilyen használata is, azonban ez csak nagyobb szövegkörnyezettel igazolható.
Másrészről az "elkenés" is indokolt lehet adott helyzetben.
A "nem értek százszázalékig egyet" számomra inkább azt jelenti, hogy van, amiben egyetértek, van, amiben nem.
A "nem a legoptimálisabb" nem azt, hogy rossz (pesszimális), hanem azt, hogy "lehetne jobb is".
Semmiképpen nem ellentétet érzek bennük, hanem csak a felsőfok hiányát.
Lehet, hogy ezzel a nézetemmel egyedül állok, de én azt furcsállom, hogy ez a lehetőség fel sem vetődött benned.
Kis Ádám
Bocsánat, hogy beleszólok a vitátokba, melyet a "Nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás" mondatról folytattok.
Ádámnak szerintem igaza van abban, hogy mert általában hibás a kétszeres felsôfok, attól egy-egy (állandósult) kifejezésben még megállhatná a helyét. Az ilyesféle a legkülönbözôbb eredetű, okú "kivételekre" jó néhány példa található: az "összes művei" többes száma, a "pápább a pápánál" és "a fa legtetején" kifejezésekben a fônévnek melléknévként való fokozása stb.
Az ominózus kifejezéssel inkább az a baj, amit NevemTeve sejtet: egy terpeszkedô, tudálékos és eufémisztikus kifejezésrôl van szó. A "nem biztos, hogy..." ilyen esetekben sokszor a (szórendben) fordítottját szokta jelenteni ("biztos, hogy nem..."), ami egy kicsit erôsebb, szókimondóbb, egyenesebb beszéd. Ráadásul ez utóbbi változat az egésznek a fômondata! el is hagyható: ha vmi "biztos, hogy nem zöld", akkor az egyszerűen "nem zöld" és punktum. (Most már itt tartunk a nagy átszabászatban: "Nem ez a legoptimálisabb megoldás.") A "legoptimálisabb" helyett pedig sokkal helyénvalóbb az egyszerű "legjobb" szó. Mégpedig fôleg azért, mert teljesen fölösleges ide a latin szó, hiszen semmi többletet nem ad. S csak másodsorban azért, mert így vesztünkre dobálózunk idegen szavakkal, "kettôs duplicitást" követünk el (az egyik szomszéd rovatban vkinem a kedvenc szava járása). Úgyhogy mondatunk szikárabb alakban a "nem ez a legjobb m." alakot ölti, s ezt esetleg lehet enyhíteni a "nem biztos, hogy..." forma visszaállításával vagy egy "talán" szó elétoldásával. Ebben bôven benne van az az árnyalás, hogy "vszleg így van, de azért ez nem 100%".
Hasonló "hibákat vét", aki a legideálisabb feltételek közt sem teljesíti a legminimálisabb követelményeket.
Ezek a (szerintem nagyon szerencsétlen) példamondatok az ellentétek udvarias elkenését, szépítgetését szolgálják (mondja: nem optimális - gondolja: nem jó, mondja: nem százszázalékosan értek egyet - gondolja: nem értek egyet)... furcsállom, hogy neked ez nem tűnt fel...
(Lehet hogy eljuthatunk a japán udvariasság szintjére, valahogy így: "Talán elmondhatjuk, hogy tévedés azt állítani, hogy a problémák megoldásának akadályait nem lesz lehetséges elhárítani"... és akkor találjuk ki, hogy most megígért-e valamit vagy sem...)
Errata!
"Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintem "nem szükséges". "
Helyesen:
"Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintÜK "nem szükséges". "
Kedves Teve!
A válaszod a számomra nem egészen világos. Pusztán az a tény, hogy nem értesz egyet velem, nem éri meg, hogy hozzászólj,kellene hozzá valami még a tárgyról is.
A kurzivált mondatod pedig nem párja a kifogásolt mondatnak, vagy félreértettem a kifogásodat. Ugyanis ez a mondat százszázalékos, azaz önmagában véve nem kifogásolható, így nincs is tanulsága a vele való foglalkozásnak.
Különben a legoptimálisabb-bal foglalkozik a Nyelvművelő Kéziszótár is, természetesen hasonló szellemben, mint Te, azzal a különbséggel, hogy szerintem "nem szükséges". Szeretném még egyszer hangsúlyozni azonban, hogy én sem általában taláok mentséget rá, hanem az adott fordulatot ítélem használhatónak, teljes egészében.
Kis Ádám
Úgy látszik ebben nem értünk egyet, de hogy ne legyen belőle baj inkább így fogalmazok: "Nem biztos, hogy százszázalékosan egyetértek veled..." (Na, úgy látszik lassan én is megtanulok "nyilatkozni" :)
Kedves Teve!
Általánosságban véve igazad van, az optimális szó jelentésénél fogva nem alkalmas a fokozásra. Az optimum valószínűleg nem méretezhető (vagy divatos idegen szóval nem skálázható), miként a hal frissessége sem.
A jelen esetben azonban nem valódi felsőfokkal állunk szemben. Az idézett mondat valódi jelentése körülbelül annyi: "nem rossz, de valószínűleg nem ez az optimális megoldás, bár az is lehet, hogy mégis ez az". Nézetem szerint a látszatra belső ellentmondást tartalmazó szerkezet olyan többletértelmet képes kifejezni, amely indokolhatja létét.
Kis Ádám
Nagyon ajánlható ez a fordulat, ha valamivel nem értünk egyet: "Nem biztos, hogy ez a legoptimálisabb megoldás". Esetleg használhatjuk a "legideálisabb" formát is, a lényeg az, hogy a vitapartnerünk elszégyellje magát; íme az ő ötlete nem biztosan a legoptimálisabb, lehet, hogy csak közepesen optimális, vagy alig-alig optimális...
Kedves zubi!
A nagy késés miatt nehéz visszakeresni, mire is feleltél. A probléma azonban élő. Régóta zavar a számítástechnika szó, mint szakmánk legáltalánosabb megnevezése. Meg ahogy keverik a számítástudománnyal, meg az informatikával. Különösen a fordítás során okoz gondot: angolra a számítástechnikát nem lehet lefordítani, németre, oroszra igen, de a tükörfordítások azokban a nyelvekben némileg mást jelentenek.
Az informatikus szakmamegnevezés ma divatos, remélhetőleg idővel megtelik valóságos tartalommal. Jellemző, hogy a mérnök szóval másképp alkot összetételt, mint az eddigi alszakma-jelölések: nem gépészmérnök, építőmérnök stb., hanem mérnök-informatikus. Pedig ma már főszak.
Kis Ádám
Én ugyan programtervező matematikusként végeztem és nem informatikusként, de azért sejtem a különbséget az informatikus és a programozó között. Ha a tudományágak irányából közelíted a témát és végiggondolod, mivel foglalkozik a számítástudomány és mit az információ-elmélet, esetleg nem fogod ezeket az ámítástudomány nagy osztályába sorolni, még akkor sem, ha sokan mások - egyes hozzá nem értő szakbarbárok áldásos tevékenységének hatására - így tesznek. A nyelvi és szakmai restség nem a modern tudományok művelőinek előjoga, sok embernek van szakmája, kevesebbnek mestersége és még kevesebb végzi hivatását szívvel-lélekkel. (o: Hogy ezt a mondatot miért is írtam ide, nem tudom :o)
Ł8) zubi
Régebben egy üzlethelyiséget eladtak, vagy bérbe adtak. Ma már ilyen feliratokat láthatunk: "Bérleti jog eladó" sőt "Tulajdonjog eladó". A legfurcsább a dologban, hogy a szerencsétlen azt hiszi, hogy ez a fogalmazás jogilag pontosabb...
Kedves Teve!
Igazán sajnálom, hogy a hozzászólásomból csak a kiigazítás váltott ki reakció. Ugyanis szerettem volna, ha megtárgyalánk ezt a szokást, hogy a főnököt emlegetve a bennfentesek elhagyják a névelőt:
Miniszter úr úgy nyilatkozott
Elnök úr a jövő héten írja alá stb.
Nekem ez olyan, mintha felemelkednének, miközben a bűvös nevet mondják, sőt, icipicit a boka is csattan.
Kedves Dömeszan!
A rulez a Magyarulez klasszikus gumicsontja, melyet periodikusan újra el-elrágunk.
A rulez az angol rules szóból származik, a jelentése királyi, remek, frankó, pipec stb.
Kis Ádám
Elnézést, hogy újoncként beleszólok a beszélgetésbe, de úgy veszem észre, hogy hozzáértő társasággal találkoztam. Néhány kifejezést ill. formulát saját bőrömön kellett kikutatni a "Netes" beszélgetésekben. Egy bagatell kérdésem lenne csak: mit jelent pontosan a rulez kifejezés? Azt tapasztaltam, hogy sok helyen szinte kötőszóként fordul elő. Talán az indián UFF helyett. Néhol a halihó, esetleg úgy legyen vagy le vele kicsengését érzem.
üdv- dömeszan
Kedves Teve!
Isten bizony, nem kötözködésből mondom azt, amit mondani fogok:
Írod:
informatikus a logisztikusnak: a humánpolitikus szerint menedzser iszik
Figyeld csak meg, elmaradt a névelő a menedzser előtt. Úgy gondolom, ez gépelési hiba, de az is lehet, hogy nem. Mostanában ugyanis a névelő elhagyása a tisztelet jele. Igaz, ehhez nagybetű is dukált volna. és az úr.
Kis Ádám
Ma már a vicc is így kezdődik: azt mondja az informatikus a logisztikusnak: a humánpolitikus szerint menedzser iszik
Régen érthetőbb volt: a programozó azt mondja a raktárosnak: a személyzetis szerint az igazgató iszik.
Az SMS-vélemény formailag valóban jelentéssűrítô: SMS-ként elküldött v. Viszont maga a vélemény mint az emberi gondolkodás egyik szubjektív terméke, ill. az a technikai mód, ahogyan ezt közlöm valakivel, olyannyira távol álló, egymástól független és egymáshoz nem mérhetô dolgok, hogy ez a sűrítés túl távolira, áttételesre, s ezért torzra sikerült szerintem. Két áttétel van benne: SMS-ként küldök el vmit, s ez a vmi az én véleményemnek a megfogalmazása, szavakba foglalása.
Hmm... akkor lehet telefon-vélemény, levél-vélemény és email-vélemény is ? Különösen furcsa, ha valakinek az SMS-véleménye nem egyezik meg a telefon-véleményével...
Kedves Ádám !
Sejtettem, hogy bele fogsz esni ebbe a csapdába... úgy látszik, nem elég világosan írtam, hogy a lógyulai az rendben van, csak éppen főnév, tehát nem lehet jelzőként alkalmazni a kolbász előtt.
Kedves Teve!
Az a lóság, melyet hozzászólásodban pedzessz, nem újdonság (neologizmus), max. te vagy (szerencsédre) fiatal. Ugyanis emlékszem arra, hogy gyerekkoromban volt lóhússzék, ahol lóhúst, lókolbászt, lópárizsit árultak. Olcsúbb volt a sertésnél. Később megjelent a ló szárazkolbász, melyet aztán az akkoriban kizárólagos márkanév alapján lógyulainak is neveztek. Ezt - helyesen - nem próbálták gyulai lókolbászként eladni, mert semmi köze nem volt Gyula városához.
Kis Ádám
