Keresés

Részletes keresés

Annaem Creative Commons License 2 napja 0 0 19350

Mindenképpen fogunk erről beszélgetni!

Előzmény: Schenouda (19348)
Annaem Creative Commons License 2 napja 0 0 19349

Egy egész tudományos és beavatási komplexum, alkímiai részleggel és titkos kamrákkal helyezkedik el a piramis alatt, erről már Schenouda izgalmas beszámolókat írt.  A tervező akár ezek álcázására, védelmére is építhette a piramist. 

Mindez még nem zárja ki a nukleáris lehetőségeket, melyeket azért kezdtem el vizsgálni, hogy kizárhassam őket. Hogy miket találtam, arról az "Első happening" c. fél éve készülődő írásban fogok beszámolni. 

Előzmény: őszszakál (19339)
Schenouda Creative Commons License 3 napja -1 1 19348

A Vészkijárat irányairól, szakaszairól (vagy Marduk menekülési útvonaláról) részletesen ír Sitchin az említett könyvében, és megpróbál szörnyen tudományos lenni. Erről a nonszensz járatról azonban én is írtam itt többször, sőt vitattuk sok éve már (akkoriban még volt kivel beszélgessek erről):

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125242884&t=9000303

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125357586&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125438490&t=9000303

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125444325&t=9000303

Előzmény: Schenouda (19347)
Schenouda Creative Commons License 3 napja -1 1 19347

Ok, kösz ezt a hosszú bemutatót!

Érdekes, hogy már ezt a szegény Hancockot meg Sitchint is lerasszistázzák. Nem tudom ez mire vonatkozna, hiszen néger "civilizációkat" valóban nehéz kutatni, mivel nem nagyon voltak, s nem jutottak el az írás feltalálásáig sem. (Sitchin esetében különösen bájos, hiszen ő még zsidó is volt.)

Közben utánanéztem, Sitchin a The Wars of Gods and Men c. könyvében ír erről.

Hogy hegyekbe zártak és a barlang falát befalaztak különféle hősöket, ilyen szerepelt különféle mítoszokban, legendákban. Meggyőződésem, hogy Sitchin nem nagyon értette a sumér/akkád szövegeket. Már azért sem, mert Marduk nem lehetett Ré. Mardukot se zárhatták a Nagy Piramisba, mivel akkoriban - ahová Sitchin keltezte - még nem is létezett. A Második Piramis Háború i.e. 8670-ben tört ki, mikor Ninurta (Toth) elfoglalta a Nagy Piramist. Mardukot élve a piramisba zárták és onnan a Vészkijáraton keresztül mentették ki.

Egyáltalán hogyan adtak volna tovább az ilyen bonyolult történeteket 5-6000 éven keresztül szájról-szájra, hogy az i.e. 3. évezredben lejegyezzék azokat? Az eredeti babilóni történetben max. egy "hegyről" lehet szó, amit Sitchin kinevezett a gizai Nagy Piramisnak (hogy miért mindenki ezzel  a piramissal van megakadva, mikor a mellette lévő piramis csak alig kisebb!?).

Biztos vagyok benne, hogy Sitchin olvasta Peter Tompkins könyvét a Nagy Piramisról, ahol oldalakon keresztül beszél a Vészkijáratról, hogy az alulról vagy felülről nyitották-e meg? Sitchin arra gondolt, van ő olyan ravasz, hogy megoldja ezzel a problémát: tehát a levezető folyosó oldalából vájtak felfelé a Nagy Galéria alsó végéig. De miért nem vájtak egyesesen a piramis oldalából a Galéria aljához? Hiszen az sokkal könnyebb lett volna (Mamun kalifa is így csinálta 831-ben). Akik a Vészkijáratot vájták, pontos tervrajzaik voltak a piramis belsejéről. Szándékosan kerülték meg a gránitdugókat, mert nem akarták a piramis oldalát felhasítani. Ők lehettek, akik a Nagy Galéria tetejéből járatott vájtak a Királyi kamra fölé (ez ugye nem illik valahogy be Marduk menekülésébe).

Ennek ellenére a Nagy Piramis nem csupán "sír" funkcióval bírt, ahogy egy furcsa vallás is körvonalazódik a folyosó- és kamrarendszere kapcsán. Erre utaltak Stadelmann egyiptológus és mások kutatásai is a Nagy Piramisban.

Rét mi a fenének zárták volna a Nagy Piramisba? Nem tudom hogy csinálja Sitchin, egy csomó valótlanságot ír, de más szempontból, ideológiailag, mitikus értelemben a Nagy Piramis elképzelhető, hogy megfelelt, mint "démonkötöző oszlop". Maga a piramis az alvilág "száját" fedte le, s ezért 440 könyök minden oldala (erre vannak utalások). Mitikus értelemben éppen nem Ré, hanem Szét börtöne kellett volna legyen. Legalábbis szimbolikusan. Maga a Királyi kamra nem lehetett "börtön", hiszen az is le volt zárva az előkamra gránitlapjaival. Hanem a föld alatti Szokarisz terme és az alatti részek képviselték a "börtönt". Igazából több szerkezeti elem van, amiről nem igazán tudjuk biztosan, hogy miért csinálták a Nagy Piramisban. De furcsa is lenne, ha mindent tudnánk egy közel 5000 éves építményről. Meggyőződésem, hogy Sithcin rosszul ismerte a Nagy Piramis belsejét, akár Baalbeket (pedig ott is voltak jó meglátásai).

Azt kell mondjam, hogy valójában Kheopsz a világtörténelem egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb figurája lehetett.

Előzmény: Annaem (19336)
Trantur- Creative Commons License 3 napja -1 0 19346

Utána gondolva, valószínűsíthető, hogy egy ilyen korai, 12000 évvel ezelőtti kitermelési helyszín már mélyen lenne a gízai plató szintje alatt. Az évezredek során a geológiai folyamatok és a természetes erózió erősen módosíthatták volna a területet, így a régebbi kitermelési helyek mélyen eltemetődhetnének az ismert kőfejtési területek alatt. Ezért, ha a gízai nagy piramisok régebbiek voltak az Óbirodalom idejénél (és a Kheopsz restaurációt elfogadjuk), akkor maximum 1-2 ezer évvel lehettek csak idősebbek az elfogadottnál. 

őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 1 19345

Biztos jártál már kavicsbányában, ahol futószalagról osztályozzák a sódert. Bármilyen méretűek is a kavicsok, a keletkező kupac dőlésszöge 52° -nál nem igen különbözik. Nem érdekes? A piramist, a nagyobb köveivel, amit kötésbe raktak, egy földrengés sem tudott lemorzsolni. A díszburkolat meg sokaknak nagyon tetszett, házat csináltak belőle. Oszt joccakát. Neked is :-)

Előzmény: Trantur- (19344)
Trantur- Creative Commons License 3 napja 0 1 19344

A piramis leleplezős filmben pl. azt mondják, hogy a Nagy Piramis felépülését követően, bizonyítottan átélt három nagy (vagyis legalább 5,5-es erősségű) földrengést. Ezek közül az egyik 1301-ben volt. 

Előzmény: őszszakál (19342)
Trantur- Creative Commons License 3 napja -1 0 19343

Valóban, nehéz elképzelni, hogy a Nagy Piramis akár kétszer is elveszthette a burkolatát. Mivel a korábbi burkolatvesztésnek nincsenek meg a leesett maradványai, illetve a piramis melletti bányagödröknél bizonyítani kéne a kétlépcsős kitermelés nyomait: a 4500 és a 12000 éves kitermelés nyomait (4500 éve is kellett lennie ez esetben kitermelésnek, hiszen az alap mészkövek is sérülhettek nagy számban). Ezek az elmélet gyenge pontjai, de igazság szerint az eddigi elméleteknek is vannak bőven gyenge pontjai. 

Előzmény: őszszakál (19341)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 1 19342

Azonban a földrengés általi „levetkőztetés” sem kizárt.

Előzmény: őszszakál (19341)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19341

„Tehát jogos elmélet adódik arra vonatkozóan, hogy a Nagy Piramist Kheopsz nem építette, csak restaurálta, egy hibrid piramissá alakítva azt.”

 

Az a gyanúm, hogy akkor lesz jogos, ha másodfokon és a kúria szerint is az. A viccet félretéve, szerintem a piramist a burkolatával együtt „emelték a magasba,” mivel csak a legkülső sarkokon tudták pontosan ellenőrizni a mérettartást az építés során. Az utólagos beburkolás nem ad elég kötőerőt a burkoló felület és belső között. Mivel az a tényállás, hogy a burkolatot az egy istenhívők elhordták Kairó építésére.

Előzmény: Trantur- (19338)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19340
Előzmény: őszszakál (19339)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19339

 

 

Azt mondják, hogy a történelmet a győztesek írják. Akiknek a régészek a tanácsadói ezek szerint.

Hogy ne szakadjak el nagyon a nagypiramistól, megint (a mindenkinek van egy használhatatlan elmélete) egy ötlettel állok elő. Amint a járatokat szemléltető rajzokból látszik, a C emelkedő folyosó és a B ereszkedő folyosó, nagyon közel van az alapszinthez. Ezen a találkozási ponton indul a földalatti akna lejárata is. Így a B „ereszkedő” folyosó, az építés során emelkedik a bejárat felé. A D elágazási pont, ahonnan egyenes út vezet a J királynő kamrába, a nagygalériába, és kútaknába. Az ereszkedő folyosó folytatása egészen a földalatti kamrába azért készülhetett, mert a tervezőnek eszébe ötlött, mi van ha barlangok vannak a mélybe és azok nem bírják a nagy súlyt amit a piramis majd elér kész állapotban? Ha beomlik a piramis, az a tervezőre nézve halálos ölelést jelent a fáraótól.

Előzmény: Annaem (19336)
Trantur- Creative Commons License 3 napja -1 0 19338

"Véleményem szerint teherhordó funkcióra nem, de hézagok kiöntésére használhattak betont. A lecsorbult, vagy mérethibás kőtömböket „javították meg” ezzel a módszerrel, hogy felhasználható legyen. Ha ezt restaurálásnak nevezik, akkor a fenebánja. :-)"

 

Igen, abszolút tökéletes lényeglátás! Pontosan ezt akartam kihozni az egészből. Nagy jelentősége van a nyomozásban. Kheopsz ugyanis kétféle módon restaurálhatta a Nagy Piramist. (ami szintén nem volt kis munka, sőt... a 100-200 ezer ezer db burkolókő leszállításához 4 csapatra és 25 évre volt szükség, a Merer papirusz adatai alapján)

 

1. A Merer dokumentáció alapján (aki egy szállítóhajó és 40 elitmunkás felügyelője volt), Merer munkásfelügyelő beszállíthatta Kheopsznak a turai mészkövet Wadi Al Jarf elosztóközpontból, a Nílus Khufu ágán. Lentebb szerepelt az adat, hogy 100 és 200 ezer között lehetett a piramishoz felhasznált turai burkolókövek száma. Ha a Nagy Piramis régebbi az Óbirodalom idejénél, akkor az évszázadok, évezredek alatt földrengések vagy emberi beavatkozás következtében az építmény ugyanúgy elveszthette a burkolatát, mint az 1301-es földrengés miatt. Kheopsz a piramis azon burkolati részein pótoltatta a hiányt eredeti, beszállított turai mészkővel, ahol a korábbi burkolókövek teljes egészben legördültek a piramis oldaláról.

2. Azokon a burkolati részeken, ahol az eredeti burkolókő csak lecsorbult, letöredezett, megsérült, ott alkalmazhatta Kheopsz az öntött beton technológiát javításra, tömítésre. 

 

Tehát jogos elmélet adódik arra vonatkozóan, hogy a Nagy Piramist Kheopsz nem építette, csak restaurálta, egy hibrid piramissá alakítva azt. A restauráció a százezres darabszámú turai mészkőtömb mennyiség mellett azért is nagyon nehéz és időigényes feladat volt, mert az eredeti burkolóhelyeket az eredeti állapotnak megfelelően kellett helyreállítani, hogy az esztétikai és stabilitási szempontok megmaradhassanak.... Ez egyébként ma, a Mükerinosz piramis felújításánál is óriási probléma. Ezért is álltak el a gránitburkolat restaurációjától. 

 

Előzmény: őszszakál (19335)
Annaem Creative Commons License 3 napja 0 1 19337

elképzelhető, hogy Kheopsz csak felújította, restaurálta 

 

Üdvözlégy a "Lusta, ámde nagyravágyó fáraó" elméletemben!

Amely népszerűségéből eddig cseppet sem vesztett, hiszen nem is volt neki soha.

Az utó/ufókornak dolgozom.

Előzmény: Trantur- (19329)
Annaem Creative Commons License 3 napja 0 0 19336

Botorságok magyar nyelvű oldalakról:

 

A sumér szövegek szerint Enki elsőszülött fia, Marduk megszerezte az Egyiptom fölötti hatalmat; itt Ra néven ismerték. Gyermekei, Su és Tefnut adtak példát a későbbi fáraóknak azzal, hogy egymással házasodtak össze. Az ő gyermekeik, Geb és Nut úgyszintén összeházasodtak, így ők lettek a következő királyi pár, s tőlük származik Egyiptom néhány legismertebb isten-uralkodója: Ozirisz, Izisz, a húga és felesége, valamint Szet, és Neptisz, Izisz húga mind az ő gyermekeik voltak.

A családtagok közti házasság olyan örökösödési problémához vezetett, amelynek megoldásához fel kellett osztani az országot. Ozirisz Alsó-Egyiptomot kapta meg, Szet pedig a hegyekkel tarkított Felső-Egyiptomot. Szet elégedetlen volt saját részével, ezért szervezkedni kezdett Ozirisz ellen. Ezzel kezdődtek meg az ősi Egyiptom legendás háborúi.

Itt egy űrkikötős rész van, ami enyhén szólva is túlzás, valamint utalások Ószövetségi homályokra, és hirtelen áttér az Annunaki uralkodók vallásos tisztelete, amiről már korábban bebizonyosodott, hogy jó módszer a jórészt civilizálatlan emberiség kordában tartására.

A Rómeó és Júliára emlékeztető epizód játszódott le: Enlil egyik unokája, Inanna feleségül ment Enki legfiatalabb fiához, Dumuzihoz.(Pásztor!) A két viszálykodó család vonakodva bár, de áldását adta a frigyre. Amikor azonban Dumuzit megölték, miután Marduk-Ra őrizetbe vette az Anunnaki erkölcsi törvények megsértéséért, Inanna megtámadta Marduk-Rát.

Hogy véget vessenek e háborúnak, Marduk-Rát bíróság elé állították Dumuzi meggyilkolásának vádjával, de mivel nem lehetett bebizonyítani, hogy Dumuzi halála gyilkosság vagy véletlen baleset volt-e, Marduk-Rát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és egy hatalmas, áthatolhatatlan helyre zárták, melynek falai az égig értek.

Sitchin szerint ez a börtön nem volt más, mint a nagy Kheopsz-piramis.Úgy véli a sumér szövegekből készített fordításai megmagyarázzák a nagy piramis belsejében található különös akna rendeltetését. E rejtélyes, kéziszerszámokkal kivésett alagutat, ami a piramis lefelé haladó folyosóját köti össze a fölfelé haladóval, szerinte azért alakították ki, hogy megkerüljék a felfelé tartó folyosót eltorlaszoló hatalmas gránitkövet, s aztán ezen keresztül szabadítsák ki Marduk-Rát, miután  börtönbüntetését kegyelemből száműzetésre változtatták.

Az egyiptomi hieroglifák részletesen leírják egy egyiptomi isten elfogását, bebörtönzését és feltételezett halálát.

 

...az elméletet tárgyalja, hogy amikor az emberek "ámen"-t mondanak imában, állítólag Mardukot, egy anunnaki idegent imádnak, más néven Amun Ra-t. A gonosz istenségként ábrázolt Amun Ra állítólag évezredeken át rejtetten uralkodott a Földön, piramisháborúkat kezdeményezett és saját imádatát hirdette. Az elbeszélés az Anunnakik sokrétű civilizációjába, Marduk származásába és agresszív természetébe nyúlik bele, összekapcsolva a bibliai szövegekkel. Az Amun Ra-t tisztelő titkos társaságokról szóló találgatásokkal és a Vízöntő korszakában bekövetkező hatalomváltásra való felkészüléssel zárul.

 

Eredeti Sitchin:

…Az, hogy Mardukot élve bebörtönözték a "hegyi sírba", nem kétséges; a megtalált és hitelesen lefordított szövegek ezt tanúsítják. Más mezopotámiai szövegek rávilágítanak sértettségének természetére. Összességében lehetővé teszi számunkra, hogy az események elfogadható rekonstrukciójához jussunk.

…Babilonból és Mezopotámiából kiűzve Marduk visszatért Egyiptomba . Hamarosan meghonosodott Héliopoliszban , "kultuszközpontja" szerepét fokozva azzal, hogy égi emlékeit egy különleges szentélyben gyűjtötte össze, ahová ezután még sokáig zarándokoltak az egyiptomiak.

…De Marduk Egyiptom feletti hegemóniájának helyreállítására törekedett, és rájött, hogy a dolgok megváltoztak, mióta elhagyta Egyiptomot, hogy puccsát Mezopotámiában megkísérelje . Jóllehet Thot, úgy gondoljuk, nem harcolt a fölényért, és Nergal és Gibil messze voltak a hatalom középpontjától, időközben egy új rivális jelent meg: Dumuzi. Enkinek az a fiatalabb fia, aki Felső-Egyiptommal határos birtoka, Egyiptom trónjára pályázott.

 

…A szövegek alaposan azonosították ezt az istent. A Ninurta-szövegekhez hasonlóan A.ZAG-nak hívják, és a Nagy Kígyó becenevet – ez a név és Marduk becsmérlő enlilit jelzője. Búvóhelye egyértelműen „az E.KUR, amelynek falai félelmetesen elérik az eget”, a Nagy Piramis.

…A Marduk tárgyalásának és ítéletének feljegyzése egy töredékes szövegből érhető el, amelyet a Pennsylvaniai Egyetem Múzeumának babilóniai részlege tett közzé . A fennmaradt sorok ott kezdődnek, ahol az istenek körülvették a piramist, és egy szóvivőnek választott isten megszólította Mardukot „kerítésében”; "aki gonosz volt, ő könyörgött." Mardukot meghatotta az üzenet: "Szíve haragja ellenére tiszta könnyek szöktek a szemébe"; és beleegyezett, hogy kijön és bíróság elé áll.

…Marduk elítélésekor Dumuzi halálának rejtélye problémát jelentett. Nem volt kétséges, hogy Marduk felelős a haláláért. De ez előre megfontolt volt vagy véletlen? Marduk halálos ítéletet érdemelt volna, de mi van, ha a bűne nem szándékos?

…Ott állva, a piramisok szeme láttára, Mardukkal frissen előkerült a rejtekhelyéről, a megoldás rádöbbent Inannára… Volt egy módja annak, hogy Mardukot halálra ítéljék anélkül, hogy ténylegesen kivégezték volna, így szólt: Élve temessék el a Piramisban! Le legyen pecsételve ott, mint egy gigantikus borítékban…

…Az ítélkező istenek elfogadták javaslatait: "Te vagy az úrnő... A sorsot te határozod meg: legyen így!" Feltételezve, hogy Anu egyetért az ítélettel, "az istenek ezután az égnek és a földnek adták a parancsot". Az Ekur , a Nagy Piramis börtönné vált; és úrnője egyik jelzője ezután a „Börtön úrnője” volt.

…Azt hisszük, hogy ekkor fejeződött be a Nagy Piramis lezárása. Mardukot magára hagyva a királykamrában , gránitdugóit a letartóztató istenek kiszabadították maguk mögé a Felszálló átjáró , visszavonhatatlanul elzárva a felső kamrákhoz és átjárókhoz való hozzáférést.

…A „Királykamrából” a piramis északi és déli oldalára vezető csatornákon keresztül Marduknak volt levegője, amit belélegezhetett, de nem volt se élelme, se vize. Élve temették el, kínok közepette halálra ítélték.

 

 Ashur és Ninive ősi romjaiban talált agyagtáblákon őrizték meg: …A feljegyzést Marduk életben a Nagy Piramisban való temetéséről. Az Ashur-szöveg azt sugallja, hogy forgatókönyvként szolgált egy újévi misztériumjátékhoz Babilonban, amely újrajátszotta az isten szenvedését és haladékát. De sem a babiloni változatot, sem a forgatókönyv alapjául szolgáló sumér történelmi szöveget eddig nem találták meg.

Hienrich Zimmern átírta és lefordította az Ashur-szöveget , aki a Berlini Múzeumban agyagtáblákról , nagy feltűnést keltett a teológiai körökben, amikor 1921 szeptemberében egy előadáson bejelentette annak értelmezését. Ennek oka az volt, hogy kereszténység előttiként misztérium foglalkozó értelmezte. Egy isten halálával és feltámadásával , így egy korábbi Krisztus-mese . szóló 1923-as kötetébe Amikor Stephen Langdon angol fordítást írt be a mezopotámiai újévi misztériumszövegekről címet adta , a szövegnek Bel-Marduk halála és feltámadása , és kiemelte annak párhuzamait Jézus haláláról és feltámadásáról szóló újszövetségi mesével .

…De a szöveg szerint Marduk vagy Bel ("Az Úr") nem halt meg; valóban a Hegyben volt bebörtönözve, mint egy sírban; de elevenen eltemették.

A színészek által játszott drámát az "Istenek és emberek háborúja" című könyv ismerteti. A darab vége felé:

…Jóakarat gesztusaként Gula (Ninurta házastársa) új ruhát és szandált küld Sarpanitnak (Marduk testvérfelesége); Megjelenik Marduk sofőr nélküli szekere is. Sarpanit azonban megdöbben: nem érti, hogyan lehet Marduk újra szabadon, ha olyan sírba zárták, amelyet nem lehet feloldani: "Hogyan engedhetik ki, azt, aki nem tud kijönni?"

…Nusku, az isteni hírnök azt mondja neki, hogy Marduk áthalad a SA.BAD-on, a "vésett felső nyíláson". Elmagyarázza, hogy ez:

Dalat one sha iqabuni ilani
Egy ajtónyílás, amelyet az istenek hordanak;

Shunu itasrushu ina biti etarba
Az örvényét fel fogják emelni,
az ő lakhelyére térnek vissza.

Beléptem a panishuba és megettem.
Az ajtó, amely el volt rekesztve előtte

Shunu hurrate ina libbi dalti uptalishu
Az üregesedés örvényében, a belsőbe,
egy ajtónyílást, amelyet csavarva kell kifúrniuk;

Qarabu ina libbi uppushu
Közeledve a közepébe áttörnek.

…Ez a leírás arról, hogyan kell Mardukot szabadon engedni, értelmetlen maradt a tudósok számára; de a versek kirobbanóan jelentőségteljesek számunkra. Amint azt elmagyaráztuk, a szabálytalan és csavarodó C szakasza kútakna nem létezett, amikor a piramis elkészült , és amikor Mardukot bebörtönözték; ehelyett ez volt az a „ajtónyílás, amelyet az istenek fognak hordani”, hogy megmentsék Mardukot.

 

…A kúttengely hét különálló szegmensből áll, A-tól G-ig:

A felső vízszintes szegmens (A), amely a Nagy Galériából egy függőleges szegmenshez (B) vezet, amely egy csavaró szegmensen (C) keresztül kapcsolódik egy alsó függőleges szegmenshez (D).

Ezután egy hosszú, egyenes, de élesen ferde szegmens (E) következik, amely egy rövidebb szakaszba (F) vezet, amely más szögben hajlik. Az (F) végén egy vízszintesnek szánt, de valójában enyhén ferde szegmens (G) köti össze a kútaknát a leszálló járattal.

 

Még mindig ismerve a piramis belső elrendezését, az anunnakik rájöttek, hogy a legrövidebb és leggyorsabb módja annak, hogy elérjék az éhező Mardukot, ha átvezetik az összekötő aknát a meglévő „B” és „D” szegmens között – ez mindössze harminckét láb hosszú alagút. a viszonylag puha mészkőtömbökön keresztül; nem napok, hanem órák alatt teljesíthető feladat volt.

…A kútakna bejáratát eltakaró követ a Lejtő járattól "G" felé eltávolítva a mentők gyorsan felmásztak az "F" és "E" ferde szakaszokon. Ahol az „E” a „D” függőleges szegmenshez kapcsolódik, gránitkő borította a „barlang” bejáratát; félretolták – és még mindig ott fekszik, a barlangban. Most a mentők felmásztak a rövid távolságra a "D" szakaszon, és szembefordultak a piramis falazatának első rétegével.

…Harminckét lábbal feljebb, de oldalt feküdt a "B" függőleges szakasz alja és a Nagy Galéria felé vezető út . De ki tudhatta volna, hogyan kell csavaró összekötő tengelyt - "C" - fúrni, kivéve azokat, akik építették a piramist, tudtak a lezárt felső szakaszokról, és tervezték megkeresni őket?

…A marduk mentői, úgy gondoljuk, eszközeikkel áttörték a mészkőtömböket, a "D" és a "B" közötti kapcsolatot: "a belsejébe egy vájtot csavarva fúrnak" a ősi szöveg.

…A "B"-vel elérve a rövid, vízszintes "A" átjáróhoz kapaszkodtak. Ott minden idegen megállt volna, még akkor is, ha olyan messzire ment volna felfelé, mert csak egy kőfalat látott volna – tömör falazatot. Ismét azt javasoljuk, hogy csak az anunnakik , akiknek a piramis terve volt, tudhatták, hogy a velük szemben lévő kő mögött ott húzódik a Nagy Galéria hatalmas ürege , a Királynő Kamara és a piramis összes többi felső kamrája és átjárója. .

…Ahhoz, hogy hozzáférjünk ezekhez a kamrákhoz és átjárókhoz, el kellett távolítani az ékszerű rámpakövet. De túl szorosan beékelődött, és nem lehetett mozgatni.

…Ha a követ elmozdították volna, még mindig ott hevert volna, a Nagygalériában. Ehelyett egy tátongó lyuk tátong, és akik megvizsgálták, mindig a felrobbant és felfújva szavakat használták annak leírására, hogy néz ki; és nem a Galériából, hanem az Aknából készült:

"Az üreg úgy tűnik, mintha hatalmas erő robbant volna fel belülről" a tengely. (Rutherford, Piramidológia ).

…A mezopotámiai rekord ismét megoldást kínál. A követ valóban a vízszintes folyosón belülről távolították el, mert onnan érkeztek ki a mentők. És valóban "iszonyatos erő tört fel"; az ókori szöveg szavaival élve: "Közeledve a közepébe áttörnek." A mészkőtömb töredékei lecsúsztak a Felszálló átjárón , egészen a gránitdugókig; ott találták meg őket Al Mamoon (felfedező) emberei.

 

A kútakna a nagy piramisban.

…Miután betörtek a Nagy Galériába, a mentők visszavezették Mardukot arra az útra, ahová jöttek. A Leszálló átjáróból érkező bejáratot ismét lezárták, hogy Al Mamoon emberei fedezzék fel. A gránitdugók a helyükön maradtak a dugókat rejtő háromszög alakú csomóponti kővel és a Felszálló átjáróval évezredekig . És a piramis belsejében a felső és alsó részeit eredeti kútakna a jövőben minden nap egy kanyargó, keményen alagúttal összekötő szegmens köti össze.

…És mi a helyzet a piramis megmentett rabjával ?

…a mezopotámiai szövegek arról beszélnek, hogy száműzetésbe ment; Egyiptomban Ra megszerezte az Amen jelzőt , a "The Hidden One".

…Kr.e. 2000 körül ismét megjelent, hogy a felsőbbrendűséget követelje, ezért az emberiség a legkeserűbb árat fizette.

 

Közben kikapcsolódásképp vélemények Stichinről:

"Nem használ bizonyítékokat, csak ír, amit akar."

"az olyan emberek, mint ő és Graham Hancock, kitalálták a történeteiket, mert rasszisták, és nem láthattak olyan világot, ahol ne fehér emberek alkottak volna csodálatos dolgokat. Tudományos rasszizmusnak hívják."

 

A Babilóniai Teremtés Eposza leírja, hogy Marduk lázadást vezet az istenek Tiamat ellen, aki pusztítást tervezett nekik. A Tiamat héber rokon szava a TEHOM, amelyet csak a Biblia használ hogy leírjam „a mélységet”, amelyen Isten kezdetben mozgott a teremtésé. Később a "tehom" egy részét bebörtönözték a föld belsejében (a zsidó rabbinikus hagyomány szerint) és kinyitotta, hogy kiengedje a "vizeket alulról" a ugyanakkor a páratető az árvíz során összeomlott annak érdekében hogy elpusztítsa a Noé korabeli civilizációt. Ez a pusztítás az állítólag a Sátán túlzott befolyása miatt jött létre a férfiak ügyeiben, mint például halandók vegyes házassága termelő óriások a földön, különféle súlyos genetikai hibákkal természet. A babiloni változatban Marduk nyer, és dicséretben részesül a többi isten által egy ötven névből álló listán, amelyre visszavezethető az ókor isteneinek nagy része. Ezt az eposzt minden alkalommal felolvasták Újév napja Babilonban, Marduk szobra előtt.

 

https://www.ldolphin.org/Nimrod.html

 

https://casa.colorado.edu/~dduncan/pseudoscience/Nibiru.html

 

      . .   

Előzmény: Schenouda (19324)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19335

Véleményem szerint teherhordó funkcióra nem, de hézagok kiöntésére használhattak betont. A lecsorbult, vagy mérethibás kőtömböket „javították meg” ezzel a módszerrel, hogy felhasználható legyen. Ha ezt restaurálásnak nevezik, akkor a fenebánja. :-)

Előzmény: Trantur- (19334)
Trantur- Creative Commons License 3 napja -1 1 19334

Az ókori egyiptomiak által használt öntött beton összetétele más volt, mint a rómaiaké (csak az eljárás volt hasonló: helyben öntötték). Ebben nem volt vulkáni hamu, tufa. Az összetétel valószínűleg hasonló lehetett a modern betonéhoz. A kötőanyag például meszes agyag vagy mész lehetett. Ezt keverték tördelt kőzetekkel, apró kavicsokkal, mészkőtörmelékkel és vízzel a beton szilárdságának növelése érdekében. Azt gondolom, hogy az öntött beton két módon kerülhetett a piramisba:

 

1. A külső borítása (a turai mészkő alatti kövek), a belső borításának egy része, valamint felső egyharmada mesterségesen előállított, helyben öntött kövekből készülhetett - a Nagy Piramis mintegy 5 százaléka - ez elmélet

2. Hawass szerint a kutatók által vizsgált minták minden bizonnyal az építmény azon részeiből származnak, amelyek korábban felújításon estek át.... későbbi restauráció eredménye - ez biztos lehet

Előzmény: őszszakál (19333)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19333

Ez is előfordulhatott. Csak az a kérdés, hogy milyen betont használtak? A Rómaiak vulkáni hamut és ha jól tudom meszet kevertek betonjukba. A nagypiramishoz messziről kellett volna szállítani a tufát.

Előzmény: Trantur- (19329)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 1 19332

Véleményem szerint, az ókorban a hajózás volt az a „húzóágazat”, ami manapság a járműgyártás, igaz lecsengőben. Az építőipar mindig a környezethez igazodóan dolgozott. Ahol fa volt fával, ahol kő volt kővel, de leginkább sárral (agyagtégla). A hajózásban volt a high-tech, mivel az nem babra ment, hanem túlélésre. Mivel Egyiptom inkább hajósnemzet volt, mint sivatagi nomád, könnyen adaptálta tudását az építőiparba. A paraszt, akarom mondani mezőgazdasági mindenes, nem szorul másra, csak égi támogatásra.

Előzmény: LegbölcsTestvéreidTanácsa (19330)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19331

Még az is lehetséges, hogy az olvasottsági hiátusom, a képzelőerőmet erősíti. Ami azt illeti, gépgyártó technikus a végzettségem, de a famunkákat gyakorlom hobbiként. Ez a történészet egy elkalandozás a részemről, ezért itt zöldfülűnek számítok.

Előzmény: Schenouda (19327)
LegbölcsTestvéreidTanácsa Creative Commons License 3 napja 0 0 19330

Kis magasság a rámpa felett, visszacsúszás akadályozása, energiahatékonyság. Csigasor, laposszíjáttételek, fogazott kerék áttételek.

Előzmény: Schenouda (19327)
Trantur- Creative Commons License 3 napja -1 1 19329

Egy fontos dolog még az öntött beton technológia bizonyításával kapcsolatban, a Nagy Piramisnál. A hipotézis bizonyításához további kőzetmintákra lenne szükség, ezek beszerzésére azonban dr. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hivatal főtitkára nem adott engedélyt. 

Az egyiptomi főrégész azzal érvelt, hogy a Nagy Piramist a történelem folyamán már jó néhány alkalommal restaurálták, és ehhez az esetek jelentős részében betont használtak.

Ha a piramisokat, így a Nagy Piramist is az ókori időktől a modernig sokszor restaurálták, akkor figyelembe véve a Merer papiruszban foglalt feljegyzéseket, elképzelhető, hogy Kheopsz csak felújította, restaurálta a Nagy Piramist (pl. a Merer által beszállított turai burkolókövekkel), amely már régóta ott állt, mint fénylő modell, de amit soha nem tudtak újra megismételni. 

Trantur- Creative Commons License 3 napja -1 1 19328

Szinte biztos, hogy a Nagy Piramisban használtak öntött beton technológiát („A vizsgált kőanyagokban olyan fázisok jelennek meg, amelyek a természetben nem fordulnak elő, és a bennük található kalcit és dolomit hidratált változata sem ismert természetes képződmény. Ezen felül a szilícium viszonylag nagy mennyisége szintén a minták mesterséges eredetét támasztja alá.” ), csak az a kérdés, hogy

1. a vizsgált minták mennyire reprezentálják a piramis teljes kőanyagát, illetve

2. az égetéses beton elkészítése, amelyhez faszénre lenne szükség, szintén hatalmas munkát jelentene, mivel a fűtés, a kőzetek összetevőinek megfelelő hőmérsékletre való felmelegítése és az azt követő keverés mind nagy erő- és időráfordítást igényelne.

Schenouda Creative Commons License 3 napja -1 0 19327

Mondok egy példát, hogy miért tanácsolom (aztán mehetsz a kiskertbe kapálgatni).

Gízában találtak egy tárcsaszerű valamit, ami nyilvánvalóan egy szerkezet része lehetett. Goyon is bemutatja könyvében, és vázol néhány lehetőséget. Azt kérdezi, ez egy "csiga?". Goyon ezt írja: "Az egyetlen olyan tárgyunk, amely megközelítőleg elemi csigának tűnik, egy bazaltból faragott eszköz, amelyet Selim Hassan talált a Hentkauesz-piramis közelében."

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=834Csiga.jpg

Egy lehetséges felhasználása:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=762emel_337_.jpg

https://www.youtube.com/watch?v=pxMaFXEBvbM

 

Gondolkodtál egy szintezőn. Goyon két tébai sír domborművei alapján rekonstruált egy szintezőeszközt:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=928szintez_337_.jpg

Még némi hasonlóság van is a tiéddel. S ezért is mondtam, lenne érzéked hozzá, hogy egyiptomi anyagok alapján rekonstruálj használható módszereket vagy szerkezeteket, amit a nagy piramisoknál használhattak Gízában.

 

Hogy magát a piramis oldalát használták vontatási útnak számos elméletgyártó feltalálása. Rendszerint elmondják, mennyire alkalmatlan a rámpás módszer, de valahogy nem akarják észrevenni, hogy a saját elméletük is több sebből vérzik. Már a 60-70 tonnás gránitlapok közel ötven méter magasra való feljuttatása is ezzel a módszerrel elég kínos. Ez szerintem kisegítő lehetőségként alkalmazhatták bizonyos fázisokban, de a rámpánál egyszerűen abban az időben nem lehetett egyszerűbb és jobb megoldás.

https://qph.cf2.quoracdn.net/main-qimg-109243d0d4f125013a0db549ae204078-pjlq

Előzmény: őszszakál (19323)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19326

„Annyit már biztosan tudok, hogy a régészetnek a fele sem igaz. A másik fele meg nem tréfa.”

 

Csatlakozom az előttem szólóhoz! A régészet egyik fele azért nem igaz, mert feltevés. A másik fele meg nem tréfa, mert egy komplett Dinoszaurusz rex csontvázat nem lehet kitalálni visszamenőleg. (A csillagok háborúja más tészta, mert az még előttünk áll)

Előzmény: Annaem (19321)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19325

A mészkő öntéstechnológia, szerintem vegyészet „okosban”. Volt valami, amit a Nílus vízébe kevertek, amitől a homok, kővé vált. Ha már konteózunk, ez is belefér.;-)

Előzmény: Schenouda (19322)
Schenouda Creative Commons License 3 napja -1 0 19324

Éppen lehet jó ötlete Sitchinnek. Erről mit ír?

"Most is rákerestem, hogyan ásták/ szabadították ki  Marduk-Rét."

A Nagy Piramis Vészkijáratával kapcsolatos?

Előzmény: Annaem (19321)
őszszakál Creative Commons License 3 napja 0 0 19323

Köszönöm az ajánlatokat. Lehet, ha több időm lesz jobban elmélyedek az Egyiptomi témában. De már közeleg a tavasz, a kerti (kézi) munkákra kell fókuszálni.

Ahogy elnézem azokat az eszközöket és szerszámokat, egyik sem aksiról, vagy villamosan működik. Ebből csak arra tudok következtetni, hogy akkor lassabban forgott a Föld, vagy 35 órából állt egy munkanap.:-)

Előzmény: Schenouda (19319)
Schenouda Creative Commons License 3 napja 0 1 19322

A lebegtetéstől ugyebár könnyebben hihető az öntés.

Előzmény: LegbölcsTestvéreidTanácsa (19320)
Annaem Creative Commons License 3 napja 0 0 19321

Jó ég, soha nem fogok érteni a piramisból semmit, pedig már két éve tanulom itt. Annyit már biztosan tudok, hogy a régészetnek a fele sem igaz. A másik fele meg nem tréfa. A precíziós munkatárs a német Borchardt záróköves teóriája nevetséges, ahogy a "menekülő járat temetés utánra" szintén. Teljesen reménytelen eset vagyok, most is a vészkijáratban felismerni vélem a szabadító mesét, mióta tiltjátok Sitchint, folyton találkozom vele. Most is rákerestem, hogyan ásták/ szabadították ki  Marduk-Rét. Olvasom, hogy a bárkába nem kellett összefogdosni minden állatot, logikus, hogy sok jó genetikai kód kis helyen is elfér! Azért nevetek, mert elképzelem most az arckifejezéstek. Mindez csak  konteó-Coelho (Szegedi gyűjtés). Tájékoztatásul szükségesek, aztán vagy elhatárolódás, vagy nyomozás lesz belőle. Az is volt, hogy Ehnaton=Mózes...

Nagyon jók ezek az igényes régi hsz-ek, kifejezetten érdekelne, hogy végül is kialakult valamilyen konszenzus a vészkijáratról?

Előzmény: Schenouda (9027)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!