Régen jártam már erre, haladt is egy kicsit a topic.
Örömmel látom, hogy nem fog fogyni a magyar, ahogy "nagyjaink" károgják, nagy itt a gyerekvállalási kedv.
Én még mindig a nem oldalon állok.
Tényleg szép egy ápolt kismama.
Kedves Dudusch!
Nagyon szép volt az idézet! Egyszerűen csodálatos, remek és IGAZ! Sajnos csak most olvastam (nem győzöm eléggé sajnálni, hogy nem jártam erre).
Életem legnagyobb fordulópontja lenne egy gyerek. Tök mindegy fiú vagy lány, csak egészségesek legyenek. Fateromnak 4 fiú sikerült, asszem én is "fiús" apuka leszek.Már csak a megfelelő anyukát kell megtalálni. A társadalmi helyzet meg a legkevésbé érdekel.
Persze, hogy szeretnék. Régebben szerettem volna legalább hármat, mindegy, hogy milyen neműeket, csak egészségesek legyenek. Persze alapfeltételként egy remek párt szeretnék hozzá, mert ugyebár a gyerekhez nem feltétlenül szükséges együtt is élni azzal, akitől a gyerek van. De én nem így szeretném.
Ismertem egy pasit, akinek nincs gyereke, és nem is szeretett volna, sőt kimondottan idegesítették őt a gyerekek. Az volt az álláspontja, hogy erre a borzasztó világra gyereket csinálni vétek. Hát ehhez mit szóltok!
Szerintem egy hangyányit önző álláspont!
Igen, szeretnék... pedig azt mondják, hogy
- a gyerek miatt (gyereknevelésen) veszekszik legtöbbet egy házaspár,
- tehát a gyerek őrli fel a házaspár idegeit,
- így végső soron őmiattuk van a legtöbb válás,
- és a gyerekek rosszak,
- szemtelenek,
- sokba kerülnek,
- hát még mennyi energiába,
- és...
De mit ér az élet nélkülük?!
Egy házasság hosszú távon unalmas, üres és céltalan lenne gyerek nélkül.
És gyermektelenként, de gyermekre vágyóként most úgy érzem, a legcsodálatosabb érzés lehet szülővé válni. A gyereknevelés meg úgyis rajtunk múlik. :-)
Határozott igen a válaszom. Családilag két lány, egy fiú a megszokott kombináció és ez elég nálunk elég jól működik. Remélem nekem is így összejön. Plusz örökbefogadás, legalább egy. Ez utóbbit nehezen tudnám elmagyarázni, nagyon régóta így tervezem.
Határozott igen a válaszom. Családilag két lány, egy fiú a megszokott kombináció, felmenôknél is és ez elég nálunk elég jól működik. Remélem nekem is így összejön. Plusz örökbe is szeretnék fogadni.
AKAROK !
De mit tegyen egy lassan negyven éves, szükséglakásban élő, közalkalmazotti fizetésből élő ffi., akit most hagyott el a párja ?
Elszállt egy hajó...
Hali!
Igen, szeretnék gyermeket. Tulajdonképpen gyermek nélkül el se tudnám képzelni az életem. Persze mindenképpen kell hozzá egy megfelelő apuka és nekünk kettőnknek kell biztosítani a megfelelő anyagi és családi hátteret. De nem tudnék lemondani arról az élményről, hogy ne láthassam, hogyan cseperedik fel az a kis csöpség, aki azt mondja nekem, hogy Mama, hisz egy gyermek rengeteg örömet tud szerezni. (mindamellett persze gondot is, de ez a velejárója) Míg kicsik ők a legtisztábbak köztünk és a a neveléstől függ, hogy mikor belekerünekl az első közösségbe, akkor milyen irányba fognak elindulni? Milyen ember válik majd belőlük?
Már NAGYON szeretnék, borzasztóan vágyom rá.
Nem is tudom normális - e, hogy egy ffi ennyite vágyjon gyerek után?
Pedig mostanság nem valószínű egy saját elkészítése. :((((
Addig is a kollégáim gyerekeit imádom, csodálatosak.
Bár mint hallom, lassan a férfiak is szülhetnek. :)
Én szeretnék de csak attol akit igazán szeretek ő meg nemrég hagyot magamra tehát lehet hogy puhatalpu nélkül maradok de kitudja az idő mindenre képes......
corporal: 1999-02-15 09:42:57: teljesen 1-etértek.
az ugye szubjektiv, hogy en sem birom oket. de.
erre a világra, miért? szerintem kész kitolás vele. és a gyerekek nagyon gonoszak, ez igaz, és főleg egymással. én nem voltam gonosz, és állandóan kibaszott velem a többi kis gengszter. elvették ezt, elvették azt, megütöttek és nem ütöttem vissza, "mert anyukám azt mondta, hogy nem szabad másokat megütni" - ezt a sztorit úgy mesélték. mert velem foglalkozak. akivel meg nem foglalkoznak, az meg az lesz, aki üt.
tiszta gettó egy ovi vagy bölcsi.
utólag sajnálom magamat :). azért meg utálom magamat, hogy később meg már én is hülyéztem a mónit, mert dagi volt. kis hüje rasszisták. a lengyel osztálytársunkat meg, amíg algériában laktak, a kávészín kis hüjék meg kővel dobálták! tessék, ez az a sok kis üngyübüngyü angyalka. ez az ember. nyájszellem+rasszizmus. by default. és akkor valakit, akit szeretsz, elküldesz egy oviba, egy iskolába, ahol ez megy ?
(nem azért hüjék, mert kávészinüek, hanem mert "kis"-ek. és bántják azt, aki nem olyan, mint ők.)
nem lehet állandóan mellette lenni, és amint nem vagy ott, kibasznak vele. ha megtanítod arra, hogy ne lehessen - nos akkor ő is ugyanolyan kis gengszter lett.
meg lehet próbálni a szépre meg a kedvességre nevelni, csak akkor nem fogja érteni ezt a mocskos, aljas világot. és egy idő után mindent ab ovo elvet, amit te mondasz neki, csak a TV meg a barátok véleménye számít. és mi ömlik a TVből? nem kedves rajzfilmek,nem Speibl és Hurvinyek, nem nyuszika és gombácska, nem. hanem action force commando, transformers wit da AK-47. ezektol meg sem lehet vedeni.
mégvalami. ha valakinek azért kell gyerek, mert az aranyos, meg kedves, meg jó lesz vele, akkor az inkább kutyát vegyen. (pl. uszkárt). ez komoly. a gyerek nem a TIÉD. senki sem valakiÉ. (igaz, a kutya sem).
Igen, majd. De akkor harmat. Az elsok legyenek ikrek utana meg egy szimpla. Az ikrek lanyok, a masik fiu. Nagyon szeretem a gyerekeket, szerintem szeretnivalobb teremtmenyek nincsenek naluk. (Habar ebben neha ketelkedem, amikor a keresztanyam harom gyerekere vigyazok...)
Én is akarok majd gyereket, MAJD!
Hiszen szeretem őket, szuperül megéreznek egy csomó dolgot, és teljesen természetesen viselkednek!
Ők a legjobb fejek a világon!
A korkulonbseghez. A ket nagyobb kozott nalunk egy ev van. Soha nem vettuk eszre, hogy feltekenykednenek egymasra. A kicsire sem (1.5 ev). Az biztos, hogy maskent kell az elsovel, maskent a masodikkal, stb. banni. Es bizony a szulokon mulik. (csak egy pelda: cimboram rohadtul elkenyeztette a fiat, hiaba van orara idealis korkulonbseg, a kicsit allandoan mindenfele targyakkal bombazza, uti-veri, hiszen jelentos veszteseget okozott neki.)
Attila
Drágáim,
Persze, hogy szertenék illetve szeretek. Bár még csak egy ördögfiókám van, de azt hiszem nagy veszteség kihagyni a gyermekvállalást. Annak ellenére mondom, hogy én is sokszor úgy érzem, hogy csak az anyatermészet simlis trükkje és több a lemondás mint a "hozadék". Egyébként SZVSZ nagyon önzővé kezd válni az emberek többsége, állandóan anyagi megfontolások tárgyává teszi a gyermekvállalást. Nehogy mán éhenhaljon a második gyerek ott ahol hárman (1+két szülő) tűrhetően megél. Ez részint saját magam ellen is mondom, mert ippeg vacillálok a másodikon és mindenféle mocskos ürügyet hozok fel kontra és olykor pro. Valahol egy ügyes egyensúlyt kellene tudni minden családban kialakítani miszerint gyereknevelés szeretetben, de nem elkapatva, néha némi szabadság adása mindkét szülő részére, mert olykor kell a magány is pár órára stb.
Azért olvastam itt a topicban sok szép dolgot is, de jónéhány bődületes baromságot is. Mindegy, kedvenc alapelvem mindezidáig a következő:
"Virágozzék minden virág, de ne az én síromon."
