Először is bocs, de nem olvastam végig, csak szemezgettem.
1) Hülyék?? Nem, csak "művészlelkek".
2) Az alapprobléma szerintem az, hogy Magyarországon nincs presztízse tudósnak lenni. Nem ismerik el őket eléggé sem erkölcsileg, sem anyagilag. (Gondoljunk csak arra, hányan maradnak szívesen az egyetemen diplomaszerzés után, ahelyett, hogy a szakmába mennének dolgozni? A felsőoktatás gárdája véleményem szerint elöregedett.) Amerikában bezzeg tudják, hogy a szellemi erő mennyit ér...
Szóval, a tudósok "hülyének" való beállítása csak rajtunk múlik, és ezek szerint nálunk ez nem érték manapság. És az igazi tudósok nem is foglalkoznak ilyen földi dolgokkal, nincs szükségük reklámra, a lényeg, hogy hagyják őket dolgozni.
Mennyit zagyváltam...be is fejezem.
"" A kérdés csak az, hogy a materiális információn és a tökéletes véletlenen kívül (nem determinisztikus világ esetén kell a tökéletes véletlen is, tökéletlen véletlen meg szerintem nincs) van-e még valami (Ez lenne Isten?). ""
Tévecc. Ez lennék én. És fály, hogy a történtek után ez magadtól nem jutott eszedbe...:-))))
Én úgy gondolom, hogy a tudósok nem hülyék csak deviánsak. De ez a deviancia pozitív kicsengésü, csak az adott társadalom, adott értelmi színvonalon nem tudja elfogadni őket, mert nem érettek meg a tézisek, föltevések és állítások igazságára. Egyik kiváló tudóst, írót, festőt sem fogadta el saját kora. Meg kell érnie az emberiségnek ahhoz, hogy mindezt megértse és feltétel nélkül (vagy bizonyos feltételek mellett) elfogadja.
Azon gondolkodtam, hogy vajon mi az a tudomanyban, amiert sokan ugy gondoljak, hogy minosegileg masak az alapfeltetelezesei, mint mas vallasoknak.
Azt hiszem az ok talan az lehet, hogy a tudomany bizonyos szempontbol "sikeres". Sikeres, amannyiben latvanyos eszkozoket lehet epiteni segitsegevel, amik az elvarasainknak megfeleloen mukodnek.
Kerdes, hogy emiatt a kulonleges banasmodban kell-e reszesiteni.
Csak a velemenyemet tudom leirni : reszben igen, reszben nem. Tiszteletben kell tartani ezt a sikeresseget, es nem szabad megfeledkezni rola, hogy semelyik masik vallas sem tudta ez ilyen modon elerni.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a sikeresseg csak a sajat "teruleten" belul ervenyes, nevezetesen az altala feltetelezett objektiv realitasban. A tudomany a szubjektivitasban igencsak eredmenytelen maradt (pongyolan fogalmazva), bar ketsegkivul a pszichoanalizis hivei ebben is vitaznanak.
Osszefoglalva : a tudomanyos vilagkep a sajat teruleten sikeres, es _talan_ joggal is tart igenyt arra az egyeduralomra, ami szerintem a legtobb osszeutkozest okozza. Ertem ezalatt, hogy a legtobb vitat az okozza, hogy a tudomanyos vilagkep szelsoseges hivei abszolut ervenyesseget tulajdonitanaka a tudomanynak es mas elmeleteket csak akkor fogadnak el, ha ez nem csorbul. Pedig ismet felhivom pedig a figyelmet : abszolut ervenyesseg, ellentmondasmenteseg stb. a tudomayn sajat paradigmai. Sajat magan belul szukseges feltetelezni, azon tul karos.
DE nem vagyunk sem abszolut lenyek, sem objektivak, sem orokkevaloak (ugyanis a szubjektum szamara az ido nem homogen es nem is korlatlan), hanem szubjektiv lenyek vagyunk, es egyaltalan nem egyertelmu, hogy ez a szubjektivitas "levezetheto" valamilyen ertelemben egy tudomany szellemeben letezo objektivitasbol. Az, hogy ez megteheto, egy hit. Szerintem kenyelmetlen hit, es semmikeppen sem magatol ertetodo.
Eppen ennel fogva a kuturank es civilizacionk _sem_ a tudomany eredmenye, mint az nehanyan allitottak. Ugyanis rengeteg kicsi szubjektum egymasrahatasanak eredmenye, amiben csak kis resz az objektiv valosag kutatasa (es minden technika ami ebbol szuletik), es sokkal nagyobb resz az ember es kornyezetenek egyeb szulemenyei (nyelv, vallas, hit, szokasok, muveszetek, szerelem, zene, unnepek stb).
Aki ugy gondolja, hogy a civilizacio a tudomanyon alapszik, az probaljon meg meztelenul vegigmenni a Vaci utcan, es megmagyarazni az embereknek, hogy annak nincs jelentosege, hogy erkeznek-e a jarokelok szemebe fotonok a teste iranyabol vagy nem.
Na befejezem, mert a monolog mindig kicsit unalmas.
De azert vegul hozzateszem, nem vagyok "tudomanyellenes", nem vagyok UFO-hivo, sot, tudomannyal foglalkozom, megis...
De valami hianyzik nekem a szelsosegesen tudomanyos vilagkepbol (amit - elnezest akit megbantanek ugy szoktunk emlegetni nehanyan, hogy a "fizikusok vilagkepe"), valamiert egyszeruen... egy erdekes koncepcionak talalom, de... Valahogy nem teljesen meggyozo. De meg keresem, miert nem.
Erdeklodve olvasgatom itt ezt a topicot, es ugy gondoltam, Mr Spock, hogy a te leveledre valaszolok, nem mintha a tobbiekere nem lenne mit mondanom, hanem mert talan termekenyebb ellenkezni, mint egyeterteni.
> Egyszeruen egy megfigyeles,
> tenymegallapitas reszemrol, hogy
> vallasok es tudomany nagyon gyakran
> utkozik. Pont. Nem tobb, nem kevesebb,
> nincs rejtett ertelem, nincs rejtett
> kovetkeztetes, csak az amit leirtam.
> Miert, nem igy van?
Oh, rengeteg problema van azzal, amit leirtal. Eloszor is milyen alapon kulonbozteted meg a "tudomanyt" es "vallast" ? Gondolj csak bele, milyen paradigmakon nyugszik a tudomany vizsgalati modszere (
- eleve torvenyek letezesenek a elofeltetelezese - redukcio lehetosege
- feltetelezzuk, hogy vegezhetok "kiserleetk", es ezek megismetelhetoek
- ter- es idobeli ekvivalencia (ez nagyjabol fedi az elozot)
- matematikai elmeletek alkalmazasa
(erdemes megfigyelni, milyen konnyeden visszuk at a tiszta matematikai modszereket az alkalmazott kerdesre - milyen alapon ?)
- feltetelezzuk, hogy letezik objektiv valosag, es a nezopontok ehhez kepest relativak (es ebbol szarmaztathatoak)
- Logika alkalmazhatosaga (milyen alapon)
- Egyseges rendszer (torvenyek, fogalamk stb) feltetelezese, ami logikailag ellentmondasmentes.
Megprobaltam a legnyilvanvalobb paradigmait felsorolni a tudomanynak, es azt gondolom, hogy semmi jogunk ezeket a paradigmakat "minosegileg" masnak tekinteni, mint pl. azt a paradigmat, hogy "Jezus szenvedesevel megvaltotta az embert" vagy hogy "a let szenvedes".
Erdemi vitaba szivesen belemegyek.
> "Nem akarjuk mi Isten letezeset
> bizonyitani, hiszen mi amugyis tudjuk
> hogy letezik". Ennel hogy letezhet
> tudomanyellenesebb hozzaallas?
Nem tudom, "tudomanyellenes"-e ez a hozzaszolas, de szerintem nagyon helyesen tettek, hogy igy valaszoltak. Te ugyanis a tudomanyos vilagkep paradigmait (bizonyitas, logika, stb) akartad hasznalni az o hitukben, es ertheto modon nekik erre nincs szukseguk.
Ahogy a tudomanyos vilagkepnek sincs szuksege arra a paradigmara pl. hogy a "kiserletezes szent dolog". Nyilvan a tudomany szempontjabol irrelevans, hogy szent a kiserlet vagy nem es vica versa.
Egyébként tök jó, hogy mi nem tudósok itt tudóskodunk, valaki meg értelmesnek találja a szövegeinket (rajtunk kívül), és azt mondja, jaj de megvenném ennek a magyar tarka nagy baromnak a könyvét. Csak az a baj, hogy piszkosul offtopicra sikeredtek a hozzászólásaink. Remélem azért nem bánták a többiek.
Az előbb kétféle információról próbáltam beszélni.
Fizikai információ: a fizikai világ úgy ahogy van cakli-pakli tekinthető információnak.
Nem fizikai információ: a többi, ha egyáltalán létezik ilyen (fizikai információból nem következő törvények, Isten).
Ezek alapján "az anyag, energia, információ ekvivalencia lehetősége" nem merült fel bennem. Lehetséges energia csak úgy önmagában? Ha igen, akkor ez is tekinthető az információ egyik megjelenési formájának.
Én azonban úgy vagyok vele, mint a fénnyel. A fényt is lehet korpuszkulárian (ugye így mondják azt, hogy részecskeként) és hullámként is kezelni, de attól még ugyanaz az egy fény marad. Na, a világot is lehet információként is kezelni, de ettől még nem változik meg.
Az információ elmélet és a természettudományok összekapcsolása valóban nagy eredményeket hozhat, DE irgalmatlanul nagy ellenálást kell legyőznie annak aki ezzel akar foglalkozni.
Ami az én csőrömet már régóta bántja az az anyag, energia, információ ekvivalencia lehetősége, vagy lehetetlensége. A második lenne kézenfekvő, hiszen két olyan dolog amelyre megmaradási törvények léteznek, hogy lehetne ekvivalens olyannal amire biztosan nincs megmaradási törvény. De léteznek gondolat-kísérletek, amelyek magyarázata mégis csak ez lehet. Lehet, hogy az eddigi anyag, energia megmaradási tételeink is csak spec. esetek?
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a klasszikus természettudományos törvények a világ egy speciális körülményére lettek felépítve; a földi körülményekre. Tehát a belőlük való általánosítás nem is olyan egyszerű.
andzsin írta:
"Tehat vannak torvenyek. Kerdem en: ahol torvenyek vannak, ott torvenyhozonak is kell lennie, nemde?"... "polgari torvenykonyv sem szuletik ugy veletlenul"...
Hát azért ne keverd össze a természeti törvényeket a jogászok által alkotottal. Mint azt már valamelyik fórumon olvastam, a jogászok olyan valamit alkotnak, ahol minden felmerülő esetet megpróbálnak leszabályozni, de mivel halvány gőzük sincsen arról, hogy mi az a rendszer, így az általuk alkotott szabálygyűjtemény nem is képes rendszerré összeállni.
Nos, a természeti törvények nem ilyenek, hanem valódi rendszert alkotnak. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy rengeteg olyan mikrovilágbeli szabály van, ami a makrovilágban ugyan érvényes, de jóval egyszerűbb szabályokkal is nagy pontossággal leírható. De Newton és Einstein elméletei közti kapcsolat is érdekes: Newton egyenletei az Einstein-féle elmélet speciális esete. Na ez az a pont, ahová egy átlag negyedikes középiskolás agya még eljut, de egy jogászé (amikor már a hivatását gyakorolja) már nem.
Amennyire látom, mi még mindig ott tartunk, hogy a nem ismert jelenségeket próbáljuk beerőltetni a meglévő ismereteinkbe, aztán mikor már túl sok a megmagyarázhatatlan eset, akkor jön egy zseni, és képes másként látni a dolgokat. Ez történt a klasszikus fizika és a relativisztikus fizika váltásakor.
Egyre közelebb jutunk az igazsághoz (bár lehet, hogy elérni sosem fogjuk). Új fegyver az információelmélet, de lehet, hogy nem ez hozza meg az újabb áttörést. Én mindenesetre hiszek ennek az eszköznek az erejében. A kérdés csak az, hogy a materiális információn és a tökéletes véletlenen kívül (nem determinisztikus világ esetén kell a tökéletes véletlen is, tökéletlen véletlen meg szerintem nincs) van-e még valami (Ez lenne Isten?).
Na, közben elfelejtettem, hogy mit is akartam mondani...
Isten letezik vagy nem letezik?
Tessek csak meggondolni: a Foldon termeszeti torvenyek uralkodnak, meg akkor is ha a buta ember belebabral. Az egesz kozmoszban rend uralkodik, pontosan ki lehet szamitani az ustokosok roppalyajat, a bolygok mozgasat, a vilagegyetem tagulasat...stb. Tehat vannak torvenyek. Kerdem en: ahol torvenyek vannak, ott torvenyhozonak is kell lennie, nemde? Magatol nincsenek torvenyek. Ugyahogy magatol, veletlenul az elet sem johetett letre, ahogy a tudomany allitja, polgari torvenykonyv sem szuletik ugy veletlenul.
A tudomany mindig csak azt tudja megmagyarazni ami van: ez a "SEIN" allapota. Tovabb nem lat. Jon valaki mond egy szepet, elkuldik anyukajaba, az illeto kiserletezget, sikerul neki es lon paradigmavaltas.
Amit ma tudomanynak nevezunk, az 100 eves alapokon nyugszik, kb. az 1%-t tudunk felfogni az egesz letezesunkbol.
Edison 40ezerszer!!!! probalkozott es meg mindig nem sikerult neki fenyt csiholni. Megkerdeztek tole: Edison ur, maga kudarcot vallott, vallja be, hogy ennek nincs ertelme, ezt nem lehet megcsinalni. Mire Edison: Fogjak mar fel, en nem 40ezerszer vallottam kudarcot, hanem 40ezerszer kozelebb jutottam a megoldashoz.
Ne vedd zokon, de duzzadsz az önelégültségtől, akárcsak a tudomány duzzadt az elmúlt századokban :-)
Elismerem! Es ha ugyanigy, sokan masok elismernek, konnyebben menne a vilag.
Hát bizony... az emberek többsége _még mindig hisz_. Fogalmazásodból az következik, hogy örvendetes tendenciának tartod a hit eltűnését a földről,
Latod, nincs igazad, mert egyaltalan nem tartom ezt egy orvendetes tendencianak. DE....ennek semmi koze nincs a tema lenyegehez. Tagadod a kovetkezo altalanos kijelentest: "tudomanyok es vallasok gyakrabban vannak ellentetben mint nem"? Hogy tagadhatnad, hiszen teljesen altalanos ervenyu tetel az, hogy vallasok nem fejlodhetnek az adott vallason belul, hiszen egy hit-strukturara epulnek. Tehat a tudomanyos fejlodes altalanos ertelemben vett ellenzese meg termeszetes is egy adott vallason belul. Most nem akarok egyedi peldakat felhozni, mert akkor ugy nezhetne ki, mintha valamilyen specifikus vallas ellen lennek, pedig egyaltalan nem errol van szo. Egyszeruen egy megfigyeles, tenymegallapitas reszemrol, hogy vallasok es tudomany nagyon gyakran utkozik. Pont. Nem tobb, nem kevesebb, nincs rejtett ertelem, nincs rejtett kovetkeztetes, csak az amit leirtam. Miert, nem igy van?
Azt mondod, az embereknek ez a zöme - saját világképe védelmében - kénytelen érvénytelennek tekinteni, lehúzni a tudományt. S mondod mindezt lesajnáló, önhitt hangon, "érvénytelennek"
tekintve szerencsétlen _még hívő_ emberek véleményét.
Miert, nem igy van? Talan nem teny az, hogy mondjuk akarmilyen evolucioval kapcsolatos (kozvetlenul vagy kozvetve) tudomanyos kutatas, szinte automatikusan ellenezve van? Es az, hogy a hivo emberek velemenye ervenyes-e vagy sem, vegulis nem a tudomany kepes eldonteni vagy bizonyitani, vagy kizarni? Na de eppen ez a problema, hiszen a hivo emberek nem is igenyelnek bizonyitekokat, hiszen hisznek amiben hisznek. A hit, alaptermeszetebol kifolyolag nem kivancsi, es a kivancsisag a tudomany alapkove. Tehat legyszives ne erezd sertve a vallasokat, nem serteni akartam oket, csak egyszeruen leirtam a megfigyeleseimet. Es annak ellenere, hogy en nem vagyok vallasos, biztosithatlak teged, hogy egyaltalan nem vagyok vallasellenes (tudom, ez ellentmondasnak latszik, egyszer majd elmagyarazom, de itt nagyon off topic lenne).
Egyebkent, anekdota szeruen, van egy erdekes kis tortenetem, ami pelda-szerusegkent szolgalhat. Nemregen rabukkantam valamire, amit ugy hivnak hogy Bible Code, vagy Biblia Kodja. Rendkivul erdekesnek talaltam a dolgot, hiszen ha igaz, az esetleg Isten letezeset BIZONYITHATNA. Ezt nagybuszken elmeseltem nehany vallasos ismerosomnek. Reakcio? "Nem akarjuk mi Isten letezeset bizonyitani, hiszen mi amugyis tudjuk hogy letezik". Ennel hogy letezhet tudomanyellenesebb hozzaallas?
Édes Mr Spock!
Ne vedd zokon, de duzzadsz az önelégültségtől, akárcsak a tudomány duzzadt az elmúlt századokban :-)
Ilyeneket irsz:
Mert butak az emberek (az atlagember).
Enszerintem az atlagembernek egy olyan kepe van a civilizacio fejlodeserol, hogy "hat...valahogy tortent". Meg kulonbenis, azt hiszik, hogy ok a civilizacio.
Ezexerint te nem vagy atlagember. Es neked van esélyed arra, hogy nem vagy buta. (mert minden átlagember buta, de nem minden nem átlagember nem-buta - még a legjóndulatúbban értelmezve is a hozzászólásodat)
Meg ezt is írod:
Tobb mint egy oka van, de az egyik alapok az az, hogy a tudomany általanossagban a vallas ellen van. Es mivel az emberek zome meg mindig hisz valamifele istenfelesegben, ahhoz hogy a vilagkepuk ervenyes lehessen a sajat szemukben, le kell huzniuk a tudomanyt, valahogy ervenytelenne kel tenni, valahogy ellensegesen kell hozzaallni a tudosokhoz, akik "azt" kepviselik.
Hát bizony... az emberek többsége _még mindig hisz_. Fogalmazásodból az következik, hogy örvendetes tendenciának tartod a hit eltűnését a földről, és örömmel sorolod magad a _már nem hívő_ emberek csoportjába.
Azt mondod, az embereknek ez a zöme - saját világképe védelmében - kénytelen érvénytelennek tekinteni, lehúzni a tudományt. S mondod mindezt lesajnáló, önhitt hangon, "érvénytelennek" tekintve szerencsétlen _még hívő_ emberek véleményét. Bort iszol, vizet prédikálsz. Rossz időkre emlékeztet ez a viselkedés engem. ;-)))
Szóval, Mr Spock, azt hiszem, hogy te lexikonokat állítasz szembe a mondjuk a Védikus írásokkal vagy a Bibliával... Jól nevelt könyvespolcokon pedig szépen megférnek egymás mellett.
A tudosok pedig termeszetesen hulyek, mert egyreszt mindenki hulye, akinek a mondanivalojat nem vagyunk kepesek megerteni neha (bar mas- mas okokbol ;-) ).
Meg aztan az is igaz, hogy az egyebkent anekdotikus "szorakozott tudos" kepnek van tobb valodi alapja is, pl. mas ertekek fontosnak tartasa, a gondolat koncentralasanak tudatos atiranyitasa (egyfajta eroforrasgazdalkodas), a mai informaciomennyiseg is affele vezet, hogy egyre kevesbe lehet valodi polihisztornak lenni (mint ahogy az egyre tobbfele targy es eszkoz megjelenese miatt egyre ritkabb az igazi ezermester, tehat a valoban mindent megbutykolni kepes ember. Mennyivel egyszerubb volt ez, fokent az utobbi, az okorban :-) ).
A nemtudosok pedig termeszetesen okosak (nagyon is) lehetnek, csak sose kell a sajat tudasombol hittetelt (csalhatatlansag) generalni.
En is lattam UFO-t, 1981-ben Sziberiaban, ahol epitotaborban voltam (keretik nem rohogni, valoban ott voltam). Egyebirant meg teljes napfogyatkozas is volt akkor ott, amibol egy csillagasz azt is meg tudja mondani nagyjabol merre volt ez az egesz.
De a lenyeg nem ez, hanem az, hogy en egyforman utalom azt a "tudos"-t is, aki azt mondja, hogy ez nem lehet igaz, mert akkor nem esett le arrafele se meteor, se urallomas, meg azt sem aki azt mondja, hogy "ha nem meteor, vagy urallomas, akkor BIZTOSAN valami foldonkivuli lehetett.
Ugyanis szerintem csak azt lehet tudosnak nevezni, aki kepes arra a nehez cselekedetre is, hogy kimondja, "nem tudom mi lehetett ez?".
Ettol meg persze feltetelezeseket gyarthat, sot, ha nem tesz, akkor is nehez tudosnak elfogadnom, de errol nem hirdetheti azt, hogy igaz.
Mar csak azert sem, mert minden csak annyira igaz, amennyire a/ megfelel az altalam tenynek elfogadott (hitt) eszlelesekkel, b/ legalabb onmaganak nem mond ellent (felteve, hogy az altalam igaznak tartott logikai muveletek koreben maradtam).
Az meg a kulon szerencse, ha valami tudomanyos, vagy barmilyen egyeb alapon megtalalt eszkoz, vagy cselekvesi mod tobb hasznot hoz, mint kart ( amit egyebkent altalaban ugyis csak kesobb veszunk eszre, kulonben a zold mozgalmak nem tudnanak mivel foglalkozni :-)) ).
Az egesz tudomany-altudomany dolog, meg amugyis viszonylagos, mert mar tobbszor csusztak ide-oda egyes tudomanyagak (pl.: alkimia-kemia), illetve az "altudomanyos" eredmenyek tudomanyos fejlodest is generaltak (asztologia-asztronomia).
A tobbi meg inkabb a husosfazekhoz eres kerdese (vagyis: az a tudomany, amit kozpenzen tamogat az eppen hatalmon levo vezeto elit).
En 3 dolgot kulonitenek el ami itt kemenyen osszefolyt:
-Tudomany
-Tudomanyossag
-Babona
Tudomany: A megfigyelheto kornyezetrol modell(eke)t alkot annak ember szamara egyszerubb atlathatosaga erdekeben
Tudomanyossag:Amikor tudos emberek elkezdenek kodositeni, mitoszokat teremteni sajat fontossaguk vagy eletcel/karrier onigazolasuk erdekeben. Ekkor jonnek a "tudomany mai allasa szerint..." kezdetu marhasagok, Big Bang elmeletek, vagyis amikor tudomanyosnak tuno maszlagba csomagolnak valamit ami igen csak tavol all attol. Vagyis amikor a tudomanyt "vallasi"-celokra hasznaljak fel.
-Babona: En hiszek a fekete macska rontasaban, lekopogom..., vagy a szep modern valtozat ami kicsit ossze is folyik a tudomanyossaggal, hogy modern legyen: Daniken, UFO temakor, Bio energiak,Tesla gombok,Pi-viz, Egeli kerek. Tobben irtak es igaz hogy ezek a dolgok a hit nelkuli, elesett atlagember szamara nyujtanak mankokat.
Tobben felvetettek, hogy az atlagember buta, tehat ezert fordul el a tudomanytol. Nomarmost ma a fizikai nobel dij altalaban egy sor mindenfele furcsa gorog meg latin betukkel es utana 10 oldalon annak a 140 fazonnak a neve akik ezt kiizzadtak. Ennek jelentoseget valoban csak a "szakma" bennfentesei ertik.
Egyebkent ma tudosnak lenni ugyanolyan foglalkozas, mint mondjuk komuvesnek lenni. Egy atlag tudos marginalizalt fronton ici-pici reszeredmenyeket mutat csak fel aminek ossztarsadalmi jelenotsege nem olyan latvanyos, hanem kb annyi mint amikor egy atlag komuves felhuz egy atlag haz atlag falat. Az a fajta kepunk ami egy "Einstein"-i zsenirol el egyszeruen nem igaz. A tudos emberek evente irkalnak 3-4 cikket mindenfele tudomanyos szakfolyoiratokba, es az illeto tudos teljesitmenyet a citacios indexevel merik, vagyis azzal, hogy adott ido alatt kepzodo tudomanyos cikk termesben egy tudos cikkere hanyszor hivatkoznak. Ez egy elegge zart es kasztosodott vilag.
Nekem az a velemenyem, hogy az a tudos ember nem igazi tudos aki atlagos hallgatosagnak nem tudja kozerthetoen elmagyarazni, hogy megis mi a menykuvel foglalkozik.
Az UFOzos Egelis, Pi-vizes mandrokkal en azert nem foglalkozom, mert en Jezusban hiszek es nem ezekben a modern babonakban. Jo most meg fogom kapni a mindefele hiteles UFO eszlelesek igazolt tenyet. Erre azt tudom mondani, hogy ugye mindenki latta Mr Hargitai magyar UFO papat egni mint a Reistag Fridi elhiresult musoraban...
Valóban nem lehetett Röntgen a csábító, inkább valami matematikus volt. Ebből is látszik ugyebár, hogy a tudósok is tudhatnak valamit a világ dolgairól...
Más:
Nem tudom, mi a kritériuma annak, hogy "tudós"-nak lehessen titulálni valakit, de lehet, hogy ismerek egy-kettőt (akadémikusok, egyetemi tanárok) abból az emberfajtából. Nem több köztük a hülye, mint a Tasztal látogatói között. :o))
IQ mutató. Az ötlet nem rossz. Csak az a baj, hogy van még pár érték, ami szerint rangsorolni lehet...
A kérdés nem a matematika-tudomány mibenlétére vonatkozólag közelíthető meg, hanem pusztán onnan, hogy "Miért nem alapított Nobel matematikai díjat".
Valahogy úgy, mint az az ismert kérdés, hogy: "Ki vágta fejbe Hudák kartársat?"
Mert ....... nem is hüjék! De nekem az a kérdésem inkább, hogy hogyan lesz valakiből akadémikus?????? Nagy mazsola meg nyelvcsaoások kellenek hozzá!!!!!! qszi
ÍQ-jelző feltáalálása esetén: már látom milyen tülekedés lenne, hogy ki szólhasson elsőként egy "0"-áshoz. Egyébként én hosszú évekig vettem részt a TDDSz szinte valamennyi ülésén, mondhatom, ott ugyanolyan emberek (tudósok, tudományos dolgozók) voltak, mint akárhol máshol. A problémáik is hasonlóak voltak - és a tudományos területen fungáló nők sem mutattak rosszabb teljesítményt az ágyban mint más.
Segítség "bubu" nak:
> mert a matematika nem termeszettudomany nemjo? nem
akkor
> talan mert Rontgen Konrad elcsabiotta a felesigit langyos, langyos, de
nem az igazi
Domi