Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19834

Szép, nemes, tudós dolog itt a sok részletet tisztázni, felsorolni. Itt ennél a Kheopsz bazalt padló, járda stb.-nél pl. tisztázni, rögzíteni, a történeti tényállást, hogy pontosan melyik geológiai formációból származik, hogyan szállították ide... stb. de engem mindig a lényeg érdekel itt a rejtélyesben. 

Hogyan munkálták meg

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166661881&t=9000303

lehetett-e előző civilizációs előzménye, milyen messziről szállították

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166671719&t=9000303

ennyi

Előzmény: Schenouda (19833)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 1 19833

"egy korabeli fotó alatt azt állítja, hogy amikor azt 1939-re megtisztították, a bazaltburkolatból csak maroknyi követ találtak 'in situ'. Én ennyit tudok, neked milyen pontosabb információid vannak?"

 

Hogy egy "maroknyi követ" találtak, azon lehet csak azt érti, hogy a padlónak mindössze negyede maradt meg (de ebbe szerintem beleszámolhatták a szétszóródott bazalttömböket is). Vagy ennek a filmnek a készítői sincsenek tisztában a feltárás részleteivel!

Pár dologra felhívnám a figyelmet. Itt van a kép:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=181padl_.jpg

És még ezek:

https://quadralectics.files.wordpress.com/2013/09/064.jpg

https://d3525k1ryd2155.cloudfront.net/h/093/695/1546695093.8.x.jpg

https://i.pinimg.com/originals/cc/60/2a/cc602aeccc0edb6b42e4688cba645c5e.jpg

https://aeraweb.org/wp-content/uploads/2022/09/KhufuTemple_Reliefs-930x1024.jpg

A Halotti Templom hátsó fala már csak vagy 5 méternyire lehetett a piramis lábazatától. Ha megnézed a képet, jól láthatod, hogy a bazalt burkolat előtt az a nagy építmény maga a Nagy Piramis, aminek lábazatát akkor még teljesen eltakarta több méter magasan a homok és törmelék! Ez fedi még a padló piramis felöli részét is! Tehát a kép a feltárás felénél tartott még ekkor. Jobbra lehet látni azokat a csilléket, melyeken a törmeléket és homokot eltolták (síneket fektettek le ugyanis).

Amit a képen látsz egybefüggő padlóburkolatot, tehát a feltárás idején, az biztosan ott volt, ebben a formában Kheopsz idején is (és egy része akkor még mindig a törmelék alatt volt!). Rengeteg szétszórt mindenféle kődarab volt a homok alatt. Korábban Petrie talált szintén bazalt követ itt, amiről kiderült az egyik mellékpiramisnak lehetett egy burkolóköve!

Gondolom, ami a bazalt burkolat tetején volt szintén bazaltdarabok azokat eltávolították onnan. Arról nem tudok semmit, hogy köveket visszaépítettek volna akkor a padlózatba, de éppen elképzelhető (bár a régészetben nem szokás). De ezt a régészek nyilván tudják melyik része lenne a visszaépített. Ez kb. olyan lenne, mintha a Szfinx fejkendőjének hátulját mutogatná valaki, hogy milyen szép sima ma is, holott ezt a részt Baraize az 1920-as években betonnal pótolta!

Viszont Maragioglio és Rinaldi építészek alaposan megvizsgálták a 60-as években a padlóburkolatot, s nyilván azt a részt, ami eredeti, nem mozgatott rész, hogy aprólékosan leírják (az övéké máig a legjobb szerkezeti vizsgálat a Nagy Piramisról, 1965-ben jelent meg). Ráadásul az egybefüggő padlózattól nem messze ma is számos bazalt darab van (ha visszaraktak ilyeneket, akkor ezeket miért nem?). Tehát bizonyosan vizsgálható a Kheopsz korabeli padlózat is.

Előzmény: Construkt (19832)
Construkt Creative Commons License 1 napja 0 0 19832

A https://www.youtube.com/watch?v=isuAVtTnECs video  (pl. a 26'42"-nél) egy korabeli fotó alatt azt állítja, hogy amikor azt 1939-re megtisztították, a bazaltburkolatból csak maroknyi követ találtak 'in situ'. Én ennyit tudok, neked milyen pontosabb információid vannak?

Előzmény: Schenouda (19821)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19831

"Az egyetlen bazaltforrás, ahol bizonyíték van az Óbirodalom nagyszabású bányászatára, a Jebel El katran geológiai képződményben található az északi tűzben, mintegy 58 km-re Gizától."

 

Jebel El katran, csak hogy érthető legyen: ez ugyanaz a hely, amit említettem, Gebel Qatrani néven (de írják Jebel Qatrani néven is), mint bazaltbányát. Ez amiatt van, mert arab nyelvről írják át latin betűsre.

https://en.wikipedia.org/wiki/Jebel_Qatrani_Formation

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166667834&t=9000303

Előzmény: Törölt nick (19815)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19830

Egyetértek azzal, hogy rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok kellenek. Bár írtam, hogy a trilithonok és a bányában hagyott nagy kövek több ezer évvel idősebbek, mint a római kor, de igazából nem ezt gondolom. Azt viszont gondolom, hogy nincs tudományos bizonyíték arra nézve, hogy a pódium2-nek nevezett létesítmény (U alakú támfal) római eredetű lenne! Mint ahogy a Szfinxnél sincs tudományos bizonyíték arra, hogy ott minden kizárólag óbirodalmi eredetű lenne. Sőt, az ellenkezőjére ott van bizonyíték. 

Jó, Te azért vagy itt, hogy az áltudományok ellen fellépjél (bár), én meg azért, hogy a tudomány nevében ne mondjanak csalhatatlannak hitt, végérvényes megállapításokat.

Előzmény: Schenouda (19828)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19829

Jó, hagyjuk ezt a járdát, meg firét... ilyesmibe éppenséggel belefuthat valaki, ha gyorsan ír (én is).

Én amiatt javítottam, ha mások olvassák, és nem értenék ezt.

Előzmény: Törölt nick (19827)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19828

Teljesen szereptévesztésben vagy! Ugyanis nem nekem kell egy 130 éve számos régészeti ásatást átélt város templomáról bebizonyítani, hogy "római" eredetű, hanem neked, hogy 10 ezer éves! Ez egy bevett történelmi álláspont ugyanis, rengeteg bizonyíték támasztja alá, olyan könyvekben, amelyekről nem is hallottál.

Gyakorlatilag semmilyen állításod nem volt a teraszról, amit értékelni lehet, csak a neten is olvasható populáris cikkekben elhangzó hülyeségek ("nem hiszem, hogy a rómaiak felbírtak emelni ekkora súlyt" és hasonló nagy volumenű megállapítások). Eddig semmi hihetőt nem mondtál Baalbek ügyében, s nem is látom értelmét erről beszélgetni, miután már itt többször írtam a kérdésben, azt utóbbi 16 évben.

Esetleg dobd fel ezekkel a Baalbek c. topicot, odaírtam ezt 2008-ban: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=78554850&t=9144345

 

Előzmény: Törölt nick (19818)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19827

A szöveg elején lehúztam a járda előtti báseli szót. A szöveg középső részén nem vettem észre. Az északi tűzben kifejezést nem értettem. Gondoltam, nem zavar senkit. Lehet, hogy fire helyett part.... északi részén

Előzmény: Schenouda (19826)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19826

Teljesen mindegy, egyiket sem ismered. A véleményeid, nem a saját fejedből jönnek, csak összeszedegeted. Mintha a Nőklapacafét olvasná az ember. Teljesen érdektelenek és unalmasak.

Én azért jutottam arra az álláspontra mert sokat sok ideig tanulmányoztam ezt, te viszont azért, mert pár netes ezotérias cikket átfutottál. Óriási különbség. Régészeti ásatások szövegeit kerülöd, mint fertőző területet.

Felőlem azt hiszel amit akarsz, én csak bár szemet bökdöső hibádat javítottam ki.

Előzmény: Törölt nick (19825)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19825

Csak annyit tudok erről mondani, hogy valakinek nehezen hihetőek az ókori egyiptomi kővágási technikák, de hihető a 10000 évvel ezelőtti vénuszi civilizáció elmélete.

Előzmény: Schenouda (19824)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19824

Ja így már érthető!

("A bázeli járda kedvenc témája azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában, mivel ez egy kemény szikla, amelynek egyes sziklalapjain speciális vágásnyomok vannak, és nem világos, hogyan vágták és formálták.")

Előzmény: Törölt nick (19823)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19823

elég ha belinkeled az angol oldalt

 

 

Ezzel sem lehet egyet érteni, mert a hivatkozott hozzászólásom tartalmazott egy olyan megjegyzést is, hogy a gízai bazalt járda egy korábbi időszak kőalapzatán készülhetett. Mellékelve képpel. 

Előzmény: Schenouda (19822)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19822

A szöveg kezdetén lévő "Basel pavement" kifejezés = "bazalt kövezet" és nem "bázeli járda"! (legközelebb, elég ha belinkeled az angol oldalt).

Előzmény: Törölt nick (19820)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19821

"Annak a bazaltpadlózatnak a ma látható állapota persze már nem tükrözi hitelesen a Kheopsz korabeli kialakítását, mert az évszázadok során számtalan okból sok átalakítás, helyreállítás történt ott."

 

Ebben van félreértés, vagyis nem jók az infóid. Majd rakok be pár képet, de ma is sok bazalt kő hever az egységes burkolaton kívül. Jelenleg is mekkora vita lett belőle, hogy a Mükerinosz piramisra visszaakarnának helyezni gránit burkolóköveket, melyek ott vannak a piramis lábazatánál, sokszor homokba és törmelékbe temetve.

A felső templom padlójának kb. negyede maradt meg. Ezt még a középkorban (14-16. században) bonthatták meg az arabok és hordták el Kairóba, mikor a piramis burkolatát is lebányászták. Utána hatalmas törmelékhalom (és homok) keletkezett a piramis oldalainál: van ahol ennek a magassága elérte a 15 métert. Ezt találták a 19. századi régészek, akik idejöttek:

https://www.sciencesource.com/pix/164/1645137_t.jpg

https://images-cdn.bridgemanimages.com/api/1.0/image/600wm.XXX.8525690.7055475/962079.jpg

Ez gyakorlatilag megvédte a piramis lábazata körüli régészeti emlékeket, ott sokáig csak kutatóárkokat vájtak a szikladomb tetejéig. Csak a 20. században takarították el a törmeléket. Ez a burkolat csak 1939-ben vált teljesen ismertté (sőt, az is, hogy itt egy templom volt), amikor letakarítottak felőle a homokot és törmeléket.

Szóval ez valóban az az állapot, ahogy Kheopsz kőművesei hagyták a padlót!

Viszont a többiben igazad volt, amit tegnap írtál: láthatólag nem szabályos kockaköveket raktak össze általában. Képesek voltak ugyan elfűrészelni a bazaltot (mint néhányan látszik is a vágásnyom), de szerették megspórolni ezt az időt. A hézagokat sokszor kis kövekkel és habarccsal pótolták. A fogadórészt, a gyenge mészkőágyat, tehát amire rátették a bazaltlapokat megfaragták, hogy a teteje a kövezetnek síkban legyen. A bazaltlapok nagy része alatt kisebb, sokszor elég vékony mészkőlapokat helyeztek el, hogy kihézagolják a bazaltdarabok méretét.

Előzmény: Construkt (19814)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19820
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19819

A baalbeki római hulladékok, térképek meg satöbbi kb. akkora igazságok, mint a Szfinx templomainak monolitikus kövei alatti óbirodalmi leletanyag. Semmi.

Előzmény: Schenouda (19816)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19818

Se Longvale-ként, se Schenoudaként nem találsz soha bizonyítékot a baalbeki monolitok római építésére.

 

Előzmény: Schenouda (19816)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19817

Kutya füle Baalbekban, nem római bizonyíték.

Előzmény: Schenouda (19816)
Schenouda Creative Commons License 1 napja 0 0 19816

Ha már netes fordítót használsz, előtte nem árt belenézni mielőtt ide metszegeted ezeket:

 

"Nagy Piramis keleti oldalán található járda" Ez nem "járda" (pavement), csak a fordítónak ez az egyszerűbb, hanem "kövezet", vagyis a templom padlóburkolata. Nem volt furcsa, hogy járdának nevezte?

"A bázeli járda kedvenc témája azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában..." Már Svájcban vagyunk? Bázelben is van egy ilyen járda?

"Jebel El katran geológiai képződményben található az északi tűzben, mintegy 58 km-re Gizától" Mi van az északi tűzben?

Előzmény: Törölt nick (19815)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19815

A gízai Nagy Piramis keleti oldalán található járda népszerű beszédtéma azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában. A burkolat kemény bazaltkövekből áll, amelyeket a Hufu halotti templom nagy udvarának burkolására használtak, és központi helyen, a piramis keleti oldalán található. A templomban fekete bazaltpadló, vörös gránitoszlopok és fehér mészkő falak voltak, amelyeket valószínűleg színes domborművek díszítettek. A bázeli járda kedvenc témája azok számára, akik hisznek az ókori Egyiptomban elveszett ősi csúcstechnológiában, mivel ez egy kemény szikla, amelynek egyes sziklalapjain speciális vágásnyomok vannak, és nem világos, hogyan vágták és formálták. A bazaltot kezdetben Egyiptomban használták kis edényekhez a késő dinasztia előtti időszakban, és először az Óbirodalomban alkalmazták monumentális léptékben számos piramistemplomban.

A bazalt egy extrudív vulkáni kőzet, finomszemcsés kristályos szerkezetű, amely az olvadt kőzet gyors lehűlésével képződik. Összetétele forrásonként eltérő, ami befolyásolja tulajdonságait, beleértve a keménységet és a tartósságot is. A bazalt időjárás természetes kiemelkedései meglehetősen gyorsan, megkönnyítve a munkát, de nem adnak jó felületet. Az egyetlen bazaltforrás, ahol bizonyíték van az Óbirodalom nagyszabású bányászatára, a Jebel El katran geológiai képződményben található az északi tűzben, mintegy 58 km-re Gizától.

A kemény fekete bazalttömbök azt mutatják, hogy az építők az ókorban precízen vághatták és illeszthették ezeket a kemény köveket. Ami még érdekesebb, hogy ez a fekete bazaltpadló egy sokkal ősibb kőalap tetejére épült, ami a fénykép bal alsó sarkában látható.

Construkt Creative Commons License 1 napja 0 0 19814

 

Nézd meg erről, meg a csiszolás technológiáiról, anyagairól ezt is:

https://www.youtube.com/watch?v=isuAVtTnECs

Annak a bazaltpadlózatnak a ma látható állapota persze már nem tükrözi hitelesen a Kheopsz korabeli kialakítását, mert az évszázadok során számtalan okból sok átalakítás, helyreállítás történt ott. Meg kell nézni például az 1930-40-es évek előtti képeket, mennyire szét voltak szórva ezek a kövek. És könnyen lehet, hogy korszerű eszközökkel jó néhányukat átfaragták akkor is, annak érdekében, hogy az egész elég látványos legyen a turisták számára. Alig törődve a régészeti korrektséggel, s amiről nem is található tudományos igényű dokumentáció.

Előzmény: Schenouda (19806)
Törölt nick Creative Commons License 1 napja 0 0 19813

Baalbeknál tegyük fel, hogy a rómaiak a kőbányában azért hagyták hátra a 3 db hatalmas követ, mert a kövek minősége nem volt megfelelő, és/vagy logisztikai nehézségek merültek fel a darabokra vágással és szállítással kapcsolatban. Ebben az esetben a rómaiaknak számos más forrásuk is volt építőanyagokhoz és kövekhez, amelyekkel dolgozhattak, ezért nem biztos, hogy a baalbeki kőbánya hatalmas kövei létfontosságúak lettek volna az építkezésük során. Ha viszont ez igaz, akkor érthetetlen, hogy a gyakorlatias gondolkodású rómaiak miért kezdtek neki egyáltalán a hatalmas kövek kitermeléséhez, kifaragásához? Hiszen volt más alternatívájuk is (a Földközi-tengeren könnyen behajózható római betonról nem is beszélve). 

Törölt nick Creative Commons License 2 napja 0 0 19812

A félreértés elkerülése végett: a trilithon alatti oszlopdob beépítése is egy későbbi javítás, megerősítés jele.

Törölt nick Creative Commons License 2 napja 0 0 19811

Több évszázadig tartott a baalbeki projekt, nyilván több római császár is hatalmas pénzeket fektethetett az eonokat átívelő építkezésekbe, mégsem esik szó ezekről az építkezésekről sehol sem. 

Törölt nick Creative Commons License 2 napja 0 0 19810

Az arabok Baalbek falainak megerősítéséhez újrahasznosították a római alapanyagokat. A kis boltív mellett vízszintesen elhelyezett oszlopdobot tökéletesen a megalitikus falakhoz faragták. Akárcsak a trilithon alatt lévő oszlopdobnál. Megállapítható, hogy a rómaiak előtti sémi, arab népek nagyon is értettek a nagy kövek precíz vágásához, illesztéséhez. A 3 nagy trilthont, melyek közül a legnagyobb 800 tonnánál is súlyosabb, nem a rómaiak építették a falba (7 métert kellett felemelni a teherelosztó kövekre), hanem sok ezer évvel korábban előttük történt meg mindez.

w.ullrichfun Creative Commons License 2 napja 0 0 19809

""ami csökkenti annak lehetőségét, hogy ez egy olyan nyom volt, amely természetesen előfordult a kőbányában.” "

 

Great! :) Merthogy Great Pyramid, ugyebár ;)

Nagyon ritkán olvasható ilyen megállapítás bármilyen ősi rejtéllyel kapcsolatban, pedig lehetne bőséggel ...

Ezek a járatok, blokkok, és a kamrák kezdik egyre jobban megerősíteni azon nézetemet, véleményemet, hogy Hufu csupán "használta" és/vagy felújította, renoválta a Nagy Piramist - de azok a technikai megoldások, ahogyan a járatokat és a kamrákat úm. beépítették, "beillesztették" a komplett egészbe, az abban a korban nem állt rendelkezésre. Itt ugrik be, vajon a Hafré piramisban lesz szkennelés, keresnek feljebb kamrákat, járatokat, avagy marad az eddigi nézet, hogy az 1 tömör kőhegy észak-keleti társához képest? Ha így van, túl nagy a kontraszt, túl éles a különbség a két építmény között, ami szerintem teljesen kizárja, hogy egymás után, egy kb. százéves idő intervallumban épültek meg.

 A korábbi képeid közül szemezgetve párat, valamint az új kamra elhelyezkedéséről készült vázlatokat látva, még azon is agyalok, vajon "csak" észak-déli irányban vannak beépítve kamrák és járatok, vagy előfordulhat hasonló kelet-nyugati irányban is, csak azok még rejtve(?) vannak ... (?) -> a nyolc oldalból kiindulva, számomra egyértelműnek tűnik a bejárat, járatok, kamrák elhelyezése a két-két északi és déli oldal találkozásának vonalában, viszont a keleti és nyugati oldalon is van egy-egy ilyen lehetőség - nem lepne meg, ha a szakrális geometria kereszt vonalára gondolva, ott is felbukkannának hasonló bravúrok, mint az észak-déli irányban. Lehet hogy kereszt kompozícióra indult az építése, mint pl Angkornál is jól láthatóan, azután építették hozzá a sarkokat? 

A szellőző járatok alatt és felett az elcsúszás, elmozdulás ellen (földrengés, vagy belső mozgás, külső, vagy belső, vagy is-is energiák ellen???) biztosított beillesztési technológia egészen elképesztő - ezt a precizitást, előrelátást, ilyen nagyfokú stabilitást okozó építést kizártnak tartom Hufu idejében. (illetve ha ott mégis, pár évre rá a Hafré piramis építése során miért nem, sőt, ott a középső sorok kövei durván eltérnek a vízszintestől???)

Előzmény: Annaem (19790)
Törölt nick Creative Commons License 2 napja 0 0 19808

A Szfinx templomainál, tehát a Szfinx templomnál és a Völgy-templomnál szerintem száraz falazási módszert alkalmaztak az ókori egyiptomiak. Vagyis, mind a mészkőtömböknél, mind a gránittömbök esetén a kőzeteket habarcs nélkül, pontosan illesztették egymáshoz. A gránittömbök esetén nem is lehet ez kérdéses. A mészkőtömböknél lehet egy kis bizonytalanság a kérdésben, a felszín nagy fokú erodálódása, az illesztékek töredezése miatt. De ugye mindig is azt olvashattuk a mészkőtömbökről is, hogy a kitermelésüket követően bámulatosan, hézagmentesen illesztették ezeket egymáshoz. Ez igen időigényes folyamat lehetett, és kiváló szakértelmet igényelt a megfelelő illesztés és csiszolás. Az eredmény viszont nagyon tartós és esztétikus volt, hiszen a kőzetek szépen illeszkednek egymáshoz, a templomok sok ezer év óta még mindig impozánsan állnak. 

Ami feltűnő számomra - különösen a még viszonylag épen megmaradt Völgy-templomnál -, hogy a burkolásra alkalmazott gránitkövek és az alap mészkőtömbök erodálási foka nagyon eltér: a kétfajta kőzetet eltérő korokban alkalmazták. Látható, hogy a gránit burkolást később a régi, mélyen erodált mészkőtömbök burkolására használták. A mészköveken ugyanaz az erózió látszik, mint a 19. századi képeken látható Szfinx testen. 

 

 

 

 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166495896&t=9000303

Előzmény: őszszakál (19805)
őszszakál Creative Commons License 2 napja 0 0 19807

„A kőbányákat, a raktárterületet és a kikötőt a régészet legszokatlanabb darabja köti össze: egy 12 km hosszú aszfaltozott út – a világ legkorábbi burkolt útja. Így a bazaltot a szárazföldön a régi Fayoum-tóhoz szállították, és a vízi utakon a gízai, Abu Sir és Szakkara piramismezőire szállították.”

 

Ezzel mindjárt másként alakul a kőszállításról kialakult képünk. Ugyanis egy kikövezett, vagy aszfaltozott úton sokkal gyorsabb a szállítás, mint a homokos talajon szánozva. Ha a bányától a kikötőkig, a kikötőtől az építési helyszínig, a Gizai fennsíkig kiépített úton vitték a köveket, azzal az időspórolással is számolni kell.

Előzmény: Schenouda (19806)
Schenouda Creative Commons License 2 napja 0 1 19806

Ma már tudjuk, honnan van Kheopsz halotti templomának fekete bazalt padlózata.

Gebel Qatraniban,a Fajjumtól északra van az a bazaltbánya, ahonnan az Óbirodalom idején a bazaltlapokat hozták, főleg a templomi építkezésekhez.

https://www.realfayoum.com/wp-content/uploads/2018/03/widan_el_faras-1.jpg

Itt leírják a szállítás menetét a piramisokhoz is:

https://www.realfayoum.com/widan-el-faras-basalt-quarry/

https://medomed.org/featured_item/gebel-qatrani-and-the-ancient-quarries-of-widan-el-faras-and-umm-es-sawan-in-fayoum-depression-egypt/

 

Előzmény: construct (19801)
őszszakál Creative Commons License 2 napja 0 1 19805

Ezeket a megalitikus építkezéseket nézve, kétféle technológia lehetséges.

Az első módszer az, amikor az anyakőzetet, és az alapot egymáshoz igazítjuk, majd az építő köveket, egymáshoz. Végezetül a helységek felületét csiszoljuk egységesre, simára, a méretekhez igazodva. Egy helységnek a falazatát merőleges, párhuzamos, derékszögű, és a méretpontosság kívánalmainak megfelelően utólag megcsiszolni, nem egyszerű feladat. Gránit, vagy bazalt esetében különösképpen.

A másik módszer az, amikor az előre megcsiszolt kövekből kirakják a kívánt méretű helységet, majd ahhoz rakják a durvább, egyenetlen köveket. Majd a hézagokat kiöntik habarccsal. Szerintem ez jóval egyszerűbb, mivel úgy falazhatnak, mint a méretpontos téglával, zsinór mentén. A födémek felrakása mindenképp előre csiszolt kövekből lehetséges, mivel a mennyezet csiszolása csak állványról lehetséges, igen nehéz feladat. (aki már glettelte a nappali mennyezetét, tudna róla beszélni)

Előzmény: Törölt nick (19804)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!