Keresés

Részletes keresés

Dunit2 Creative Commons License 6 napja 0 0 97838

  Elhisszük.

 

 Azért manapság a 200 literes bojler már nem időszerű.

 

 A vezérelt áram és a nappali (24 órás) közötti különbség nem jelentős.  v. 23,4 ft    24 órás  38 ft /kWó... korábban     50  %-kal volt olcsóbb..  A magyarázat a hálózat kímélési szempont volt.

 De ha már megvan akkor miért ne használjuk.

 

 Van még egy másik  szempont is . A 120 -nál nagyobb bojlereket két embernek kell felszerelni.  A 120 liter a határ.  És ez bizony az árakban is meglátszik.

 

 Amúgy  a 20 év  egy jó érték.

 

 Nálunk 35 évig 120 literes volt, de  mostmár elég a 80 literes is. Azzal is  legalább     150 liter melegvíz nyerhető  a vezérelttel.

 A 24 órással pedig még több.

Előzmény: C20NE (97836)
Töck Jenő Creative Commons License 6 napja 0 0 97837

Egyébként  a tartálynak a lábak által bezárt területen kívülre kerül a súlypontja akkortól belép amiket írtam. Amíg a tartály nem mozdul meg addig a falban nem keletkezik erő a tartály miatt.

Előzmény: Töck Jenő (97835)
C20NE Creative Commons License 6 napja 0 0 97836

Nálunk 200 literes Hajdu a falon van 2 begipszelt menetes száron 20 éve.

Előzmény: einohyl (97834)
Töck Jenő Creative Commons License 6 napja 0 0 97835

Akkor miért kérdezte a falat?

Előzmény: einohyl (97834)
einohyl Creative Commons License 6 napja 0 0 97834

 

 

 

 Azért a 150 l.-es és annál nagyobb tárlók már lábakon állnak !!

Előzmény: Yanez. (97829)
Töck Jenő Creative Commons License 6 napja 0 0 97833

Ha a falat átfúrják és a másik oldalára tesznek egy elosztó lemezt annak többféle előnye van.  Kihúzás ellen nem csak a dübel súrlódása dolgozik, hanem a lemez kerületén keletkező nyíróerő is. A teherelosztó lemez megnöveli a falnak a hajlításra gerendaként figyelembe vehető szélességét. Nincs azonban a teher oldalán a felfüggesztésből számítható nyíróerőre.

A dübel katalógusok a megengedhető húzó és a nyíróerőt adják meg.

Előzmény: Töck Jenő (97832)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.01.20 0 0 97832

Általában a jellemző, hogy a tipli/dübel kihúzódik a falból.

Előzmény: Töck Jenő (97831)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.01.20 0 1 97831

"De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs"

 

A víztároló súlypontja  nem a fal síkjában van, hanem azon kívül. Ez a távolság a súlyából számítható nyomaték karja. Az alsó-fölső támaszok távolságából, a víztároló súlyából és a súlypont fal előtti távolságából számítható a tiplikben keletkező erő. Szokásos esetben fölül húzás, alul nyomóerő van. Ezen kívül a rögzítő csavarokban nyíróerő is keletkezik. Magában a csavarban is keletkezik hajlítás, mert a tároló súlya a falon kívül, a támaszerő pedig a falon belül keletkezik, de ez nem szokott jelentős lenni. A tároló (teher) súlyából számított - csavarokban, illetve tiplikben keletkező - húzó - ill. nyomóerő igyekszik a falat hajlítani.

Előzmény: Yanez. (97829)
Arni87 Creative Commons License 2021.01.20 0 0 97830

Sziasztok!

 

Olyan kérdésem lenne, hogy a ház tervrajzán szerepel 2 klíma. Ennek megléte feltétele a használatbavételi engedélynek?

Gázkazános fűtés lesz, hőszivattyús HMV-vel. Kb szeptemberbe szeretnék beköltözni.

Yanez. Creative Commons License 2021.01.20 0 0 97829

Igen elbírja. Ha átvanfúrva a fal akkor biztosabb. és a túl oldalt egy alátéttel biztosítani. Vakolatsíkon belül. A 150l tároló nehéz. De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs:)

Előzmény: simico (97828)
simico Creative Commons License 2021.01.20 0 1 97828

Tíz centis Porotherm téglából épült válaszfal elbír 150 literes indirekt tárolót? Kézbe véve olyan vékony kis vacaknak tűnik ez a tégla... bár a falra rögzített dolgokat és a falak, dűbelek&csavarok teherbírását én mindig túlaggódom :)

stevemegane Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97827

Köszönöm.

Előzmény: Töck Jenő (97826)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97826

Maga az anyag nem egyenletes, tehát a jobban sikerült iránynak nagyobb a teherbírása, de a különbség nem nagy.  Irányonként a támaszok száma, távolsága számít. A teherbírást 2, 3, 4 és 5 támasznál másképp kell számolni (leegyszerűsítve).

Előzmény: stevemegane (97822)
stevemegane Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97825

Szeretem az ilyen hozzászólásokat. :)

Előzmény: sylvanus67 (97823)
eekeili Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97824

   A Visegrádi u. mindig kiemelt hely volt !!

Előzmény: Töck Jenő (97821)
sylvanus67 Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97823

Arra viszont nem jöttem rá, hogy az OSB lap stafnihoz képesti fektetési iránya befolyásolja-e annak merevségét

 

 

Forditsal egyet és kiderul 😄

Előzmény: stevemegane (97822)
stevemegane Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97822

Sziasztok!

 

Csinálta. Egy próbát az OSB-vel kapcsolatos témában.

A garázsunk fa födémgerendáinak tengelytávolsága 86 cm. Ezekre merőlegesen fektettem 45 cm tegelytávval 5x5 stafnikat.

Rá pedig tettem 12mm-es OSB lapot.

Lecsavarozás nélkül is elég masszív. Nyilván kicsit mozog, de leszakadni nem fog nagyobb terhelés alatt sem.

 

Arra viszont nem jöttem rá, hogy az OSB lap stafnihoz képesti fektetési iránya befolyásolja-e annak merevségét.

Előzmény: C20NE (97807)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97821

" a 70 -es években kezdték alkalmazni a parkettákat..  Újra. addig megtette a linoleum , műanyag padló, a szőnyegpadló meg az egyéb olcsóság."

A Visegrádi utcai ház ahol korábban laktam az őtvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején épült. Vizes helyiségekben kő, többi helyiségben parketta. Nem luxus lakótelep. Másrészt ha tényleg olyan hullámos a régi akkor a rárakott új is az lesz ha taknyolják.

Előzmény: Téglás Elek (97819)
Téglás Elek Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97820

 Nem lesz nagy baj.  Ha alattad is  szoba van,  elmegy ,.

Ki kivétel ha alattad funkcióváltást hajtanának végre. Pl. fürdőszobát , mosó konyhát rendeznének be,  Te meg leszoknál a fűtésről. Akkor idővel  elvizesedne a parkettád.

 

Előzmény: Ziyan (97813)
Téglás Elek Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97819

  Jenő,  a 70 -es években kezdték alkalmazni a parkettákat..  Újra. addig megtette a linoleum , műanyag padló, a szőnyegpadló meg az egyéb olcsóság.

 Igaz a béke időkben is volt parketta, de 45 után úgy általában nem építettek... főleg nem emeletes házakat.

 A szociálista építőipar pedig  nem lacafcázott,   rárgasztotta a parkettát a betonra. Max  fekete bitumen vagy valami ragasztó van alatta.

Előzmény: Töck Jenő (97816)
Téglás Elek Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97818

  Nos céloztak már arra ,hogy mi van alatta.

 

 Ezt csak feltárással lehet megállapítani.

 De mázlid van, mivel emeleti tehát nem földszinti.

 

 Nagyjából ismerni kellene a födém szerkezetet.

 Mondjuk a 70 es években már fa födémet nem építettek, főleg nem emeletes házakban. Tehát valami  beton gerenda - béléstestes variáció. Sok féle van, lényegtelen  -nálad.  Arra tettek mindig valami feltöltést  (salak perltbeton vagy ami volt  ).

 

 A lényeg ,hogy   nagy baj nem lehet.

 Az hogy ronda a parketta   hullámos, hézagos  az az anyag minőségétől... gyatraságától és a lerakó  igénytelenségétől adódik.

 Marad ott ahol van. Mehet rá a laminált,  némi hab alátéttel.  Azt majd az üzletben megmondják.  2 -  4 mm között.

 Jó munkát.

 Ha mázlid van az ajtó aljából se kell levágni.

 A földszintes lakásoknál viszont ezer kór van a mi a parkettát gyötri.

 Az lenne  a legjobb ha betonra ragasztott parketta lenne. Azt  ragasztották forró bitumenbe, ( bonovit ) majd különféle ragasztókba, jellemzőjük a rondaság.

Előzmény: Ziyan (97815)
szabi278 Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97817

Szendvicspanelra lehet valamivel lábazati kő burkolatot felragasztani?

Töck Jenő Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97816

Ajtók el fognak férni?

Föl lehet szedni egy-két helyen kis területen, kiderül, hogy mi van alatta. Alapvetően - ha nem szedik föl - tovább rohad az új alatt a régi. 

Előzmény: Ziyan (97813)
Ziyan Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97815

Azt kifelejtettem, hogy ez egy második emeleti tégla lakás, egy ugyanilyen hálószoba van alattunk. Sajnos nem tudom, hogy mi van a parketta alatt, ez még az eredeti cucc a 70-es évekből.

Előzmény: halaloszto (97814)
halaloszto Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97814

pára szempontból az a kérdés, hogy mi van a parketta alatt!

 

lehet anyaföld, álpadló, parketta, de lehet beton, vízszigetelés, beton, parketta is. Vagy akár pince, beton, parketta, vagy lakótér is lehet alatta. pár szempontból mindd nagyon más.

Előzmény: Ziyan (97813)
Ziyan Creative Commons License 2021.01.19 0 0 97813

Sziasztok!

 

Laminált padlót tervezek lerakni, 50 éves parketta tetejére. A felület alapvetően sima, de itt-ott előfordulnak kisebb-nagyobb megsüllyedt részek (gondolom a szekrénysor miatt), max. 3 mm szintkülönbséggel. Néhány elem között hézag is megjelent, a legdurvább 5 mm széles, de tipikusan max 2 mm, de úgy gondolom/remélem, hogy ez nem okoz gondot, át lehet hidalni (itt nincs szintkülönbség)...

 

A kérdésem az, hogy milyen alátétet érdemes tenni a laminált padló alá, a parketta tetejére? Először 5 mm vastag XPS alátétben gondolkoztam, de jobban utánajárva elbizonytalanodtam, nehogy az XPS túlságosan gátolja a pára távozását a régi parkettából...? Esetleg jobban járnék farostlemez alátéttel, hasonló vastagságban, vagy vékonyabb XPS alátéttel (a laminált padló 10 mm vastag lesz)?

halaloszto Creative Commons License 2021.01.18 0 0 97812

fóliával nem lehet fűteni. árammal lehet, de nagyon drága. egy panelban meg extrém drága, és a kábelek is nagyon sok helyet foglalnának.

 

Előzmény: fruzsih00 (97811)
Töck Jenő Creative Commons License 2021.01.18 0 0 97810

A panelházak sokat bírnak.A m2-kénti ugráló embereket biztosan. Ha nincs más. Közben a szelet is. Sőt, a havat is. Van olyan, hogy mértékadó terhelés. Ennél az összes lehetséges variáció közül a legrosszabb számít. Egyébként nem föltétlenül a legnagyobb súllyal történő terhelés a legrosszabb.

Előzmény: totkk (97809)
totkk Creative Commons License 2021.01.18 0 0 97809

Tisztelt Fórum,

 

filozófiai kérdésem lenne épületszerkezetek terhelhetőségéről.

 

Mi súlyt bír egy panelház? Valami nem túl életszerű, de elképzelhető példára gondolok, például ha minden négyzetméterére beáll egy 100 kilós ember, beleértve a lépcsőházat, stb, majd azok bulizni kezdenek, ugrálnak (nem szinkronban), azt kibírja? Közben az orkán lökésszerűen fújja oldalról az egészet...

 

Vagy valaki kihasználja otthon a helyet és befúr mondjuk 20 darab 8as lyukat a plafonjába, mert lógatni akar róla polcot, stb...

 

Mit bír egy ilyen épület?

 

Köszönök bármi elképzelhető érzékeltetést

Domi-V63-138 Creative Commons License 2021.01.14 0 0 97808

Ha fél hogy elmozdul akkor ragasztóhab is létezik.

Már ha jól érzem az írásból, hogy a sok fúrás miatt az aggodalom.

 

(én 8×8 as stafnikra 22mm OSB-t raktam)

Előzmény: C20NE (97807)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!