Kérdés igen, hogy most is újonnan gyártják-e még ezeket, vagy van még sok fel nem használt - de bárhogy is, egy 3xx ezres Tissotban engem ez - felháborít. Ez így egyszerűen gagyi - szerintem - és ez elvi kérdés.
Ennél akkor már tartósabb és minőségibb megoldásokat ad megannyi 50-60 ezres tisztességes kínai óra - ez az irányvonal egy újabb nagy és rozsdás szeg a svájci óraipar koporsójába - amit saját maguknak vernek be...
Ezek a műanyagok - amennyiben nincsenek fénynek, mindenekelőtt UV fénynek kitéve - nem igazán öregednek el (általában a műanyagok valójában meglehetősen elpusztíthatatlanok - ha nem éri őket UV - ezért is problémások környezetszennyezés szempontjából).
Már a 60-as évektől elég sok szerkezetben fordulnak elő műanyag elemek, és a legtöbb konstrukcióban nincs is velük baj - ahol meg mégis van, ott általában alul vannak méretezve. Nem szoktak a Seiko werkekben sem problémások lenni.
Elég sok Tissot-t lehet ma még kapni műanyag gátszerkezetes C07.111 werkkel, csak egy példa: https://www.tutuora.hu/tissot/t1208071109100.html na meg hegy halom belépő szintű PRX Powermatic80-ast. Nem tudom, ezeket mikor gyártották, de boltban/butikban vannak még.
Értem (és tudom), sőt a fickó mondja is a linkelt videóban, hogy ezek a műanyag fogaskerekek a gyenge pontjai a szerkezetnek (épp a dátumtléptető kis pöcök hegye szokott letörni - gondolom a helytelen és gondatlan dátumbeállítási műveletek következtében) - de ettől még tény, hogy ebben a konkrét szerkezetben és órában - ami a mellesleg idejében nem volt egy drága darab - túléltek 48 évet és még mindig nem szolgáltatnak semmiféle okot a cserére). Engem ez azért gondolkodtatott el, mert bennem is az élt, hogy idővel a műanyagok lebomlanak, megévődnek, elporladnak - ami igaz is a hétköznapi műanyagok egy részére, de hát a "műanyag" egy gyűjtő fogalom, rengeteg féle van belőle.
Igen, jellemzően a naptárszerkezetben szoktak műanyag elemek-kerekek előfordulni. És nem is feltétlenül azért, hogy "inkább ez törjön", mert ezek nem szoktak törni - inkább arról van szó, hogy a mindenféle továbbító rugós váltókerekek nagyon összetett formájú, fémből drágán, több darabból gyártható elemek, műanyagból meg könnyen és olcsón tömeggyárthatók, miközben a nagyon kis igénybevétel miatt ezek is nagyjából örökké tartanak. Mivel olyan helyen vannak, ahol fény - így UV - sosem éri őket, így az elöregedésük sem jellemző - már a 60/70-es években sok olyan műanyagot tudtak gyártani, amelyek önmagukban nem öregedtek, az ellenség általában az UV fény, meg a túl nagy meleg-hideg, ami karórát ritkán ér. A 70-es években pakolt bőven műanyagot a dátumszerkezetbe például az Omega is (1000-es szériákba), de ott volt is velük baj, túl filigránra méretezték őket... Ahogy a híres Tissot Autolub full-műanyag szerkezetekből is elvétve találni ma már működőképeset - sajnos.
A gond ott van, ha nem kezelték a dolgot a helyén. Filléres kínai órákba beépített csupaműanyag - mégis 1-2 évtizedet gond nélkül biztosan kiszolgáló - szerkezetekkel nincs bajom, a helyükön vannak. Javítani-szervizelni nem lehet őket, de ezt is tudomásul kell/lehet venni, ezek rendre olyan "vedd-hordd-dobd el" órák, már anno is egy hamburger árába kerültek, mit várunk tőlük?
De egy nem olcsó, és valamilyen szinten presztízs-értékűnek szánt svájci órába tenni ezeket - nem illendő. A korai PM80 műanyag gátszerkezetes kiviteleket konkrétan kicsinyességnek tartom, egyszerűen méltatlan volt ez az ETA-tól. Úgy látom, túl is léptek rajta, ma már ilyen vackot nem gyártanak.
a naptár szerkezetbe elég sok gyártó igyekszik tenni valami műanyagot, hogyha a t. felhasználó rosszkor próbál erőltetve napot váltani, akkor inkább a műanyag fogaskerék törjön, mint valami értékesebb.
azért van különbség, hogy hol használod azt a műanyagot, és mire.
OFF ugyan, de releváns: Tegnap néztem meg egy, hivatalos "Seiko Authorized Service Center" által szerviz címszó alatt szó szerint összebarmolt 1977-es Seiko "Turtle" elb...ostt szervizelésének helyrehozását. A figura arc az utolsó darabjáig szétszedi a szerkezetet, és bizony van benne műanyag alkatrész nem is egy. Tisztítás, összerakás szakszerű oljaozással, majd beszabályozás - és a végén egy tökéletesen járó +4s / 0.2ms / 229 fok paraméterekkel rendelkező órát kap vissza a tulajdonosa. Az összes eredeti elkatrész visszakerül a helyére egyetlen csavar kivételével, ami nem eredeti és nem is oldavaló volt - azt kicserélte egy másikra.
Igaz, ebben a Seikoban nem a gátszerkezet műanyag, de azért elgondolkodtató, hogy egy 48 áves szerkezet műnyagalkatrészei még nem porladtak el, sőt, cserére sem szorulnak.
Ne gondold, a 70-80-as években nagy számú nagyon olcsó - főleg HongKongi eredetű - rizses szerkezet készült full műanyag kivitelben, és meglepő, de nem kevés még máig üzemképes.
Nem egészen, de ha így is lenne, mi lenne a problémád vele?
Nem véleményre voltam kíváncsi, hanem konkrét alátámasztására a “Tesco gazdad
ságos” jelzőnek a nem műanyag gátlós C07.xxx szerkezetek vonatkozásában, mert igen, te használtad általánosságban, de nem igazán találkoztam az indoklással, és most sem tőled kaptam meg :)
A helyzet az, hogy már elég tapasztalatom van magyar főrumokkal ahhoz, hogy ne fórumbeli “hangos” rajongás vagy eppen gyűlölködés alapján döntsek, és ha már döntöttem, ne itt keressek megerősítést. De persze azt hiszel, amit akarsz.
Semmi bajom azzal, hogy fikázod a jelenlegi ETA-szerkezeteket, mert nagyon keveset jelent nekem a döntésben az ilyen stílusú fikázás. Ez ugyanis indulatokra utal, meg esetleg egyebekre is, ami a szememben az objektivitást rontja. Plusz szinte biztos - ezt nem rád értem, hanem általánosságban - hogy a fikázás nem személyes tapasztalaton, hanem elméleti megfontolásokon alapul.
Ehhez még hozzájön, hogy ezt a topikot - pontosabban jónéhány, talán tíz vagy még több êvvel ezelőtti változatát ismerem, volt idő, amikor én is aktív voltam itt. Volt idő, amikor egy ETA 2824-2 a lenêzett tucatszerkezetnek számított szó szerint, és akkor speciel nem értettem ezzel egyet nem a szerkezettel, hanem a lenézésével - szintén saját tapasztalat alapján, mert speciel “eredeti” 2824-2-es szerkezettel rendelkező órám is van (van egy 15 darabos óragyűjteményem, ami biztosan nem tesz engem gyűjtővé, de semmi gond, mert mindegyiket szoktam használni, leginkább aszerint, hogy éppen mihez van kedvem vagy mi szerintem a legjobb egy adott alkalomhoz, és számomra ez a lényeg). Szóval Gell-Mann amnéziában kellene szenvedjek ahhoz, hogy az ezen topik alapján döntsek egy óra megvásárlásáról. Ugyanakkor van itt legalább egyvalaki, aki tud érvekkel alátámasztott és kiegyensúlyozott hangnemű higgadt válaszokat adni - igen, APT-re utalok - , tehát kérdezni érdemes lehet. Nem vásárlási tanácsot kérni, hanem râkérdezni dolgokra. És ebben nem is csalódtam.
Nem egységes, amennyire láttam, a legalapabb PM80 werkek billegőjén nincs is állítási lehetőség - vagy legalábbis volt az "egyedfejlődés" folyamán ilyen verzió is. A műanyag gátszerkezeteseken biztosan találkoztam ilyennel - az olyan volt, amilyenre gyárilag trimmelték (egyébként meglepően pontosan és szépen járt az is, csak ugye a tartósság volt kétséges).
A trimmer-csavaros kivitelt azért lehet állítani, az a csavar elfordítható, illik a billegő küllőjét csipesszel jól megfogni, de kétségkívül valóban van egy minimális kockázat. Nem olyan nagy, az ütésbiztosítás okán azért egész masszív a tengely oldalerők esetén. Voltaképpen én is úgy gondolom, hogy ez még mindig jobb megoldás, mint a konvencionális kulcs, mert az egy erősebb odaütődéstől is meg tud moccanni, és máris elállítódott az óra - ez meg, hasonlóan a Rolex Microstellájához, nem megy sehová magától...
Ezzel kapcsolatban kínzó kérdés: ezekenek a hajszálrugókulcs nélküli Powermaticoknak hogy történik a szabályzása? Ha a helyén megtekered a billegő küllőiben található két csavart, az nyilván nem egészséges, én szerintem kapásból eltörném a billegőtengelyt. Van erre valami célszerszám vagy alkalmatosság ami segít, vagy ki kell szerelni a billegőt az állításhoz?
Egyrészt egyetértek - másrészt az érdekes a dologban az, hogy az ETA-féle többszörös gyűrűs finomszabályozók (ez a 2892-re is elmondható) a gyakorlatban nem igazán bevált konstrukciók. A gyakorlatban a gyűrűk szinte mindig összeszorulnak, és akár a tőkét, akár a kulcsot próbáljuk mozdítani, megy vele az egész. Ha meg a finomszabályozót tekergetjük, rendszerint nem a kulcsot mozdítja- amit kellene - hanem szintén a tőkével együtt mindent... A vége szabályos kínlódás, ami után aztán nem ritkán nem is lesznek az órák úgy beszabályozva - ahogy amúgy lehetne őket...
A jelenség amúgy a 7750 szabályozójával is elő szokott fordulni, csak ritkábban, az nagyobb/más méretű gyűrűkkel operál, talán ezért. Valójában akármilyen mutatós, nem érnek ezek még annyit sem, mint a Seiko/Miyota/Citizen sima megoldásai, ahol a tőke (tehát a nullpont) mozdítható, de viszi is magával mindig rendesen a kulcsot, ami pedig tőle függetlenül állítható. Azok nem szoktak összeragadni...
Nézd, először is - önmagában valószínűleg nem döntöttél rosszul, az óra helyt fog állni, és ha neked tetszik, akkor minden rendben.
A PM80 vonalon amúgy az alapállapotban elvileg -6/+10mp közé trimmelik gyárilag a billegő-hajszálrugó párost, ami azért szigorú és magas pontosság, és a visszajelzések szerint nagyjából ezt tudni is szokták, ennél többet hétköznapi szerkezettől elvárni meg nem is lehet - valójában ez is nagyon szép teljesítmény.
Van viszont még minősített kronométer kivitel is, ott a billegő és hajszálrugó anyaga is más (szilícium hajszálrugó - amit amúgy meglehetősen rühellek, szerintem ez tényleg rossz irány...) és valami Glucidur billegő, gondosabban trimmelve és beválogatva - és azok még pontosabbak nyilvánvalóan.
Ugyanakkor ettől ez még tényleg valóban egy "Tesco-gazdaságos" 2824-2, valóban az volt a cél, hogy az eredetinél sokkal nagyobb (cca. dupla) járástartalékot és nagyjából ugyanolyan használhatóságot olcsóbban gyártható formában tudjanak produkálni. Ilyen szempontból nem is sikerült rosszul a dolog - az sem véletlen, hogy a műanyag gátszerkezet irányt abbahagyták, tudtommal már nem készülnek ilyen kivitelek - nem váltak be, szégyent hoztak az ETA-ra, ennek megfelelően az ilyennel készülteket nem is szabad/érdemes megvenni...
Mostanra viszont amúgy kiforrott lett ez a család is.
"vásárlás után rákerestem a Powermatic kulcsszóra itt"
Szóval vásárlás utáni megerősítésért jöttél ;-) Amúgy én szoktam a teszkógazdaságost ráaggatni ezekre a werkekre régebben. Véleményemet továbbra is fenntartom, hogy rossz az az irány, amikor valamely jellemzőjét lerontják egy szerkezetnek, ami ráadásul hajszálrugókulcs nélkül nagyon furcsán néz ki.
A kérdés háttere egyébként az volt, hogy nekem iszonyatosan megtetszett a Hamilton Khaki Field King (egy ismerősöm szerint "Hamilton kaki fing" :D :D) 2026-os kiadása, amely három fontos változst hozott a korábbi évjáratokhoz keépst, egyrészt végre AR-bevonatot kapott a zavírüvegje, másrészt immár 10bar-os a névleges vízállósága a korábbi 5bar helyett, tehát nem kell különösebben aggódnom, ha vízbe megye vele (nem búvárkodni of course), harmadrészt lekerültek a számlapról a 24-órás jelzések, ami sokak számára a korábbi modellek szexepilje volt, szerintem pedig sokkal letisztultabb és szebb lett a számomra teljesen fölösleges 13...24 számok megjeleníítése nélkül (tudom, hogy egy amerikainak ez hasznos, de itthon szerintem belénk égett, hogy 17 óra az du. 5 óra...).
Ezzel a modellel már korábban is szemeztem, de amikor megléttam a 2026-os kiadást, akkor rövid úton a tulajdonomba került egy fémszíjas változat - újan. 344 ezer forintba került, aminél olcsóbban tudtam volna rendelni interneten, de új órákat szeretek butikból vásárolni, mert szerintem egy órát kézbe kell venni, fel kell próbálni vásárlás előtt, másrészt a hazai órakereskedelmet is támogstom ezzel valamelyest.
Ebben a modellben a H-40 jelölésű szerkezet van, amiről hosszabb kinternetes keresgélés és ChatGPT-faggatózás után is csak annyit tudtam kideríteni, hogy lényegében egy, az ETA által gyártott fém gátszerkezetes (25 köves) Powermatic 80, ami a 2824-2 helyett 2834-e alapjaira épül, vagyis a 12 óránál elhelyezett day-date komplikációt is tartalmazza. Vagyis lényegében egy C07.6xx, de ilyen C07-tel kezdődő ETA-modellszámot nem talkáltam hozzá.
Régebben aktív voltam ebben a topikban valamennyire, szüval már vásárlás után rákerestem a Powermatic kulcsszóra itt, és akkor láttam, hogy többeknél közutálat tárgya, többször volt Tesco-gazdaságos 2824-2-esnek nevezve, stb, ezért tettem fel itt a kérdést.
Egyébként az első benyomásaim nagyon jók. Az óra kidolgozásáról gondolom nem kell itt különösebben szólnom, nekem kifejezetten jónak tűnik ebben az árkategóriában. A szerkezetet egyelőre meglepően jól teljesít: Timegrapher X-szel átlag -4 mp napi eltérést és fix 0.2 ms BE-t mértem, a napi eltérés a valós életben eddig még túl is teljesítette valamelyest: 36 óra folyamatos hordás után -5s-nál tart most.
Azt hiszem, hogy ha ez így marad, akkor a Hamilton Kahki Field King 2026-os változata fantasztikus ár/érték arányt képvisel, legalábbis az én megítélésemben. Egyébként ez a 15.-ik órám, szóval van már egy kisebb kollekcióm, ennél sokkal drágább és olcsóbb is van, egyelőre nincs egyetlen kínai sem köztük, de efddigi tapasztalataim alapján ez egészen kiemelkedő pontosságnak számít az én mechanikus óráim között (nyilván kvarcban van pontosabb).
A Powermatic 80 ETA C07.611 kivitelével nincs különösebb gond. Tartós és megbízhatónak tűnő szerkezetek. A műanyag gátlós kivitelhez képest ezek már rendben vannak.
Az tény, hogy a 2824-2 egyszerűsítésével-optimalizálásával készült (vannak közös alkatrészek is, pl: az automatika zöme), sőt, valójában a régen, anno még létezett kisebb, szintén 21600-as lengésszámú "alap" 2824-hez visszatérésről szól, az ilyen 70-es évekbeli korai modellekkel a járat is részben csereszabatos... Kicsit egyszerűbb kidolgozású, és a billegőről teljesen elhagyták a finomszabályozót-hajszálrugókulcsot, helyette gyárilag igyekeznek precízre trimmelni, ami egész jó is szokott lenni - de olyan, amilyen, ha mondjuk siet napi 20-30mp-et az ezzel készült órád, teljesen hiábavalóan viszed bárhová, ez ezt tudja és kész, állíthatatlan.
A kisebb lengésszám pedig nem jobban veszi igénybe a werket, hanem éppen ellenkezőleg - kevésbé, tartósabb lesz tőle, viszont a külső behatásokra kicsit érzékenyebb az óra, magyarán a gyakorlati pontossága lehet kisebb.
Valószínűleg hosszú távon sem lesz velük semmi baj, tartós és megbízható szerkezetek lesznek - majd az elődnél hosszabb-nagyobb rugóról derülhet esetleg ki, hogy hamarabb fárad-törik (a 2824 esetében ritka - de azért nem példátlan probléma a rugótörés).
Egy a valamikor létezett több tízezer private-label márkanévből, egyszerű alsó-középkategóriás "tucatórákkal".
Sajnos a piac számára ezek meglehetősen érdektelenek, néhány jobb modelljük kiváló esztétikai-műszaki állapotban talán pár tízezerért eladható - de a legtöbbnek gyakorlatilag nincs is piaci értéke. Ha találsz is a neten, kis figyelés után rájöhetsz, hogy bármennyiért is kínálják, sosem jön rájuk vevő...
Sziasztok! Próbáltam rákeresni, és elolvasni a topikban erről szóló hozzászólásokat, de vagy nem mentem vissza eléggé, vagy nem esett erről konkrét szó, szóval: el tudná nekem valaki kérlek magyarázni, hogy pl. az ETA C07.611 vagy H-40 fém gátlós werkek (tehát a nem múanyag gátlószerkezetesek, és nem szilícium rugósok) miért számítanak "Tesco-gazdaságos 2824-2-nek ill. 2834-2-nek"? Azon kívül, hogy 21600-ra lett lassítva az óránénti féllengések száma, mi az, amiben még különböznek szerkezetileg vagy anyaghasználtban az őseiktől?
Illetve: a 21600 vph miért veszi jobban igénybe a werket, mint a 28800 vph? (nem svájci ugyan, de nekem van egy majdnem 30 éves és soha nem szervizelt olcsó Citizen Eagle7-esem, ami a mai napig jár... igaz nagyon rágérne már egy szerviz, kb -40s/nap a pontatlansága, a beat error pedig 1,2 ms körül van.... de jár még mindig. Akkor egy fémgátlós Powermatic 80, renszeresen szervizelve, miért ne bírna ki mondjuk 20 évet?) Meg szeretném érteni, ha nem gond.
Én azt tippelném, hogy még középkategória felett is
Ahogy azzal sem foglalkozik senki, hogy egy Ferrariba ki szállított tömítést, csavart, kábelköteget, úgy egy óránál sem fog senki rákérdezni, hogy azt a tengelyt, csavart, valami egyszerű fogaskereket Hans által indított CNC készített, vagy Chang nyomta a gombot.
A made in swiss felirathoz már az is bőven elég, ha az összeszerelés, a díszítés, esetleg a különlegesebb, komolyabb know-how-t igénylő komponensek készülnek svájcban, azt is inkább azért, mert nem akarják kiengedni a kezükből a tudást.
Nem tudhatjuk rá biztosan a választ. Erősen gyanús, hogy a középkategóriáig komoly kínai beszállítói hányad van a svájci órákban - de ilyesmit nyíltan nem fog senki sem beismerni, a legnagyobb üzleti titokként kezelik.
Ez az 1000-es család kézi húzós változata, és 1974-től készült, nagyjából a 80-as évek legelejéig (de betehették órába később is, szerintem a 80-as évek legvégéig simán, így akár a 85-ös dátum is lehet valós).
De elvileg a szerkezeten kis kerek táblán van egy szám - azt kellene tudni a pontosabb kormeghatározáshoz. A tokon lévő referenciaszámok maximum arra jók, hogy a modellt azonosítsák, amivel egy tól-ig időszakot talán meg lehet határozni (már, ha sikerül információt találni, mert nem mindig sikerül). Az 1975-85 közötti időszak mindenesetre nagyjából belőhető egy ilyen szerkezetű óra számára.
