Pázmándi újhullámos (mikro)pince, a Borsmentán figyeltem fel rájuk, ahol az egyik tulajdonos cikksorozatban számolt be a működésükről (a borokat a másik tulajdonostól lehet átvenni egy újbudai irodában).
A budai vörös kadarka és csóka házasítása, valaha a budai régió tipikus vörösbora volt, tudomásom szerint az Apró Kertek készített ilyen bort újra először. Diamszerű dugó, burgundi palack, nyakán az engem idegesítő viaszolással, bár ez itt aránylag könnyen lekapirgálható. A fajtákból nagyjából következtetni lehet a beltartalomra, tehát ez a bor egy kissé fajsúlyosabb kadarka benyomását kelti. Eszközminimalizáló szemlélettel készült, ebben és karakterben hasonlít Szentesi J. vöröseire, csak a hordóhatást érzem markánsabbnak.
A budai vöröst úgy képzelem, hogy a mindennapok vörösbora lehetett. Itt botlik meg kissé a koncepció, árban ugyanis ez a bor a pince csúcstétele.
Köszi! Épp tegnap nyitottam egy 21-est, részben ételhez részben magában fogyasztottam, nemrég kiürült a palack. Én szeretem, mondjuk nem egy túl savas darab.
Apropó: Jóskabácsi: köszi a rövió kóstoló leírást. Abban az évben még volt szűrt és szűretlen verzió is. De a szűrt se volt csak 1u-al szűrve (derítve egyik sem).
Az almasav nagy része elment, a maradék akár el is indulhatott, nem szoktam kénnel túltolni.
A 20-asra is rápróbálok valamikor, egy kisebb mennyiség még van abból is.
Ha Bp. környékén élsz és valamelyest árérzékeny vagy, keresd meg Nagy Pétert (Vadászvölgy Birtok - Maci_P a mozgalmi neve itt)!
A 2020-as pinója is jó (az talán gyümölcsösebb és eleinte volt valami érdekes/egyedi aroma, talán ibolya az illatában is); a 2021-es talán pinósabb és kicsit komolyabb).
Köszi, igy második nap visszakóstolva tényleg hanyatlott kicsit, valóban előjött egy kis savanykásság. Frissen bontva azért jobb volt, meg kell inni izibe'! :)
5-6 éve szerettem, aztán kezdett egyre vékonyabb (a műfajhoz képest is) és savanykásabb lenni, akkor elengedtem.
Nekem ár/érték alapján ma honi pinóban Nagy Péter (Vadászvölgy) a legjobb, ha meg picit annál (is) jobbat szeretnék inni, akkor főleg Nádas Szilárdtól (Nádas Borműhely) veszek, sokkal drágábban.
Kősziklás Pinot Noir 2021 - nekem bejön. Kb. 4000 Ft, nekem 8, izé, az mégsem, de 6. De én konfúz vagyok PN-ből, tisztelettel kérném Hepci urat, próbáljon rá :)
SZIJJÁRTÓ ELŐD Pinot Noir 2021 Etyek Szép meggypirosba hajló rubin szín. Illatában nagysokára fedezhető fel mikronnyi bőrösség, piros gyümölcsök. Ízében dominál a cseresznye befőttbe hajló meggy, pici ribizlit érzek. Alig észrevehető kesernye kíséri a kortyot, kellemes inni. Közepes test, a 13 fokos alkoholt nem érezni pinós pohárból. Az ún. "magyar pinó" (= cseresznye befőtt) kiküszöbölésének bíztató kezdeti eredménye. Picit szigorúbb terméskorlátozás (1 kg/tőke alatt) még további javulást hozhat... Ez így egy 3500,- forintos bor nekem.
Az igazi művészet NER- és egyházközeli apostola, az igényesség nullkilométerköve, a gömbcigány zenei zsinórmértékének élő nagykövete, a crossover andrérieu-i manifesztációja.
Egyik koncertjén a szék alól került elő, néhány papírpohár társaságában. Sajnos nem bírta az elmúlás csendes viharát, és az idő vasfogának kíméletlen harapásait a lefolyóba zubogó, barnára tört ecet fanyarságával viszonozta...
Hegybor-kategóriás darab a Csopaki Kódex egyik élharcosától. Az utóbbi években semmilyen jó élményem nem volt a Jásdi-borokkal, de a MűvAlkeszen J. Csaba oda és vissza volt tőle, ezért vettem meg.
Szimpatikusabb, mint a korábbi kiadások voltak, de a nagy lelkendezés okát azért nem értem. Valahol félúton van a korábbi, nagyon szikár, "ásványos" (íztelen), fogyasztásra nem csábító stílus és egyes pincék kicsattanóan gyümölcsös-illatos olaszai között. Erénye, hogy ennyi pénzért sajnos más pincék sem produkálnak számottevően izgalmasabbat.
