Keresés

Részletes keresés

barka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 624
Vigyázz, az olvtárs ravaszkodik. Az eredeti rovásírásnak nincs az "Y"-ra jele... 
Előzmény: vz55 (620)
barka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 623

Nem mélyedtem el annyira a témában, de amit eddig megtudtam ezzel kapcsolatban, legyen az etruszk, a germán rúnák, a türk- vagy a székely-magyar rovásírás, sehol sem írtak ezekkel a jelekkel regényeket.

Ha ez tényleg úgy van, mint azt Koricsánszky Atilla állítja, akkor mért nem lehet erről tudni?...

Előzmény: vz55 (621)
barka Creative Commons License 2009.07.08 0 0 622

"Ne viccelj már, a rovásirásnak bizonyosan nem volt helyesirási szabályzata."

 

A rovásírás szabályait nem úgy kell elképzelni, mint a mai helyesírási szabályokat. Mivel népi írás volt és elsősorban fába, kőbe, csontba, stb., vésték vagy karcolták a jeleket, a hely szűke olyan gyakorlatias megoldásokat követelt, amelyekkel a mondanivalót tömöríteni lehetett (kis helyen sok értelem). Így született meg a "magánhangzó uratás" alkalmazása (magánhangzók kihagyása), az ésszerű betűösszevonások és a ligatúrák rendszere...  

Előzmény: edice petlice (618)
vz55 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 621

Ebben teljes mértékben egyetértek. A rovásjelekkel, csak rövidebb szövegeket, egy-két szavas varázsigéket, neveket, stb. írtak...

Aha. Ez egy Habsburg duma. Anonymus egy levakart rovásírásos kódexre irta a Gesta Hungarorum-ot. ( Koricsánszky Atilla)

Előzmény: barka (612)
vz55 Creative Commons License 2009.07.08 0 0 620
Leírni?? Ne röhögtess!! Gyerekjáték. 2 hete volt a Kárpát-medencei rovásírás verseny, benne voltam az értékelő bizottságban. (pixy kedvéért: zsüri)
Menjetek inkább a strandra és sörözni, hagyjátok ezt a témát békén.
Forrai tanár urat nemrég temettük. Béke poraira.
sziasztok
edice petlice Creative Commons License 2009.07.08 0 0 619

Úgy használod a rendszer szót, mintha legalább bárói rang lenne, amelyet az arra érdemes ábécének adnak. Pedig nem. Minden ábécé ugyanannak az irásrendszernek a variánsa: a bötűirásénak. Ezenkivül létezik még szótagirás, fogalomirás és biztos más is, mint irásrendszer. De a rovásirásról mint különbejáratú irásrendszerről ömlengeni nevetséges sovén kérkedés.

A hit történelmi ténykérdésekkel kapcsolatban egészen inadekvát mentális állapot. Akkor is, ha a tények nem ismeretesek kimeritően.

Ha elárulod, hogy mire alapozod, nem ismerem a nacionalista jelző értelmét, majd igyekszem megfelelni. De ez igy csak óvodás toporzékolás.

Az életem általad vélelmezett minősége meg egyfelől nem érv, másfelől semmi közöd hozzá.

Előzmény: Or Kán (614)
edice petlice Creative Commons License 2009.07.08 0 0 618
Ne viccelj már, a rovásirásnak bizonyosan nem volt helyesirási szabályzata. Nem volt Akadémia, hogy lefektesse; nem volt iskola, hogy megtanítsa; és nem volt olvasószerkesztő, hogy kikényszerítse a szabályok betartását.
Előzmény: barka (612)
Or Kán Creative Commons License 2009.07.07 0 0 615

Tolerancia, barátom, tolerancia!

 

Ezt nem csak akkor kell hirdetni, ha saját magad másságát akarod másokkal elismerteni, vagy megkérdőjelezhetetlenné tenni, hanem akkor is (és főleg akkor), ha vannak olyanok, akik a te véleményeddel szemben fejeznek ki a tiedtől eltérő véleményt, gondolatot.

Előzmény: Állományjavító (574)
Or Kán Creative Commons License 2009.07.07 0 0 614

"Mi abban a nacionalista képzelgés, hogy a boszniai piramisokban -- amelyek nem léteznek -- sok ezer éves rovásirásos feliratokat találtak? Komolyan kérdezed?"

 

Az a baj, hogy olyan szavakkal, kifejezésekkel dobálózol (itt és most: "nacionalista"), amelyeknek a jelentéséről halvány elképzelésed sincs, és csak mint egy papagáj, ismételgeted azokat.  Miért lenne "nacionalista" az, aki hisz abban, hogy a rovásírás őseink által használt írásjelek összefüggő rendszere volt? Te egészen elképesztően beteg vagy, ha ilyen nacionalistáskodásban találsz kiutat, vagy választ sivár hétköznapjaid megpróbáltatásaira.

 

 

Előzmény: edice petlice (576)
waxxablaze Creative Commons License 2009.07.07 0 0 613
:) itt vagyunk, az érdeklődés és a normálisnak mondható vita feldobja a népet....
Előzmény: barka (610)
barka Creative Commons License 2009.07.07 0 0 612

"A lényeg az, hogy ábécét kreálni nem intellektuális csúcsteljesítmény."

 

Ha már vannak minták, akkor persze hogy nem, de azért mindjárt kitalálni olyan speciális szabályokat, mint pl. a magánhangzóugratás, vagy a ligatúrák, az se megy egyszerre. Az ilyen írásbeli sajátosságok szerintem hosszabb idők fejleményei.

 

"De nem lehetett igazi irásbeliség. Vagyis nem róttak botokra eposzokat, filozófiai traktátusokat, mitoszokat, krónikákat."

 

Ebben teljes mértékben egyetértek. A rovásjelekkel, csak rövidebb szövegeket, egy-két szavas varázsigéket, neveket, stb. írtak...

Előzmény: edice petlice (547)
barka Creative Commons License 2009.07.07 0 0 611

"Ez vitán felül így van, egészen komoly emberek foglalkoztak effélével, egyebek között sosem létezett népek történelmének megírásával, írásrendszerek, mitológiák kiötlésével, mintegy visszamenőleges létrehozásával."

 

Ez mind rendben van, de azt próbáld már megmagyarázni logikusan, hogy mi volt az a mágikus erő, amivel ezek a humanisták, miután megalkották a rovás abc-jüket a szabályaikkal együtt, rá tudták venni az írásért amúgy nem nagyon lelkesedő népet, hogy kedjenek el ezekkel a jelekkel írni. No nem meséket és balladákat, de mégis egy-két szavas mondatokat, varázsigéket, neveket, stb. Különösen érdekes ez annak fényében – egyik olvtársnak ezt már megjegyeztem -, hogy a latin írás már évszázadok óta ismert volt, a jelei is egyszerűbbek voltak, de a népet valahogy nem vonzotta a megtanulása. Az "új", lényegesen bonyolultabb rovásjelek viszont azonnal megragadták a képzeletét és elkezdett velük írni. Ki érti ezt?...

 

"Ami a Marsigli-botot illeti, azt se látta sose senki, hanem egy humanista polihisztor "másolta le" valahonnan, már amit erről ír."

 

Ő biztosan látta, méghozzá Erdélyben, mert különben nem tudta volna lemásolni. Az ugyanis nehezen hihető, hogy Marsigli megtanult volna tökéletesen magyarul, direkt azért, hogy a magyaroknak egy rovásírásos botnaptárt szerkesszen az összes ligatúrás, hangzóugratásos és egyéb szabályaival, amelyen a magyar egyházi ünnepek és az összes szentek nevei szerepelnek.

 

"Nem vonva feltétlenül kétségbe, hogy valóban lemásolhatott valamit, annak a valaminek a datálása teljesen bizonytalan..."

 

Nem "valamit", hanem egy létező botnaptárt másolt le Marsigli. Kicsit utána néztem, abban igazad van, hogy a naptár kora megállapításában különbözőek a vélemények. Sebestyén Gyula pl. Árpád-korinak tartotta, Forrai Sándor az 1300-as évekre teszi a korát, Német Gyula az 1400-as évekre.

Ezek különböző kormeghatározások, de egyet mindenképpen igazolnak: a magyar rovásírás semmiképpen sem valamiféle "humanista huncutság" alkotása, hanem egy, a nép körében fennmaradt írás, amit egyébként nem véletlen, hogy a humanisták "fedeztek" fel, hiszen ezek az emberek kezdtek el komolyabban fogalkozni Európa szerte a népek történelmével és kulturális hagyományaival...

 

Előzmény: Állományjavító (542)
barka Creative Commons License 2009.07.07 0 0 610

Nocsak, még magam sem gondoltam, hogy ennyire sikerül megpörgetnem a topikot... :)

Qedrák Creative Commons License 2009.07.07 0 0 609

Hadd idézzem erről nálam tájékozottabb társamat:

szürkepatkány válasz | megnéz | könyvjelző 2009.06.27 12:27:39 © (921)

Üdvözlet.



Kicsit megkésve kotyognék bele a rovásírásos leletek számarányába, bár már kezdtek túllépni rajta.



Csak annyi, hogy a biztosan 10. sz-ra datálható rovásemlék a Homokmégy-halomi (más néven Kalocsa-környéki), egy honf-kori temetkezésben, csontlemezbe karcolva.

És van még ami vsz. 10 sz-i, a Gömöri jános által vezetett ásatáson Bodrog-Alsóbűnél került elő, csak sajnos utólag vették észre, amikor már kiemelték a rétegéből, a komplett telep 10-11. sz végéig tartott, ebben az idősávban kell keresni (de többen is a 10. sz-ra tippelnek)



A kérdést olyan aspektusból vizsgálnám én, hogy a biztos 10. sz-i olyan temetkezésben maradt fönn, amely mellékletes, tehát nagyon sok eltemetett tárgy potenciális íráshordozó. Ám a keresztény temetkezési stílussal megszűnnek a sírokban az olyan mellékletek, amelyekre írni lehetne, egyszerűen nem temettek el az illetővel olyan tárgyakat. Ez is lehet az oka, hogy látszólag nincs kora Árpád-kori rovásfeliatunk.



Másrészt lehet hogy van, mert a biztosra datálható emlékek valóban a 14. sz-tól kezdődnek, és a 15. sz-ra már eljutottunk oda, hogy évszámszerűen is lehet egy-egy feliratot datálni, de van egy csomó, paleográfiailag korainak tűnő emlékünk, aminél még az évszázadot sem tudjuk megtippelni.

A Gyergyóditró-tászoktetői feliratot rakják a 12. sz-ra is (bár kérdéses, hogy felirat-e egyáltalán), a homorádkarácsonyi szintén igen korai, 12-13. sz-ra keltezik, de a 14. sz is belefér (sajnos pontos analógiák híján ilyen tág körben lehet csak mozogni)

Illetve a pár éve felfedezett Szertő-tetői feliratcsoport, ami szintén megfejtetlen, és a datálása is igen problémás. Kb. 15 apróbb feliratról van szó egy nagy kövön, és könnyen lehet, hogy évszázadokra elnyúlik a kezdő és végpont, ráadásul úgy tűnik, hogy két féle (!) rovásírással írtak rá valakik. Mivel sok jel nem bukkan fel 14-15. sz-i feliratban, ezért könnyen lehet, hogy ezek is Árpád-koriak, lehet hogy egész koraiak.



Csak mivel ezeket nem lehet datálni, ezért nem is szoktak konkrét korai árp-kori feliratokat emlegetni, de létezik egy masszív csoport, amit nem tudunk hová tenni, tehát az űr akár ezekkel is kitölthető.
Előzmény: Athila Secundus (918)


szürkepatkány válasz | megnéz | könyvjelző 2009.06.27 12:43:45 © (922)

Még van egy baromi érdekes része az egésznek (lehet h csak számomra érdekes :)



Nagyon úgy tűnik, hogy a 900 után többféle rovásírás-rendszer is létezett párhuzamosan a Kárpát-m-ben.



A kutatásnak (sztem) sokáig rákfenéje volt, hogy mindent a legismertebb "székely rovásírásra" akartak visszavezetni, és a honfoglalók a székely rovásírás korai változatát használták pl., egy-egy nem egyértelmű emlék a székely írás ilyen-olyan csoportját képezte.



De ha pl. megnézzük azt a biztos honfoglalói temetkezéshez köthető Homokmégy-halomi feliratot, akkor ki kell mondani: az nem fejthető meg a székely rovásírás alapján.



A Szertő-tetői feliratcsoport több eleme sem. És van még jó pár, ami tartalmaz ugyan nagyon hasonló jeleket, de különbözőeket is. És értelmes (nem erőltetett) olvasatot a székely ábc alapján egyiknek sem tudtak produkálni.



Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon a "magyar" rovásírás és a "székely" rovásírás azonos volt-e, azaz a székely írás az "ősmagyar" írás csak náluk megmaradó továbbélése lenne, vagy sem? Mert számomra nagyon nem egyértelmű, és a szegényes bizonyítékok inkább az ellenkezőjére utalnak.



Persze óvatosnak kell lenni, mert egyetlen pár jelet képviselő leletből nem szabad komoly következtetéseket levonni.



Számomra úgy tűnik, h ahhoz már sok leletünk van, hogy a székely rovást egyértelműen a korai magyar rovás szerves folytatásának tartsuk, de ahhoz nagyon kevés, hogy két külön írásnak vegyük.



Amúgy az isérdekes, hogy a honfoglaláskori sírokban miért csak 1 (azaz egy) bekarcolt rovásfeliratot találtak, míg az eddig ismert kb. 2000 gazdag mellékletes lovas temetkezés több mint 10 ezer olyan tárgyat is tartalmaz, ami elviekben lehetne íráshordozó.

Vagy az van, h nem volt szokásban feliratokat karcolni azokba a tárgyakba amelyekkel eltemették a halottat, esetleg általába véve nem volt szokás tárgyakba feliratokat karcolni (megtehették volna, de valamiért mégsem tették)

vagy az van, hogy a rovásírás mégsem volt annyira elterjedve már a 10. sz-ban sem az Árpád népével azonosított csoportnál.

Hiszen kb. 2000-ből egy, az igen rossz arány. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a komplett, köznépi temetőket is beleszámítva 27 ezer körüli sírszámot ismerünk, és még egyéb leleteket ebből 2 db datálható a 10. sz-ra, akkor az már nagyon rossz arány.

Ez nem vészmadárkodás, csak hangosan gondolkodás.
Előzmény: szürkepatkány (921)
Előzmény: Qedrák (608)
Qedrák Creative Commons License 2009.07.07 0 0 608

Azért ebbe hadd szóljak bele:
a X-XII. századból találtak rovásírásos emléktöredékeket hiteles, régészeti ásatásokon. Emlékeim szerint Dienes Iastván publikálta, és gyűjtötte össze őket még a nyolcvanas években.
(Vagyis nem a turulszittya kultúrkörök hamisítványa).
Előzmény: Állományjavító (561)
Dollár Szomokos Creative Commons License 2009.07.07 0 0 606

Oké, lehet, hogy csak egy hegy, majd kiderül, ha letúrják róla a földet.

 

De hogy repedés??? A képeken nem repedés van, hanem tisztán láthatóan vésés nyomai, bármi legyen is az.

Előzmény: edice petlice (603)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 604

Ne rontsd el lécci!!

;<))

Előzmény: Törölt nick (602)
edice petlice Creative Commons License 2009.07.07 0 0 603
Mit kell ezen megmagyarázni? A hegy az hegy, és nem piramis. A sziklarepedés meg sziklarepedés, és nem irás.
Előzmény: Dollár Szomokos (593)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 601

Nem nulla!

 

Előzmény: Dollár Szomokos (597)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 600

Istenuccse még kiderál:  a magor egy felsőbbrendű faj!

 

Igen direkt ezt írtam!!

o)))

Előzmény: Törölt nick (594)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 599

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s

 

A pálos rovásírás a kétféle magyar rovásírás egyike (a másik a székely-magyar rovásírás), amelyet legtovább és legszélesebb körűen a pálos szerzetesek használtak, egészen a XVI. század végéig használatos volt. Ez a rovásírás - szemben a székely-magyar rovásírással nagyon hasonlít a türk rovásírásra, valószínűleg nemzetünk türk származású része hozta magával. A pálos rovásírás az eddig megtalált emlékek tanulsága szerint a XIII. századig teljesen egyeduralkodó volt, s elsősorban templomok felirataiban bukkant fel. A pálos rovásírás az emlékek legnagyobb részében balról-jobbra haladt, tehát megegyezett a nemzeti latin betűs írásunk irányával.

Előzmény: Állományjavító (596)
Állományjavító Creative Commons License 2009.07.07 0 0 596
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 595

Gugli nem dobja ki a friss czikket, nekem akkor új volt, de valójában a viág legnagyobb barlangjjáról szólt és arra kaptam fel a fejem, a rovásírás csak mellékes szál.

o)))

Előzmény: Törölt nick (586)
Dollár Szomokos Creative Commons License 2009.07.07 0 0 593

Akkor magyarázd meg.

 

Piramis, nem piramis, miért ne lehetne rovásirás?

Nem mondom, hogy az, de miért ne lehetne?

 

Van pár kép:

 

http://www.hatarzona.lapunk.hu/?modul=galeria&a=10613&PHPSESSID=bf6f8f703a353b87a1c0b8616d293e21

Előzmény: edice petlice (587)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 591

Na neeeeeeeeeeee!!

Tsak úgy odaacc pár millió négyzetkillometert amikor meg sírnak itt vagy 180 ezer nkm miatt?

magyar vagy te?

;<))

Előzmény: Törölt nick (589)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 590

http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=4315&rovat=

 

 

A rejtélyes földalatti építményekben ugyanis többek között arannyal bevont múmiákat, arany állatszobrokat találtak. De a leghihetetlenebb és számunkra óriási jelentőségű lelet több száz aranytábla, melyen olyan írás van, ami azonosnak tűnik azzal a rovásírással, amit a magyarok még a Honfoglalás után is használtak.

 

 

 

edice petlice Creative Commons License 2009.07.07 0 0 587
Akkor igen hülye vagy.
Előzmény: Dollár Szomokos (577)
Dollár Szomokos Creative Commons License 2009.07.07 0 0 585

Ezekről eddig nem is hallottál?

Azt hittem, csak a csecsemőknek új.

Előzmény: Törölt nick (580)
wizes Creative Commons License 2009.07.07 0 0 584
Szerkesztők megjegyzése:

* Mi is állítjuk és térképekkel igazolni is tudjuk, hogy a magyar nyelvű törzsek nyugat felől vízi úton érkeztek Dél-Amerikába. (Ataisz felől)

* Az indián törzsek között ma is van aki ért magyarul. Kapcsolat is felvehető ezekkel a törzsekkel!!!

* A mormonok nem fértek hozzá a kincsekhez és Hála a Teremtőnek ha eljön az ideje a Tudás Népéhez kerülhetnek.

 

 

Ez a balfasz idióta kúrmány mé nem megy oda  és jelenti ki: magyarul magyar  földön beszélnek tehát Dél-Amerika tulképen Magyarország része.

 

Előzmény: wizes (581)
edice petlice Creative Commons License 2009.07.07 0 0 583

Speciel azt senki sem állította, hogy a szeret szláv jövevényszó, mert ősi szó. De ha az lenne, semmi restelkedni való nem lenne benne. És nyugisan lehetne. Előfordul, hogy egy nyelv olyan fogalomra kölcsönöz szót, amelyre már van saját szava, és az is előfordulhat, hogy az eredeti szó hullik ki a nyelvből.

A boszniai piramisokat meg felejtsd el. Azok nem piramisok, hanem dombok. Egy félhülye bosnyák nacionalista találta ki, hogy piramisok, teljesen hülye magyar nacionalisták meg a sziklarepedésekben több ezer éves ősi magyar rovásirást látnak. Beteges. 

Előzmény: Dollár Szomokos (571)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!