Szerintem amit leírtál nem utópia, nagyon is tetszik. Nem hinném, hogy nagy ügy lenne kivitelezni és a kutyások is elégedettek lehetnének. Nem kellene a kutyákat "kiírtani".
Azt hiszem félreértettél! Én nem vagyok az állatok ellen, sőt igencsak nagy becsben tartom őket. Arra is vissza lehetne emlékezni, hogy a kutyák tömeges megjelenése államilag bíztatott cselekedet volt: A "rendszerváltás?" után Horváth Balázs belügyminiszter vetette fel, hogy az önvédelmi fegyverek (gázpisztoly, gázspay, elektromos sokkoló) helyett tartsanak az emberek kutyát. Azóta tudjuk, hogy ha ez a fegyver sül el, ugyanolyan szankciót von maga után, mint a többi. (talán az engedély nélküli fegyvertatást nem sütik rá a gazdira)
Az emberi felelőtlenség, nemtörődömség, kivagyiság az élet sok területén beitta magát a köztudatba. Ezekre vannak más fórumok, ott szólj róla! (Pofátlanok-e a dohányosok?; Új módi a közútakon)
Az állatok érdekeinek védelmét (ha figyelmesen olvasod) én az ellenzők szeszögéből nem tartottam komoly érvnek. (Mármint, hogy a lakótelep nem megfelelő élettér a kutyák számára)
Amúgy pedig minden embernek joga van élni a lakótelepen, a kertvárosban, a zöldterületen. Mégpedig úgy, hogy ebben egy másik embertársa ne korlátozza. Ne kelljen már nekem a gyerek bordás cipőtalpából hetente két-háromszor kivakarnom a kutyaszart. Én ugyan nem félek a kutyáktól, a gyerekeimet is így neveltem, de a feleségem fél. Miért kell neki behúzott farokkal oldalogni az utcán, a kutyások megvető pillantásaitól kísérve? Miért kell kerülőt tennie, amikor megkér valakit, hogy "ugyan fogja már meg azt a dögöt" amire a válasz "nem bánt". Tudtommal rendelet írja elő, hogy közterületen kutyát pórázzal, szájkosárral lehet csak sétáltatni. Most őszintén: szájkosár egy kutyán sincs. A legtöbb kutyatulajdonos pedig ragaszkodik a futtatáshoz, ami abból áll, hogy elengedi a kutyát hadd fusson.
Én is mondok egy-két tippet jó?:
A kutyatarók fizessenek ebadót. (cm3 szerint) Ez nem állami bevétel lenne, hanem a kutyaprobléma megoldására fordítanák. Minden tulajdonos kapna egy forgalmit, amit minden kötelező oltásnál le kell pecsételtetni. Az adóból mindenhol kialakíthatnának kutyás területeket, amiket azután ebből tartanának fenn. (Ne már a homokozóba vigyék a kutyát dolgát elintézni) A közterületfelügyelőknek, rendőröknek pedik joguk lenne ezt a törzskönyvet ellenőrizni és birságolni:
1.) Nem a "kutyaillemhelyen" végzi dolgát a kedvenc, vagy a gazdi ezt nem szedi össze utána.
2.) Hiányzik a póráz, vagy a szájkosár.
3.) Valaki olyan kutyát sétáltat, amelyet vészhelyzetben nem tud megfékezni.
4.) A kutya nem rendelkezik a kötelező oltásokkal, nem fizették be az ebadót.(nincs csekk)
Ne mondja senki, hogy ez utópia lenne. A villamosbérleted is hordod magaddal és hiába mondod az ellenőrenk, hogy otthonfelejtetted!
Kedves TREX, én nem látlak önteltnek, sőt, becsülöm azt, aki bármely élőlényt életébe fogad, ez szép és fontos, csak néha az érveid furcsák, mintha nagyon kétfelől látnánk a dolgokat, ezért tűnik olybá, hogy szemben állunk ;)
pl. tehetetlen a kutyás, irod. Ezért kap dührohamot, amikor polgártársa érdeklődik az ürítés utáni terveiről? Mégis, miért tehetetlen? Ki a felelős azért, hogy a kaki földre kerül? Ki a gazdája a kutyának? Nekem kéne helyette zacskóval járnom? Naponta ötször cirkáljanak a szemetes emberek? És ennek költségét egyenlően viseljük a kutyásokkal? Hát olyan hatalmas szégyen vajon fölszedni az ürüléket? Mit szólnál, ha holnaptól megszűnne a pelenka, és minden ma pelenkás gyereket az utcára szaratnának menet közben? Tudod mennyit költünk pelenkára? Esküszöm remegés és boldogság fog el, ha néha (kb. évente 2-szer) ilyent látok -sajna errefelé még soha. Még azon is általánosan fölhördültek kerületem ebtartói -állítólag a tervezet lakossági fórumaira kutyátlanok el se mertek menni-, hogy az oltási bizonyítványt magukkal kéne hordaniuk. Asszondták, gyenge papírból van, szétmállna, ha hurcolnák... Az eszük tokja elég kemény, pl. abba is berakhatnák.
A kutyák visszamenőleges hatályú korlátozása -csinálj valamit vele, altasd el, költözz el- brutális hülyeség, bizonyára elvetik. De ha nincs más, igenis büntetni kellene minden szemetelést, nem tudom hogyan, valahogy. Ebbe meg belebukna a kerület vezetése.
--
Eclipseboy! ezentúl másként nézem a helyi Lancereket! :)
Kőbányán élek, panelházban (jó sok pénzért vettem a kéglit és majdnem annyiért újítottam fel) A házban 44 lakás kb 40 kutya a 40 kutya kb 15 lakásban koncentrálódik, (lakásméret 36-68 négyzetméterig) a kutyák neveletlenek, és a nagy tömegtöl (nincs territóriumuk) idegbajosak, 1 éve félve megyek haza, a lifből űvöltve rámrontó vadálatok miatt, nem is nagyon használom már a liftet sem. A dolog ellen nem tudok semmit sem tenni, pedig jó lenne, elvégre itt van az irodám is, és nem lenne túl előnyös a legjobb megrendelőmet az egyik balfék agyament kutyás NEMHARAP kedvencének a szájából kicibálni. Egyébként nem kerületi rendelet, hanem szigorú és betartatott törvényi szabályozás kell... Ja és szemléletváltás, legyen már CIKI otthagyni a kutyakakit a járdán (mivan geny@ nincs 40 filléred zacsira), vagy poráz és szájkosár nélkül emberek közé vinni állatot(mivan geny@, megetted a bőröket vacsorára?)csak ennyi...
nade most már állj meg szőnyeg!!!!!!
nehogy már megmondja nekem valaki, hogy azért mert itt lakom nem tarthatok kutyát!!!!!
Éppen elég adót fizetek, szedjék össze tartalékaikat és reggelente vagy éppen éjszaka, ami nekik jólesik, szépen locsolják végig az utcákat vagy éppen- uram bocsá (!) össze is szedhetnék a szart az utcáról ahogyan mondjuk Párizsban is.
Engem a kutya kakin kívűl ugyanúgy zavar az éjszakánta megszólaló riasztó-legyen már tilos bekapcsolni a riasztót éjszakánta. És ne gyertek azzal hogy ez nem ugyanaz!!!! nekem szükségem van a kutyára, és nem akarok elköltözni akinek nem tetszik az...
Nem igazán értek egyet a törvénnyel, ráadásul mégcsak jónak sem tartom, mert a problémákat nem igazán oldja meg. Valóban kiírtatnátok egy rakás kutyát, akik eseteleg öreg nénik, bácsik egyetlen hozzátartozója, mert a családja vagy meghalt, vagy távol él, vagy nem foglalkozik vele? Na és mit gondoltok, mi lenne az az elhelyezési mód, ami a türelmi idő elteltével a kutyákra várna? Kidobják őket a kocsiból, otthagyják a hegyekben éssatöbbi. Nagyon kevesüknek lenne meg az a szerencséje, hogy valaki más befogadja őket. Egyébként nem egy feltaláló kitalálta már, hogy lehetne felszedni a kutyapiszkot, csak éppen szabadalmaztatni nem tudta, mert nem tartott érdeklődésre számot.
Van a VII. Klauzál téren egy kutyafuttató. Nem volt rossz sem az ötlet, sem a kialakítás, csak éppen kutyahuladék-konténereket nem helyeztek el, és így a kutya is meg a gazdi is lassan térdig járhat a k@kiban... Csak azt nem mondjátok erre, hogy megérdemlik...
Nekem nincs kutyám, de egyetértek TREX-szel és OWO-val, a problémát ne azzal oldjátok meg, hogy megölitek őket!
Az alábbi hozzászólásodban túl sok megoldást nem találtam. Elsősorban arra lettem volna kiváncsi, hogy a kutyatulajdonosok, hogyan látják a helyzetet, milyen ötletük van a kutyapiszok eltüntetésére. A több zöld terület nyilván nem megoldható és nem is megoldás. Szerintetek a kutyatulajdonosok összeszednék a kutyasz@rt ha rendelet írná elő és kemény pénzekkel büntetnék? Nem hiszem, hogy ezen múlik.
Visszaolvastam a topicot. Magamról csak annyit, hogy első provokatív jellegű hozzászólásom óta nem emeltem betűt senkire, beláttam a kutyatartásból adódó problémákat, sőt, újabbakat vetettem fel. Nem értem miért lennék eltelve önmagammal?
Megoldások? Megoldást nem a kutyatartóknak és nem is a kutyát nem tartóknak kell találniuk. Megoldást közösen (nekünk embereknek) kellene találnunk. Írtam: sok esetben azért a felháborodás, mert civilizációnk nem rendelkezik kész megoldásokkal.
Megoldások:
1. Több zöldterület (ez nem csak a kutyáknak lenne jó, sőt), és kölcsönös tolerancia. (Mindkettő kivitelezhetetlen(?) ...Hát nem könnyű.)
2. Bár emberek tenyésztették őket, de mégis képtelenek felelősséget vállalni a harci kutyákért. Mindenképpen törvényi szabályozás kell, az ilyen kutyák tartásának szigorú feltételekhez kötése, továbbá a törvény szigorú betartatása szükséges.
Ne haragudjatok. Nem szólok hozzá többet, mert nem akarok öntetltségemmel másokat sérteni.
Ez a második és egyben utolsó hozzászólásom ehhez a témához. Sajnos nem bírom elviselni, hogy hogy hadakozik TREX egymaga az igazáért, pedig nagyon is igaza van. TREX ne vitatkozz, teljesen fölösleges. Általában minden kutyákkal foglalkozó topicnak ez a vége.
Még egy közmondást mondanék, bár már hallom is embertársaim(?) csaholását:
"Minnél jobban megismerem az embereket, annál jobban szeretem a kutyámat"
most személyeskedni fogok. Te annyira el vagy telve magaddal meg a kutyáddal, hogy nem érted, miről van itt szó. Ezért konkrétan felteszem a következő kérdéseket csak neked, kérlek, válaszold meg őket. (Akár csak annyival is, hogy "Nem tudom".)
1. Hogyan lehetne elérni azt, hogy az Újlipótvárosban ne legyen a járdán kétméterenként kutyaszar vagy kutyapisi, ne legyen az utcán olyan bűz, mint egy emésztőgödörben?
2. Hogyan lehetne elérni azt, hogy amikor az ember néhány éves gyerekével sétál az utcán, ne kelljen állandóan körbepillantani, hogy honnan tűnik fel egy harci kutya?
Kíváncsian várom konstruktív és konkrét válaszaidat. És előre kérlek, hogy ne mellébeszélj, ne a kutyások sérelmeit hozd fel, meg azt, hogy az emberek is szarnak, hanem a kérdésekre válaszolj.
kaesvi,
ne haragudj, de az nem elég, ha a szart összeszeded a kutyád után. A pisi akkor is ottmarad a házfalon meg a kocsikon. Csak a kutyamentes övezet a megoldás.
Amúgy megjegyzem, hogy szeretem azokat a kutyákat, akik tényleg társai vagy segítői az embernek (a harciak nem ilyenek). Nekem is volt kutyám, amíg családi házban éltem. (Soha nem szart vagy hugyozott a járdára, nem is volt rá lehetősége, mert nem vittem oda.) Ha megint olyan helyen fogok élni, megint lesz kutyám. Bár a gyerekeimet azért remélem, jobban fogom szeretni, mint őt.
A lakótelepi kutyák helyzete nem is olyan rossz, mert a lakótelepek körül elég nagy a zöldterület. Belvárosi kutyának lenni lehet csak ebpróbáló feladat... :o/
A lakótelepi zöldterület rendeltetése persze vitás. Ezt is megértem. Egy ízben az egyik ilyen zöldterületre zötyögött egy traktor, tele táblákkal. Kiszált a vezető, ásott egy gödröt, amelybe belehelyezte a táblát. A táblára egy kutya volt rajzolva, amint éppen lepisil vmi növényzetet. Kérdeztem, hogy ez mi? Erre kiderült, hogy ez itt az egyik önkormányzatilag kijelölt kutyasétáltató terület. Mondanom sem kell, hogy egy héten belül a tábla vastagon át lett húzva, majd kisvártatva el is tünt, mert zavarta a focit. Ilyenkor mit gondoljak kutyát nem tartó embertársaim viselkedéséről? Mennyire nevezhetőek kultúráltnak és toleránsnak?
"És látnád a felháborodott kutyásokat, ha udvarisan(!)" - Persze, mert tehetetlenek, és a civilizáció, amelyben élnek sem kínál számukra fel megoldást. Ellenben a te problémád valóban nagyobb. Van egy olyan érzésem, hogy a szaporodási ösztön hívó szava erősebb a "kutyatartási ösztönnél". ;o)
Kutyát tartani nem kötelező. Dohányozni sem. Mindkettő függőség. (A kutyatartás ráadásul jócskán érzelmi alapú függőség. ) A dohányosok is felháborodnak, ha vki udvariasan megemlíti/kéri, hogy itt és most talán ne... De miért is háborodnak fel?
FDRJNS!
A szerződés bizonyos pontjai értelmetlenné váltak, azám! De most hogyan bontsuk fel ezt a szerződést? Erre nincs módunk, tehát alkalmazkodnunk kell a ("velünk fejlődni nem tudó") szerződő felek maradiságához. Csak mi cselekedhetünk úgy, hogy az vmilyen módon mindenki számára előnyös lehessen. Persze belátom: sokkal egyszerűbb a lehetetlen szerződésbontást asztaltcsapkodva követelni.
Én pl. előre félek, hogy a kutyám a környezetváltozás miatt depresszív lesz, és amikor nem leszek otthon ugatással múlatja majd az idejét, ahelyett, hogy jó ragadozó módjára idejének 75%-át alvással töltené. A kutyámra ugye nehéz hatni ész érvekkel - bár elég nagy a passzív szókincse -, azt meg el kell fogadnom, ha a szomszédok ágálnak majd ellene, hiszen ebben az esetben teljes mértékben igazuk lenne. Gőzöm nincs, hogy hogyan oldhatnék meg egy efféle konfliktust. Csak remélni tudom, hogy nem kattan be, és nem fog sokat ugatni. Már csak azért is be vagyok rezelve, mert jelzőkutya természet, és egy két emeletes belső udvaron olykor elég mozgalmas az élet.
kaesvi!
"a felső rakparton viszem végig és MINDIG összeszedem amit otthagy!!!"
De ugye nem a kukába, a kommunális hulladékok közé dobod? Mert az biza tilos. :o(
Amúgy nem csak a kutyakaka randa, de a pisi is. Pl. fel lehetne olykor locsolni a járdát.
Chavo! :o)
"Nem vitatkozol, nem hozol fel érveket, hanem egyből támadsz." Kérlek, ez részemről 7?-es beidegződés: kicsit szélsőségesen megfogalkmazott vélemény tökéletes a vita generálására. ;o))) Többször alkalmazom, ha egy téma érdekel és érint.
(Amúgy elvétve voltak érveim is, csak ezek felett "bölcsen" szemet húnytál.)
1. A bontott csirkével kapcsolatban igazad van, viszont a tojónak (nem SZVSZ) egyáltalán nem paszentos az a méret. Sajnos. Ok, lehet hogy +10x+10 centit lespóroltam, de ez a lényegen mit sem változtat. (Ezt nem érvnek hoztam fel. Azt viszont igen, hogy környezetünket nem lehet egy gépezetnek, egy csupán minket kiszolgáló gépezetnek tekinteni.)
2. A kutyáknak is vannak érdekeik. Az emberi érdekeket figyelemben tartva is. (Ez perzse nem érv, mi?)
3. A falusi kutyák? Hát én meg hallottam és láttam is. A legtöbb falusi kutyának aranyélete van... Itt inkább a kertvárosi kutyákról van szó.
4. Az egész lakás... hogy a fene enné meg a dögöt. :o) Olyan is. Egy kutya mellett nem lehet rendet tartani, és irdatlan nyűg. Őszintén: nem kuncsorogtam a kutya után, de ha már van, és ezt bírom neki nyújtani, akkor nyújtom ezt. Az életkörülményeinek drasztikus megváltoztatásával sajnos már nem javulna a helyzete: nyolc évvel korábban kellett volna. (Nem lenne szabad kutyát lakásban tartani. Erre mondhatnám, hogy valójában embert sem ;o)
5. Az én számomra azért elfogadhatatlan bizonyos kutyát nem tartó embertársaim magatartása, mert nem törődnek környezetükkel. Vagy inkább így: környezetükkel szemben önzők, és ezzel önmaguknak is kárt okoznak, anélkül, hogy erről tudnának.
6. Mind a gyermeken, mind a kutya mentalitásán múlik egy ilyen kapcsolat. Nem szabad elkapkodni, sok múlik a kutyatartó felelősségérzetén. Egyet értek veled. (Ugyanakkor láttam olyan esetet is, hogy egy három éves srác kitárt karokkal, felragyogó arccal robogott a böhömnagy eb felé a következő felkiáltással: "Mindjárt a seggembe harap!" (Nem hiszem, hogy ez helyes nevelési minta következménye. Mint ahogyan az "ez a kutya többet ér..." sem az, sőt.))
7. Én is emeleten, panelben lakom, soha nem volt afférom a szomszédaimmal, és remélem nem is lesz. Igaz az én kutyám nem túl nagytestű. Kicsit kissebb, mint egy nőstény vizsla.
8. Függetlenül attól, hogy van e ott kutya: a lépcsőházat illik kitakarítani. Ez mentalitás kérdése. Az meglehet, hogy ők nem veszik észre: ez ugyanis megszoikás kérdése, számukra valószínűleg már természetes közeg a kutyaszőr.
9. Ügyesen kimondtad, amit nem mondtál ki. :o) Mondd ki. A kutya olyan meglehetősen intelligens lény, amely ösztönein túl igen jól alkalmazkodik környezetéhez, megszokja azt és ragaszkodik hozzá. Az én kutyámat nyolc éve még ki lehetett volna csapni falusi kutyának, ma már nem lehetne: az lenne számára kínzás.
Hozzászólásodat olvasva megvilágosodott az elmém!
TE egy olyan kutyatartó vagy, akikről ez a topic szól. Nem vitatkozol, nem hozol fel érveket, hanem egyből támadsz.
Én is írtam alant, hogy nem tartom komoly érvnek a kutyák érdekeit hangoztatni ebben a témában. De a TE érveid még komolytalanabbak.
A bontott csirke nem kalicban lakik, hanem többedmagával egy nagy hodályban. Azt el kell ismerni, hogy nagy a csirkesűrűség e lakásban. Amire TE gondolsz, az a tojó. De SZVSZ az általad említett méret még neki is túl passzentos lenne.
A falusi kutyák: nem hallottam olyant, hogy kis ketrecben tartanának egy kutyát. (Illetve láttam, hogy nagytestű, vad házőrzőt bezártak, amíg a vendégek ott voltak.) A megkötött kutyákat is elengedik éjszakára. És TE hol tartod a kutyádat, amikor nem vagy otthon? Az egész lakás az övé?
Az én számomra azért elfogadhatatlan sok kutyataró magatartása, mert nem törődnek embertársaikkal. Hányszor hallod az utcán, amikor egy kutya ráront a tipegő gyerekre, aki sírva fakad. "NEM BÁNT!". Ha netán a szülő érdeklődik, hogy hol a póráz, a szájkosár " EZ A KUTYA TÖBBET ÉR, MINT A TE KÖLKÖD!".
Még egy alapvető: én panelben lakom. Az emeleten a két szomszéd nagytestű kutyát tart. Komoly afférunk nincs, mert ők valahogy odafigyelnek a másikra is. Póráz, szájkosár, jól nevelt kutya. Mégis: például a kutyák lehullott szőrét a lépcsőházban mi takarítjuk. mert ők ezt nem veszik észre? nem érzik kötelességüknek?
Úgyhogy TREX hátrább az agarakkal, mert én is tudok olyant mondani, hogy minden városi kutyatartó oktalan állatkinzó barom. (De nem akarok)
én is a XIII:- kerületben lakom, és ráadásul kutyám is van. Amikor megkaptam a kutyát még a külvárosban laktam. Amikor ide költöztünk, mindig qa Szt. István parkban sétáltattam az ebet, most viszont a felső rakparton viszem végig és MINDIG összeszedem amit
otthagy!!!!
Sok idős ember csak végigviszi az utcán a kutyát és amit otthagy az ott is marad, nem bánják.
Mindennek meg vana a maga keservesen működő módja, kedves TREX. Többek között azért fizetek adót, hogy abból szennyvizet, utcát tisztítsanak, elvileg büntetést fizetek, ha a kocsim a megengedettnél is jobban piszkítja a levegőt. De vannak ezek a kialakult városi problémák -így fejlődött a civilizáció-, és nem bonthatsz le háztömböket azért, hogy "emberi" körülményeket teremthess a kutyák futtatására. Itt lakom a Balzac utcában, a környék mesze felülmúlja az összes többi belvárosi kerületet kutyaszarban, és ha elesik két épphogy biztosan járó gyerekem... És látnád a felháborodott kutyásokat, ha udvarisan(!) érdeklődök az épp kipottyant kaka jövője felől... És hallottad volna a felháborodást, amikor végre tisztességes rendbe szedték a SztIstvánparkot, ami egy trágyadomb volt (emberi&kutyai), hogy szegény kutyák most nem szarhatnak a homokozóba. NINCS HELY a belvárosban a nagy mozgásigényű ebeknek! NINCS SZÜKSÉG nagy kutyákra a városban. Tartsanak ölebet, cicát, és még mennyi kedves állat van. És azért is fizetek, hogy rendőrök védjenek meg, ne a kutyám, vagy annak tekintélyes volta.
Minden szerződés vonatkozik valamilyen helyzetre, igényekre, kölcsönös érdekekre. Az általad emlegetett kutya-ember sorsközösségnek itt nincs meg, elveszett, értelmetlenné vált a létalapja.
Egyébként nemsokára elköltözöm a XIII. kerületbe. A kutyámmal együtt. 12 éves voltam, amikor gyermeknapi ajándékba kaptam másodmagammal. Akkor még úgy volt, hogy kertesházba költözünk. De nem költöztünk. Másként alakult. Megöregedett, hozzám nőtt. A kutyaszaros, kuutyapisis utcákat én sem szeretem, igyíekszem kultúrált kutyatartó lenni. (Egyébként a XIII. kerület még... bár ez nem túl vigasztaló.) A harci kutyákat sem szeretem, de azokat is csak emberek tenyésztették. Rühellem, ha vmit el- vagy félresöpörni akarnak, ha képtelenek a józan felelősség vállalásra, vagy ha a "környezetén felülemelkedett, felsőbbrendű" ember csak erőszakkal (vagy azzal sem) képes megoldani az önmaga által előidézett problémát.
...Továbbá javaslom, hogy mindenki halássza ki a sz@rát a Dunából, hogy ezzel ne szennyezze a halak utcáját, és senki ne használjon olyasmit, ami után nem szerves eredetű hulladék is maradhat...
Köldöknéző banda. Láttatok már élő állatot vagy akár növényt közelről?
Tudjátok, hogy a bontott csirke nem háztáji, és amíg él azt egy 12x18-as kalicban teszi, leégetett csőrrel, hogy ne csíphessen, de azért még képes legyen táplálkozni?
Az állatkínzás.
Pedig ha már megesszük őket, akkor legalább előtte kiérdemelhetnének egy kis tiszteletet, egy kis nyugit. Úgy kezeljük futószalagon az élővilágot, mintha nem fájna neki.
Ha már megszelidítettük őket, akkor felelősek vagyunk értük. Általuk (is) válhattunk azzá, akik vagyunk. Több kötelességünk van mint jogunk, és eszerint kellene élnünk, nem a begyöpösödött, eszetlen, "felsőbbrendű", feledékeny gőggel.
Talán nem helyes kutyát/macskát lakásban tartqani, de valójában sokkal nagyobb kínzás őket egy 3x3-as "kertbe" szorítani, anélkül, hogy akár egy percre kiengednénk onnan.
Háziálatainknak nagyon sokat kösznhetünk. Momentán a kutyák tudják a legevidensebb példákat felmutatni - ezerarcúak: őrzés, védés, húzás, keresés, mentés, vakvezetés, vadászat stb... Persze könnyű lenne erre rávágni, hogy akkor használjuk csak erre őket, de... Ez nem ilyen egyszerű, nem ilyen fekete és fehér. A kutyák civilizációnk kezdetén sorsközösséget válaltak velünk, akkor még mint majdnem egyenlő partnerek. Mostanra hozzánk képest esendőbbé váltak, és sajátos szimbiózisban élnek az emberiséggel, amelyből képtelenek önerőből kilépni. Mi sem tehetjük semmissé ezt a szövetséget, az erőteljes szerződésszegés lenne...
Jól van. Szeparálódjatok csak el saját környezetetektől, záródjatok el tőle légmentesen, és nyomjátok bele a fejét abba mocskotokba, amelyet ugyan nem láttok, nem szagoltok, de mégis ti csináltátok, mégis mi, emberek csináltuk...
EN!!! De nem ez motival, mert bantani sem szeretem oket. A macseszokat pl. imadom, de meg azt se tartok lakasban, mert azt is allatkinzasnak velem, holott hol jon egy macs egy dan doghoz? Elismerem, hogy egy egyedulallo nyugdijasnak kell a tarsasag, meg akirol gondoskodhat, de legtobbszor nem is veluk, illetve az o kutyatartasi szokasaikkal van a gond.
Bocs', hogy jon ez ide? Szerintem itt senki se akarja nagyon sulyos ok nelkul bantani a kutyakat. (Ld. mentes akadalyozasa, hergeles nelkul emberre valo tamadas etc.) Mi szeressuk a kutyokat! Jelenkezzen, aki nem!
